Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

| Hruscsov elvtárs § beszéde a szovjet fl újságirókongresszuson Szeged első szocialista brigádjáról XV. évfolyam, 269. szám Ara; 60 fillér Vasárnap. 1959. november 15. é Megoldják a bel­és csapadékvizek elvezetését Nagy beruházással víztározó térré alakítják ki a Holt-Tiszát, vizátemelő telepet létesítenek, több kilométeres csatornát ásnak i I hüe A szemorvos Tudott dolog, hogy a Ti- belvizek és magában a rá­szán kívül a belvizek is fe- r®ban a Kossuth Lajos su­ny égetik Szegedet. A Dunu gáruttór délre fekvő részek­—Tieza köaéröl, az Alföld ről pedig a csapadékvíz el­legmelyebb pontja felé — vezetése kielégítően megol­ahová évszázadokkal ezelőtt. dódik. Szeged települt — bizonyos, periódikusan ismétlődő ned­ves években hatalmas víz­tömeg áramlik. Ez ellensze­gedet egyrészt a körtöltés, másrészt az elmúlt években a vízügyi szervek által a várostól távolabb kiépített övcsatorna-rendszerek meg­védik, azonban kedvezőtlen körülmények öeszejátezása esetén ez a védelem nem lenne elégséges. Ezideíg magában a vá­rosban, a körtöltésen belül sem volt megoldva meg­nyugtatóan a csapadékvizek elvezetése. A város belterü­letén az árvíz után lólrai­tett csatornahálózat zivata­rok után a hirtelen lezúduló víztömeget elvezetni nem tudja, a számtalanszor meg­történik, hogy a víz a vá­ros melyebben fekvó részein utcákat, pincéket, sőt az Blafpori lakásokat is elönti. A belvíz elleni védekezés, a csapadékvizek elvezetésé­nek kielégítő megoldása Szeged egyik égető problé­májává vált. A város veze­tőinek kezdeményezésére, az Ország® Vízügyi Főigazga­tóéig javaslatára ar Ország® Tervhivatal lya mögött lévő tó, a Sza­badkai út és a Tompakapu út közötti részeken, a Ren­dező-pályaudvar előtti része­ken levő tavak, mocsarak vi­zét is, s így — később — lehetséges lesz e m®t köz­millió fórtatot TStotl egésaiégügyi szempontból erősen kifogásolható terüle­tek feltöltése és hasznosítása. A fö gyűjtőcsatorna be tor­kol ás an ál nagy kapacitású, több emeletes épületben el­helyezett átemelő telepet • m aa, .a aa. létesítenek, amely folyama­a gyalarétl holt Tiszába ^^ * holt TiszAba emeli vezetik, majd a vizeket. E létesifc­amelynek egy részét meg- ménynél gépészlakást is épl­felelő kotrással, zsilippel víz- tenek, mert feltétlenül szük­tározóvá alakítják ki. ségea, hogy a nagy szivaty­A körtöltésen kívül fel- tyútelep kezelője éjjel-nap­gyülemlő belvizeket és avá- pal a gépek közelében tar­lóban a Kossuth Laj® su- tózkodjék. Az előbb emli­gárúttól délre fekvő része- tett hosszú csatornán tér­kén keletkező csapadékvize- mészetesen több átereszt, hí­ket egyaránt a holt tiszai dat is kell építeni majd. tározó fogadja majd be. A A nagyszabású létesítmény Kcesuth Laj® eugárúttól amellett, hogy megoldja a délre, azaz a Móruvórosban bel- és csapadékvizek elve­fclsö ütemben mintegy 33 Szegednek Ilyen beruhá­zásokra az Ország® Terv­hivatal. Ezt az összeget 1960—65. kö­zött lehet majd felhasználni. A belvizeket és csapadék­vizeket a várostól délre, összegyűlt vizet egy mély, több kilométer hosszú nyiltszelvényü főgyűjtő csatornán vezetik az át­emelő telephez, a holt Tiszához. Ez a csa­torna a Vám tértől, az ott aetését, lehetővé teszi, hogy a nagyon sűrűn lakott Móravárost a létesítmény elkészülte után csatornáz­' zák, s a csatornázással egyidőben tovább fejlesszék. A mlnt­Fotocellás gép a Falemezgyárban | tanácsai Sok olyan modern gép dolgozik már a Szegedi Fa le- fj mezgyárban, amely jól segíti a termelékenység növekede- j sét, Az elmúlt napokban állították be az első fotocellás §j élvágó gépet. Nemcsak a termelékenység növekedésében m segít, hanem a munkást is óvja a balesettől. Ha dolgozik a p gip, embert kéz nem nyúlhat a vagóélhez, mert ha bármi m Vasárnapi fejtörő is kerül a fotocella elé, azonnal leáll a gép. létesítendő vízraztómütől egy ezer lakosú Hattyaste­(amellyel szétválasztják Mó- lep is megszabadul majd a ravór® szennyvizeit a csa- belvíz veszélyétől. (1956-ban padékvíztől é» a Bzennyvi- ugyanis majdnem víz alá zet a városi csátomaháló- került e szép település.) most lehetővé teszi, hogy zatba, a csapadékvizet pe- Az átemelő telepet, a viz­ez a helyzet nagyban eny­hüljön. T^bb évig tartó, nagyará­nyú munka kezdődik el, amelynek befejeztével a vá­rra településblztonsága foko­zódik, s a Szeged környé­dig a főgyűjtő csatornába osztóművet emelik) az alsóvárosi teme- a Szegedi Viz- és Csator­tő mentén, a Horgosi út, a naművek üzemelteti majd. Tompakapu út mellett vezet Ez a vállalat a közvetlen el, megkerüli a Hattyastele- beruházója a nagyszabású pet és az átemelő telephez létesítménynek, visz el. S csatorna magába fogadja majd a Cserepes kén esetenként felgyülemlő sor, illetve a labdarúgó-pá­A romén fővárraban emelkedő szebbnél szebb üj la­kóépületek külső homlokzata is imponáló. Sok szép er­kély, s párkány díszíti a házakat. A képünkön lát­ható korszerű palotát és a hozzá hasonló lakóépülete­ket általában Ott építik, ahol előzőleg lebontották bb utca kepét elcsúfító, régi, rozzant kis házakat. A Mélyépítő Vállalat 5. sz. részlege — a kivitelező — már megkezdte a munká­kat. Először külön utat építenek aa átemelő telep helyéhez, mert a telep építéséhez szükség® anyagot csak így szállíthatják kl. Magára a holt Tisza—hattyasi átemelő telep építésére 1960—61-ben kerül sor. Előreláthatólag 1962-ben alakítják ki a tá­rozóteret. a holt Tisza északi kanyarjában. — -to^ra ! fes Tudományos konferencia a Tiszáról Az utóbbi években igen egész nr.p® program, mely­fellendült a Tisza iránti tu- nek jelentőségét elsősorban dományos érdeklődés. Expe- az ott elhangzó öt előadás díclók indultak a folyón, hangsúlyozza. Az előadások élővilágának, földrajzi és címei és előadói a követke­egyéb sajátosságainak felde- zök: A Tisza termesze tföld­rítésére — s ennek a nagy- rajzi képe (dr. Láng Sándor arányú munkának a köz- docens); A Tisza élővilágá­pontjává a kutatást kezde- nak kutatása (dr. Kolosváry ményező Szeged vált. Gábor egyetemi tanár); A Az expedíciók munkájá- Tisza hidrológiai képe (Uher­ban résztvevő, vagy azt ki- koviczh Gábor akadémiai egészítő kutatók már rend- tudományos kutató); Tisza­szerbe foglalták eddigi meg- mente növényvilága (Bod­ílgyeléseiket, és hamarosan rogközi György, egyetemi be is számolnak azokról egy tanársegéd) és A Tisza és tudomány® konferencián. A Tiszamente állatvilága (dr. Tudomány® Ismeretterjesztő Megyeri Ján® tanszékvezető Társulat ts pártfogásába főiskolai tenrin vette a Ttsza-kutatást, az- *k°Ul Umar>­zal, hogy biológiai és föld­rajzi szakosztálya vállalko­zott a szóbanforgó konfe­rencia megrendezésére. November 26-án, délelőtt 9 órától folyik majd az fo* pnmnmbkw'isbbabaia Bolgár orvosprofesszor előadása ozegeden A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására ha­zánkban tartózkodik Dávi­don professzor, a szófiai 6tomatológiai klinika igaz­gatója. Magyarországi tanul­mányútja során Szegedre is ellátogat és több napot tölt a városban. November 18-án, szerdán délután 8 órai kez­dettel a bőrklinika előadó­termében az Orvosi Tudo­mány® Szakcsoport ülésén tart filmvetítéssel egybekö­tött előadást az állkapocstö­rések kezeléséről. A szak­csoport vezetősége minden érdeklődőt szívesen lát ez előadáson. írók és olvasók találkoztak Ma irodalmi est a Zeneművészeti Szakiskolában írók és olvasók találkoz- művészek is közreműködnek tak tegnap a déli órákban az irodalmi est során, neve­a Magyar Könyv szegedi zetesen: Palotai Erzsi, Ko­Juhász Gyula könyvesbolt- vács János. Bán Sándor ós jábán. Iliét Béla Kossuth- Tóth Miklós, díjas, Hegedűs Géza és Thu­ry Zsuzsa József Attila-díja­jasök és a szegedi írók, Andrássy Laj®, Lődf Fe­renc ós Bárdos Pál fogad­ták az olvasókat. Többen eljöttek, hogy dedikáltassák a jelenlevő íróktól meglévő könyveiket és szám®an vá­sároltak könyvet a találko­zás alkalmából. Ma ®te újabb alkalom adódik az élő magyar iro­dalom művelőinek és olvasói­nak találkozására. Este fi órai kezdettel a Zeneművé­szeti Szakiskola nagytermé­ben rendezik meg a mai írók estjét. A műsorban Iliét Bé­la, Hegedűs Géza, Thury Zauzsa. Andrássy Laj®, Bár­dós Pál, Bede Anna, Dér Endre. Lődi Ferenc, Papp Laj® és Siklós Ján® olvas­nak fel műveikből. Előadó­A magyar békeharcosok elsé csoportjának átadták a Bóke-ViJágtanács ub.leumi kitüntetéseit Szombaton Budapesten Földes Mihály írónak és Bie­ünnepséget rendezett az Or- lik Györgynek, a magyaror­szágos Béketanács, amelyen szági szlovákok demokrati­a magyar békeharcosok első csoportjának átadták a Bé­ke-Világtanács fennállásá­nak 10. évfordulója alkal­mából adományozott kitün­tetéseket. Szakosíts Árpad. kus szövetsége főtitkárának a Beke-Világtanács emlék­albumát, Wlld Frigyesnek, a magyarországi német dolgo­zók demokratikus szövetsége főtitkárának és Sztevanovtty a Béke-Világtanács irodája- Milutinnak, a Narodne No­nak tagja átnyújtotta Hajdú vine főszerkesztőjének a bé­Gyula egyetemi tanárnak, kéért emlékplakettet. Középiskolás diákok a város fásításáért Ma 20 ezer facsemetét üttetnek el Szeged belső területének Minden szegedi középlsko- ra kerülnek egymástól a egyik legsivarabb részlete iából 40-50-es létszámú nagy területen, ezenkívül 10 volt mindeddig a kozuti híd dtákcsapatok vesznek részt a ligetes facsoportot hoznak és a vasúti híd között elte­rülő tiszai árterület az új­szegedi oldalon. A legelőnek használt, elhanyagolt teriilet fásítására azonban tervet dolgoztak ki és a talajelőké­szités után megkezdték a su­hángok és csemeték elülteté­sét. A fásítási program vég­rehajtásán eddig is sokat lás diákok pedig ma, vasár­nap befejezik a nagy mun­kát. munkában, az Erdészeti Technikum irányításával. Mintegy 6 hektár területen összesen 20 ezer suhángot és facsemetét ültetnek el, kö­zöttük igen sok kanadai nyárt, fűzt,. kőrisfát és ju­harfát. A területet úgynevezett e­sen kanadai nyárból, éger­ből és 'platánból. A cseme­ték 10x10 méteres távolság­létre. A fásitott terület vál­tozatos, kellemes képet nyújt majd. mivel tervszerűen he­lyeznek el rajta különböző fafajtákat, a már említette­ken kívül nyírfa-, szürke­nyár- és tölgycsemetéket is. A nagy munka befejezésén tegnap a Radnóti Gimnázi­um ós az Erdészeti Techni­kum diákjai dolgoztak, ma, vaeárnap pedig a többi kö­zépiskola több száz diákja tevékenykedik.

Next

/
Thumbnails
Contents