Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

I Vasárnap. 1959. november 15. A kancsalság: betegség A SZEMORVOS TANÁCSAI A nagy követelmények valamely tárgyra irányítja, csalsági tompalátás 7 éven miatt, melyeket mind az Többnyire az egyik szem alul jól- javítható, s annál . _ fixál, a másik,szem kancsa- könnyebben és hamarább, Sffffffervvll szem- J* ezt nevezzük váltakozó minél fiatalabb a gyermek. ben támaszt, a kancsalok, kancsalságnak. Gyógyítás sze-RJVea (akik gyakorlatilag egysze- folyaman az egyszemes kan- A szemüveg műek, több foglalkozásra ff^ff ez a ^ A ^1 tompalátáS nem alkalmasak. A statiszU- Kanraaisagoa es ez a gjo- meg3lünletés,aek legcgyszekai adatok alapján a lakos- gyulas kedvező jeta Ne h.gy- B legállaliin0Sllbb és ha. ság négy százaléka kancsal gyuk hogy a váltakoro kan- • mb6ds/erei. ha minél é^ ezeknek pedig 40 száza- csalsagot nem kell kezelni, mar a kezdeU ,szak. léka egyoldali gyengelátás- ^"J^oZ csala ban " ókorban - poriban szenved. Ezért kell ko- IelIOt>f? .a? . 'f' ftogy ,csaK a tosan meghatározott szemmolyan és behatóan a kan- ffSlVokú üveget viseltünk állandócsalság leküzdésével foglal- ™ ke:a Jsebb ff an. A szemüveget kancsalkozni. pedlg gyogJ, . ,Igen ság esetében nemcsak látásA gyermek kanosaiba a gg*javítás céljából rendeljük, szülőket főként mint szép-hanem azért, hogy a gyerséghiba nyugtalanítja. Tud- mint a nagyobbfokúé. mek szQkjon' le a máf töb ják; ff ? az áUapot akár A kettóslátás és tompalátás fffffffff" alkal a felnőtt korig is megma- r» mazkotíásrol távolra. Ezt radhat Valójában a kancsal- A kancsalság eleinte idő- csak abban az esetben sikeság nemcsak kozmetikai hi- szakosan mutatkozik — fá- rül elérni, ba az üveget felba, hanem a kétszemes lá- radtság, izgalom miatt — keléstől-leíckvésig, megszatás bizonyos zavara is, te- később állandósul. Okai kítás nélkül hordja. Az első hát betegség, de gyógyítha- nem egyformák, sokféle té- Pár hét nehéz, amíg sikerül tó. nyezőt ismerünk, melyek a gyermeket „rákapatni* az tarka változatban oszlanak üvegre, Amíg az együttlátás meg. Másodszor: ha a kancsaAz. elektron felfedezése és munkába állítása „Az elektron épp- gel mozgó anyagi részecskék világításábaij is mind naOiy kimerithetetien, sokajjága perrin 1895-ben gyobb szerepet játszó fénymint as a om... veszi észre, hogy a katódsu- csövek. A fénycsövekben hi(Lenin) garakat mágnessel el lehet ganygőzök vannak. A cso..... téríteni egyenesvonalú pá- vön áthaladó elektronok ösz4 lyájukról. Ez azt jelenti, szeütköznek a csőben lévő Az előző cikkekből bizo- kogy a kstódsugarat alkotó gőzök atomjaival, aminek nyára emlékeznek olvasóink anyegj részecskéknek elekt- következtében azok igen gázárrá a szemléletes képre, romos töltésük is van. Az dagon bocsátanak ki szemamely a mintegy százmillió- eitérítés irányából az is mel nem látható „ultraibomod centiméter átmérőjű megállapíthat volt, hogy a lya* sugarakat. Az ultraiboatomot parányi naprendszer- részecskék töltése negatív, lya sugárzás hatására az hez hasonlította, és megra- Amikor Millikan igen pontos üvegcső belső falára kent gadta figyelmüket a moleku- mérésekkel megállapította, festék világit. Különböző Iákról és kristályokról szóló hogy a katódsugárban nagy összetételű festékkel a naprész is. A fémek is kristá- sebességgel áramló rőszecs- fényhez hasonló fény is lyos szerkezetűek, de a fém- kék tömege 900 kvintillio- nyerhető, kristályok általában olyan mod gramm (a tizedespont A rádiókészülékek jól iskicsinyek, hogy csak er® után 28 zérus!), azonosítani mert „lámpáiban*, az elektnagyítással ismerhető fel a lehetett a már más úton is roncsövekben a fűtőszól fémek kristályos szerkezete. geJtett elektronnal. elektromos árammal történő A femeket az jellemzi, hogy Természetesen nagyon ne- izzltúra révén kapunk szaa fémkristályokat alkotó atomok között, tehát a fém kényszere ki nem fejlődik A nagyfokú túllátó, hogy Mtö szemének állandó haszélesen és pontosan lásson, nálatára kényszerítjük, neSzületés után a két szem kénytelen erősen alkalmaz- zó szemét tartósan eltakaregyüttes használata még hi- kodni, viszont az erős alkal- Engedménynek helye ányzik, csak az erre való mazkodás a szemnek foko- nincs, bármely fájdalmas is készség öröklődött. A gyer- zott befelé térítésével jár. a gyermek hukdácsolása és ríjiek 6 éves koráig, a sze- ilyenkor vagy egyszerűen, ügyetlensége az első időben, meket mozgató izom mű- de homályosan, vagy élesen, Ez a kezelés 7—10 életéven ködésének és a látás fo- ^jg kancsal állásban kettő- ^^ nemsok sikerrel biztat, lyamatának olyan szoros sen ]át_ A kettős látás igen A .... összerendezettségét épiü fel, kellemetlen, szédülést, elesést A muteuOl hogy az valóságos kényszer- okoi Ezért eiejnte a gyer- Már rée múltp _ {e]. 1- iff SerTame.vffnn ^ff ^^ dÖr" fo2? 'hogy" a SnSafsáíít erőre tesz szert, amely mm- zsöigeti kancsalító szemét. 12 (-' k„ra elótt nem sza. denképpen megakadályozza Később már nincs szüksege 12 kora ólában az egyik szem kisiklását a kettós ,átás elleni védeke- korán oneróiu^ Elv az Amig af0nbfn a kétszemes zés e módjára, mert a tu- h az 5_6 eves kor előtt eputtlatas kénysrero nem dat a kancsalító szemben vé~endő műtét a legideálíelegge fejle^ addig ba^ely, keletkezett képet egyszerűen sabb nemcsak a kétszemes az idegrendszert megviselő ncm veszi tudomásul, el- látás' helyreállítása szembetegseg sot méglelkimeg- nyomja. A tartós képeinyo- pontjából, hanem fontos a razkodtatas is kancsalsagra más előbb-utóbb végleg el- £js betegre nézve lelki vezethet . tompítja a kancsal szem lá- okokból "is. Ugyanis nem M. a kancsalság? Az a e- tását. A tompalátás igen ko- C3ekély kárral. jórhat az a lenség, amikor az egyik moly következménye a kan- sok bántalom, amellyel a szem valamely targyat nez, csalságnak, mert 7-10 éves kancsai gyermeket iskolaa másik szem nem ugyan- kortól már nagyon nehezen, társai iUetik. Wösebb koroda lányul, hanem be- vagy egyáltalán nem hozha- ban 7-10 évtől felfelé, amifele^ kifelé vagy felfele tó helyre. Ha a jó szem va- kor a tompalátóság meg[orduf A ancsa g lamilyen okból — baleset, szüntetése már reménytelen, ffbt gXuti" eltó^ betegség folytan - elveszti a mttré elvég^ggül ge csak egynek van: az osz- látását, az egyén munka- fffffffff^ff' fetY°. kancsalsagnak. A keptelenné, rokkanttá válik. Kancsalság gyógyításánál további a kban csupán erről Ezek után érthetó hogy a az eredmény az10~03 és a Jv éveT termek kö- kancsalság gyógyításának beteg, vagy méginkább az Síbe, távolba nézéskor kan- tengelyében a „tompalátás ff^ef egSműS-" csalítani kezd, ha figyelmét megszüntetése* áll. A kan- déstől> ^ ellenőrzések meg• tartásától, a szülők felvilámegmentsetek egy érték® emberi életet. • gosításától függ. Erre a fedélzet egy embere rászánta magát, hogy kö-J telet hajítson felém. De ugyanekkor mindenfelől üvöltés" Nagy a javulás hangzott fel: • — Ne ficánkolj! Vitt volna el az ördög! Felrobban-. Szemüvegrendeléskor semtod az aknát! 1 "miféle tekintettel nem kell Szép kis dolog. Mintha olyan könnyű lenne megőrizni!lenni a beteg életkorára, hidegvérem! „ök bolondítanak meg egészen — mondtam "Csak az eredmény a döntő, magamban — kiabálásaikkal. Jobb lett volna, ha nem tu-!A szemüvegviselés elrendedom, hogy aknába kapaszkodtam. Sokkai nyugodtabban • lése általában nagyobb elviselkedtem volna. £s most, hogy tegyem, hogy ne ficán-Jjenállást vált ki a szülők, koljak? Félek az aknától, és az akna nélkül még jobban.m;n£ a gyermek részéről. Fő felek.* I aggodalom egyike a „külsőVegulis elkaptam a kötelet, es óvatosságból testem.ség„ Ez eUen megemlíthető, kore csavartam. És kiáltottam: Ihogy az egyoldali meevaku— Rajta hát, húzzatok, ®sen belétek a nyavalya! Ele-!,,^ , ®gyomail megvakugem van az ordibálásaitokból! :,as' .'amelynez a EZ(;muveg A tengerészek elkezdték húzni a kötelet, de úgy tet-"?611™1"268® vezet> sokkal suszett, hogy ez nem segített rajtam. Elmerültem, egészen. I'yosabban hat a későbbi Hirtelen éreztem azonban, hogy megragadnak és a • eletfolyásra. mint a kedvefelszínre kerülök. Jzőtlen külső. Öriási kiabálást hallok magam körül, ez egyszer hang-. Igen gyakori eset az is,, erősítő nélkül. Nekemestek valahányan. !hogy a szülök bizalmatlanok „Szép kis cirkuszt csináltál. Döglöttéi volna meg! A .a nagy dioptria értékű üvegtengerben aknába kapaszkodsz! És ráadásul úszni sem"gel szemben és nem váltják tudsz. Jobban tetted volna, ha felrobbansz az aknáddal Iki. Statisztikai adatok és együtt. Legalább megszabadultunk volna tőle is, meg tő- • vizsgálataim is bizonyítják, led is.* !hogy a kancsalság leggyaT

ermészetesen. hallgattam. Azokkal feleseljek, akik.koribb a nagy, 3—6 dioptmegmentették az életem? Ráadásul*- lelkiismeret- Jriás íénytörésű hibában furdalást is éreztem, hogy járatlan vagyok a ha-szenvedő túl]átoknál. Meg ditechnika vívmányaiban. Nem tudok megkülönböztetni"kell említenem, hogy Szegeegy közönséges kampót... a fene se tudja, mitől!? !dem igen nagy a javulás a Node rámtámadt az én „kuka* útitársam is. Most.hat év előtti állapothoz kéaztán kipótolta, amit a vízben elmulasztott Elárasztott Jpest. Nagyon sok kismama szemrehányó szóözönével. Kérdőre vont, hogy mi címen .2—3 év® gyermekét (főleg csábítottam én a kampó megragadására. Kalózkodásnak ;a gyermekgyógyászok és minősítette vízbeni magatartásom. Szerinte olyan bűnt kö-.óvónők hely® felvilágosítása vettem el, amelyért öt évig terjedhető kényszermunka jár..miatt) időben hozza vizsNeki aztán igazán nem tudtam válaszolni. Én kukul-Jgálatra tam meg. És ami igazában elrontotta kedvemet, az ama. végül nem hangsúlyozhaténymegállapításból eredt, hogy ing nélkül, félig pucéran^tom eléggé annak szüksémaradtam. A zakóm velem volt ugyan, de az ingem?! .gességét, hogy a gyenge láElőször azt gondoltam, megkérem a kapitányt, tegyen.tású szemet minél korábban fél fordulatot hajójával, hogy lássam, nem lobog-e valahol.— 2—3 év® korban — az ingem. • szemüvegviseléssel és gyaÁm a kapitány sötét tekintete előtt nem volt bátor- !korlással gondo6an és leIki_ ságom kinyitni a számat .. . . , Volt ingem, nincs ingem, ott maradt az aknán, fehér "ismeretesen gyógyítsuk, lobogonak. .Ugyanis végső fokon ettől És azon a napon ünnepélyes fogadalmat tettem ma-.fdgg a telj® kétszemes tagamnak, hogy ezutén komolyan fogom ,a.tókép®ség helyreállítása és haditechnikát, mert ezen a területen tudatlannak marad-. , , ni, amint az én esetemből is kitetszik, vészé'® dolog. -megorzese. Fordította: Madácsy László " Dr- Uoczy LAszW héz elképzelni egy olyan pa- bad elektronokat. Ezek a fűrányi részecskét, amelyből tőszáltól repülnek ez anód be sejeben az atomokrol le- kvint;n;ó darab is csak jfelé és mozgásuknak szabávált elektronok szinte sza- egy gr^m ^^ ügJ-an. ,yozása révfn válnak a rá_ badon nyüzsögnek, un. fiek- enny. mandulas2ern például diókészülékekben rájuk váró tronlclíiot aiKotva na eze- kétezerbniió megatonna feladatok megoldására alkalket az elektronokat valami- tonna) súlyú lenne! masakká. Az elektroncső a lyen módon egyirányú moz- rádiókészülékeken kívül szágasba, aramlásba hozzuk, a ismereteink SZeT mos mas készülék nélkülözgyakorlati életből jol ismert ismereteiHK rint hetetlen alkatrésze és így az elektromos, vagy villám® az elektron három különbö- elektron ^ szolgátatait aramot kapjuk. zo külső körülmény között j szé;cs területen vesszük .... . fordul elo: 1. mint az atom icenvbe A Vltlamossag ko- részeg J^^rm^ringré 8Szkbad elektronok nélkül rának íehát az e|efcíron> ja; 2. a fémek kristályait al- építeséiffsem^^kerülhetett az atom egyik építőköve. Is- kotó atomok között az atom- voina sor a felvevő kamcmerjük meg kicsit közelebb- hoz nem kötött elektronfel- ra képcsövében keskeny jól ről is. Franklin Benjámin hőt képez és így a vezetőben irányítható elektronsugár (1706—1790) óta tudjuk, hogy létesíthető elektromos áram végzi a közvetítéshez szüka primitív ember előtt fel- elem i építőköve; 3. végül el- séges képfelbontást, ® sőbb lényektől származónak választva az atomtól, kilép- ugyancsak elektronsugár álhitt villám közönség®, de het a fémből is és úgyneve- lítja elő' a vevőkészülék hatalmas méretű elektromos zett szabad elektronként is képernyőjén a képeket úgy, szikra, amely a különböző létezhet. Ez utóbbi állapo- hogy a képcső belső falára elektromos töltésű felhók, tóban igen sok, a minden- viu anyagot késztetik a bevagy a felhők és a Föld kö- napi életben elterjedt lcészü- csapódó elektronok erösebbzött keletkezik. Ezt a szik- lék működésében játszik na- gyengébb fénykibocsátásra, a rát laboratóriumban is elő gyon fontos szerepet. Néz- Kotetebb- ,llctve vilagosabb lehet állítani különféle elekt- zünk meg ezek közül nehá- képpontoknak megfelelően romozó gépekkel vagy szik- nyat. De még ezzel sem zárult rainduktorral. A múlt sza- Már nem ^^ a katod- ^ a sor: a szabad elektronok zad közepe táján ezeknek a .„sArzás" felTadezóse után a moziban ls hozzájávillam® szikráknak tanul- észrevette hogv ta lulnak ^akoztatásunkhoz, mányozásával több fizikus fSSSXffij? Tt J^i foglalkozott. Közülük Masson állítunk> pl. fémlemezt he- ffklpetettffafff af úm francia f.zikus - talán pusz- lyezünk> akkor a fémiemez- fotocella segítségével ismét ta kíváncsiságból —a magas- be ütköző elektronok hatásá- hallható hanggá alakítják feszultsegu indukciós tekercs ra a fémlemezből olyan su- vissza. A fotocellában az szikráját (1853-ban) olyan gérzás indul ki, amely ter- üvegbúra belső felén lévő üvegedényen vezette ker®z- mészetében a fényhez hason- anyagból a fény hatására tül, amelyből előzően kiszi- h't, de sokkal nagyobb a kü- lépnek ki az elektronok, vattyúzta a levegőt Megle- lönböző anyagokon áthatoló ,. , petéssel látta, hogy az él® kép®scge. Azóta a röntgen- forradalmat jelenkörvonalú, fényes szikra he- sugarak nélkülözhetetlenek- líilt sok tudomány törtélyett, a csőben lilás-rózsaszí- ^ váltak a gyógyászatban, neteben a fénymiknes fény jelent meg. Az új je- m;nd szé.iesebb körben hasz- roszkóp 1590-ben történt fellenség érdeklődést keltett a nálják az iparban is és je- találása. Ez az üveglencsékíizikusok körében és a kö- lentös a szerepe a tudomány összeállított nagyítókévetkező években — amint sok területén is. Ezt a szülék a parányok birodaltötóéletesedtek a légritkftó nagyon hasznos sugárzást a manak kapuit tárta fel a berendezések — mind ala- parányi elektronok keltik kutató ember előtt. A fényraonyabb nyomásokon vize- ' ' mikr®zkópok nagyítása gálták az újfajta elektrom® A városok utcáin azonban korlátolt és velük kisüléseket. A kutatók közül a vár^flefet ma r " "iff ™1Iimétemél k>" Geissler Plücker Hittorf és 1 ma .mar sebb tarjak mar nem Vizsueissier, RiucKer Hitron es nem ^g mértékben a színes- gálhatók. Ha azonban a Crookes nevet kell megemlí- tarka reklimcsövek képvist. ilysuga"r helyett t?ffronrenunK. lik. Valóban szépek és ha- sugarat, az üveglencsék heUj jelenseg mutatkozott tásoBak az üyen világító lyett pedig elektrom® vagy kor' ff31. , a kisülési üvegcsövekből készített fel- mágneses lencséket hasznácsoben lévő gáz nyomását iratok. Azokat a gázokat, lünk. az így készíthető egy század légkori nyomás- amelyekkel ezeket a csöve- elektronmikroszkóp segítséra sikerült csökkenteni. Ez ket megtöltik, a rajtuk ke- gével még százezerszeres a ritka gáz már nem világít, reSztül áramló elektronok nagyítás is elérhető, ami viszont a kisülési ®ő kezd késztetik világításra. Attól 0zt Íelenti> hoS>' nagyobb zöld® színű fényt kibocsá- függően hogy milyen gáz molekulák tanulmányozása tani. Amíg a jelenség okát van a 'csóben, más és más 1ehetővé válik nem ismerték pontosan, színú fén t kapunk A vö_ A fenti nehany példa is azt mondták, hogy az üveg- rösszínű fényt a neon ° meggyőzően mutatja, hogy sgílát2 fffff ff" s2f-azik a ^ff sű Steffrrasztott áffveí: ^ a^d" ^ff fcré^raff k talfk8 m ' dig a kállum higanygő- tatja hogy a tudomány® katodsugarak idézik elo. zök bocsátják ki az őket kutatások eredményeinek A f ö-iuíl.,.;; "gerjesztő* elektronok hatá- ok® felhasználása az embeA Koveittezo feladat Sára. riség javára van. a kutatásban a katódsugár Ennél bonyolultabb módon Dr. Makai Lajos fizikai természetének a fel- műk5dnek a városok utcai egyetemi adjunktus tarasa volt. Ennek a munkának főbb állomásai: Hittorf 1869-ben megállapítja, hogv LonSn)gaeSenS ffon" Érdekes ókori lelet Constancában mentén terjednek. A katód- , ,, , ... . , . . sugárzás útjába tett fémle- A Román Nepkoztarsasag- Az eddigi munkalatok somez ugyanis árnyékot vet a ban a legutóbbi régészeti rán megállapították, hogy a kísérleti cső falára Egy év- ásatások rendkívül jelentős mozaik szél®sége kb. 30 vei később Crook® kimutat- ókori leletek feltárására ve- méter, hossza kb. 60 méter, ja, hogy a katódsugarak az zettek. Constancában a ré- Tehát egy olyan hatalmas útjukba állított könnyű gészek több mint 100 leletet mozaikról ván szó, amelynek zákéikú&ykemint°rfhoba h°z" tártak fel' köztük több mint területe maídnem 2000 négy_ áramló levegő" a ^zéM^for- ötezer éves utcákat, templo- zetméter. Ez azt jelenti, gásba hozza a szélkerekeket, mokat, csatornákat, vizveze- hogy az egykori Tomis váEnnek a kísérletnek az alap- tékeket és sírokat. Feltár- ros területén tárták fel a utján lehetett kijelenteni, hogy tak itt egy ókori palotát és lág legnagyobb eddig ismert a katódsugár nagy sebesség- falmozaikot. ókori mozaikját. i \ \