Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Szombat, 1959. december 12. 132 Az orvos véleménye a „duplákról" A koffeinmérgesésröl, a mértéktelen kávéfogyasstásról »•Feketekávézó nemzet« arabok török kávét isznak, egyes árterületeket, a köz­lettünk. A presszókban na- A nyugodtabbak, mint pél- pont útján szűkít, de ugyan­ponla több ez)er csésze ka- dóul a kínaiak, a japánok és akkor más árterületekre köz­vét fogyasztanak el a törzs- az angolok teát. És mi? Ká- vétlen tágító hatású. A raa­vendégek. A csemegeiizletek- vét! gas vérnyomásúaknak nem bon a »presszó osztály- a célszerű feketézni, mert iz­lcgnépszerűbb. Itt szívesen Mikor használ gató hatása nem kívánatos várnak még a háziasszonyok a beteg számára, is 5—15 percet egy jó szimp- A koffein a gyomorból A hevenymérgezés tünetei: iára, vagy éppen duplára. A gvorsan. 10—15 perc alatt izgatottság, szédülés, fülzú­»fekete«, a kávé egyre na- felszívódik es hatasa 5—0 •^emegés, szívdobogás, gyobb tért hódit. Ma már a l,ral8 lart- Mérsékelt fogyass- szap0ra rilmuszavarral járó községi cukrászda sem tölti tása nem mondható karos- puizus> szorongó érzés, há­be hivatását, ha nem siste- nak> s<)t bizonyos állapotok- nyás> hasmenés, vizelési in­reg a sarokban a presszógép, ban kimondottan jo hatasu. ge!.; hőemelkedés, delírium, Az idillikus családi hangú- Tgy alkoholos részegség ese- görcsök, eszméletlcnség. latnál sem hiányozhat a tében 1—2 csesze fekete meg­kávé. Isszuk rendületlenül, szünteti a részegségét. A megszokás Kávéval kezdjük a napot, , Jo halasat érezteti a kave vi«siotílés és este sem mulaszthatjuk kimerültség, gyengeseg, fa- « a visszaélés el élvezését. De vajon mi az Most bizonyosan sok »fő­orvos véleménye erről a más állapot eseteben azal- k nyugtatja lelkilsme­nónsyerű élvezeti szerről' tal, hogy izgatja az agyker- r vugratja íeiKusn*. neps/eru elvezeti szeri ol. . mTnek következtében Kérem en nem iszom A temperamentumos arab könnyíti, javítja a szellemi Mr­, ... , működeseket (megfigyelés, Pan keuot legreijeDO nar és a hideg angol ítéletalkotás, eszmetársítás). ™at; A tarto® visszaélés, így A . .. ^ . ... . Csökkenti az álmosságot. tehát a napi par dupla el­A babkavet es a teat mar fáradtságot, részben 13 _ mely az adott az, osiduk ota ismeri az cm- .. «ah-ilvozza a vérei- alkalommal ugyan lóhatasu ber. Minthogy egyszerű for- ^ a^a Jv a ~ huzamosabb idő után rálássál kivonhatók belőlük 'a ybőr és az idü,t koffeinmérgezettség a hatóanyagok, — főként a izon^ait javára Ezenkívül állapotát hozza létre. Tüne­koffein — évezredek* óta él- fokozza az izommunkat és tek: szívdobogás, ritmusza­vezeti cikként és gyógyszer- gz izomeröt Bizonyos ere- varok a pulzusnál, ideges­ként. használják a föld min- dct- fejfajásoknál is ióha. ség, remegés, álmatlanság, den táján. Gyógyszerkent al- tasi-,t ezzc] kapcsolatosan gyomorfájdalmak — a kof­galmazva főleg a szívre, az azí)nban rendkívüli sok a íein a gyomorfalat izgatja erekre (tágítás), vizeleteivé- vissza<:.lés melv nem egvszer, — gyomorfekélyre jellemző iasztásra, az izomzatra es az főlog az idüu fejfájásban panaszokkai. idegrendszerre való hatását szenvedöknél krónikus kof- A tejjel kevert tea és ká­használják ki. Izgató hatása feinmérgezést eredményez. vé a koffein gyomorizgató miatt a föld külonbozo ré- hatását csökkenti. Ezért a szein csaknem egyszerre E$ mikor Őri? gyomorfekélyes, vagv a sok kezdték italként, élvezeti gyomorsavú egyén ne fő­szerként használni. Minthogy az egyem tűrő- -y^^ kávét vagy kever. Eev csésze fekete vagy kep?sfog rendkívül va tozo- je tejjel. A Szovjetunióban. Egy csesze iekete, vagy a karos adagot pontosan J demokráciákban és ahogy nálunk szokás mon- meeadnj jBen nehéz He- ^ aemoKraciaKnan es riani a »dunla« minteev K . Y u nenez- a nyugati orszagokban loval nani, a »aupid« jmniegy venymergezéshez vezethet „Khh híc h„ .¿rf, er.sz_ 5—10 gramm babkavébol ke- ¿.noiihan i—in r«é«ze kávé . ö . g' . , eresz­szül és ez 0,05-0,1 gramm csesze kave tett feketét iszAaki így „ok­koffeint tartalmaz. (Hogy elfogyasztása. De tulerze- kentik a hozzászokás és a pontosan mennyit, az a kenyeknél, szívbetegeknél, visszaélések lehetőségét. presszóstól függ!, Egy csésze basedowos embereknél már j^vonat tea körülbelül egy gramm jóval kevesebb is mérgezést szokásos. igén fontos a mér­tealévéiből készül és csak okozhat. Az általános hiede- tékletesség és az önuralom negyedrésznyi koffeint tar- lemmel szemben a kávé a ezen élvezeti ital fogyasztá­talrriaz. A temperamlrrttumos vérnyomást nem emeli. Bár sában. n szegedi járásban is szilárd a közbiztonság Illést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága Csütörtök délelőtti ülésén volt vézetője, Stiebel János között ennek köszönhető, a szegedi járás közbiztonsá- 36 ezer forinttal károsította hogy nem történtek olyan gi helyzetéről szóló jelentést meg a társadalmi tulajdont, súlyos események, amelyek tárgyalta meg a járási ta- Ennél az esetnél különösen megzavarták volna a járás nács végrehajtó bizottsága, súlyos mulasztást követtek dolgozóinak nyugalmát, éle­Megállapította, hogy a járás el a földművesszövetkezet tét. területén a közbiztonság vezetői, mert előre figyel- A járási tanács végrehaj­ezilárdIs az elmúlt évhez vi- meztették őket hogy Stie- w bizottsága csütörtöki ülé­szonyítva tovább javult. Le- beit az előző időkben mar , •,, .., ,, mérhető ez abból is. hogy felelősségre vonták kártevé- sen ezenkívül megvitatta a jóval kevesebb erőszakos sért. Sajnos, a szövetkezet járás művelődésügyi helyze­cselekmény történt, amely ezzel nem törődött, s alkal- téről szóló jelentést is, s zavarta a dolgozók nyugodt- mazta. több határozatot hozott rXsáí ¿SE£*£m Leggy^koribh bűncselck­Kssteleken, Mórahalmon és "z"heaes. Rúzsán történt. s ez Kisteleken. Balástyán, Tovább javult az állami Cseng?/" sze" ,„.„.,_ pasztalhato. Itt egyes sze­lulajdon vedelme. . ^lyek gyümölcsöt, állató­Lényegesen csökkent a tár- kat és terményt vásárolnak sadalmi tulajdon elleni kár- fel. s azt engedély nélkül tevések száma. Az előfordult akarják elszállítani, hogy az esetekben is közel száz szá- ország más területén maga­zalékig sikerült megtéríttet- sabb áron értékesítsék, ni az okozott kárt. Megálla- , - „ _ „„ pitható, hogy a társadalmi •Je,Yn?fcsokkent f f/ rs; xsr&x SS-S^-jws: zésből adódtak, s abból, hogy sek zöme, mintegy 65 szá­a földművesszövetkezetek- saléka a közlekedési sza­ben és egyéb helyeken még bálysértésekből ered. Leg­mindig ellenőrzés nélkül ér- ,.hbk téket bíznak olyan szemé- gyaKonbt>ak lyekrc. akik már korábban az ittas gépkocsivezetők büntetve voltak társadalmi ¡Utal elkövetett szabály­tulajdonban okozott kárért. talanságok. Rendszerint ezek követik el amel k veszéiyezletik a az ujabb lopasokat. közlekedési forgalmat. A társadalmi tulajdon el- Az év során igen magas leni bűncselekmények volt a közlekedési balesetek. többnyire leszűkülnek a száma, amelyből 5 halállal földművesszövetkezetekre végződött. Különösen a szü­, , . . , ret ideién fordult el, hogy es csak keves szamban ta- a gcpj'ármüvezetök ittasan lálhatók az állami gazdasá- vezettek. Ezért lényegesen gokban és ttrmelÖ6Zovetke- fokozták a felvilágosító ae tek ben munkát a járás községeiben. Jelentősebb kárt okozott a ^ny^ert Tz^eS társadalmi tulajdonban Chil- hónapban például csak egy ko Antal, a szöregi vegyes- baleset történt. Míg az elő­ipari ktsz dolgozója, aki ^ hónapokban átlag 5—6 R0 ezer forinttal károsította baleset fordult elő. meg a szövetkezetet, Ónozo g A SM.gcdj járási rendőr­József. a sándorfalvi ktsz kapitányság eredményes építési brigádvezetője, akt munkát végzett 38 ezer forint kárt okozott. a járás közbiztonsági Viely­ÍA szatymazi felvásárlótelep zetének javítasaért. A többi Kezdeményezések egy szegedi képzőművészeti alkotóház megteremtéséért Mostanában egyre több állami és társaduimi szer­vezet figyelt tel pártolóan a szegedi képzőművészeti életre. A kongresszust meg­eSöző szegedi pártértekez­let ennek a művészeti ág­nak az eredményeit méltat­va biztosította a festőket és a szobrászokat munká­juk fokozott támogatásáról. A támogatáson nemcsak eszmei segítséget értett ez a fontos tanácskozás, ha­nem a művészi tevékeny­séghez szükséges feltételek megteremtésében való köz­benjárást is. Nem sokkal ezután meg is történi az első lppés: a párt és a íanacs közö­sen támogatott egy olyan tervet, amelynek megva­lósítása megoldja, vagy megkönnyíti a szegedi festők niiiltrenigondjajt, elhelyezési problémait. E célból hivatalos helyen szóba jött, hogy Újszege­den, a villanegyedben Ces-' tői környezetű szép épület­ben megvetik egy szegedi művésztelep alapjait. Ez a kezdeményezés komoly anyagi befektetéseket igé­nyel, ezért egyei ore in­kább mint értékes terv, elgondolás keltett figyel­met. Ezzel a tervvel szinte egy időben született egy másik kezdeményezés is. A Hazafias Népfront kulturá­lis bizottsága egy ugyan­csak járható utat' dolgo­zott ki építészek, tervezők közreműködésével. A Ko­rányi Sándor rakparton, a Tömörkény Gimnázium mellett egy üres telek ék­telenkedik, amely méretei­nél fogva nem alkalmas, gazdaságos lakásépítkezés­re. A városkép ugyanakkor megkívánná, hogy ide há­romemeletes épületet emel­jenek. Ez az épület, mint alkotóház, igen ideális mun­kakörülményeket tudna biz­tosítani a szegedi képzőmű­vészeknek. A földszinten korszerű szobrászati műter­met lehetne berendezni, olyformán, hogy alkalmat adna a jövő szobrászainak képzésére is. Az alagsorban égetőkemencékkel meg le­hetne vetni a speciális sze­gedi kerámiaipar és művé­szet alapjait. A faszobrászat, ötvös- és nüílakatos műhely számá­ra is otthont tudnának itt teremteni — ami a kiveszőfélben levő iparokat bizonyára fellen­dítené a szükséges mérték­ben —, míg a második es harmadik emeleten képző­művészeti iskolát, képzőmű­vészeti kört, illetve kol­lektív műtermet lehetne berendezni. Ugyanitt ott­honra találnának a szegedi építő-lervező mérnökök is, akik jelenleg nélkülöznek egy alkotásra alkalmas kö­zös munkatermet. A tervezet az elmondqt­takon kívül még számos más előnyt is hiér. A Tö­mörkény Gimrdftium szom­szédsága és a műtermek je­lenléte a politechnikai kép­zés skálájának bővítése szempontjából igen kedve­zően hatna. Fa-, fém- és agyagmunkákat mintegy másfélszáz tanuló gyakorol­hatna itt, de egy általános gimnáziumi művészeti tago­zat megszervezése sem len­ne illúzió az alkotóház fel­épülése esetén. Ennek a javaslatnak, épp­úgy, mint a másiknak, igen sok előnye van. Egyetlen hátránya. hogy anyagilag meglehetősen költséges. Látni kell azonban, hogy az egyik terv nincs a riiásik rovására. jegednek. éppen úgy hasijwra volna egy újsze­gedi művésztelep, mint egy szegedi alkotóház. Mégis van azonban egy do­log. ami nagyt>j) nagy tisz­tességet ad cnrur.k a terv­nek. Társadalmi gondolat­csere során születejj. meg, s nem azzal az ¡¡^Ínnyel, hogy • »mi szolgáltattunk egy tervet, az állam pedig V.vis­sa ,ki a pénztárcáját«, jia­neifi a szükséges társadaluli segítség megajánlásával. A mintegy egymillió-négy­százezer forintra kalku­lált költségből kétszázezer forint értékű társadalmi munka megszervezését a kulturális bizottság maris magára vállalta. Vitákon és számvetéseken dől el, hogy végül is melyik kezdeményezés valósul meg a következő években. E vitákban és elképzelésekben azonban a szegedi képző­művészek máris érezhetik és érzik a párt. a tanács és a Hazafias Népfront tá­mogatását és megbecsülését. Hiszen eredményük mégis csak egy ideális alkotómű­hely megteremtése lesz. Könyv jelenik meg Móra Ferenc •„személye körüli miniszteriéről Csendes nyugalomban él Istvánnal, de elsősorban Petőfitelepen a 75 esztendős Móra Ferenccel kapcsolatos Kotormány János, aki hosz- históriákat, ismeretlen torte­szú éveken át hűséges segí- neteket, emlékezéseket Mint­tőtársa, hivatali segédje volt egy egészen más oldalrol Móra Ferencnek a múzeum- igyekeztem bemutatni az ban vagy ahogyan Móra ír- írót, mint eddig ismertek, ta a »szegedi nagyablakos Mója életének apró intimitá­ház«-ban. Kotormányt név sairól éppúgy beszámolok, szerint is többször megemlí- mint az ásatások »muhelytit­tette írásaiban, sokszor pe- kairól« vagy Kotormány só­dig csak úgy hogy »a hiva- játos emlékeiről, amelyekről tali János«, máskor meg -a a vele folytatott beszélgeté­múzeumi János«, s tréfál- sek során lattam, hogy kozva -személyem körüli mennyire kár lett volna miniszterinek nevezte. Most szelbeereszteni, meg nem 1 r­könyv készül e- kedves életű, ni. A gyorsírásos jegyzetek sokat tudó öregről. A köny- Mapyan készült, körülbelül vet Takács Tibor írja, aki- tízíves könyv gazdag, feny­nek neve nem ismeretten a képanyagot is tartalmaz, szegedi olvasók előtt, már- Remélhetően e .kötet ha­csak lapunk hasábjairól sem. marosan a Mórát kedvelő A Szegedül Budapestre ke- Rerü] ^ rült f.ata írónak edd g meg- könyv­jelent ket verseskötete uUn J * időben ie­SZEGEDI ÖREGEK A postá&bácHi tGY HÍVTÁK 17 esztendeig Petőfitelepen az l-es ut­cától a XV-ös utcáig, fiatalok és idősebbek egyarant. Sze­retetből. Mert Pataki József esőben, hóban, fagyban, ká­nikulában hordta ki a telepre az "újságot, a pénzt, a leve­leket. S persze, hogy megszólították már az utcán is: — -Nekünk hozott-e valamit, postás bácsi? — Itt van — válaszolta mosolyogva az öreg, ha úgy gondolta, valamilyen szerelmeslevelet takar a boritél;, vagy ha nem volt levél, kerülő választ adott: — Majd legközelebb biztosan lesz ... A tizenhét évvel ezelőtt szerelmesleveleket váróknak ma már gyermekeik lesik a postást, jön-e, hozza-e a bol­dogító választ. Pataki bácsi is megöregedett, már 68 éves. Kint lakik Újszegeden, a Homoródi utca 1 szám alatt. Innen járt venden munkanapon Petőfitelepre. — BIZONY, tiz évig gyalog tettem meg az utat, na­ponta kétszer is — emlékezik vissza a veterán postás. —•• Lábaim sok-sok ezer kilométert tettek meg. Mert nem-­csak »Somogyira« jártam én, Szatymazon kezdtem a »szakmát?, még az első világháború előtt. Ott a postarhes­ternének mángoltam, mosogattam, tákaritottam, éjjel táv­iratot kézbesítettem a tanyavilágba, aztán »vizitációra? mentem és bevonultam katonának. Negyven évvel ez­előtt, 1919-ben kerültem az állomáson lévő kettes postá­ra. Majd az egyesre, esztendők múltak és kézbesítő let­tem a második világháború előtt. Abban az időben nagy dolog volt &s én vállaltam, a megerőltető strapát, Sok­szor a szó szoros értelemben térdig sárosan jöttem haza. Mert úgye a sáros utcákon "átvágtam a túloldalra, hogy i kevesebbet kelljen körbe gyalogolni, meg haladjak a munkával. Amikor tiz év után kerékpárt kaptam, azt bi­I zony elég sürtin a vállamon cipeltem, hisz? akkor még sok helyen járda sem volt... Igen: így kézbesített, kesztyű nélkül, kiskabátban — ez volt a szokása. De melege lett- a levéltehertől, a sok járkálástól. A telepi rr.unkáslakásokban jószívvel látták, még disznótorra is meghívták. Számos családnak bizal­1 masa lett, s még ma is, ha régi telepi ismerősök talál­' koznak vele, megszólítják, átölelik, együtt idézik az em­lékeket, invitálják egy pohár borra a kedves postás bá­| csit. Az akkor még a porban játszadozó gyerekek meg­nőttek és Pataki József negyven évi szolgálat után nyug­díjba vonult. MOST MÁR nem kézbesít, családja, gyermekei; uno­kái körében él. Néha eljár dolgozgatni: nem birja ki tel­jesen munka nélkül. A postás szakszervezet bizalmija, az újszegedi körzetben hordja a bélyeget a nyugdijasoknak, elintéz üdüléseket, és hizlalja a szép. nagy, fehér mala­cát. Most vágta le, karácsonyra és amint ő mondja, sze­retne megérni még sok disznótort. Markovits Tibor az idei könyvhétre adta ki a vei majdnem egy időben je­Móra Ferenc Kön^kiadó fontt* meg a Gondolat »Szöktetés Budáról« című if- Könyvkiadó az író másik .t „„,jf„At a Kr.tr.r- könyvét, mely műfaját te­jusagi ¿égését A Kotor « irodalm, útinapló. vnanyrol «olo mure ugvan- élményeit mondja csak ez a k*dó kotott szer- ^ ^ a szomszé_ zodest- dos ország ezernyi érdekes­A rövidesen nyomás alá ségéról> Erdély tájairól, kerülő müvéről a kovetke- Dobrudzsáróli Moldváról s a zőket mondotta lapunknak tóncgeí Kegátról, az élénk, Takács Tibor: sók-sok int. csillogtató Bu­— Könyvem Kotormány karestről. Az első útikönyv János életéből felmutatja, a lesz ez a szocialista, fejlődő fénybe emeli a Tömörkény Romániáról. Készülnek a kulturális szemlére az építőipari technikum díákiai A Szegedi Építőipari a bírálóbizottság kijélölt. A Technikum tanulóifjúsága pontozás mindkét éneknél lelkeser^ kapcsolódott be a azon szempontok szerint Felszabadulási Kulturális történt: pontos kezdés, jó Szemle daltanulási mozgal- ritmus, tiszta hangzás, té­mába. A daltanulásban ne- gyelmezett magatartás és. mes vetélkedés alakult ki különleges éneklésmód. A az egyes osztályok között, hangulatos verseny győzte­A hetek óta folyó dalta- se az I/b. osztály lett, mely­nulás gyümölcseképpen nek tanulói jutalmul mozi­most, decemberben már há- jegyeket kaptak. Második zi versenyt ls rendeztek, a HI/c, osztály, a harmadik Ezt pontozás alapján bonyo- helyezett pedig a Il/b. osz­lították le. Egy előre elité» tály lett. szített táblázatba beírták az Az eredményhirdetés után ismert énekek pontszámát. Bankó János KlSZ-tanács­s minden osztály annyi atló tanár és Kocsis István­pontszámmal indult, ahány né tanárnő, a daltanulási dalt tudott saját bevallása mozgalom vezetője rnegb*­szerint. A versenyt a szelte a fiatalokkal a to­DlVSZ-indulóval kezdték, vábbi feladatokat. A dal­majd az osztályok egymás tanulási mozgalomban való után elénekelték előbb azt részvétellel az iskola hall­, §ato eleget tesznek az -If­a választott éneket, ame- j(Jgág a szociaUzmusért„ lyet legjobban, legszebben mozgalom második próba-, tudtak, majd ázt, amelyet követelményének is. %

Next

/
Thumbnails
Contents