Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

16 oldal — Ara: 1 forint Péntek, 1959. december 35. XV. évfolyam. 303. szám A

cím szokatlan szó társítása nem a szerzői önkény műve. Nem az ünneprontás szándéka sugalmazta. Ellenkezőleg: gazdagíthatjuk, tartalmasabbá tehetjük az ünnepet, ha tisztázunk bizonyos, több okból is időszerű fogalmakat. Mert végtére is van-e alkalmasabb idő arra, hogy a humanizmusról beszéljünk, mint a karácsonyi ünnep, amely nálunk mindinkább eggyéforr az emberiesség, az Harcos humanizmus Irta; DARVAS1 ISTVÁN, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese bőséges karácsony, ha nem lennének a kommunisták, akik — ahogy Kádár elvtárs mondotta — nem tudnak jóízűen enni, amíg más éhezik? Ma is vannak a burzsoá világban emberbarátok és emberbaráti egyesületek, nyomorenyhítő akciók és jótékony nőegyletek. Ezek azonban csak morzsákat hullatnak, hogy a gazdagok annál emberszeretet és a béke fogalmával? Vagy van-e a hu- coltak. Sohasem hitték, hogy a szép szó elegendő a világ zavartalanabbul ülhessenek a maguk dús asztalánál. Na~ manizmusnál alkalmasabb téma arra, hogy igazi tartal- megváltoztatásához. Tudták, hogy ahhoz forradalmi tet- lünk már nincs szükség a nőegyleti hölgyek morzsahulmat, korszerű tartalmat adjunk a karácsony ünnepének, lek kellenek. lató adakozására, sem a polgári széplelkek siránkozására. Egy főnév és mellette egy jelző áll a címben. A tó- Marx és Engels óta ismeri az emberiség a társada- A mi dolgozóink ma már mind ott ülnek »a jognak asznév, a humanizmus, ismert fogalom. Történetileg szem- lom fejlődésének törvényszerűségeit. Ök bizonyították be, tálánál« és bár ma még csak érdemük szerinl vehetnek lélve, marxista módon értelmezve úgy találjuk, hogy hogy minden emberi nyomorúság a tőkés osztályuralom- a bőség kosarából, tudják, hogy tőlük függ, mikor és koronként módosult a mögötte rejlő tartalom. Mindig ban, a kizsákmányolásban leli magyarázatát. Lángelme- mennyivel lesz gazdagabb ez a kosár. • és minden korban jelentette azonban az emberiességet, jük világította meg az emberiség útját a szocialista for- , az ember szeretetét és természetesen a békét, amely nél- radalom, a szocializmus, a kommunizmus felé. Lenin óta, A ."/T , ' egész szocialista építésünket a legkül nincs emberiesség és emberszeretet A jelző kemény a bolsevik«* pártjának megalakulása, a világ első szo- ** ü?fább> leglgazabb emberszeretet itatja át. Még és egyeseknek talán szokatlan. A két szó társítását tehát cialista államának, a Szovjetuniónak létrejötte óta, a szo- ... .ff^ ls\amikor a legprozaiabbnak látszó, leghétindokotai kell. cializmus már nem elmélet többé, hanem kézzelfogható J^í "L -,«T *°leokrÓ\ ÍpalTÓ1' «^gazdaságról, Az igazság az, hogy az igazi humanizmus mindig har- valóság. A kommunizmust építő mai Szovjetunió, a ro- P , , Z<7 U HlsZen naJunk ««den az emberért cos humanizmus volt. Van és mindig volt talmi huma- hamtempóban fejlődő szocialista világ pedig most már ^ * „ J®106"1011 epul 32 ipar- 32 6 iavát szolnizmus. Ilyen volt és ilyen ma is például a katolikus napról napra növekvő meggyőző erővel bizonyítja be az ^jf. a ?T0 ^ , ^ a paras2t «»beribb, könyegyház hivatalos humanizmusa. Mert hirdetni a szeret«- új társadálom magasabbrendűségét, fölényét nyebb, gazdagabb, kulturáltabb eletéért szervezzük a tet, de tűnd évszázadokon keresztül osztályelnyomást, Ma, negyvenkét esztendővel a Nagy Októberi Szocia- ^^^ ««oga^asagot. Ki látja nálunk hasznát an, Forradalom után. a szocialista tábor sikereit a nének ha 8 ^h0"8- 3 huS' 3 a dpö> 3 bútor, kizsákmányolást, nemzeti elnyomást, gyarmatosítást, mág- lista Forradalom után, a szocialista tábor sikereit, a népek lyákat, kínaókamrákat és háborúkat, sőt mi több, tűrésre sorsára gyakorolt jótékony hatását látva, bátran hirdetmeg a rádiókészülék? Az, aki mindezt munkájával előM

iért harcos humanizmus a szocialista humanizmus? neknek kell lennünk, hogy a legtöbbet tehessük a népért Azért mert az emberért, az igazságért kész az A VIL kongresszus emberséges szelleme, a taaácsinteni a kifoszlottakat és földöntúli boldogsággal áltatni hetjük, hogy igazi humanizmus csak egy van és ez a szo- teremt,: 3 d°lg°20 ember- A 031 humanizmusunk harőket hogy jámbor alázattal viseljék a földi szenvedést, cialista humanizmus. Egyedül a szocialista társadalom «unJtós humanizmus. nem humanizmus. teszi lehetővé, hogy az ember valóban ember legyen. Le- 18 mondhatn3f> hogy a mi humanizmusunk a , . . . . . , . „ .. . „ , „, . , . tettek humanizmusa. Nem lehetne azonban az, ha nem N

em minden a jó szándd sem! Vannak ma is polgári bréove te^ azzal, hogy «egszunteti a tokes uralmat, a lenne vezérh tetteinket. A Siciali™ humanisták, akik eléggé világosan látják a tőkés tokes ^^ 8 kezebe ** a ^^^ 68 8 eszméje, a marxizmus-leninizmus es annak hordo^í rend kiáltó igazságtalanságait megvetik a nem- 80188 *eletö rendelkezest- a párt tanított meg minket kommunistákat arra, milyeacti, a faji gyűlölködést elítélik á modem boszorkányüldözést a háborús uszítást de világnézeti korlátaiktól gátolva nem jutnak el á végső elméleti és gyakorlati kö- erőszakra is. Kik ellen, illetve mi ellen? Az em- kozások meleg hangulata, és különösen a Kádár elvtárs vétkeztetésekig. Nem lehetnek igazi humanisták tehát bertelenség, az igazságtalanság, s azok megtestesítői ellen, szavaiból sugárzó humanizmus most újra szívébe véste a még akkor sem, ha mégoly becsületesek is. Talmi, sirán- Megszűntetni az igazságtalanságot, kitépni annak tárea- kommunistáknak, hogy éljenek együtt a néppel, szolgát Uozó, sápítozó, felemás, következetlen emberszeretet az dalmi gyökereit, igenis humanizmus. Harcos azért, mert jak minden erejükkel a népet és csak azzal tűnjenek ki, elvesz, hogy adhasson. Elveszi a kisebbségtől, amit jog- hogy többet vállalnak, többet fáradnak, mert miát a A törtenetem a tanúja, hogy az igazi humanista min- talamul élvez és odaadja jogos tulajdonosának, a dolgozó marxizmus—leninizmus ismerői, világosabban látják a dig harcos, és az igaz ügy harcosa mindig humanista, népnek. történelmi fejlődés útját. Ez pedig nem több jogot, hanem Petrarca, Boeaceio, Pioo defla Mandela és a XIV. és XV. A mi tizenötesztendős szocialista építésünk gyakor- több kötelességet jelent. századi reneszánsz többi nagyja verssel és szóval küzdött lati szocialista humanizmus. Népünk másfél évtized alatt A XX. század humanistái a kommunisták. Olyan boáz emberért, hogy kiszabadítsa a középkori egyház testet, évszázadok mulasztásait szüntette meg és hétmérföldes manisták ők, akik nem elkülönülten, hanem a néppel leiket ölő szorításából. Messze voltak attól, hogy társa- léptekkel haladt előre. Kádár elvtárs pártunk VII. kong- együtt küzdenek — a népért Nem őrzik féltékenyen esadalmilag is átlássák, mit követelne a haladás, mégis hu- resszusán mondott vitazáró beszédében beszélt a kom- méiket, hanem arra törekszenek, hogy az egész dolgozó manisták voltak, mert a szabadság útjában álló legma- munista emberségről is, és eredményeinkről. Nem nehéz népet felfegyverezzék velük. A világnézeti átformálódás gasabb torlaszt, az aszketizmust a mindent elborító szel- megtalálni a kapcsolatot a kettő között Vajon lehetné- szocialista öntudattal vértezi fel, szocialista humanizmuslemi sötétséget ostromolták. A felkelő rabszolgáknak, a nek-e hazánkban jóltáplált egészséges gyermekek, fiatal- sal itatja át az egész népet, mígnem a szocializmus nem lázadó parasztoknak, Wat Tylernek, a francia jacquerie ságukat megőrző dolgozó asszonyok, közügyeket felelő- része lesz a közgondolkodásnak, hanem maga lesz a közparasztjainak, a huszitáknak, Donjának és Thomas Mün- sen intéző munkások és parasztok, lenne-e ilyen békés, gondolkodás. zernek kard és dárda volt a vágykor a pacifisták szén . .... . , , . . ^ööooooooooooooooooooooooooooooókioooooo ^ooooooooooo-oooooooooooooooooooooooooo'o'oooooocv |j ~ . . kezében, öltek és mégis hu-p g ¡¿J szavakkal, meggyőzéssel akarták lebeszélni az egymásra acsarkodó burzsoákat a háborúróL Nem értek és nem is érhetitek célt. Ma azért reménykedhetünk a hosszantartó békében, mert a burzsoázia, az imperializmus nem teheti többé, amit akar. Útját állja !az emberiség többségének a szocialista táborra támaszkodó békeharca. A tartós béke reményét nem a pacifisták •zónokiatai, hanem a százmilliók harci tettei teremtették meg. így vagyunk a humanizmussal is. Az igazi emberi szabadság, a jogegyenlőség, az anyagi bőség társadalmát sem a könyörgök, a sainálkozók, a szónoklók teremtik meg, hanem a tettek emberei, a forradalmárok, akik harcba viszik a népeket és megtanítják őket a győzelem tudományára: harcosokat nevelnek belőlük, hogy iga0„. — ,—, zán humanisták lehessenek. ->» -S&- -3»« -»5» ^ -»> -»> ff -ÍK- «K- -tfg. «gg. -ggg. .ggg. ^ ^ ^ <<&. ^ ^ manisták voltak. Az mottakért harcoltak az nyomók elten, a jogokért jogtalanság ellen, ták voltak a polgári társadalom úttörői is amikor a feudalizmus évszázados falait döntögették. Jámbor óhaj volt mindenkor az a amely hirdette ember szeretetét, a békét és a testvériséget, de vak maradt a haladás követelményeivel szemben, látta meg az emberek elnyomásának, nyomorának, elmaradottságának társadalmi okait. A haladás legkövetkezetesebb bajnokai dig forradalmárok Forradalmároknak magukat, mert készek voltak fegyveresen is harcolni, erőszakot is alkalmazni az elnyom«* len. Mindig a többségért, népért harcoltak a seg ellen. Minden korban voltak a legigazabb ták, mert az igaz ügyért barl^r. tvaroiyne íeiv.j JCellemej karáes&nyi üitnepekeí kiadnunk kedaes &Loadóinknak!