Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-05 / 260. szám
3 Csütörtök, 1998. íownbw fc Az MSZMP Csongrád megyei értekezletének HATÁROZATA Mint ismeretes, az MSZMP Csongrád megyei értekezlete október 30-án és 31-én tanácskozott Az értekezletről lapunkban már részletesen beszámoltunk. Most közöljük a megyei pártértekezleten elfogadott határozatot: Az MSZMP Csongrád megyei értekezlete a megyei pártbizottság beszámolója alapján megvitatta a politikai, a gazdasági és a kulturális helyzet alakulását a megye területén. Ennek során a következőket állapította meg, illetve az alábbi határozatot hozta: A legutóbbi pártértekezlet óta eltelt időben az ország politikai, gazdasági és kulturális életében végbement megrázkódtatások, törések a megyében is erősen éreztették hatásukat, illetve az országoshoz hasonlóan — bár kisebb mértékben — a megyében is végbementek. A legsúlyosabb károkat az 1956-os ellenforradalmi események okozták. A Szovjetunió és a testvéri országok segítségével az ellenforradalom erőit szétvertük. Ezt követően viszonylag rövid idő alatt a megyében is végbement a politikai és a gazdasági konszolidáció. Megjavult az általános politikai helyzet, megtisztultak és megerősödtek az állami, államhatalmi és állambiztonsági szervek, munkájuk is sokat javult. Szilárdult az állami, állampolgári fegyelem. A megye pártszervezetei, kommunistái az újjászervezett párt Központi Bizottságának politikai irányvonalát — azzal mindenben egyetértve — alapvetően jól valósították meg. Annak végrehajtására helyesen mozgósították a dolgozók nagy többségét. Mindezek alapján a pártszerveretek vezetésével a megye dolgozói az utóbbi években jelentős politikai, gazdasági és kulturális előrehaladást értek el. 1. A megye ipari termelése jelentősen fejlődött. A mennyiségi eredmények növekedése mellett javult a minőség, emelkedett a termelékenység, csökkent az önköltség, fokozódott a társadalmi tulajdon védelme, a dolgozók aktivitása; Jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvonala. Kibontakozott az élenjárók termelést elősegítő mozgalma, a munkaverseny is. A mezőgazdasági termelésben jelentős eredményeket értünk el. A fejlődés — a nagyüzemi termelés mindenkori fölényének megfelelően — viszonylag gyorsabb ütemű volt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkeretek többségében. Előrehaladást értünk el a mezőgazdasági munkák gépesítésében, több szerves- ós műtrágyát használtunk fel, nőtt az öntözött terület, mind több szik® területet tettünk talajjavítással termővé és növeltük e fásított területet. Az egyénileg dolgozó parasztok körében is nőtt a termelési kedv és ennek, valamint a párt hely® mezőgazdasági politikájának eredményeként nőtt a dolgozó parasztság jövedelme, emelkedett anyagi és kulturális színvonala. A hazánkban kibontakozott kulturális forradalom megyénkben is jelentős eredményekre vezetett, nőtt a dolgozó nép, ezen belül különösen a munkásosztály műveltségi színvonala. A párt vezető szerepének erősítésével, a marxista világnézetű nevelés elterj®ztésével sikereket értünk el dolgozóink műveltségének fokozásában. 2. A párt újjászervezése óta eltelt idő alatt a párttagság politikai tapasztalata gyarapodott, melynek felhasználása növelte a párt tekintélyét. A szervezettebbé vált pártoktatás segítségével sokat javult a párttagok elméleti képzettsége. A párttagok többsége tevékenyen részt vett a jobboldali elhajlások és a dogmatikus, szektás nézetek ellen egyidejűleg folytatott, kétfrontos harcban. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy erősödött a párt vezető szerepe, élcsapat jellege. Szilárdult a párt elvi, politikai, szervereti és cselekvési egysége. Erősödött a pártdemokrácia, eredményeket értünk el a párton belüli kollektív vezetés lenini elvének érvény®itésében. Általában javult a kádermunka, a káderekkel való foglalkozás módszere is. Kev®ebb a káderek megítélésében a szubjektivizmus, megszűnt a kádermunka titokzatossága. Jelentős előrelépés történt az idős kommunisták pártmunkába való bevonását illetően, általában érvényesül erkölcsi és anyagi megbecsülésük. A pártszervezetek és a kommunisták jobban foglalkoznak a tanácsokkal és más állami szervekkel, a különböző tömegszervezetekkel, elsősorban a KISZszel és a szakszervezetekkel. Helyenként azonban még háttérbe szorul a népfronttal és a nőmozgalommal való foglalkozás. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a párt és a tömegek kapcsolata ismét elmélyült, és megerősödött a kölcsönös bizalom. Erősödött a párt verető szerepe, s irányító befolyása az élet minden területén. ii. A megyében az elért eredmények mellett számos hiba, hiányosság is fellelhető; még sok a tennivaló politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a) További fontos feladatok az iparban, a közlekedésben és a kereskedelemben: 1. A kongresszusi verseny lendületét tovább kell fokozni. Az év végére biztosítani kell a Központi Bizottság márciusi határozatában kitűzött célok elérését; a háromév® terv határidő előtti siker® befejezésével, a munka termelékenységérek gyorsabb növelésével, a termékek önköltségének csökkentésével, a minőség javításával, a választék bővítésével megfelelő feltételeket kell teremteni a második ötév® terv megkezdéséhez. 2. Az ipari termelés bővítését elsősorban a meglévő üzemek kapacitásának gazdaságosabb kihasználásával, a termelési folyamatok ésszerűsítésével, korszerű üzem- és munkaszervezéssel, megfelelő művelési eljárások alkalmazásával, a helyi erőforrások felhasználásával és a műszaki színvonal állandó emelésével, a gazdasági vezetés javításával, megfelelő képzettségű és szaktudású munkások és műszaki vezetők számának növelésével kell elérni. A lehetőségekhez mérten növelni kell a helyiipari, különösen a kommunális és szolgáltatóipari tevékenységet. A szövetkereti és a háziipar termelését elsősorban a lakosság szükségleteinek kielégítésére, az egyedi termelésre és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások növelésére kell irányítani. A lakosság jobb ellátásáért becsület®en dolgozó kisiparosokat továbbra is támogatni kell, egyidejűleg harcolva a kisiparban időnként jelentkező spekuláció és a dolgozók, vagy az állam megkárosítására irányuló törekvések ellen. A pártértekezlet véleménye szerint a második ötév® terv hely® célkitűzéseinek megvalósítása során szükség® a megyében jelenleg is fellelhető munkaerő-fel®leg foglalkoztatását új üzemek építésével is elősegíteni. Ennek során megkülönböztetett gondot kell fordítani Szeged, Szent® és Csongrád városokra. E helyeken az eddiginél nagyobb ütemű fejlesztést kell megvalósítani. 3. Az iparban, a közlekedésben és a kereskedelemben előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a pártszervezetek tovább javítsák a termelés pártellenőrzését, a politikai tömegmunkát, a termelési agitációt. Harcoljanak fokozottabban a lazaságok, a fegyelmezetlenségek ellen a társadalmi tulajdon védelméért és a szigorú takarékosságért. Lépjenek fel határozottabban a bürokratikus jelenségek, a termelést és a műszaki fejlesztést gátló nézetek és körülmények ellen. Meg kell szüntetni az anyagok késői rendelése, az újítások mellőzése, a dolgozók javaslatainak figyelmen kívül hagyása miatt bekövetkező termelési fennakadásokat és a dolgozók rovására történő túlóráztatásokat, a termelési hajrát. Véget kell vetni annak, hogy a megye bármely szervénél a helyi érdekeket az ország® érdekek fölé helyezzék. b) A megyei pártértekezlet egyetért és hely®li a párt politikai irányvonalát, mely szerint továbbra is nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés színvonalának állandó emelésére, az árutermelés fokozására s ennek érdekében, azzal egyidőben a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Ezért a következő évefcben az alábbiakat kell tenni: 1. A megye egész mezőgazdaságában; elsősorban a szocialista nagyüzemekben, tovább kell növelni a terméshozamokat, kulturáltabbá kell tenni a termelés szervezését és vezetését, növelni kell az exportra is alkalmas, kiváló minőségű mezőgazdasági termékek arányát. Az öszsz® lehetőségek kihasználásával, vagy újabb lehetőségek feltárásával növelni kell a megye mezőgazdaságának belterjességét. A fejlett agrotechnikai eljárások szélesebb körű alkalmazásával — jobb gépi talajelőkészítéssel, a szervestrágya szakszerű kezelésével és felhasználásával, műtrágyázással, a gépi betakarítás fokozásával, minőségi és hibrid-vetőmagvak használatával, az egyéni gazdálkodásban lévő lehetőségek szükség 6rerinti felhasználásával stb. — növelni kell a termésátlagokat. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés fejl®ztésére. a tehenenkénti tejhozam növelésére, a hússertés tenyésztésének szélesítésére. Fokozni kell a baromfitenyésztést is. Ennek megfelelően gondrakodni kell a szálas- és silótakarmány-term®ztés további szél®itéséről. A megye mezőgazdaságában a nagyüzemi szocialista gazdaságok arányának növekedése azt eredményezze, hogy a megye tájkultúráinak — makói hagyma, szegedi fűszer- és szentesi csemegepaprika, Szatymaz környéki őszibarack — meglévő jó hírnevét tovább öregbítsék. A makói hagyma területének növelésével párhuzamosan meg kell oldani a gépesítést és a vetésforgóba ill®ztést. A többi tájkultúránál ki kell dolgozni a nagyüzemi módszereket és az erre való átállás gyakorlatát 2. Megkülönböztetett gonddal kell foglalkozni az állami gazdaságok és a meglévő termelőszövetkezetek termelési színvonalának emelésével, árutermelésük növelésével, gazdálkodásuk példamutatóvá tételével. a) Az állami gazdaságokban csökkenteni kell a termelési költségeket, elsősorban a hozamok növelése, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme útján. Gyorsabb ütemben kell javítani a tenyésztői munkát és az állattenyésztés gépesítését Az élenjárók színvonalára kell emelni a még gyenge eredményeket felmutató felgyői, kopáncsi és pankotai gazdaságokat Az állami gazdaságok tartsák kötelességüknek az árutermelés fokozása .mellett a tsz-ek minőségi vetőmagvakkal, jó tenyészegyedekkel való gyorsabb ütemű ellátását és segítsék a náluk jól bevált termelési eljárások tsz-ekben történő bevezetését. b) A termelőszövetkezetekben fontos feladat a belterjesség fokozása, a fejlett agro- és zootechnikai eljárások szélesebb körű alkalmazása. Ezen belül legdöntőbb az állatállomány számszerű és minőségi fejlraztése, a takarmánybázis szélesítése. A takarmánybázis biztosítása érdekében meg kell honosítani minden termelőszövetkeretben a négyzet® silókukorica termesztését, a hibridkukorica, az évelő pillangósok nagyobb arányú vetését, a mélyművelést és a nagy adagú műtrágya alkalmazását Emellett minden növényfélénél növelni kell a hozamokat és az árutermelést. Nagy erőf®zítéseket kell tenni a termelőszövetkezetek közös szarvasmarhaállományának tovább gyarapítására és minőségi fejlesztésére, hozamainak növelésére, a tenyésztői munka kialakítására; állományuk saját nevelésből történő gyarapítására. El kell érni minél rövidebb idő alatt, hogy a tsz-ek minden 100 katasztrális hold szántójára 6,4 darab helyett 8 darab tehén jusson a háztájival együtt A tehenenkénti tej hozam pedig a közös gazdaság teheneinél érje el az évi 2500 litert Nagy gondot kell fordítani a sertéstenyésztésre. Továbbá a baromfitenyésztésre, s ahol lehetség®, a víziszárnyasok tenyésztésének széleskörű bevezetésére. Azt kell elérni, hogy a termelőszövetkeretek 100 hold szántójára legalább 6 darab anyakoca jusson á háztájival együtt. Baromfiból pedig évente katasztrális holdanként mintegy 8—9 kiló árubaromfit adjanak piacra. Tovább kell növelni a termelőszövetkeretekben az ipari növények és a zöldségfélék — Makó környékén a hagyma, Szeged környékén pedig a fűszerpaprika — részarányát, valamint az árutermelést mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt. Fokozni kell az öntézési lehetőségek kihasználását is. A homokos területű termelőszövetkezetekben pedig az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az az alma, az őszibarack és a csemegeszőlő nagyüzemi telepítésére és gépesítésének elősegítésére. 3. A mezőgazdasági termelés fejlraztésében nagy feladat hárul a különböző állami szervekre és intézményekre is. A gépállomások kövessenek él mindent annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek igényeit minden tekintetben kielégítsék. Fordítsanak nagy gondot a géppark nő, vekedésének arányában a szakmailag és politikailag jól képzett traktorosok nevelésére, az önköltség további csökkentésére, a saját és termelőszövetkezeti gépek jó karbantartására és javítására. A Délalföldi Kutatóintézet gyorsítsa meg a nagyüzemi gazdálkodás eredményeit elősegítő kísérletek befejezését. Segítse elő a már kikísérletezett s a gyakorlatban bevált termelési eljárások szél®körű nagyüzemi elterjedését. Adjanak tanácsot a homokos területek ésszerűbb kihasználásához. Tenyésszenek ki a DélAlföld éghajlati és talajviszonyainak még jobban megfelelő hibridkukoricát, hogy a terület adottságait a kukoricatermesztésben elért eredmények továbbnevelésére sikeresen használhassa fel a mezőgazdaság. A növényi és az állati kártevők elleni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében jobb felvilágosító munkával el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek a vegyszer® gyomirtás és az állati kártevők elleni modern védekező ®zközök használatára minél nagyobb mértékben kössenek szerződést a növényvédő állomással. A nö' vényvédő állomás gondoskodjék az e téren jelentkező igények maradéktalan kielégítéséről, a védekező munkák hatékony. magas színvonalú elvégzéséről. A Vízügyi Igazgatóság tegyen erőf®zítéseket a vízgazdálkodás, a talajvízszabályozás, a csatornahálózat rendezésére, s mintegy 7000 katasztrális hold öntözőhálózattal rendelkező, eddig kihasználatlan terület minél előbbi üzemeltetésére, az öntöző berendezések korszerűsítésére, és ahol lehet, a szántóföldi öntözés bevezetésére. Az Erdőigazgatóság készítsen tervet az arra alkalmas területek — parlagföldek, földszélek, utak mente stb. — ésszerű, gazdaságilag ls előnyős fásítására. Gondoskodjék továbbá az erdőgazdálkodás hathatós javításáról, s lehetőségein belül a termelőszövetkezetek faszükségleteinek kielégítésérőL Az FMSZ-ek gondoskodjanak arról; hogy a mezőgazdasági termelést segítő különböző iparcikkek időben és megfelelő mennyiségben álljanak a termelők rendelkezésére. Az egyénileg gazdálkodók körében termelési szerződések kötésével, szaktanácsadással stb. gyakoroljanak befolyást a termelésre. 4. A pártértekezlet egyetért azzal, hogy a mezőgazdasági termelés fejl®ztésével párhuzamosan a megyében is meg kell valósítani a mezőgazdaság szocialista átszervezését úgy, hogy ezzel egyidejűleg a termelés jelenlegi szintjénél magasabb fokot érjen el és ezen belül növekedjék az árutermelés, s javuljon a termékek minősége; továbbá azzal, hogy az átszervez® feltételei nem egyformán, nem egy időben érnek meg minden területen. Mindezek figyelembe vételével; A mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikai feltételeit a megyében, elsősorban a feketeföldű területeken kell megteremteni, úgy, hogy a szent®i és a makói járás valamint Szent®, Csongrád és Hódmezővásárhely területén minél előbb létrejöjjenek az átszervezés feltételei. Emellett a homokra területeken is elő kell segíteni az átszervezés feltételeinek kibontakozását. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének politikai előkészítését és szervezését — a Központi Bizottság határozatai alapján — a párt politikájának népszerűsítésével, a kölcsönös bizalom erősítésével kell végezni. Meg kell akadályozni a párt politikai irányvonalától való mindenfajta eltérést, önkényeskedést, a szocialista törvényesség megsértését. A termelőszövetkezeti mozgalom fejl®ztésének és megszilárdításának részletes tervét az újjáválasztott pártbizottság dolgozza ki a Központi Bizottság és a kongresszus határozatai alapján. c) A kulturális élet minden területén továbbra is a párt művelődéspolitikai irányelvei alapján kell tevékenykedni. Ennek érdekében: 1. A közoktatás területén el kell érni, hogy a jövőben minden tanköteles gyermek elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. Segítem kell a politechnikai képzés széleskörű kibontakozását. Elő kell segíteni a nacionalizmus és a vallási nézetek elleni nevelőmunka széleskörű kibontakozását Ezért nagy- gondot kell fordítani a felső- és alsófokú iskolák oktatóinak marxista—leninista képzésére, valamint a munkásokkal, a parasztokkal való társadalmi kapcsolatuk szélesítésére. El kell érni, hogy az elkövetkező években megyénk minden nevelője részt vegyen az állami ideológiai, vagy a pártoktatás valamely fokozatán. A tanulóifjúság körében pedig jobbá kell tenni a KISZ- és az úttörőszervezetek nevelő tevékenységét fel kell használni a most alakult kollégiumokat is az ifjúság szocialista szellemű nevelésére. 2. A megyében lévő irodalmi, szín- és zeneművészeti, valamint képzőművészeti tevékenységet fokozottabban kell a szocialista tudat formálásának szolgálatába állítani. Ennek elősegítése érdekében a művészeti területeken dolgozók között tovább kell növelni a párt eszmei-politikai befolyását, elő kell segíteni a művészek szocialista tudatának kialakítását. 3. Fokozni kell a népművelési munka politikai hatékonyságát, azt kell elérni, hogy a népművelés sajátos ®zközeivel segítse a szocializmus építésének közvetlen feladatait. Ezért növelni kell e területen is a párt befolyását, elsősorban az itt dolgozó párttagok és becsületes pártonkívüli aktivák útján. Törekedni kell arra, hogy a népművelési munka vezetésében és irányításában politikailag megbízható emberek dolgozzanak, a polgári befolyás maradványai véglegesen kiszoruljanak. III. A megyei pártértekezlet úgy véli, hogy a szocializmus építésében előttünk álló politikai, gazdasági és kulturális feladatok csak a párt vezetőszerepének, irányitó, szervező és ellenőrző munkájának állandó javításával oldhatók meg sikeresen. Ezért a pártpolitikai munkában elért nagy eredmények mellett a még fellelhető számos hiba kiküszöbölésére, a pártmunka állandó javítására nagy gondot kell fordítani. Ezért: 1. A párt vezető szerepének erősítése, befolyásának növelése érdekében a pártalapszervezetek irányító, szervező, ellenőrző, segítő munkáját kell állandóan tovább erősíteni. Elsősorban azért, mért az alapszervezeteken keresztül nagymértékben erősödik a párt és a tömegek kapcsolata, valósul meg a párt határozatainak helyes végrehajtása. (Folytatás a 4. oldalon.)