Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-10 / 264. szám

5 Keddi 1959. mtcbiBcf 19l ÉRDEKHÁZASSÁG A Kamaraszínház új bemuiaíójáról Vnenrnnn e>*to ® s**" hatott volna élő, hiszen az rusarnapeste gedi ánástalan dipiomások ezrei Nemzeti Színház Kamara- bármiféle munkát bárhol is színházának idei második elvállaltak volna. Ma pedig bemutatója alkalmával is- meg sem szárad az oklevémét mai témájú darabnak len a tinta, máris megvan a tapsolhatott a közönség. Ez- kinevezés, legfeljebb — horúttal háromfelvonásos zenés ribile dictu — falura! Pedig vígjáték frissen pergő je- ott, a szép gyógyszertárban lenetei előtt húzódott szét a maga ura lehet a patikus a függöny. kisasszony. A téma felvetéA szerzők — Csizmarek tehát kimondatlanul is Mátyás, Nádassy László, 3 "f,1 iÍ3Ú8ág összehasonlít„ , _ " , , ,, hatatlanul kedvezőbb, biztos Semsei Jenő - a vígjáték jövőjű életéről beszél, s műfajához illő történetet ezzel párhuzamosan arról, választottak a ma fiataljai- hogy nem is olyan elviselnaa sokszínű életéből tallóz- hetetlen az a vidéki élet. (Példa lehet rá akár az egyik Szeged környéki faluból bejött orvos-patikus házaspár is, aki olyan lelkesen tapsolt a bemutatón.) Kár azonban, hogy a szerzők kevés meggyő«ő színpadi érvet gyúrtak darabjukba, figuráikba annak érdekében, hogy a mai fiatalok ezt el is higygyék. A falusi tanítónő lelkesedése, a fiatal doktor-férjnek a faluhoz való ragaszkodása és a maszek szabó Venczelpapa egy-két szólama nagyon gyenge és kevés érvelés az va. Az ötlet valóban jelleg- írói szándék, a mondanivaló zetesen mai: egy frissen vég- alátámasztására. Ennél Józett gyógyszerészhallgatónő val többet kíván meg a zea remélt fővárosi állás he- nés vígjáték műfaja is, külyett vidékre kap kineve- lönösen akkor, amikor vlzést. Efelett! bánatában ér- szont a műfaji követelmédekházasságot köt, azaz hoz- nyéknek annál bőkezűbben zámegy egy pesti orvoshoz, tettek eleget az írók. Bonyomert így nem kell falura dalom, helyzetkomikum, hurnennie. A bonyodalom azon- mor, tánc, minden bőven ban ott kezdődik, hogy az akad ugyanis a darabban — orvos már megelőzően kér- és ez nem is lenne baj. Aki te falura helyezését, s így ilyen előadáshoz ül be, szómégiscsak utazni kell. rakozni akar, s az előbb felIlyen történet mondjuk soroltak az efféle szórakoz25 évvel ezelőtt nem fordul- tatás legfőbb kellékei. Az (Sülte felv.) As „CrdekházMok*: £v» Cs Feri (Dómján Edit ta Vár ady Szabolcs) igényes szórakoztatás ellenben megtalálja a módját a helyes arányoknak, amelynek itt legfeljebb csak ígéretét láthattuk. A színház Ida rendezésével, láthatóan a határtalan szórakoztatás jegyében fogant. A közönség valóban jól mulatott, nevetett, tapsolt, dicséretére szolgálva az ötletes rendezőnek és a jókedvvel játszó színészeknek. Az érdekházasokat, a gyógyszerész-kisaszszonyt és a fiatal orvost Dómján Edit és Várady Szabolcs keltette életre. Bájos üdeség áradt Dómján Edit játékából, Várady Szabolcs pedig az inkább papirosizű figurából is többnyire húsvéralakot. élő embert teremtett. Venczelné szerepében Décsy Györgyi bőhumorú játékát élvezhettük, • Venczel papát pedig Lakky József, előnyére szolgáló mértéktartással, mégis jóízűen, derűsen formálta meg. Az együttes többi tagja is — Kovács János, Földi Teri, Pagonyi Nándor, Radnóthy Éva, Gémesi Imre — egy-egy jól jellemzett figurával szolgálták a közös sikert. Putnik Bálint volt kicsit élettelen Timár profeszszor szerepében. Misit, egy kedves sihedert Király Levente mókázott végig, bár néhol kis túlzásokkal. Roxin Demeterrel és Csongor Klárával együtt egy viharos csa-csa-csa táncszámmal is tarkította az első felvonást Csanak Béla modern, de nem mindig túl igényes zenéjét' az Egyetemi dszesszzenekar szólaltatta meg, Maros György zenei vezetésével. Egy-egy dalbetét emlékezetes marad. Az előadáshoz Sándor Sándor tervezett megfelelő hangulatú, Ízléses kamaraszínpadi díszleteket. Lőkös Zoltán Emlékezés Friedrich Schillerre születésének 200. évfordulóján A világirodalom egyik ** legnagyobb és legszebb korszakát jelenti ez a két név: Goethe és Schiller... Annyira együvé tartoznak korban, szellemben és nagyságban, hogy lehetetlen egyikükről szólni a másik nélkül. Az emberiség is így őrizte meg őket. Weimarban áll a két költőóriás szobra. Egymás kezét fogják, mint életük, termékeny művészetük közös és nagy évtizedében. S ez az emlékmű szimbóluma a német irodalom, költészet klasszikxts tetőpontjának. Mégis, amikor róluk beszélünk, őket olvassuk, nem érezzük, hogy más nemzet fiai — ők teljes egészükben az emberiség közkincsévé váltak gazdag életmüvükkel. Kultuszukat minden égtájon egyforma tisztelettel ápolják, mert bár a művelődési eszmények koronként változnak, alakulnak, Goethe és Schiller életmüve örök kincse maradt és marad az emberiségnek. Ma Friedrich Schillerre emlékezik a haladó emberiség, születésének kétszázadik évfordulóján, a megemlékező sorokban és szavakban mégis mindenütt ott kisért a nagy kortárs és barát, Goethe is. Lobogó eszmények, magasrendű művészi tökéletesség, zsenialitás — egyformán sajátja mindkettőjüknek, s egyformán kapcsolódtak vérerükkel a világ haladó, teremtő áramába. Goethe a nyugodt, higgadt gondolkodó — Schiller a lázas alkotó. Vgy irt, úgy dolgozott mindig, mint akinek már csak huszonnégy órája van, de tengernyi mondanivalója. Az olyan ember volt a példaképe, aki mindig adósnak érzi magát az idővel szemben és »Adósságából az Időnek percet, napot, évet töröl.* Es milyen kristálytiszta müveket teremtett ezzel a munkaszellemmel! A Sturm und Drang és a francia felvilágosodás eszméin nőtt költS életének alapeszménye a szabadság volt. Ez hívta életre és ez táplálta első költői korszakának leghíresebb drámáját, a Haramiák-at, és sorrendben legutolsó befejezett műve, a Teli Vilmos is ebben a szellemben fogant. Közben a szabadság *klasszikuseszménye felé hajlott el ugyan, de pályáján a konkrét politikai szabadság gondolata indította el és ehhez tért vissza újra, ezt szélesítette ki nagy népdrámájában. Monumentális müvek jelzik alkotómunkájának egyegy állomását. Ármány és szerelem... Don Carlos... Wallenstein trilógia... Stuart Mária... Az orleánsi szűz... Messinai menyaszszony... Szinte valamennyi egy-egy súlyos vádirat a német fejedelemségek romlottsága és embertelensége, a szolgalelkűség és az erőszak ellen — a polgári átalakulásért. lf híres drámák közül a mai színpadon már csak egynéhány otthonos, mert Schiller — bór vérbeli színházi ember volt — nem alkothatott a későbbi évszázadok modern színpadi gyakorlata és törvényei szerint. Ezek a drámák mégsem vesztek el az évtizedek ködében és feledékenységében. Könyvalakban is fennmaradtak és így is állandó sikerük van, mint az emberi alkotószellem ragyogó darabjainak. A magas eszmeiségen túl ennek az a magyarázata, hogy Schiller mestere volt a drámának és valóságos iskolát képviselt a drámairodalomban, művészileg tökéletes alkotásaival. A cselekmény, a jellemformálás és a drámai nyelv csodálatos zengése terén pedig szinte utolérhetetlen. A klasszicizmus nemes, de nehéz bélyegzőjét viselik magukon ezek a müvek, m§» vei Schiller egy időben inkább szerepeket formált, mint embereket ábrázolt; inkább színpadi környezetet, színpadot teremtett, mint életet. A színpad számára azonban néhány drámája így is megmaradt, s elsősorban azok, amelyekben nem a korabeli színházi közönség ízlését követi, hanem saját eszményeit. Talán sajnálkoznunk kellene afölött, hogy Schiller a klasszicizmus áramkörébe került? Aligha. Korának természetéből adódott ez, s életmüve ebben a korban olyan magaslatra emelkedett, mint a dráma más világhírű mestereié. Költői munkássága és elméleti, esztétikai dolgozatai pedig ráadásként csatlakoztak ehhez a gazdag életműhöz. Schiller — miként m M^ res weimari emlékművön — szenvedélyesen nézett a távolba, a következő történelmi korszakokba. S mikor írt, alkotott, ezekre a korokra, ezekre a nemzedékekre is gondolt. Határo•> zott szándéka volt, hogy az emberiség közkincsévé váljanak alkotásai és szándékának valóraváltását mi, mai tisztelői, olvasói és színházi nézői is tanúsíthatjuk. G

oethével együtt emlegetjük — igy kezdtük a róla szóló megemlékezést is. Stefan George irta a »költökirály*-Tól: »... nem sejtitek, hogy ö, aki por lett, még mindig mily sokat rejt számotokra.* Schiller ugyanez az ember, ugyanez a művész. Minél többet forgatjuk műveit, annál inkább kibontakozik előttünk emberarcának valamely új, eddig számunkra ismeretlen vonása, amelyért mindig és mindig jobban tiszteljük, becsüljük és ápoljuk emlékét. Gary Cooper Moszkvában — Csentaszov Wasfi'ngíonban Kedden este ünnepélyesen mutatják be a szovjet fővárosban a Marty című amerikai filmet. A film a szovjet—amerikai filmcsereegyezmény keretébein kerül bemutatásra. Az ünnepélyes bemutatóra amerikai filmküldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A küldöttség tagjai között van Gary Cooper és Edward G. Robinson, a két ismert amerikai filmszínész. Ugyancsak november 10-én tartják meg Washingtonban a Szállnak a darvak ünnepi bemutatóját. Nyikoláj Cserkaszov világhírű szovjet filmszínész vezetésével szovjet küldöttség indul a film díszelőadására. Napirendpn A tanács családiház-épllési akciójáról Rádióműsor Kedd KOSSUTH-RADIO 4.51 Rákóczi-induló. 5,00 Hírek, idöjárásjelentés. 5,05—7,59 Vidáman, frissen. Közben 5,30 Hírek, időjárásjelentés. 6,00 Falurádió. Utána a vidéki színházi műsor. 6,35 Pillanatfelvétel. 6 óra 59 Idő'elzés. 7,00 Hirek, időjá: ás jelentés. 7,10 Uj könyvek. 7.25 Színház-, hangverseny- és moziműsor. 7,45 Naptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés, idöjárásjelentés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Operarészletek. 9,00 Moha bácsi, a törpe. 9,20 Köszöntünk, világ Ifjúsága! 9,40 Bécsi egyveleg. 10,00 Hirek, lapszemle, Idöjárásjelentés. 10,10 Válaszolunk hallgatóinknak. 10,25 Vidéki népi zenekarok műsorából. 11,00 Mennyel páncélvonat. Könyvrészletek. 11,20 Bartók-művek. 12,00 Déli harangszó, hírek, idöjárásjelentés. 12,10 Zenés ajándékműsor Ipari üzemek dolgozóinak. 12,00 A kezesség. Vers. 13,10 Zenekari hangverseny. 14,20 Az ezermester-szakkörben. 14,40 Cimbalom-, furulya- és gitármuzsika. 15,00 Hírek, közérdekű közlemények. 15,08 Időjárásjelentés. 15,10 X medve bőre. Ifjúsági rádiójáték. 16,15 Egy falu — egy nóta. 16,35 Találkozások az Elbánál. 16,45 A nép küzd a békéért! 16,55 Műsorismertetés. 17.00 Hirek. időjárásjelentés. 17 óra 15 Szív küldi szívnek. 18,00 A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. 18,30 Gyurkovirs Mária és Simándy József énekel. 19,05 Gyári sziréna. 19,25 Nevek bokrétája. Verses-ualos összeállítás. 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20 őra Esti krónika, időjárásjelentés. 20,30 A Rádiószínház bemutatója: Kanyargós az űt. Rádiójáték. 21,40 Alpár Gitta és Richárd Tauber operettdalokat énekel. 22,06 Hírek. Idöjárásjelentés. 22,15 Mai szemmel. .. Kommentár. 22,25 Brahms- és Lisztzongoraművek. 23,10 Tánczene. 24 óra Hírek, Idöjárásjelentés. 0,10 Ejl zene. 0,30 Himnusz. PETOFi-ltADlO 6.00 Reggeli zene. 6.20 Színház-, tárlat- és hangversenyműsor. 6 űra 50 Torna. 8,00—8,10 Hírek, Idöjárásjelentés. 14,00 Időjárás-és vízállásjelentés. 14,15 Szórakoztató fúvószene. 14,45 A béka. Elbeszélés. 15,00 A Román Rádió énekkara énekel. 15,20 Népdalok. 15,45 Dalok és hangszerszólók. 16,20 Német munkásköltők. Versek. 16,30 Rosslnl operaiból. 17,10 Egy magyar tanítvány feljegyzései Liszt Ferencről. 17,50 Mi újság a nagyvilágban? 18,00 Operettdalok. 18,30 Rádió szabadegyetem. 19,00 Hírek, időjárásjelentés. 19,05 Grabócz Miklós: Szórakoztató muzsika szimfonikus zenekarra. 19 óra 25 Régi kórusok. 19.40 Falurádió. 20,00 A Bartók Béla Kamarazenekar hangversenye a stúdióban. 21,05 Hírek. 21,10 Tánczene. 21,40 Pártok útvesztőben. Az angol választás tanulsága. 22,00 keu-sben ... Könynyű zene. 23,00 Hírek, időjárásjelentés, 23,15 Műsorzárás. TAGADHATATLAN, hogy nálunk néha nehézségekkel jár az építkezések lebonyolítása. Hiszen korábban sohasem építettünk annyi lakást, középületet, mint mostanában. Nem könnyű dolog tervvel, építőanyaggal, munkáskézzel ellátni az ország legkisebb zugában is folyó építkezéseket, de csináljuk, birkózunk a nehézségekkel, mert van látszata és értelme munkánknak. Annál is inkább, mert lelkesítő dolog otthont, egészségházat, iskolát adni a dolgozó emberek százezreinek. Amikor két évvel ezelőtt a városi tanács elhatározta, hogy a város megfelelő pontjain lehetőséget nyújt családi házak építésére, akik az elgondolást felvetették, ugyancsak számoltak azzal, hogy lesznek zökkenők Ságváritelepen, a Gedóban, de egy-két éven belül új, korszerű településekkel gazdagodik Szeged. íme alig múlt el két év, több mint száz nagyon szép, modern lakás épült meg a két helyen. A szó szoros értelmében a terven felül, mégpedig igen sok helyi anyaggal, részben az építtetők és csatádjaik, barátaik munkájával, ami pedig nem lebecsülendő, most, amikor minden téglára, minden kőművesre, segédmunkásra égetően szükség van az állami építkezési program végrehajtásánál. Van egy olyan határozat, hogy a családiház-építési akciót jövőre a város mindhárom kerületére ki kell terjeszteni, ez a határozat azonban, úgy látszik, feledésbe ment, mert az előkészületek igen vontatottan haladnak. Az első két év tapasztalatai alapján st már a kerületi tanárnak maguknak kellene fejleszteni, szervezni és lebonyolítani ezt az akciót, de idáig nem sokat csináltak az akció folytatásának érdekében. Ez a megállapítás elsősorban az első és a harmadik kerületi tanácsokra vonatkozik, ugyanis a második kerület csinálja a maga részét a gedói ikerházak befejezésénél. Az első kerületnek volnának lehetőségei, hiszen Újszegeden van olyan terület, amelyen felépülhet jónéhány ikerház. Ságváritelepen pedig, az új negyeddel szemben, a nemzetkört út baloldalán lehetne bővíteni az ikerházak sorát, feltéve, ha a harmadik kerületi tanács azt szorgalmazná. MOST ÁLLÍTJÁK ÖSSZE a kerületi tanácsok a jövő évi költségvetésüket, most dolgozzák ki az 1960-as évi községfejlesztési terveket. Az egész város érdeke megkívánja, hogy a családiházépítési akció 1960-ra terebélyesedjen és ezt a kerületi tanácsok a jövő évi terveik összeállításánál figyelembe vegyék és előmozdítsák. A technikai jellegű munkákon — telepítési tervek elkésrttése, kisajátítás stb. — kívül az akciót természetesen propagálni és szervezni is kellene már, hiszen az esztendő lassan vége felé közeledik és hamar itt lesz a tavasz is, amikor elkezdődhet az építkezés. Sok nehéz feladatot megoldottak már közmegelégedésre a kerületi tanácsok az elmúlt évben. Egészen biztosan legyűrik a családiház-építkezésekkel kapcsolatos nehézségeket is, ha az akciót annak jelentőségéhez és fontosságához mérten kezelik. Németh Lajos Schiller, te szólj... Keresztül-kasul ős Thüringian téged idézve szólnak a kövek; szobrok és házak, meztelen utak őriznek kétszáz tavaszból jövet, mintha sosem lett volna más világ, csak az, mely bölcsőd átölelte, át pipázó, csöndes németekkel, koccintva rád egy krigll sört, ki majd a szépre megtanítod őket versekbe égő életeddel. Mintha sosem lett volna más világ, s az emberek se benne mások, mint nemzedékről nemzedéken át több lenni, nemcsak élet-lobbanások, születni-halni rendre rend szerint s aztán elölről kezdeni megint. Volt már az ember szebb az istennél is és Lucifernél rútabb egykoron, magát emésztve. Hát érdemes volt versben égni érte? Az idő megkövül... Schiller, te szólj a szoborarc mögül, a házak és a meztelen utak százados hozzád-tartozása láttán. magad is látva könyvekből gyúlt máglyán; — gonosz, vigyorgó ember-állatok, kannibál táncán most is sírni még. ó, jaj, hogy ncm elég. Thflrlngiában láttam, Schiller él, a máglya pőrnyét elfújta a széi, s alatta újra élet nőtt a napra, soha még szebbre, soha szabadabbra. LÖDI FERENC msmB a 2. sz. HÍRLAP"ROT T A^^^JáLi JL (Kígyó utca 5. sz.) ^ Nagy választékban kaphatok %'tcl- és külföldi % divatlapok, ^ "olyóiratok, napilapok, % ípus, vagy méretre %,''.őszült szabásminták. % érdeklődésre % ír beszélőn is ^ % hívesen adunk tájékoztatás: % ^ •tvbeszélő: 40-38. ^ % \ %