Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mim A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASP lapja XV. évfolyam, 271. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1959. november 18. = A kongresszusi verseny nagyszerű eredményeket hozott a Szegedi Ruhagyárban Javult az áruk minősége — Nőtt a dolgozók keresete — Régen értünk már el ilyen nagyszerű eredmé­nyeket, mint most, a kongresszusi versenyben. — Ezzel fogadják az ér­deklődőt a Szegedi Ruha­gyárban a vezetők és a dolgozók egyaránt. S hogy mi a titka a verseny nagy sikerének, az a követke­zőkből világosan kitű­nik ... A minap reggel bensősé­ges ünepség tanúi voltak a Szegedi Ruhagyár A-mű­szak Dióid-szalagjának dol­gozói. Csanádl diszpécser elvtárs 7 óra ntÉD néhány perccel megállította a szalag termelését és a pártbizottság nevében köszöntötte a dol­gozókat a termelésben és minőségben elért kimagasló eredményeikért. A szakszer­vezet termelési felelőse, Ba­binszki László pedig ez al­kalommal adta át a kong­resszusi versenyzászlót az október hónapban elért ered­mények alapján. A dolgozók büszkén vették át a zászlót, s odatették a többi közé. Mert nyertek ők már nem egy oklevelet, versenyzászlót. A zászlóátvétel után meg­ígérték, hogy nem adják oda a zászlót senkinek. De ezt már az 51-es szalag dolgozói nem állták meg szó nélkül. Eddig ugyanis ők őrizték a kongresszusi versenyzászlót. S ők is erősen megfogadták: minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy visszaszerez­zék a zászlót. A 13-as szalag dolgozói is A mezőgazdaság korszerű fejlesztéséről tárgyalt a megyei pártaktíva - értekezlet Megyei pártaktíva-értekezlctet tartott kedden Szegeden az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága. Az ér­tekezleten megjelent Török István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Vasipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter helyettese is. Az aktívaülést I'ehér Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyi­totta meg, majd Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első tit­kára ismertette a végrehajtó bizottság beszámolóját a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésének né­hány kérdéséről. * A részletes beszámolót számos hozzászólás követte. Szovjet csillagász az amerikai Akadémia tagja Viktor Ambarcumján szovjet csillagászt nemrég meg­választották az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Aka­démiájának külföldi tagjává. A tudós még több más kül­földi tudományos akadémiának is tagja. 12 éve elnöke az örmény Tudományos Akadémiának. Az ö vezetésével hoz­ták létre a bürakáni csillagvizsgálót, amelyben a tudós — munkatársaival együtt — számos értékes felfedezést tett. Eddig több mint 150 tudományos munkája jelent meg. Képünkön tanítványaival beszélget a bürakáni csillagvizs­gálónál. igen jó eredményt értek el a kongresszusi versenyben. Erről beszélt özvegy Bódi Józsefné, a szalag dolgozó­ja is. — Belekóstoltunk a ver­seny ízébe és most már nem is hagyjuk abba. Hogy érdemes-e versenyezni? Kérdezték ezt már többen is tőlünk, de erre csak az a válaszunk, hogy elmondjuk: a verseny tartama alatt 1200-ról 1600 forintra emel­kedett az átlagkeresetünk. Ez az emelkedés aztán ösz­tönözi az embereket még jobb munkára. Nincs a szalagunk­ban egyetlen elkéső sem. Mindenki igyekszik kihasz­nálni becsületesen a munka­idejét. Nagyon jó a visz® nyunk a szalag vezetőjéhez is. Minden utasítását igvek­szünk pontosan végrehajta­ni, mert tudjuk, hogy min­den rendelkezése a mi érde­künkben történik. S mit szól ehhez a szalag vezetője Áron művezető? — Soha nem volt még ilyen jő összhang üzemünkben vezetők és dol­gozók között. S ennek mind­ketten hasznát is látjuk. Hogy mást ne .mondjak, ha beteg valaki nem kell mun­kást igényelnem a helyére, elosztják maguk között a munkát és becsülettel meg is csinálják a szalag dolgozói. Nincs azért olyan jó, ami­ben ne lehetne valami hi­bát találni. így van ez az üzemben is. A 4-es terem­ben az elmúlt hónapban sok minőségi visszavetés volt, így aztán lemaradtak a ver­senyben a dolgozók. Nagyon elkeseredett volt a hangulat, amikor megbeszélésre ültek össze a műszakiakkal, hogy mit lehetne tenni. A műsza­ki vezetők intézkedtek, a dolgozók pedig olyan gond® san dolgoztak, hogy novem­berben a műszaki ellenőrzés nem vetett vissza egyetlen kész darabot sem minőségi hiba miatt. A tervlemara­dást is megszüntették már. Ez tehát a jó versenyszervezés titka. S az eredmény a ter­vek magas túlteljesítése, a termelékenység emelkedése. Hogy csak egy példát említ­sünk: az üzemben az egy fő­re eső termelési érték a vál­lalt 696 forintról 702 forint­ra emelkedett. A minőségi áruk elsőosztályú részaránya pedig 91,8 százalék lett. Ér­demes tehát a ruhagyáriak tapasztalatai alapján más üzemekben is hasonlóan ver­senyezni. h. M. ilTovábbfej fesztjük § | a „magyar ezüst" gyártását | H A felszabadulás után alakult ki hazánkban a magyar p f alumínium-ipar, amelyet joggal nevezhetünk a »magyar p 1 ezüst'<-nek, hiszen értékes keresett cikk külföldön is. Ter­| mészeti kincseink között az egyik legjelentősebb helyet s íj foglalja el a bauxit, amelyből nyerik; s timföldgyáraink Ü p| és alüminiumkohóinic világviszonylatban is korszerűek. A •{múltban a német monopoltőke nem engedte kifejlődését, •de ma már nagy mennyiségben exportálunk is különféle Íjalumínium-készítményeket, amellyel bőségesen ellátja ipa­Árunk az ország lakosságát is. ötéves tervünkben még na­\gyobb lépésekkel fejlődik tovább a >>magyar ezüst« gyár­fása, melynek egy részletéről felvételünk is készült. ^inniimimnfTmHiimmnnnmnfmmfiffiiiifiinmfiip^ Ma: Megértés — bízatom Női szemmel Napirenden <íp Csökkennek a lakásépítkezési költségek Segítsünk egymáson Indiába utazott a Magyar.fjúságOrszágos Tanácsának küldöttsége A Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsának küldöttsége kedden az Indiai Ifjúsági I iSzövetség meghívására bará­, ti látogatásra Indiába uta­zott. A küldöttség vezetője 'Szabó Béla, a Magyar Ifjú­l|ság főszerkesztője. lusffiiahhfflüiiinim^ Felszabadulási kulturális seregszemle indul Felújítják a JAzsef Attila olvasómotgalmat — Sze'lemi öt.usákat rendeznek Művészeti páiyázat április 4-re A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusi­nak tiszteletére és legna­gyobb nemzeti ünnepünkre, április 4-re széleskörű fel­szabadulási kulturális sereg­szemlét kezdeményez és szervez a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a Műve­lődésügyi Minisztérium, a SZOT, az MSZBT és a SZÖVOSZ. Ennek a sereg­szemlének nagyszerű új v® nása valamennyi megelőző­vel szemben, hogy nem korlátozódik csupán bemutatókra, öntevékeny csoportok versenyére, ha­nem igen sokoldalú cs igen hasznos kulturális tevékenységet igényel a résztvevőktől, pontosabban szólva egész évi rendszeres munkát. Ugyanakkor nem területi bemutatókra, hanem a he­lyi tevékenységre helyezi a hangsúlyt. így nemcsak egyes csoportokkal, vagy ne­vező egyénekkel szemben támasztanak követelménye­ket, hanem az ifjúsági szer­vezetekkel, közösségekkel szemben is. Abban is kif® jezésre jut ez, hogy a munka elbírálásánál nemcsak a jól szereplő csoportokat és egyéneket jutalmazzák, hanem a leg­eredményesebb KlSZ-szer­vezeteket is. Az ismertetett elvek jut­nak érvényre a kulturális seregszemle ágainak vált® zatosságában is. Ismét meg­hirdetik a József Attila ol­vasómozgalmat, amely né­hány évvel, ezelőtt oly nép­szerűvé vált az olvasó fia­talok körében. A feltételek nagyjából azonosak, mint a mozgalom első megszervezé­sekor voltak. A szellemi öttusa külön­féle formái igen elterjedtek az utóbbi években, s ezeknek nagy népművelési szerepük van, önművelés­re buzdítanak és szórakoz­va gazdagítják a résztve­vők általános és politikai műveltségét. A felszabadulási kulturális seregszemle keretében meg­rendezendő szellemi tornák­nak különös jelentőséget ad az, hogy ezekhez témául az elmúlt 15 év politikai, gaz­dasági, kulturális, tudomá­ny®, technikai és sportese­ményei szolgálnak; továbbá népköztársaságunk jövőjé­nek ismert távlatai, különös tekintettel a második ötéves terv irányelveire. A pályá­zóknak a felsorolt öt kér­déscsoport egy-egy kérdésére kell megválaszolniok, akár egyéni, akár csoportverseny­ben. A legeredményesebb pályá­zók és csapatok hazánk felszabadulásának 15. év­fordulója előtt megyei, il­letve fővárosi döntőn vesz­nek részt. Négy műfajban bonyolít­ják le a művészeti csopor­tok szemléjét, mégpedig kü­lön-külön a szavalók, szín­játszók, ének-, zenekarok és táncegyüttesek versenyét. Külön követelmény, hogy a nevező együttesek több alkalommal szerepeljenek helyi ünnepségeken, mint a KIMSZ évfordulója (de­cember 30); március 15, március 21 emlékünnepsc­gein és üzemek, termelő­szövetkezetek, intézmények ünnepi megmozdulásain. A körzeti bemutatókon való részvételnek ez előirt feltétele lesz. A nevezések határideje az előzetes terv szerint november 30. A művészetekkel öntevé­keny, azaz nem hivatássz® rűen foglalkozó fiatalok szá­mára több művészeti ágban hirdetnek pályázatot. A pá­lyaművekkel szemben alapvető követelmény, hogy azok a felszabadult életről szóljanak, az el­múlt 15 év élményanyagá­ból merítsék témájukat. Fiatal irodalmárok, képző­művészek, népi díszítő és iparművészek és amatőr f® t®ok számóra nyüik lehe­tőség a pályázaton való rész­vételre. A pályamunkákat 1960. március l-ig kell bekül­deni. A felszabadulási kulturá­lis seregszemle eddig emlí­tett ágaihoz kiegészítésként csatlakozik a színház, m® zi, múzeum, képtár, hang­verseny és ismeretterjesztő előadások kollektív látoga­tása, felszabadulási kiállítás meg­rendezése és a daltanulási mozgalom felkarolása is a KISZ-alapszervezetek szá­mára. Részletesebb felvilág®ítást a KISZ városi és járási bi­zottságaitól kaphatnak a pályázók, mind a feltétele­ket. mind a határidőket il­letően.

Next

/
Thumbnails
Contents