Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

5 Csütörtök, 1959. december 10. 5 Az országos termelési verseidben nyolc eísö helyet szereztek a szegedi fsz-ek Illetékes minisztériumi szervek a közelmúltban értékelték a megyék és a megyei jogú városi tanácsok 1959. évj mezőgazdasági termelési versenyének eredményeit. Az elért abszolút termésátlagok alapján mind a nyolc mezőgazdasági főnövényből, búzából, őszi árpából, tavaszi árpából, kukoricából, zabból, rozsból, burgonyából, cukorrépából a szegcdi termelőszövetkezeteknek ítélték oda az első helyezéseket az ország öt megyei jogú városi tanács mezőgazdasági egységeinek versenyében. A hivatalos értékelés nemcsak a város termelőszövetkezeteit, hanem az egyénileg dolgozó parasztokat is nagy elismerésben részesíti. A tsz-ekben ez évben búzából átlagosan 14,2, az egyéni gazdák pedig 11,8 mázsás termést takarítottak be Szeged földjeiről. A szövetkezetek ősziárpa-vetési átlaga 17,3 mázsa lett, míg az egyéni gazdaságok árpatermése 15,1 mázsára emelkedett. A nagyobb gazdasági egységek átlagát tekintve a szegcdi termelőszövetkezetek takarították be az elmúlt őszön a legnagyobb kukoricatermést. Holdanként 22,9 mázsa májusi morzsolt kukorica lett a város tsz-eiben a végeredmény. Ez azzal is magyarázható, hogy Szeged kollektív gazdaságai 1959-ben már kizárólag csak nemesített hibridkukorica fajtákat termesztettek. Az egyéni gazdák legtöbbje szintén kicserélte a tavasszal kukoricavetőmagját, így érték el a 19,8 mázsás májusi morzsolt átlagtermést. Rozstermesztéssel egyedül csak a Szabad Tisza Tsz foglalkozott, holdankénti 13 mázsás eredménnyel, míg az egyéniek átlaga 6,7 mázsa lett. A szegedi tsz-ek burgonyatermése 63,8 mázsa volt az elmúlt nyáron. Ez a viszonylag alacsony termés igen nagyra értékelhető, ha azt látjuk, hogv Szeged termelőszövetkezeteiben idén először termeltek nagyobb mértékben primőrburgonyát, s a termés jó részét már május végén, júniusban értékesítették. Szövetkezeteink cukorrépából is lényegesen többet adtak át a gyáraknak, mint a város egyéni gazdaságai. Az egyéniek eredménye 157 mázsa lett holdanként, a szövetkezeteké pedig 163,5 mázsára emelkedett. Figyelemre méltó itt az is, hogy az idén a szövetkezetek a cukorrépával bevetett területeket tekintve is mintegy háromszor annyit termesztettek ebből a fontos ipari növényből, mint az egyéni gazdók. Holdankénti átlagban mégis messze meghaladták a magángazdaságokat. Első helyezést értek el országosan a megvei jogú városok versenyében szövetkezeteink az üveg alatti termőfelülctelt nagyságának növelésében is. 1957-ben még csupán 6600 négyzetméter üvegablak alatt neveltek palántát, zöldségféléket Szeged tsz-eiben. Ez a terület 1959-ben már 18 642 négyzetméterre emelkedett. Az 1957. évi 1500 négyzetméter melegágyi ablakfelületet is 6400 négyzetméterre emelték Szeged kollektív gazdaságai az elmúlt két ér alatt. AZ ELSŐ JÓ SOR ÖRÖME Irodalmi önképzőkörök a szegedi középiskolákban Az »Akáclombos falu« jel- eredményesen dolgozó iro- önképzőkört összejöveteleken igével beérkezett novella dalmi önképzőköréről, amely- olvasták föl társaik előtt... nem volt jó írás. Előfordult nek egyik üléséről közvetíbenne minden hiba, amely tést adott a rádió is. De nem ^ magukban az íráshoz tehet- ez a lényeg. Nem az a léséget érző kezdők első mü- nyeg, hogy ezek az önkép- Erről beszélt az őriképzőveiben elő szokott fordulni, zőkörök minél gyakrabban kör után Berky Imre igazAz önképzőkör tagjai, máso- szerepeljenek a rádióban, gató, meg Pollák Lászlóné, dikos, harmadikos és negye- Nem az a lényeg, hogy min- az önképzőkör tanár-elnöke dikes kislányok illő komoly- den összejövetelen elhan- is. A kör természetesen nemsággal végighallgatták a föl- gozzék legalább három-négy csak a tagok írásainak megolvasót. Komolyan és hozzá- jól-rosszul sikerült irodalmi vitatásával foglalkozik. Ezen értő arccal figyeltek. S hogy »alkotás«. a mostani összejövetelen csakugyan figyeltek és hoz- c .. . „ . — a beérkezett írások megzáértők, azt a novella bírá- beszélése után - dr. Kunlójának, Papp Zsuzsának a e„fk a fiata* gyerekek akik falvi András tanár tartoU kritikája szépen megmutat- j" a, magaK irasai" Y ! a gyerekeknek nagyon érta. Mindent szemügyre vett, koznak> aklk magVk ls dekes és jó előadást az »Ürmérlegelt és ítélt - még a fogn,ak- bogy p!pl[rra.vesf.ek hajózás problémái«-ról. De helyesírás^hibák sem kerül- • m^jJlik 82 önképzőkör tagjai ték el a figyelmét az irodalmat. Biztosan ke- is vállalnak ilyen előadásoA szegedi fotosok már készülnék a szabadtéri játékokra Az idei szabadtéri játékoknak várakozáson felüli sikerük volt, de nem is csoda, mert a játékok minden szegedi embernek szívügye. A szegedi fotoklub a tanács támogatásával lehetőséget kapott a játékok propagálására. A Kárász utcai szegedi fotohíradó kirakatait a szegediek és az idegenek ezrei és tízezrei tekintették meg és örömmel üdvözölték a játékok építkezésének megkezdésétől a Vlaszova fényképéig tartó, állandóan cserélt sok száz képet, a játékok összefogó történetét. Reméljük, hogy az 1960. évi szabadtéri játékok minden rendezője és minden szervezője tisztában lesz azzal, hogy a film után a fénykép a legsikeresebb propagandaeszköz, de a legnemzetközibb is, mert a jó képet a világ minden embere megérti, de kulturális forradalmunknak sem lebecsülendő erőssége a művészi fényképezés. Ez vezérelte a Szegedi Fotoklubot, hogy a jövő évi szabadtéri játékokra még intenzivebben felkészüljön. Sokkal jobb eredményeket óhajtunk elérni s bízunk benne, hogy megfelelően értékelik a segítőkészséget. A már közkedvelt Kárász ntcai Fotohíradóval egyidejűleg, a tanács támogatásával, a MADOME-val közösen megrendezi a Nemzetközi Fotoszalonok kiállítását a szabadtéri játékok tartama alatt. E kiállítás a szokottnál is dúsabb, művészetileg magasabb értékű lesz, mert 1960-ban a Magyar Fotóművészek Szövetsége nem rendez nemzetközi fótoművész kiállítást és így joggal várható, hogy jövő évben az elismert magyar fotóművészet versenytársaként a világ minden tájáról ide özönlenek a legkitűnőbb képek. A foto nyelve világnyelv, a kiállítás részvételére szóló felhívások így eljutnak a világ minden államába és a világ minden államának sok százezernyi fotosa, és általuk további százezrek tudni fogják, hogy a kiállítás a szabadtéri játékok ideje alatt lesz. Tudomást szereznek a világ négy táján a szabadtéri játékunkról ott is, ahová sem a játékok szervezőinek, sem az IBUSZ-nak plakátjai el nem érnek. Az idei szabadtéri játékoknak számos államban igen jó sajtóvisszhangja volt, de a jövő éviről tudni fognak a világ mind a négy táján, hiszen várható, hogy mint szokás, a kiállítást egyes kiállító nemzetek követségei, kulturális megbízottai megtekintik. Mint egyes kiállítók, vagy külföldi fotosok által küldött vendégek olyanok jönnek el, kik talán Szegedről soha sem hallottak. Ittlétük alkalmával egyúttal gyönyörködni fognak a szabadtéri játékokban, elviszik messze országokba hírünket, nemcsak a paprikáét, hanem magas szocialista kultúránkét is. Aczél Alfréd Először ezt jegyezte fői a .... _., . . ,_. , _ riporter - szintén illő ko- f*1«Yf« ,rodal^„Ií>- Legutóbb például Radmolysággal - noteszébe a b^lratokat, biztosan elolvas- n6t£ Mikl(5sról Kószó Rozá_ Tömörkény Leánygimnázium aak A^elet tarem ^í ba> a kör elnöke beszélt, a 1 eri^M ze jö vetel én iTtán ^«vSt.'Th™ mostam összejövetelen pedig ínég SfleiSsok minden" * k*rül " Kerekes Ilona, a TIT dráami fölötíött benne ezen a ^ kfedbbl„ T™' matörténeti előadássorozatán délutánon. ^ésk0menpSsütanz írói hallott előadásokról mondott •

kat. az irodalmat is, nem- el vázlatos összefoglalót csak a futballt. ^ Legtöbb szegedi középisko- És miért ne kerülhetne ki W lába.n ™ű.ködik "yT önkép" k?fümk irÓ? ",s!ln Petdfi; Nemrégiben a Belvárosi zokor. Mar írtunk is a Vas- Jókai, Móricz Zsigmond első _ , útforgalmá Technikum 3 éve írásaikat ugyanilyen Iskolai KISZ-szervezet -Dupla vagy semmi« játékot rendezett a szegedi középiskolák tanulói számára. A játék egyik föladványa volt, hogy föl kellett sorolni hat mai irodalmi folyóiratot Aki a kérdést kapta, egyetlen egy folyóirat nevét sem tudta megmondani. S ugyanez volt a helyzet egy másik kérdéssel is* amely a Tiszatáj Kiskönyvtár megjelent köteteinek fölsorolását kérte a felelőtől. Ez is eszébe jutott a riporternek, aki ott, a Tömörkény Gimnázium önképzőkörének összejövetelén végül még ezt írta föl az utolsó tiszta oldalra: Bár minden magyar tanár ennyit tenne az irodalom megszerettetése érdekében! ... P. í. „... igyekezvén tehetségem szerént szegény édes nemzetemnek megsegéilésére .. poitámentcs .BUEK. Régi szokás az, hogy az emberek az új esztendő alkalmával jókívánságaikat fejezik ki egymásnak. Vannak, akik élőszóval, mások üdvözlőlapokon kívánnak barátaiknak, ismerőseiknek kellemes és boldog új évet. Kellemes, jó dolog, hogy az emberek figyelmesek egymáshoz, s egyre többen használják fel a postát arra, hogy kívánságaikat eljuttassák ismerőseikhez. A mostani év fordulóján bizonyára többen kívántak BUÉKot a posta útján, mint a korábbi esztendőkben. Ez sok munkát jelentett a posta dolgozóinak Szegeden is. Mégsem hallgathatjuk el azonban, hogy bizonyára hanyagságból a kellemes és boldog új évet kívánó üdvözlőlapokkal némi kellemetlenséget okoz. tak némelveknek. Két ízben is megkérdeztük azt. hogv nyitott borítékban, nyomtatott szöveggel írott kívánság hány filléres bélyeget -kíván«. Mind n két alkalommal határozott volt a válasz: 8 fillér helybe és vidékre. Mégis, értesüléseink szerint a 29-én este feladott, 30-án kézbesített üdvözlőlapjaink közül néhány portózottan jutott a címzettekhez. Ezért elnézést kérünk. Ez nem a mi. hanem a Szozed T-es Posta hibája. E helyen viszont most már »portómentesen« kívánunk bcldog új évet kedves barátainknak, ismerőseinknek. HALLÓ 04? 1959-ben több mint 12 ezer embert szállítottak a szegedi mentők Élesen búg a mentőautó Utasához, most viszont ez a mentőszolgálatot Távolabbi szirénája. A járókelők szo- szám júliustól egészen de- tervekben szerepel rádióberongással vegyes figyelmes- cemberig havi hétre csök- rendezések felszerelése is. séggel térnek ki a kocsi út- kent. Decemberben azonban Ez nagyon üdvös lenne, mert jából. Tudják, súlyos bete- — s itt azt hisszük, közre- például ha Kiskunfélegyháget szállít, akinél minden játszott a sok ünnep — is- zárói jön visszafelé a menmásodperc életet vagy ha- mét 12 részeg férfit, 3 nőt tőautó, útközben már irálált jelenthet... és egy alkoholmérgezéses nyítani tudjuk az esetleges • gyermeket seállítottunk be újabb hívásra. Hagyományossá vált im- a legközelebbi kórházba. • már a magyar sajtóban, hogy Sok még mindig a vakhívás. Szilveszterkor megemlékezik ^MaT* JST^ITSSSS munkájáról. Megemlékezik S. ET STMÍÖK* azokról az emberekről, akik a helyszínre, kiderült, hogy «« ki a m^^tó feledve éjszakai nyugodni- abban a ^zban ninra is ^^»»¡¡fjfc résre atfaí ^ ^ol egy beteg naa helyszínre. S míg oda ér- vőben tartózkodjanak az ** Horacri I ásrlóné nek, együtt izgulnak a be- «yen viccektől, mert amíg Hornczl Lászlóné teggel, s a hozzátartozókkal, nú kimegyünk egy ilyen sikerül-e időben a kórházba vakhívásra, könnyen előforérni. Most Szilveszterkor is dúlhat, hogy egy másik beezt teszik, amíg mi szórako- |es nem jut idejében a kórzunk, vigadunk, ők várják a hazba. riasztást, hogy melyik perc- , ~ Milyen hivasra mennek ben kell indulniok, hol kell a legszívesebben? segíteniük. Azelőtt ilyenkor Nem lep meg a kérdés, gyűjtöttek a mentőknek. Mi hiszen sejtem, hogy itt a most pénz helyett tetteiket szulesekre gondolnak. Valógyűjtöttük össze, hogy is- ba" szüléshez megyünk ki merjék meg az emberek, mi- a legszívesebben s a kocsilyen hősies munkát végez- ban nem győzzük nyugtatni tek ebben az évben is a sze- az aSgodó férjet, hogy nem gedi mentők. lesz semmi baj, csak legyen nyugodt. Közben mi is egy Mi van a nagykönyvben kicsit aggódunk, hogy időben , odaérünk-e, mert bizonv A mentőállomáson sűrűn 0iyan eset is előfordult már. teleírt nagykönyv jelzi, eb- nem ¡s egyszer, hogy a menben az évben is sok mun- tőautóban szült a szülő nő kájuk volt a mentőknek. _ mondja informátorunk. Először talán nézzük az ösz- Amíg a már lezajlott évszesftést. Eddig 268 ezer ki- rgi beszélünk, előkerülnek a lométert tett meg az öt men- jdv5 évi tervek. Erről katőőrség. Az utak alkalmával punk most tájékoztatót 12 ezer 600 embert szállítottak. Ez a nagy szám a kö- Tervek az ÚJ évre vetkezőképpen oszlik meg: baleseti kihívásra összesen — A tervek szerint 19603144-szer mentek ki a men- ban több kocsival gazdagotők. Fertőző beteget 576-ot dik gépkocsiparkunk. Igéreszállitottak. Egyéb rosszullét tet kaptunk, a mozi híradóalkalmával 7615 esetben hív- ban nemrég bemutatott két ték ki a mentőket. Szüléshez hordásyas, modern, új típusú 1450 esetben vették igénybe mentőautóra. Rohamkocsi érmunkájukat. Részeg férfit kezését is jelezték. Ez igen 119-et, részeg nőt 22-őt szál- jó lenne, mert vérátömlesztő lítottak kórházba, illetve kii- készülék, légzőberendezés és nikára. A mentőszolgálatot minden olyan adottság megigénybe veszik nemcsak szál- van benne, amely segíti a lításra, hanem többször fel- ml munkánkat, javítja a keresik eisősegély-nyúitás céljából is. Ebben az évben összesen 125 esetben nyújtottak elsősegélyt a rászorulóknak. Nem csökkent a balesetek száma ? Eddig csak a számokat, adatokat soroltuk fel, most nézzük meg, mi van a számok mögött, milyen tapasztalataik vannak a mentőknek? — Nem csökkent a balesetek száma Szegeden az elmúlt évhez viszonyítva — kaptuk a felvilágosítást. Viszont kevesebb esetben szállítottunk részeg embereket. É-ek óta egy hónapban átlag tizenkét esetben hívtak bennünket ki részegek szálEmlékezés Apáczai Csere Jánosra C züleiről, gyermekkori- látozni akarja az egyházak ról nincsenek hiteles befo'yását, az uralkodó la* adataink, annyi azonban bi- tin nyelvű oktatás helyett zonyos, hogy az ifjú Apáczai az anyanyelvi oktatás beve* Csere János Kolozsvárott és zetését kívánja, s ő az első Gyulafehérvárott tanult, ké- ebben az országban, aki Ko* sőbb Hollandiába ment és pernikus rendszerét nyíltan az ottani egyetemeken is- elfogadja és hirdeti, merkedett a tudományokkal. Apáczai a nemzeti kultú1651-ben, huszonhat éves ko- ráért, a nemzet felemelkedérában Hardewjikben dokto- séért küzdött tehát. Eszméi rált, abban a városban, ahol messze megelőzték a kort, az időben Descartes élt amelyben élnie kellett. De száműzetésben. sötét esztendőkben harcolt, ... .. . . . s az összeütközés közte és a Kinn maradhatna karrier- fcf>f közm rövidesen m « jét tudományos előrehaladd- tör£ént Basi a g^ufesaval már megalapozta de hérvM fc ; taZxabeo »szegény edes nemzetére* „ gondol, a távoli és elmaradt t. j,, ., , _ czait, hogy a fiatal tudós az Erdélyre, a elhatározza, hogy angol Vadalom vallási eszhazatér Doktorálasa után méit terjeszti. A fejedelem, ket evvel, 1653-ban már itt- „ R4fcőc2i Györpy egy tortLíJZS u , Í T~ ™y "Utótól akarja ledos ^oglalia ka- batni Apáczait e 'izetek tedráját a gyulafeherván TOja£{_ kollégiumban A hazai fo- Ebm semmi sem le„ De gadtatás azonban meglehető- a reformfjkra törekvő fiatal sen hűvös. A beosztása és a tudóst büntetésböl a kolozsfizetése méltatlan hozzá. viri kisiskoiához heiyezikát. Képzettségéhez és munkás- Tanítványai közül sokan kösagahoz is. Akkor mar tu- vetiK amikor azonban K(y. lajdonképpen kész volt -En- lozsvárra érnek, kiderül, az ciklonéd A*-}a és a »Magyar ukola még nincs kész, a iomkátska* is: e két mun- munkát nem lehet megkez* kajában Descartes tanításait deni. 1656-ot írnak ekkor, a hirdeti a közénkori skolasz- fiatal tudós már súlyos be* tikival szemben. De a ba- teg: a tüdőbaj rémével kell rátságtalan fogadtatástól füg- viaskodnia. De e harcban ő getlenül Apáczai teljes szív- marad alul s három év múl* vei és hatalmas szenvedély- áPPen háromszáz eszten. űovel ezelőtt, 1659-ben meglyi kezd el dolgozni. bai Qsakhát éppen nem azt A páczai Csere János a és nem annyit csinál, ** magyar művelődésügy, mint ami* felettesei és kol- a magyar nevelésügy kiváló légái várnak tőle. Sokkal úttörője. Tanításaival megtöbbet tesz annál. Kerné- előzte korát és számos nem* nyen bírálja az erdélyi el- zetet is, például az anyamaradottságot — -szégyel- nyelvi oktatás bevezetésének fűk meg immár ily nagy- követelésével. Rövid életét mérvű oktalanságunkat* — a nemzet felemelkedésének kiált fel többször is —, egy- szentelte. A név ezért őrzi séges iskolarendszerért har- kegyelettel emlékét és tani* Megemlékezés Jugoszláviában egy magyar partizánbrigádról Tizenöt évvel ezelőtt. 1944. december 31-én alakult meg Felsőszentmárton faluban a Petőfi Sándor magyar brigád. A jugoszláviai magyar sajtó most megemlékezik az évfordulóról. A Petőfi-brigád több jelentős ütközetben vett részt. Legnagyobb győzelmét Bolmánnál aratta.'col, az iskolaügyekben kor- fásait.