Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

Szerda. 1955. december t. 4 Folytatja mankáfát a pártkongresszus (Folytatás a 3. cHdalról.) az gz erő, amelyre támasz­kodni akar, szert feloszlott, már nincs? Most minden ép gondolkozású ember be­látja, hogy az erők áthelye­ződtek a szocialista orszá­gok oldalára. Az erő és az igazság egy­aránt a mi oldalunkon van. Az adott esetben az igazság együttjár az erő­vel, mert mi — jóllehet az erők áttevődtek a mi szocialis­ta táborunkba — nem vál­toztatunk békeszerető poli­tikánkon. (Taps.) Tárgyalások útján szándékosunk mege^j esésre juini Mi nem javasolunk elfő- megoldása ne rontsa, hanem gadhatatlan álláspontot tár- javítsa viszonyunkat, gyalófeleinknek, éppen el- A szovjet kormány kész lenkezőleg, mi. akárcsak ko­rábban, az igazság állás­pontjára, ésszerű álláspont­ra helyezkedünk. Min­dent elkövetünk, hogy a szovjet javaslatok elfogad­hatóak legyenek. kipróbálni minden lehetsé­ges békcs eszközt, hogy megvalósítsa a német prob­léma békés megoldását, előmozdítsa a nemzetközi légkör megjavulását, megteremtse a feltételeket nem létrejött a megegyezés a kormányfői értekezletben, hol majd megtrágyalják ezt a kérdést? Egyetértek ezzel a véleménnyel és én nem is vetném fel ezt a kérdést, ha nem kellene tekintettel lennem Adenauer úr meg­nyilatkozásaira. Nem hagyhatom válasz nélkül azokat a kérdése­ket, amelyeket Adenauer kancellár felvetett. Tehát nem én vagyok a kezdeményező ebben, én csupán kénytelen vagyok válaszolni a nyugatnémet kancellár megjegyzéseire. A Szovjetunió politikájá­ban mindig a békés együtt­élés nagy elveihez fog ra­gaszkodni. Mi azonban nem könyör­günk a békéért. A béketö­rekvés távolról sem gyen­geségünk jele. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ereje nap­ról napra növekszik. Min­den szükséges adottsággal rendelkezünk ahhoz, hogy elhárítsunk bármilyen csa­pást. De mi nem akarunk aldozatokat, nem akarunk rombolást és nem akarjuk ember-milliók pusztulását. Nemrégiben egyik beszé­demben elmondottam, hogy olyan mennyiségben halmoz­tunk fel rakétákot, atom- és hidrogéntőltetet, hogy ha megtámadnak bennünket, el­söpörhtejük a föld színéről összes valószínű ellenfelein­ket. (Taps.) Nem gyenge­ségből, hanem a békés együttélés elvi, le­nini politikájából a föld­kerekség legszélesebb nép­tömegeinek érdekeivel össz­hangban álló politikából kiindulva, készek vagyunk azonnal megsemmisíteni mindezeket a készleteket, ha elfogadásra talál az egyetemes leszerelési prog­ram. Hadd fecsegjenek az impe­rializmus propagandistái a kommunisták titkos tervei­ről, mi bizonyosak vagyunk abban, hogy békeszerető po­litikánk következetessége és világossága mindennap min­den órájával újabb és újabb híveket szerez számára. it&JC^n- —~ — - , , Nem kényszerítjük ki clfo az egesz emberiség bol­gadásukat, hanem tárgya- dogsága érdekében — a le­lások útján akarunk meg- szereléshez és az örök béke egyezésre jutni, megteremtéséhez, bár minden jogunk meg- Ha azonban nem találunk van ahhoz, hogy békeszerző- megértésre, ha azok az erők, dést írjunk alá a Német De- amelyek Adenauer kancellár mokratikus Köztársasággal, allaspontjara helyezkednek, ha a Német Szövetségi Köz- tovább makacskodnak, to­társaság kormánya nem vább ragaszkodnak az ero­akar békeszerződést aláírni, politikához, akkor számunk­Előttünk van az Egyesült ra nem marad mas hatra, Államok példája. Az Egye- minthogy aláírjuk a beke­sült Államok a mi aláírá- szerzodest a Nemet Demok­sunk nélkül kötött békeszer- Mm Koztaisasaggal. ződést Japánnal. Nem mar bad azonban úgy vélekedni, aekoziK azok Kezerejai hogy az egyik fal egyolda- aklk az erőpolitika Í23L ¡S^Su«.' a Mi 'szívesen aláírnánk a s^rződéstT éppem^al a^rná- szerződést Nyugat-Németor­, '. szaggal is, volt szövetségé­$ eítí^a seinkkel együtt, de ha ezt békeszerződést Japánnal. -m^uk mentám. Megvan tehát az erkölcsi menni egyoldalú szerző­jogunk, a jogi ertelemben dés a Német De_ vett jogunk, végül a mi ol- mokratikus Köztársasággal, dalunkon van az ésszerű- Adenauer kancellár úgy ség joga. véü, hogy a német kérdés mivel javaslataink nem ka- megoidása egyértelmű Né­rositanak meg egyetlen ol- metország egyesítésével. Ért­lamot, egyetlen embert sem, hetők a német nép egyesüié. mivelja^lataink a bekes eke. ^ törekvése5> M S^aló'be^m" egységes német állam meg­St képviselő áUáspon- teremtésere irányuló igyeke­. ^VÍAI indulnak ká zete. Németország most ket tünkből indulnak küiönböző társadalmi és po­A S^v^turüó aiáirtotaa bPrendezkedésű állam­ily<s ^I dew nun- dik ze dent meg akarunk tenni, , . Zw ne élezzük ki a vi- Az egyesites kérdése A nyugat-berlini helyzet reális ertekelese mSllásT rendsJr meg- kapcsán különös jclento­szüntetése feltétlenül elő ^^^ maguk a fogja ezt mozdítani. Meg- Kzt a Keraest csak magú* egyezést akarunk egykori nemetek oldhat ák meg, kétségeseinkkel. Ezért mert minden attól függ, mi­nem tűzünk ki semmilyen lyen tarsadalnu és politikai időbeli feltételt, azt akarjuk, rendszer lesz az egységes hogy ennek a kérdésnek a Németországban. A német út kérdésében csak maguk a németek dönthetnek nek. Adenauer úr, ön nem térhet ki ez elől. Előbb, vagy utóbb, ön vagy más, aki a nyugat­német kormány élén fog állni, ha reálisan gondol­kozik, eljut erre az egye­dül helyes következtetésre. A Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztár­saság reálisan akarja tekin­tetbe venni a kialakult fel­tételeket. Nyugat-Németor­Ezágban megmaradtak a ka­pitalista feltételek és mi nem akarunk törést okozni, nem akarunk eröszakot el­követni a nyugatberlini la­kosság akaratán és óhaján a társadalmi és politikai rendszer megválasztásakor, megadjuk azt a jogot, hogy mindenben saját maga döntsön. De más megoldásra tö­rekszik Adenauer. Ez azon­ban annyit jelent, mint a kérdést valamelyik ország, vagy valamelyik ország­csoport érdekében megolda­ni, valamelyik ország vagy az országok valamelyik cso­portja ellenére. Ez vagy nyereség, vagy veszteség egy igen fontos politikai kér­désben, valakinek a javá­ra és valakinek a kárára; Ebbe azonban nem megy bele sem az egyik, sem a másik fél. Abban csak az őrültek re­ménykedhetnek, hogy ezt a kérdést erőszak alkalma­zásával, háborúval oldjak meg. Az épelméjű emberek tud­ják, mi az a háború és min­dent megtesznek, hogy há­ború ne legyen. Egyesek azt mondhatják: miért veti fel Hruscsov ezt a kérdést, amikor már majd­A szovjet nép az SZKP XXI. kongresszusa határozatának végrehajtásán fáradozik Kedves elvtársak! A szocialista tábor orszá­gai magabiztosan és feltar­tóztathatatlanul haladnak nagyszerű célunk — a kom­munizmus felé. A Szovjetunió kommunis­tái, az egész szovjet nép erőt és fáradságot nem kí­mélve munkálkodik, hogy végrehajtsa pártunk XXI. kongresszusának történel­mi jelentőségű határoza­tait, valóra váltsa országunkban a kommunista építés nagyszerű programját Évről évre fokozódik és szilárdul országaink gazda­sági ereje, emelkedik a dol­gozók életszínvonala. A szo­cialista tudomány és kultúra mind újabb és újabb ma­gaslatokat vesz be. Egyre szilárdabb és megbonthatat­lanabb lesz a szocialista tá­borban tömörülő országok egysége. Ez erősíti a világ minden egyszerű emberének azt a meggyőződését, hogy a bé­ke erői győzedelmesked­nek a háború erői fölött. Kádár elvtárs beszámoló­jában meggyőzően és sok­oldalúan ismertette a ma­gyar nép történelmi vívmá­nyait és nagyszerű sikereit. Pártunk és az egész szovjet nép őszintén örül ezeknek a sikereknek. Igaz szívvel kíván önök­nek és önökön keresztül minden magyar kommu­nistának, a népi demokra­tikus Magyarország mun­kásainak, parasztságának és értelmiségének újabb si­kereket a nemes harcban, amelyet hazájuk derűs jövőjéért, a magyar nép boldogságáért, a szocializmusért folytatnak. (Nagy taps.) Most pedig engedjék meg, hogy felolvassam az SZKP Központi Bizottságának a Magyar Szocialista Munkás­párt VII. kongresszusához intézett üdvözlő üzenetét: ».A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának.•» Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága országunk minden kommunistája és minden dol­gozója nevében forró testvéri üdvözletét küldi önöknek és övökön keresztül az MSZMP minden tagjának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmisé­gének, egyszersmind őszinte szívvel sikeres munkát kíván a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának.« (Taps.) Egész tevékenységében a marxizmus—leninizmus hal­hatatlan elmélete vezérli, s ezt az elméletet alkotó szel­lemben alkalmazza országá­nak konkrét adottságai sze­rint A Magyar Szocialista Mun­káspárt és Központi Bizott­ságának hozzáértő vezetése révén a magyar nép sikere­sen visszaverte a belföldi és a nemzetközi reakció táma­dását, rövid idő alatt begyó­gyította az ellenforradalmi lázadás által okozott sebe­ket és újabb nagyszerű ered­ményéket ért el a szocializ­mus alapjainak építésében. A revizionistáknak, vala­mint a szektásoknak és a dogmatikusoknak semmi­féle próbálkozásukkal sem sikerült leteríteniük a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártot erről az útról és ma a Magyar Szocialista Munkáspárt, tömegkapcsola­tai további erősítésének út­ján haladva, elismert vezére a dolgozó magyar népnek, a szocializmus és a kommuniz­mus nagy ügye diadaláért folytatott harcban. Az önök nagyszerű sike­rei büszke ürömmel töltik meg a szovjet dolgozók szívét, akik őszinte és megbízható barátai a ma­gyar népnek. A magyar kommunisták a testvéri kommunista és mun­káspártokkal vállvetve, a szocialista táborhoz tartozó országok népeinek összefor­rott családjában az első so­rokban harcolnak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a földkerekség valamennyi népéi egybefűző barátság erősítéséért és fej­lesztéséért. Ujabb nagy sikereket kí­vánunk a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz­szusa küldötteinek és önö­kön keresztül a Magyar Szocialista Munkáspárt min­den tagjának, az egész ma­gyar dolgozó népnek a poli­tikai, a gazdasági és a kul­turális építésben, a dolgozók jólétének további fokozásá­ban, a hatalmas szocialista tábor valamennyi országá­nak erősítését és tömöríté­sét célzó harcban. (Taps.) Éljen a szocializmust épí­tő, testvéri magyar nép! (Taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Nagy taps.) Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szovjet— magyar barátság! (Nagy taps.) Éljen és erősödjék a szo­cialista tábor országai és a nemzetközi kommunista moz­galom egysége! (Nagy taps.) Éljen a marxizmus—leni­nizmus! (Hosszantartó, üte­messé váló taps. — A jelen­levők helyükről felállva tapsolnak.) Hruscsov elvtárs beszédét követően Nemeskéri János elvtárs, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának tit­kára, majd Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Kinek kell ezt eldöntenie? Valamelyik más országnak? A szövetségeseknek? Nem, ez maguknak a németeknek a joga. Ön pedig, kancellár úr, még találkozni sem akar a Német Demokratikus Köz­társaság képviselőivel, ön azt akarja, hogy mi, vagyis a volt szövetségesek egyesítsük Németországot, akik Hitler ellen harcoltunk. Nekünk vi­szont, akik szövetségesek voltunk a hitleri-Németor­szág ellen viselt háborúban, eltér a véleményünk ebben a kérdésben: egyeseknek a kapitalista Németország, vagyis Nyugat-Németország tetszik, másoknak a szocia­3ista Németország, azaz a Német Demokratikus Köz­társaság. Hogyan oldhatjuk meg tehát mi, szövetségesek ezt a kérdést? Azt mondják, hogy telje­síteni kell a szerződéses kö­telezettségeket. A szövetségeseknek az adott kérdésben semmiféle szerződése, semmiféle kö­telezettségvállalása nem volt. Németország a leverés és a fegyverletétel után négy öve­zetre oszlott. Később három övezetet egyesitettek és kapi­talista alapon kezdték fej­leszteni, Kelet-Németország pedig — ahogy akkor nevez­ték _ a mostani Német De­mokratikus Köztársaság, a szocialista utat választotta és mi üdvözöljük a Német De­mokratikus Köztársaságot, amely lendületesen fejlődik. így hát Németország út­jának kérdésében csakis maguk a németek dönthetr A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja forrón üdvözli testvérét és elvtársát, a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártot, amely bölcs hozzá­értéssel vezeti a magyar munkásosztályt és Magyar­ország minden dolgozóját a jobb jövő megteremtésének, a szocialista és a kommu­nista társadalom felépítésé­nek útján. A Magyar Szocialista Mun­káspárt letéteményese és hűséges folytatója annak az ügynek, amelyet a ma­gyar kommunisták 41 esz­tendővel ezelőtt kezdtek meg. Németh Károly elvtárs: Csongrád megye kommunistái is egyetértenek a párt politikájával Tisztelt kongresszus, ked- 4-e óta folytat. (Taps.). Tá- tikával és hangoztatták szin­ves elvtársak! mogatják ennek á politika- te az összes taggyűléseken: Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy a Csongrád nak további erősítésében az újonnan megválasztandó Köz­ponti Bizottságot és dolgoz­a Központi Bizottság bát­ran menjen előre ezen a megkezdett úton, mert ezen az úton követik nem­csak a kommunisták, ha­nem követik a pártonkívü­liek is, akiknek véleményére a párt az elmúlt három esztendő fo­megyei küldöttek mindany- gyakorlati véere­nyian egyetértünk a beszá- nak annak gyakorlati vegre­molóban elhangzottakkal. naltasan­Továbbá el kell mondani A fenti megbízás alapja az, azt, hogy a kongresszuson elvtársak, hogy miként az mondjuk el: a Csongrád me- országban, a mi megyénk­gyei kommunisták egyetér- ben is a legkisebb alapszer­tenek azzal a politikával, vezetben is kifejezésre juttat- íyamán különösen nagy mér­amelyet pártunk Központi ták a kommunisták teljes tékben alapozott, kifeje­Bizottsága 1956. november egyetértésüket ezzel a poli- zésre juttatták okos elképze­léseiket és javaslataikat az összes fontos okmányokban, párthatározatokban. Elvtársak! Azt lehet mon­dani — és ez most nem frá­zis, ' hanem gyakorlati való­ság —, hogy a mi megyénk­ben is egység van a pártban, marxista—leninista egység, amely egység azért alakulha­tott ki, mert létrejött az új forradalmi központ, az egy­séges marxista—leninista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és azt kell mon­dani, hogy az az egység, amely ma áthatja a legki­sebb pártszervezetet is, min­denekelőtt pártunk vezető szerveiből, a Központi Bizott­ságból, a Politikai Bizottság­ból sugárzott szét a pártszer­vezetekbe. Ez az egység, amely ma létezik, munkán­kat elősegítő nagyon fontos kulcs a mi számunkra, ezért itt a kongresszus előtt is ígé­retet teszünk küldöttségünk nevében, hogy Csongrád megyében is en­nek a helyes, a gyakorlat próbáját kiáltott politika­{MTI Foto — Papp Jenő telv.) A pártkongresszus tanácskozásának szüneteiben Hruscsov elvtárs baráti közvet­lenséggel beszélgetett cl számos résztvevővel. Képünkön Krlzsanyik Jánosné. Nóg­rád megyei küldöttel beszélget dr. Münnich Ferenc társaságában. (Folytatás az S. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents