Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

Kedd, 1959. november 17. 2 Új kormányrendelet segíti a termelőszövetkezeteket {Folytatás az 1. oldalról) normálholdanként az új is gebben működő termelőszö marha-állomány saját erőből -- területnövekedésük mér- vetkezetek, ha az évenként történő Illesztésének el őse- tekéig — j*'»ntő* területtel kiosztara kerülő jövedelem mStSe atermeőZveTeze- megnövekedett szövetkezetek 10 százalékát meghaladó ,t ZXS! éfht részér< gazdálkodásuk első mértékben eszközölnek sa ÍÍj^L IT/Jiihet é»ében 60 a második iát erőből beruházást, a 10 teleiengedésben reszesulheb. évban gQ / ^ (gf_ százalékot meghaladú' saj6t rtek. A kozos állomány no- rnelöszövetkezetek részére erőből beruházott összeg vefesp erdekeben a termelő- pfdig m /prin( Az ekével mértékéig hitelelengedésben szövetkezetek kössenek szer- végzett tarlóhántás díja hol- részesülnek a beruházás zödést tagjaikkal a háztáji dánként az első évben 30 to- esztendejében. Az, első és gazdaságokban tartott jó mi- rjnti a második évben 40 fo- másodéves termelőszövetke­nőségű borjak felnevelésére. rinti a ^gi termelőszövetke- teleknél a kedvezma A termelőszövetkezetek a te- zeteknek pedig 50 forint. A er3ből eszközölt beru­nyésztési célokra nem meg- tárcsás tarlóhántás díját en- házásaik teljes összegéig felelő, de szaporításra még nek megfelelő arányban ál- Erjedhet. A htielülengedés alkalmas teheneket és üsző- lapítják meg. A traktorral »n«rtéke sem a régi, sem az ket legalább egyszer bprjasz- végzett szállítási munkák UJ termelőszövetkezeteknél tassák le, s utána hizlalják díja óránként az ü) és — te- ?e.m haladhatja ™eg az tv meg az anyát is, a borját is. rületnövekedésük mértékéig fclyani6n megvalósított osz­A határozat intézkedik a kö a megnövekedett termelő- % ..XSXufr"* ekékének aös sertés-, juh- és baromfi- szövetkezetek részére az el­állomány fejlesztésének ál- évben ja, a második év- Hazdusá„ kialakításához szük iami támogatásáról. Tovább- hen 'rŰLtSSVti S^SfSa ra is középlejáratú hitelt K^zeteK részére pedig 32 fo- megteremtése valamint nyújtanak a termelőszövetke- ™lAkowb*lna:atá' d,'> termelőszövetkezetek áuo­zetekbe bevitt jószág ellen- f^^Tar^^tö JSt al«Wainak ívelése érdeké­irtékéneli kifizetéséhez, va- *0™- °rté»* ben a határozat előírja: to­1 amint az új és a területi- holdanként 130 vábbra is szem előtt kell leg megnövekedett termeló- .di'a tartani, hogy az építési szövetkezetek részére te- mmmL A «ePfj- anyaggal k&ponti készlet­ny észállat-állományuk kiala- fc-SSBT&iSJSSSt ü' e"íí?íí ^házist kitasahoz. nyetoek növe^ó^ ^ a ZL" i™öbenSlJúlnyorno­A határozat hanflsúlvozot- J},, noveieseoen es a részt a kozos tehénállomány tan rómutatanl hogya gazdólkodáa fejlesztésében elhelyezésére szolgáló istál­lón rámutat arra, nogy a anyagllag ls fokozottabban lók építésére fordítsák A szövetkezetekben termett érdekeltté válnak azzal, ho® határorat hangsúlyozza kogy gyümölcs- zöldségfélék átvé- a termelőszövetkezetek a ná- a növendékállatok, továbbá leiére ösztönző szerződési tel- iuk dolgozó traktorvezetőket a sertések is baromfiak el­tételeket kell megállapítani _ a tervek túlteljesítése eee- helyezésére egyszerű ipüls­és gondoskodni kell arról, tón — jutalomban részesít- teket emeljenek saját erő­hogy a szerződésre lekötött hetik. forrásaik legteljesebb ki­egész területről származó A saját erőből történő ba- használásával. árumennyiséget — amennyi- ruházások elősegítése érdeké- Azokban a megyékben. ben az a minőségi követel- ben az új kormányhatározat ahol kiemelkedő jelentőségű ményeknek megfelel — át- 1960-tól kezdve a beruházási 0 sertéshús-árutermelés, a vegyék. Az Ipari központok Kedvezményeket biztosít. Kl- • ser" zöldség- és gyümólcsellátásá- ^ ,, , ' . . „.. téstartással kapcsolatos nak javítása érdekében mód mo"dja £öbbek közPtt- ruházd,okat előnyben van arra, ho® a termelő- 0 hároméves, vagy annál ré- réssesíteni. be­kell A lermelőazoveiltexelek »aervezeti megerősítéséért szövetkezetek közvetlenül kössenek szerződést kiskeres­kedelmi vállalatokkal, föld­müvesszövetkezetekkel, in- . tézménvekkel a mezőgazda- „Az áUam továbbra ls ha- tal rendelkező dolgozó, to­v6ffTtcrmel£s'zövetke/cUk az tékony támogatáet nyújt a vábbá tapasztalt, szakkép­tf termelőszövetkezetek szerve- zett termelőszövetkezeti ve­evl kiadásokhoz HUkaágM zeti megerősítéséhez, a veze- zetők. pénzügyi alapot az aru szer- ^ megjavításához. A hatá- A termelőszövetkezeti moz zödéses lekotésevel szerezhe- , Ar(.Im<lhpn f lermeioszovetkezeti moz­tik meg. Szerződés, esetén a ^a® SSSuSSSZ^tf ™t ré0) •tTh^UkTo^sdialé! kTl ^ (rfZ°rUl0 termelt Wi>& érdtma van várható bevételek 60 száraié- szövetkezetek, - amennyi- ipad munkásságunk, az ál­kanak, az uj es meynöveke- ben a vezetést saját erejük- lami, kísérleti tan- é« cél dett termelőszövetkezetek böj nem tudják megoldani gazdaságok, a'mezőgazdasági pedig a szerződéses fedezet — az elnöki feladatok éllé- kutató- ós szakoktatási in­80 százalékának erejéig rö- tására felkérhetnek és el- tézetek, továbbá az erdésze­vidlejáratú hitelt kaphatnak, nőkké választhatnak olyan ti, vízügyi és egyéb szervek Ez a hitel lehetőséget nyújt dolgozókat, akik politikai patronózsmunkájának. Ezt a a munkaegységolöleg fizeté- képzettségüknél, rátermettsé- tevékenységet a kormány Bére is güknél es ®akorlati ismere- továbbra is igen fontosnak Amennyiben a termelőszö- teíkné' *°«va „a "következet tartja és határozatában meg­vetkezet teljesíti, illetve túl- It^SS i fiWS' h°gv a patronálók teljesiti a száz holdra jutó é' megválasztott ,1- 1Ö feladata a termelőszövet­ánstermelisi mutatót, hitel- ^é'inak támo­riennedéit kav állapított munkaegysig-re- gatása. A patronázs-mozga­IJf hitéle nincs s*esedés é« «svéb járandó- lom a termelés és az áru­Ha esedékes hitele nincs, sá ilIati meg it ,zt a ja_ terme,éfl lényoKes fokol6lá_ a kedvezményként kapott vadalmazást az állam ti- ra a beruházások támoaa­összeget a ""vetkezet beru- nógatásként három éven át tása révén az állóeszközök házási számláján kell Jóvá- fc,egészíti. növelésére, a vezetés, a bel­írni. Ezt az összeget a szo- Nagy súlyt helyez a ha- ső szervezeti élet és a szö­vetkezet csak állóeszközei- tározat a közös gazdaságok cialista törvényesség fej­nek bővítésére fordíthatja. szakszerű Irányítására, s kí- lesztésére terjedjék ki. NagyoLb mértéhben 33*^"«SL£"£ rot/T'^kVt­Válik lehetőve vábbá nagyüzemi kertészet- ^^w^sí'Sntí á « ««/«' gépvásárlás MrSSJI: giT^fah£elTillamaai' A határozat megállapítja, sal foglalkozó kisebb terme- ZiTAeí T?en%'­ho® a termelőszövetkeze- lőszövetkezetekben agrár- kezésükre bocsátott kedvez­tekben végzendő gépi mun- e8yet9m] vagy MiskoUI ményeket a helyi adottsi­ka továbbra is a gépállomá- végzettségű, de legalább goknak megfeieigcn okosan sok feladata, ugyanakkor technikumot végzett mező- kihasznáiják sajil anyag1 azonban az eddiginél na- gazdasági szakembert kell eszközeiknek kiegészítésén ®obb mértékben teszik le- fllando jelleggel foglalkoz- korszen1 követelmények­hetóvé a saját gépvásárlást. ^LJarl^^ttlse^éb nek megfelelő jól jövedel­A termelőszövetkezetek csép- kaegysigrésiesadésétts egyéb mej5- KZOtUlisU mezőgazda­TÖBB FELELŐSSÉGGEL! AZ UTÓBBI ÉVEKBEN Kik, Csongrád megye üzemeiben ják szinte kivétel nélkül történ­tek kisebb-na®obb átalakí- Néhány vallalatnal pedig a tósok, építkezések. Ezek az je®zőkönyvbe foglalt hatar­építkezések a termelés tech- időkhöz kötött hibák kijaví­nológiai színvonalának eme- tésárol sem gondoskodnak, lése mellett na®mértékben A felületes munka sohasem javították a dolgozók mun- '«het Vonatkozik ez az Itakörülményeit, s a balese- "j dolgozók munkavédelmi tek szama fokozatosan csök- oktatáséra is. Előfordul, kent. Ezzel e®időben ja- ho§>' igazolásként formáli­vult a szakszervezeti felvilá- 8an megrendezik az oktatást. gosító munka, az ellenőrző de nem foglalkoznak eleg tevékenység. Üzemeinkben lelkiismeretesen az uj dol- feltalálható fogyatékosságo­mmá több helyen betartják gozokkal. Szintén ®akori kért csak a gazdasági és mű­a Minisztertanács és a SZOT felelőtlenseg a művezetőkre- BZaki vezetőket hibáztat­határozatát az óvórendsza- »»áről, ho® eltűrik a dolgo- n4nk. a szakszervezetek bályokról, a biztonságos zók kisebb-na®obb fe®el- munkájában is van javítani­munkafeltételek megterem- mezetlenségeit. helytelen es Való, hiszen a dolgozók ér­téséről. A munkások is e®- tiltott, veszélyes munkafoga- dekeit védő rendelkezések re jobban megértik, mi a 8»it. va® a sok költséggel végrehajtásának ellenőrzése kötelességük testi épségük, létesített védőberendezés le­mert azok nem tár- lyek, A vezetők a munkahe­tei a hiányosságokat, vében gyakran megfeledkez­nek erről, holott az utak jól látható kijelölése anyagilag sem kerül sokba, s az anya­gok elhelyezése a kijelölt helyeken nem megoldhatat­lan, nem beszélve arról, ho®' a helyes tárolás ese­tében az anyagmozgatás és a felhasználásra való kivá­lasztás is könnyebb, e®sze­rdbb. Helytelen lenne, ha a még egészségük védelmében. So- szerelését, rongálásét. Nem kat segítettek ebben a ki­állítások. az oktatás, a ha­vi biztonsági szemlék. Általában javult a mun­kavédelmi tevékenység, de nem olyan mértékben, ho® elégedettek lehet­nénk. e® közülük csak azért, mert nem akar "rossz ember« len­ni. A Kiskundorozsmai Gép­állomás főmérnöke e® sú­lyos csonkulásos baleset után megrendülve mondotta el: most látja csak, hova ve­zetett elnézése. Még találhatunk olyan hiá­nösebb anyagi beruházások nélkül megszüntethetők. Ma az állami vezetőket ren­delkezések kötelezik a balesetmentes munka meg­szervezésére, az óvó­tást, vagy a havi biztonsági szemlét. Elmulasztják a rendszeres ellenőrzést, ami­közben a termelésre' fordí­tanak minden erőt, figyel­men kívül ha®ják a mun­rájuk tartozik. * Sajnos, többszőr előfor­dul, ho® ésarevétlenül mennek el a vezetők és a dolgozók mulasztásai mel­lett. elfogadva a külön­féle nehézségekre való hi­vatkozást, amikor sürgős és hatásos intézkedésekre volna szükség. A szakszervezetek és a gazdasági vezetők jobb e®üttmüködése, a közös Amikor előfordul a baj, a vezetők szeretnek hivatkoz­ni anyagi nehézségekre, hol­nvnssúsokat amelvek véa- ott a b*' oka általában nem munkavédelmi, tisztasági he­l^fn^'n "S L-mf felszerelésben! hiányosság- tek, kiállítások, ankétok a eredményben minden kuló- bó, han„m gondatlanságból egyéb akciók rendesébe ré­ered. A DÉLROST pozdorja- vén tovább javulhatna mun­lemez-üzemében egy megra- kavédelmi tevékenységük. A kott szállítókocsival falhoz felvilágosító és mozgósító szorítottak e® dolgozót, aki munka azonban még ma meghalt A balosét helyte- gem vált minden sznk­ren'dszabáívok véarehaitásá- len munkaszervezés kftvet- szervezeti bizalmi állandó ra Mégls alLdnak munka- kezménye volt- hUzen a tevékenységévé. Padig sokat helv^ ahof foSis a tör- sróllítóvonalat keresztező tehetnek a munkafegyelem, vénvtisztelrt teöék lá«ék «ny«?mozgatás tiltott műve- a rendszeretet, a felnlősség­» SfíSS £ r'esxn* ^SZ ^ ^^ "5velésé­is mulasztást követtek el, de különösen a műszaki veze­tők, akik a kétségkívül mos­toha raktározási körülmé­nyek ellensúlyozására nem kás testi" éps^e Afeletti* őr- '"^^a főmtraök ködéat. Pedig a munkavóde- f^^x,, InJZJ lem szerves része a tervek 'SSrtoí^^ védelmi ^Ügyelőink timétt teljesítésének. A dolgozók Süln^ények között doTgo^ löd« «etekb«" • .kemény (® érzik magukat bizton- körülmények között dolgoz- • ságban, és csak a rendele- ' ért. Elsősorban a felvilágosító, a jó sséval Igyekezzünk eredményt elérni, de ha es nem használ, éljenek as illetékes szervek a bírságolás jogával is. Bátran alkalmazzák munka­ek betartásával lehet foko­zatosan emelkedő eredmé­nyeket elérni. A havi biztonsági szem­léket a dolgozók néhány helyen körsétának neve­szót, a büntetést. Ipariak­kor fokozzák a megelőző ne­A BALESETEK jelentős velőtevékenységet, amelybe száma üzemeinkben az üze- vonják be az üzemi dolgo­mi rendetlenségből szárma- zók ,zélc8 rétettoit' zik. Kevés helyen vannak g s^Z^Csongrúd megfelelő módon kijelölve a me®ei Tanácsának közlekedési utak, tárolóhe- munkavédelmi felügyelője lögé p és gabonakombájn ki- ,, . , , . ... *aa> vtkmocwa „.iwnv. vételével a korábbi megkö- két 682das6gukat, s í® mind tésefc nélkül mctmásámlhat- támogatásként két naevobb vonzóerőt ayakorol­•járar.dóságát az érvény ben sági üzemekké fejlesszék lések nélkül megvásárolhat- , .. . «»s/>/«« .vn-w^. nak bármilyen mezőgazda- Í^Z/Ji^J^ ilnőkő^ Ir iwak 8 mée e«yéniJeg gaz­.nnénak. ^ me®álasztott elnököt, az dáikodó parasztságra. nagyobb vonzóerőt gyakorol­sógi erőgépet, munkagépek- njt,VI"™ HpHI^H kel együtt. A termelőszövet- a'kHmazott mezőgazdasági kezetek a traktorokat első- «»kombert (agronómust sorban saját erőből szerez- k^yvoIoí» etenkívüj egyéb hetik be. Azok a termelő- kedvezmények ls megil et.k szövetkezetek, amelyek a gé- „ no" peket nem tudják teljesen vekedésével fokozódik az az '^LiTeSikhíeZ\ÍTa 8megőgazdmágl Vételár 75 'názamáia terje- "agvüzemek üzemszervezési dö * * é,', n.i.kétét?Íí ütemrendezési tapasztala­té!; 1 teinak felhasználásával gaz­telt vehetnek Igénybe A dnlkodjanak. Ennek elösegi­gepállomások kötelesek a tésére a megyei tanácsok termelőszövetkezetek részére végrehajtó bizottsága met­il szUkséges gépjavításokat íe(( _ tanácsadó szervként kedvezményesen megállavl- _ tizenöttagú termelöszö­tott díjért elvégezni és üzem- vetkezeti, üzemszervezési anyaggal, illetve alkatré- szakbizottságot alakítanak. székkel is segíteni. A bizottság elnöke a megyei A határozat intézkedik a tanács mezőgazdasági ügyek­gépi munka díjtételeiről, kei foglalkozó elnökhejyet­amelyeket a régi, az új és a tese, tagjai a mezőgazdasági területileg jelentősen megnő- intézetek és intézmények, vekedott termelőszövetkeze- állami, kísérleti, tan- és beknél . különböző mértékben cólgn'daság üzemszervezési állapít meg. A szántás díja képzettséggel és ®akorJat­Nagykfive'séöi rangra erae'ik Magyarország indiai és India magvararsKógl diplomáciai képviseletét A Mo®ar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság kö. zött fennálló baráti kapcso­latok további erősítésére a két ország kormánya elhatá­rozta, hogy diplomáciai kép­viseletét 1959. december I­től kölcsönösen nagykövet­ségi rangra emeli. * India kormánya K. P. S­Menőn urat — moszkvai nagykövetét akkreditálja első nagykövetként a Ma®ar Népköztársaságba. Rz ágyn»vz»«t magyar IrArdé* a nyugati hatalmak újra fel akarók szítani a hidegháború légkörét — állapítja meg a Sxovietunió ENSZ-kilIdöltnége nyilatkozatában E körök nyilvánvalóan for- szerelésről, A -magyar kér­dftott Irányt akarnak adni dés* körül csapott lárma azt az események menetének, bizonyítja, hogy meg akarják rontani a a nyugat| hatalmak to­vábbra is durván meg akarják sérteni az ENSZ alapokmányának elveit, Az ENS7.-köz®űlés 14. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség hétfőn sajtónyi­latkozatot adott ki. A nyt­latkozat így hangzik: Carr.p-Uavid-i találkozus Hamilton, a -New^ York oredrnónyűképpen tómadt Tjmca* ENM-tudosttojji -fe együttműködés szellemét, kintélyes körökre* vató hi- kérdés körül vatkozással közli ho® az zenebonát nyilván- bár ez csak újabb csapást F®esült Államok, Angha valóan ^^ rendezik, hogy mérhet az Egyesűit Nem­franciaország és a töbta köígyülé6t az államközi zetok Szervezetének tokintó­nyugati hatalom elhatározta kapcsüYatok élezésére has/.- lyére. ragaszkodni fog hozzá, hogy . . , a köz®űlés jelenlegi ülés- nalJaK szakán me®itassák az ú®- A nyugati küldöttségek os­zd a lépéssel egyúttal el akarják vonni a közgyűlés figyelmét a napirenden lévő igen fontos problé­mák megoldásától. nevezett magyar kérdést. Mint a tudósító közleményé­ből kitűnik, a nyugali küldöttségek egyetlen gondja ez idő sae­rint, hogy a provokációs meg akarják bontani az -magyar kérdést* miként e®üttműködésnek azt a erőszakolják a közgyűlés szellemét, amelynek ered­napirendjére, A szovjet küldöttség ú® véli, hogy aki valóban a nemzetközi helyest javítására törek­szik, annak kötelessége megakadályozni, ho® az ENSZ-ben újra felszítsák a hidegháború légkörét. s kötelessége meghiúsítani, hogy eltérítsék a kft/gyíílóst menyeképpen például a po- aK e®etemee béke fenntar­etikai bizottságban nemrég tósát és megszilárdítását anélkül, ho® a hidegháború e®hangúlag határozatot hoz- szolgáló fontos nemzetközi bajnokainak lássanak. A szovjet küldöttség elen­gedhetetlenül szükségesnek tartja kijelenteni: a nyugati hatalmaknak az erőfeszíté­sei, ho® a nem létező ma­gyar kérdést az ENS^-köz­gyűlés 14. ülésszakának na­pirendjére tűzzék. nem egyéb, mint arra irá­nyuló kísérlet, hogy az ENSZ falai között újra felszítsák a hidegháború légkörét. Szemmel látható, ho® bi­zonyos nyugati körök sem­miképpen sem akarnak be­lenyugodni a nemzetközi fe­szültség kezdődő enyhülé­sébe. tak az általános és teljes le- kérdések megoldásától. Francia helyőrségeket támadnak meg az algériai felelők Az algériai nemzeti fel- helyőrségek és rendőrőrsök szabadító hadsereg főpa- ejlen. rancsnoksága közleményt E hadműveletek során — adott ki az algériai egysé- mondja a közlemény — a gek és a francia csapatok francia csapatok 59 halottat között november U-én ós ós 40 sebesültet veszítettek. 12-én lefolyt harcokról. Az Az algériai partizánok meg­algériai egységek megroha- semmisítettek 14 francia mozták és megsemmisítettek Katonai gépkocsit és öt két francia katonai őrséget, harckocsit, továbbá nagy­Algériai partizánok több mennyiségű hadianyagot támadást intéztek francia zsákmánvoltgüt.

Next

/
Thumbnails
Contents