Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

Szerda. 1955. december t. 4 Folytatja mankáfát a pártkongresszus (Folytatás a 3. cHdalról.) az gz erő, amelyre támaszkodni akar, szert feloszlott, már nincs? Most minden ép gondolkozású ember belátja, hogy az erők áthelyeződtek a szocialista országok oldalára. Az erő és az igazság egyaránt a mi oldalunkon van. Az adott esetben az igazság együttjár az erővel, mert mi — jóllehet az erők áttevődtek a mi szocialista táborunkba — nem változtatunk békeszerető politikánkon. (Taps.) Tárgyalások útján szándékosunk mege^j esésre juini Mi nem javasolunk elfő- megoldása ne rontsa, hanem gadhatatlan álláspontot tár- javítsa viszonyunkat, gyalófeleinknek, éppen el- A szovjet kormány kész lenkezőleg, mi. akárcsak korábban, az igazság álláspontjára, ésszerű álláspontra helyezkedünk. Mindent elkövetünk, hogy a szovjet javaslatok elfogadhatóak legyenek. kipróbálni minden lehetséges békcs eszközt, hogy megvalósítsa a német probléma békés megoldását, előmozdítsa a nemzetközi légkör megjavulását, megteremtse a feltételeket nem létrejött a megegyezés a kormányfői értekezletben, hol majd megtrágyalják ezt a kérdést? Egyetértek ezzel a véleménnyel és én nem is vetném fel ezt a kérdést, ha nem kellene tekintettel lennem Adenauer úr megnyilatkozásaira. Nem hagyhatom válasz nélkül azokat a kérdéseket, amelyeket Adenauer kancellár felvetett. Tehát nem én vagyok a kezdeményező ebben, én csupán kénytelen vagyok válaszolni a nyugatnémet kancellár megjegyzéseire. A Szovjetunió politikájában mindig a békés együttélés nagy elveihez fog ragaszkodni. Mi azonban nem könyörgünk a békéért. A béketörekvés távolról sem gyengeségünk jele. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ereje napról napra növekszik. Minden szükséges adottsággal rendelkezünk ahhoz, hogy elhárítsunk bármilyen csapást. De mi nem akarunk aldozatokat, nem akarunk rombolást és nem akarjuk ember-milliók pusztulását. Nemrégiben egyik beszédemben elmondottam, hogy olyan mennyiségben halmoztunk fel rakétákot, atom- és hidrogéntőltetet, hogy ha megtámadnak bennünket, elsöpörhtejük a föld színéről összes valószínű ellenfeleinket. (Taps.) Nem gyengeségből, hanem a békés együttélés elvi, lenini politikájából a földkerekség legszélesebb néptömegeinek érdekeivel összhangban álló politikából kiindulva, készek vagyunk azonnal megsemmisíteni mindezeket a készleteket, ha elfogadásra talál az egyetemes leszerelési program. Hadd fecsegjenek az imperializmus propagandistái a kommunisták titkos terveiről, mi bizonyosak vagyunk abban, hogy békeszerető politikánk következetessége és világossága mindennap minden órájával újabb és újabb híveket szerez számára. it&JC^n- —~ — - , , Nem kényszerítjük ki clfo az egesz emberiség bolgadásukat, hanem tárgya- dogsága érdekében — a lelások útján akarunk meg- szereléshez és az örök béke egyezésre jutni, megteremtéséhez, bár minden jogunk meg- Ha azonban nem találunk van ahhoz, hogy békeszerző- megértésre, ha azok az erők, dést írjunk alá a Német De- amelyek Adenauer kancellár mokratikus Köztársasággal, allaspontjara helyezkednek, ha a Német Szövetségi Köz- tovább makacskodnak, totársaság kormánya nem vább ragaszkodnak az eroakar békeszerződést aláírni, politikához, akkor számunkElőttünk van az Egyesült ra nem marad mas hatra, Államok példája. Az Egye- minthogy aláírjuk a bekesült Államok a mi aláírá- szerzodest a Nemet Demoksunk nélkül kötött békeszer- Mm Koztaisasaggal. ződést Japánnal. Nem mar bad azonban úgy vélekedni, aekoziK azok Kezerejai hogy az egyik fal egyolda- aklk az erőpolitika Í23L ¡S^Su«.' a Mi 'szívesen aláírnánk a s^rződéstT éppem^al a^rná- szerződést Nyugat-Németor, '. szaggal is, volt szövetségé$ eítí^a seinkkel együtt, de ha ezt békeszerződést Japánnal. -m^uk mentám. Megvan tehát az erkölcsi menni egyoldalú szerzőjogunk, a jogi ertelemben dés a Német De_ vett jogunk, végül a mi ol- mokratikus Köztársasággal, dalunkon van az ésszerű- Adenauer kancellár úgy ség joga. véü, hogy a német kérdés mivel javaslataink nem ka- megoidása egyértelmű Nérositanak meg egyetlen ol- metország egyesítésével. Értlamot, egyetlen embert sem, hetők a német nép egyesüié. mivelja^lataink a bekes eke. ^ törekvése5> M S^aló'be^m" egységes német állam megSt képviselő áUáspon- teremtésere irányuló igyeke. ^VÍAI indulnak ká zete. Németország most ket tünkből indulnak küiönböző társadalmi és poA S^v^turüó aiáirtotaa bPrendezkedésű államily<s ^I dew nun- dik ze dent meg akarunk tenni, , . Zw ne élezzük ki a vi- Az egyesites kérdése A nyugat-berlini helyzet reális ertekelese mSllásT rendsJr meg- kapcsán különös jclentoszüntetése feltétlenül elő ^^^ maguk a fogja ezt mozdítani. Meg- Kzt a Keraest csak magú* egyezést akarunk egykori nemetek oldhat ák meg, kétségeseinkkel. Ezért mert minden attól függ, minem tűzünk ki semmilyen lyen tarsadalnu és politikai időbeli feltételt, azt akarjuk, rendszer lesz az egységes hogy ennek a kérdésnek a Németországban. A német út kérdésében csak maguk a németek dönthetnek nek. Adenauer úr, ön nem térhet ki ez elől. Előbb, vagy utóbb, ön vagy más, aki a nyugatnémet kormány élén fog állni, ha reálisan gondolkozik, eljut erre az egyedül helyes következtetésre. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság reálisan akarja tekintetbe venni a kialakult feltételeket. Nyugat-NémetorEzágban megmaradtak a kapitalista feltételek és mi nem akarunk törést okozni, nem akarunk eröszakot elkövetni a nyugatberlini lakosság akaratán és óhaján a társadalmi és politikai rendszer megválasztásakor, megadjuk azt a jogot, hogy mindenben saját maga döntsön. De más megoldásra törekszik Adenauer. Ez azonban annyit jelent, mint a kérdést valamelyik ország, vagy valamelyik országcsoport érdekében megoldani, valamelyik ország vagy az országok valamelyik csoportja ellenére. Ez vagy nyereség, vagy veszteség egy igen fontos politikai kérdésben, valakinek a javára és valakinek a kárára; Ebbe azonban nem megy bele sem az egyik, sem a másik fél. Abban csak az őrültek reménykedhetnek, hogy ezt a kérdést erőszak alkalmazásával, háborúval oldjak meg. Az épelméjű emberek tudják, mi az a háború és mindent megtesznek, hogy háború ne legyen. Egyesek azt mondhatják: miért veti fel Hruscsov ezt a kérdést, amikor már majdA szovjet nép az SZKP XXI. kongresszusa határozatának végrehajtásán fáradozik Kedves elvtársak! A szocialista tábor országai magabiztosan és feltartóztathatatlanul haladnak nagyszerű célunk — a kommunizmus felé. A Szovjetunió kommunistái, az egész szovjet nép erőt és fáradságot nem kímélve munkálkodik, hogy végrehajtsa pártunk XXI. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait, valóra váltsa országunkban a kommunista építés nagyszerű programját Évről évre fokozódik és szilárdul országaink gazdasági ereje, emelkedik a dolgozók életszínvonala. A szocialista tudomány és kultúra mind újabb és újabb magaslatokat vesz be. Egyre szilárdabb és megbonthatatlanabb lesz a szocialista táborban tömörülő országok egysége. Ez erősíti a világ minden egyszerű emberének azt a meggyőződését, hogy a béke erői győzedelmeskednek a háború erői fölött. Kádár elvtárs beszámolójában meggyőzően és sokoldalúan ismertette a magyar nép történelmi vívmányait és nagyszerű sikereit. Pártunk és az egész szovjet nép őszintén örül ezeknek a sikereknek. Igaz szívvel kíván önöknek és önökön keresztül minden magyar kommunistának, a népi demokratikus Magyarország munkásainak, parasztságának és értelmiségének újabb sikereket a nemes harcban, amelyet hazájuk derűs jövőjéért, a magyar nép boldogságáért, a szocializmusért folytatnak. (Nagy taps.) Most pedig engedjék meg, hogy felolvassam az SZKP Központi Bizottságának a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusához intézett üdvözlő üzenetét: ».A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának.•» Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága országunk minden kommunistája és minden dolgozója nevében forró testvéri üdvözletét küldi önöknek és övökön keresztül az MSZMP minden tagjának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének, egyszersmind őszinte szívvel sikeres munkát kíván a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának.« (Taps.) Egész tevékenységében a marxizmus—leninizmus halhatatlan elmélete vezérli, s ezt az elméletet alkotó szellemben alkalmazza országának konkrét adottságai szerint A Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottságának hozzáértő vezetése révén a magyar nép sikeresen visszaverte a belföldi és a nemzetközi reakció támadását, rövid idő alatt begyógyította az ellenforradalmi lázadás által okozott sebeket és újabb nagyszerű eredményéket ért el a szocializmus alapjainak építésében. A revizionistáknak, valamint a szektásoknak és a dogmatikusoknak semmiféle próbálkozásukkal sem sikerült leteríteniük a Magyar Szocialista Munkáspártot erről az útról és ma a Magyar Szocialista Munkáspárt, tömegkapcsolatai további erősítésének útján haladva, elismert vezére a dolgozó magyar népnek, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügye diadaláért folytatott harcban. Az önök nagyszerű sikerei büszke ürömmel töltik meg a szovjet dolgozók szívét, akik őszinte és megbízható barátai a magyar népnek. A magyar kommunisták a testvéri kommunista és munkáspártokkal vállvetve, a szocialista táborhoz tartozó országok népeinek összeforrott családjában az első sorokban harcolnak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a földkerekség valamennyi népéi egybefűző barátság erősítéséért és fejlesztéséért. Ujabb nagy sikereket kívánunk a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongreszszusa küldötteinek és önökön keresztül a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagjának, az egész magyar dolgozó népnek a politikai, a gazdasági és a kulturális építésben, a dolgozók jólétének további fokozásában, a hatalmas szocialista tábor valamennyi országának erősítését és tömörítését célzó harcban. (Taps.) Éljen a szocializmust építő, testvéri magyar nép! (Taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Nagy taps.) Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szovjet— magyar barátság! (Nagy taps.) Éljen és erősödjék a szocialista tábor országai és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! (Nagy taps.) Éljen a marxizmus—leninizmus! (Hosszantartó, ütemessé váló taps. — A jelenlevők helyükről felállva tapsolnak.) Hruscsov elvtárs beszédét követően Nemeskéri János elvtárs, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára, majd Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Kinek kell ezt eldöntenie? Valamelyik más országnak? A szövetségeseknek? Nem, ez maguknak a németeknek a joga. Ön pedig, kancellár úr, még találkozni sem akar a Német Demokratikus Köztársaság képviselőivel, ön azt akarja, hogy mi, vagyis a volt szövetségesek egyesítsük Németországot, akik Hitler ellen harcoltunk. Nekünk viszont, akik szövetségesek voltunk a hitleri-Németország ellen viselt háborúban, eltér a véleményünk ebben a kérdésben: egyeseknek a kapitalista Németország, vagyis Nyugat-Németország tetszik, másoknak a szocia3ista Németország, azaz a Német Demokratikus Köztársaság. Hogyan oldhatjuk meg tehát mi, szövetségesek ezt a kérdést? Azt mondják, hogy teljesíteni kell a szerződéses kötelezettségeket. A szövetségeseknek az adott kérdésben semmiféle szerződése, semmiféle kötelezettségvállalása nem volt. Németország a leverés és a fegyverletétel után négy övezetre oszlott. Később három övezetet egyesitettek és kapitalista alapon kezdték fejleszteni, Kelet-Németország pedig — ahogy akkor nevezték _ a mostani Német Demokratikus Köztársaság, a szocialista utat választotta és mi üdvözöljük a Német Demokratikus Köztársaságot, amely lendületesen fejlődik. így hát Németország útjának kérdésében csakis maguk a németek dönthetr A Szovjetunió Kommunista Pártja forrón üdvözli testvérét és elvtársát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely bölcs hozzáértéssel vezeti a magyar munkásosztályt és Magyarország minden dolgozóját a jobb jövő megteremtésének, a szocialista és a kommunista társadalom felépítésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt letéteményese és hűséges folytatója annak az ügynek, amelyet a magyar kommunisták 41 esztendővel ezelőtt kezdtek meg. Németh Károly elvtárs: Csongrád megye kommunistái is egyetértenek a párt politikájával Tisztelt kongresszus, ked- 4-e óta folytat. (Taps.). Tá- tikával és hangoztatták szinves elvtársak! mogatják ennek á politika- te az összes taggyűléseken: Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy a Csongrád nak további erősítésében az újonnan megválasztandó Központi Bizottságot és dolgoza Központi Bizottság bátran menjen előre ezen a megkezdett úton, mert ezen az úton követik nemcsak a kommunisták, hanem követik a pártonkívüliek is, akiknek véleményére a párt az elmúlt három esztendő fomegyei küldöttek mindany- gyakorlati véerenyian egyetértünk a beszá- nak annak gyakorlati vegremolóban elhangzottakkal. naltasanTovábbá el kell mondani A fenti megbízás alapja az, azt, hogy a kongresszuson elvtársak, hogy miként az mondjuk el: a Csongrád me- országban, a mi megyénkgyei kommunisták egyetér- ben is a legkisebb alapszertenek azzal a politikával, vezetben is kifejezésre juttat- íyamán különösen nagy méramelyet pártunk Központi ták a kommunisták teljes tékben alapozott, kifejeBizottsága 1956. november egyetértésüket ezzel a poli- zésre juttatták okos elképzeléseiket és javaslataikat az összes fontos okmányokban, párthatározatokban. Elvtársak! Azt lehet mondani — és ez most nem frázis, ' hanem gyakorlati valóság —, hogy a mi megyénkben is egység van a pártban, marxista—leninista egység, amely egység azért alakulhatott ki, mert létrejött az új forradalmi központ, az egységes marxista—leninista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és azt kell mondani, hogy az az egység, amely ma áthatja a legkisebb pártszervezetet is, mindenekelőtt pártunk vezető szerveiből, a Központi Bizottságból, a Politikai Bizottságból sugárzott szét a pártszervezetekbe. Ez az egység, amely ma létezik, munkánkat elősegítő nagyon fontos kulcs a mi számunkra, ezért itt a kongresszus előtt is ígéretet teszünk küldöttségünk nevében, hogy Csongrád megyében is ennek a helyes, a gyakorlat próbáját kiáltott politika{MTI Foto — Papp Jenő telv.) A pártkongresszus tanácskozásának szüneteiben Hruscsov elvtárs baráti közvetlenséggel beszélgetett cl számos résztvevővel. Képünkön Krlzsanyik Jánosné. Nógrád megyei küldöttel beszélget dr. Münnich Ferenc társaságában. (Folytatás az S. oldalon)