Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

XV. évfolyam, 295. szám Ara: 50 fillér Szeged üzemegészségügyét vitatta meg a várssi tanács végrehajtó bizottsága Intézkedések az üzemorvosi és szakorvosi rendelési órák Szerda, 1959. december 16. d I Szovjetunió nyilatkozata a nyugatnémet fegyverkezésiül Felkészülés W. a várható hidegre jj és az ünnepi forgalomra Ifjúság I a szocializmusért m számának gyarapítására A városi tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülé­sén megállapította, hogy a város általános fejlődése jól lemérhető üzemegészségügyi vonatkozásban is. 1938—1946 között csupán két gyárban volt üzemorvos Szegeden, s ezek hetente összesen négy órát rendeltek, jelenleg húsz nagyobb gyárban, valamint a Kisipari Szövet­kezetek Kölcsönös Biztosító Intézetébe tömörült kisebb szövetkezeti üzemekben 18 teljes, illetve részfoglalkozá­sú üzemorvos dolgozik. Ha ezeknek rendelési óráit ösz­szeadjuk, naponta 75 óra jön ki. Szegeden az üzemorvosok évente mintegy hatezer vizs­gálatot végeznek el a mun­kába álló dolgozókon. Több mint 33 ezer külön­féle időszaki, szűrővizsgá­latot végeznek el ugyan­csak évente. Ezenkívül úgynevezett gon­dozási feladatokat is ellát­nak (idült betegségekben szenvedő dolgozókat, alkal­mazásban lévő terhes, vagy szoptatós anyákat, s fiatal­korúakat ellenőriznek rend­szeresen orvosi szempontból, hogy azok munka-, illetve keresőképessége minél to­vább fennmaradjon. Jelenleg mintegy 2400 sze­mély részesül ilyen gon­dozásban az üzemekben. Az elsősegélynyújtást is az üzemorvosok végzik a gyá­rakban. Egy év alatt ugyan­csak sok száz esetben segí­tettek az üzemorvosok a gyári dolgozóknak azok be­tegsége, vagy balesete foly­tán elsősegélynyújtás formá­jában. Több, főleg élelmiszeripari jellegű vállalatot kiemelt üzemként tartanak nyilván. Ezeket: a Tejüzemet, a Ke­nyérgyárat, a Vágóhidat, a Szalámigyárat, a Konzerv­gyárat, a Paprikafeldolgozó Vállalatot a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás külön szakorvosaival ellenőrizteti. Mindezek ellenére azonban az üzemegészségügyi helyzet­ben még sok kifogásolnivaló akad. A szociális, egészségügyi létesítmények helyzete nincs arányban az üzemek fejlődésével. Ezt egyébként a népi ellen­őrzés nemrég megtartott vizsgálata is megállapította. E körülmény egyrészt a múlt rendszer üzemtelepítési politikájának köszönhető. Több helyen a zsúfoltan meg­épített üzemrészlegek akadá­lyozzák a jóléti intézmények létesítését és fejlesztését. A jóléti intézményeknél a sa­ját konyhával rendelkező üzemekben általában kedve­zőbb az üzemi étkeztetés, mint ahol odaszállított ételt fogyasztanak. A konyhával rendelkező üzemekben azon­ban többször túllépik a meg­engedett étkezők számát. A fürdők, öltözők általá­ban nem érik el a szüksé­ges méreteket, s a kisebb üzemekben vagy nincsenek, vagy erősen kifo­gásolhatók. Kivétel a Sze­gedi Kenderfonó és a Tex­tilművek, amelyeknél jól felszerelt fürdők vannak, sőt a Szegedi Kenderfonóban gyógyfürdőt és fizikotherá­piás részleget is létesítettek. Hiányzik a jóléti intézmé­nyek közül a kellő férőhelyű munkásszállás. Leányszátlás­ra is feltétlenül szükség van, mert akkor a vidékről beke­rült fiatal hődolgozók men­tesülnének az albérleti uzso­rától1 és pihenésük, 'tisztál­kodásuk, egészségügyi gon­dozásuk biztosított lenne. A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat most épülő 200 személyes munkás­szállása remélhetően ha­sonló létesítmények épí­tésére buzdítja majd a sze­gedi nagyüzemeket. Az üzemi dolgozók általá­ban sokra értékelik az üze­mi orvosi ellátást, bizalommal keresik fel az orvost. A Textilmúvekben kiemelke­dően jó a kapcsolata az or­vosnőnek a dolgozókkal. Az üzemorvosok munkáját az üzemi főorvos rendszeresen ellenőrzi és az üzemorvosok munkájában tapasztalt hiá­nyosságok esetében a szük­séges intézkedéseket mindig megteszi. Hosszabb vita után a vég­rehajtó bizottság több hatá­rozatot hozott. Kimondta, hogy az üzemek jobb egész­ségügyi ellátása érdekében emelni kell az üzemorvosi rendelési órák számát. Utasította az egészségügyi osztályt, tegyen lépéseket ar­ra, hogy az Egészségügyi Minisztérium a munkaegész­ségvédelmi feladatok, szűrő­vizsgálatok, időszaki orvosi ellenőrzések ellátására bizto­sítson további szakorvosi rendelési órát, azonkívül e célra a most bővítés alatt álló rendelőintézetben bizto­sítsanak helyiséget is. Felhívja a minisztériumi, a tanácsi vállalatok veze­tőit, törekedjenek az üze­mek egészségügyi körülmé­nyeinek további javítá­sára, főleg olyan esetekben, ha arra helyi lehetőség is mu­tatkozik. Ezenkívül több más fon­tos kérdést tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén. SAKK Tízéve* a Uazai ipau *iUQHifa$kulatá* Fennállásának tizedik év­fordulóját ünnepelte Buda­pesten a Szervesvegyipari és Műanyagipari Kutató Inté­zet. Jó munkájukat dicséri* hogy az országban gyártásra kerülő számos műanyagot és alapanyagot itt kísérleteztek ki. Képünk az intézet egy részletét mutatja be, ahol a folyamatos reaktorokon fél­üzemi kísérleteket végeznek. gj^üiaífHllliifflffffttHIIIBtli^HtaflHIIHHHHWTglinig Kiszesek, úttörők társadalmi mun kája Röszke - IS agy szék sóson - A napokban a Rösz­ke—nagyszéksósi úttörők és KISZ-fiatalok összefogásában .a társadalmi munka igen szép példájának lehettünk tanúi. Farkas Dezső párttit­kár és Forró Mátyás úttörő irányításával a Rözske—Mó­rahalom közötti összekötő út mentén 130 facsemetét ül­tettek el a kiszáradt fák pót­lásaként. Ezzel a tevékeny­ségükkel mostanában már harmadszor mutattak példát a Röszke—nagyszéksósi fia­talok. Korábban sggítkeztefc az iskolához vezető 350 mé­ter' hosszú vízv.ezetékhálózüt létesítésében, majd a műve­lődési otthonban folyó épít­kezéshez szállítottak építő­anyagot. Ugyanilyen lelkesen ké­szülnek a téli időszakban az esték kihasználására, a kul­turális munkában való rész­vételre. Méltán érdemelnek az eddiginél több támogatóst és segítséget a helybeli mű­velődési otthon vezetőitől. A ruházati kisipari szövei kezetek is átveszik a Szegedi Ruhagyár újítását Az állami ruhaiparban már 71 olyan Csepel 111-es varrógép dolgozik, amelyet felszereltek Szabó Sándor­nak, a Szegedi Ruhagyár fő­mérnökének újításával, az úgynevezett varró-cakkozó készülékkel. Ez az újítás nagy mennyiségű cérna megtakarítását teszi lehető­vé azzal, hogy a szövetszé­leket, nadrágszáraknál és egyéb helyeken nem kell vendlizni, tehát cérnával el­szegni, hanem varrás köz­ben a gép kicakkozza, fű­részfogazza és ezzel elejét veszi a szövet kirojtozódá­sának. A ruházati kisipari szö­vetkezetek közül elsőnek a szentesi szabó ktsz rendelte meg a gépet, amelyet a sző­regi vegyesipari ktsz mű­szaki részlege készített el. A szentesiek csütörtökön vették át a gépet. A szőregi szövetkezet újabb Csepel 111-es varrógépet alakít át budapesti, sátoraljaújhelyi és makói szövetkezetek részére. Szegeden is bemutatják a szovjet bélyegkiállítás anyagát • Á , budapesti szovjet bér lyegkiállítás nemcsák ' a ' fi-' latejisták népes táborit,.' ha­nem az érdeklődők, hatalmas tömegeit is. megmozgatta. Különösen a • fiatalság" köré­ben örvend nagy népszerű­ségnek az óriási értéket kép­viselő bélyeganyag, amely a forradalom győzelmétől kezdődően 'napjainkig szem­lélteti a szovjet bélyegki­adás szebbnél szebb soroza­tait. Most nagy örömet keltett a szegedi bélyeggyűjtők köré­ben is az a hír, hogy a szovjet bélyegkiállítás anya­gát Budapest után először Szegedre hozzák, s bemu­tatják a legszélesebb közön­ségnek, a város lakosságú­nak. A kiállítás a szegedi, városi KISZ-bizottságon, az Ifjúság Házában (I. emeleti nagyterem) nyílik1 meg 1959. december 22-én délután 4 órakor, ünnepélyes keretek között. A kióliitás színhelyén al­kalmi postahivatal működik* alkalmi bélyegzővel. Bizo­nyára nagy tömegeket vonz majd az is, hogy a budapesti Filatéliai Vállalat nagy mennyiségű forgalmi bé­lyegsorokat, egyes darabokat és bélyegkülönlegességeket árusít a kiállításon. A de­cember 28-án záródó kiállí­tás megtekinthető minden­nap reggel 9-től este 7 óráig. 450 ezer -kisparcella helyén 9 ezer - szövetkezeti tábla Szolnok megye az országban elsőnek fejezte be az általános földrendezést Alighogy Szolnok terme­lőszövetkezeti megye lett, a megye 79 helységében vették számba a földeket. A földrendezés során a 445 ezer 842 kisparcella eltűnt a megyéből, a termelőszö­vetkezetek 9 ezer nagytáb­lán gazdálkodnak helyette. Közel egymillió holdat »tet­tek« végleges helyére a Szolnok megyei földrende­zők. A munka ez év feb­ruár 18-áp kezdődött, s a nagy munka egészen de­cember 5-ig tartott. A bir­tokbaadások ünnepélyesen történtek kint a határban, a helyszínen, s a termelő­szövetkezetek az átadott Egy héttel eföbb megkezdték a nyugdijak kézbesítését földeken azonnal meg is kezdték a gazdálkodást. A Szolnok megyei általá­nos és végleges földrende­zés nemcsak az első az A karácsonyi forgalom nyugdíjasai kapják meg országban, hanem új mód­reyartalan lebonyolítása ér- pénzüket. szerekkel is végezték azt. dekeben a posta a szokásos- A kővetkező napokban „.° nál egy héttel előbb, már átlagosan 100 000 nyugdíj- Edcüg toldrendezesben meg december 15-én, kedden utalványt juttatnak el a sehol nem használták fe! a megkezdte az esedékes címzettekhez, s így vala- fotogrammetriákat. Szolnok­nyugdíjak kézbesítését. Az mennyi — mintegy félmii- ban repülőgépekről készült első napon tobb mint 70 000 ... ... , . nyugdíj-utalványt hordtak ho ~ nyugdljas szombaton, legi felvetelek alapjan iga­szét a postások. Az elsők vaSy legkesőbb hétfőn meg- zodtak el a műszakiak a között például a MÁV kapja járandóságát. községek határaiban. Budapesti december

Next

/
Thumbnails
Contents