Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-05 / 260. szám

3 Csütörtök, 1998. íownbw fc Az MSZMP Csongrád megyei értekezletének HATÁROZATA Mint ismeretes, az MSZMP Csongrád megyei értekezlete október 30-án és 31-én tanácskozott Az értekezletről lapunkban már részletesen beszámoltunk. Most közöljük a megyei pártértekezleten elfogadott határozatot: Az MSZMP Csongrád megyei értekez­lete a megyei pártbizottság beszámolója alapján megvitatta a politikai, a gazda­sági és a kulturális helyzet alakulását a megye területén. Ennek során a követ­kezőket állapította meg, illetve az alábbi határozatot hozta: A legutóbbi pártértekezlet óta eltelt időben az ország politikai, gazdasági és kulturális életében végbement megráz­kódtatások, törések a megyében is erő­sen éreztették hatásukat, illetve az or­szágoshoz hasonlóan — bár kisebb mér­tékben — a megyében is végbementek. A legsúlyosabb károkat az 1956-os ellenfor­radalmi események okozták. A Szovjetunió és a testvéri országok segítségével az ellenforradalom erőit szét­vertük. Ezt követően viszonylag rövid idő alatt a megyében is végbement a po­litikai és a gazdasági konszolidáció. Meg­javult az általános politikai helyzet, meg­tisztultak és megerősödtek az állami, ál­lamhatalmi és állambiztonsági szervek, munkájuk is sokat javult. Szilárdult az állami, állampolgári fegyelem. A megye pártszervezetei, kommunistái az újjászervezett párt Központi Bizottsá­gának politikai irányvonalát — azzal mindenben egyetértve — alapvetően jól valósították meg. Annak végrehajtására helyesen mozgósították a dolgozók nagy többségét. Mindezek alapján a pártszer­veretek vezetésével a megye dolgozói az utóbbi években jelentős politikai, gazda­sági és kulturális előrehaladást értek el. 1. A megye ipari termelése jelentősen fejlődött. A mennyiségi eredmények nö­vekedése mellett javult a minőség, emel­kedett a termelékenység, csökkent az ön­költség, fokozódott a társadalmi tulaj­don védelme, a dolgozók aktivitása; Je­lentősen emelkedett a dolgozók életszín­vonala. Kibontakozott az élenjárók ter­melést elősegítő mozgalma, a munkaver­seny is. A mezőgazdasági termelésben jelentős eredményeket értünk el. A fejlődés — a nagyüzemi termelés mindenkori fölényé­nek megfelelően — viszonylag gyorsabb ütemű volt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkeretek többségében. Előre­haladást értünk el a mezőgazdasági mun­kák gépesítésében, több szerves- ós mű­trágyát használtunk fel, nőtt az öntözött terület, mind több szik® területet tet­tünk talajjavítással termővé és növeltük e fásított területet. Az egyénileg dolgozó parasztok körében is nőtt a termelési kedv és ennek, valamint a párt hely® mezőgazdasági politikájának eredménye­ként nőtt a dolgozó parasztság jövedel­me, emelkedett anyagi és kulturális szín­vonala. A hazánkban kibontakozott kulturális forradalom megyénkben is jelentős ered­ményekre vezetett, nőtt a dolgozó nép, ezen belül különösen a munkásosztály műveltségi színvonala. A párt vezető szerepének erősítésével, a marxista világ­nézetű nevelés elterj®ztésével sikereket értünk el dolgozóink műveltségének fo­kozásában. 2. A párt újjászervezése óta eltelt idő alatt a párttagság politikai tapasztalata gyarapodott, melynek felhasználása nö­velte a párt tekintélyét. A szervezettebbé vált pártoktatás segítségével sokat javult a párttagok elméleti képzettsége. A párt­tagok többsége tevékenyen részt vett a jobboldali elhajlások és a dogmatikus, szektás nézetek ellen egyidejűleg folyta­tott, kétfrontos harcban. Mindezek hoz­zájárultak ahhoz, hogy erősödött a párt vezető szerepe, élcsapat jellege. Szilár­dult a párt elvi, politikai, szervereti és cselekvési egysége. Erősödött a pártde­mokrácia, eredményeket értünk el a pár­ton belüli kollektív vezetés lenini elvé­nek érvény®itésében. Általában javult a kádermunka, a ká­derekkel való foglalkozás módszere is. Kev®ebb a káderek megítélésében a szubjektivizmus, megszűnt a kádermunka titokzatossága. Jelentős előrelépés tör­tént az idős kommunisták pártmunkába való bevonását illetően, általában érvé­nyesül erkölcsi és anyagi megbecsülésük. A pártszervezetek és a kommunisták jobban foglalkoznak a tanácsokkal és más állami szervekkel, a különböző tö­megszervezetekkel, elsősorban a KISZ­szel és a szakszervezetekkel. Helyenként azonban még háttérbe szorul a népfront­tal és a nőmozgalommal való foglalko­zás. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a párt és a tömegek kapcsolata ismét el­mélyült, és megerősödött a kölcsönös bi­zalom. Erősödött a párt verető szerepe, s irányító befolyása az élet minden terü­letén. ii. A megyében az elért eredmények mel­lett számos hiba, hiányosság is fellelhető; még sok a tennivaló politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a) További fontos feladatok az ipar­ban, a közlekedésben és a kereskede­lemben: 1. A kongresszusi verseny lendületét to­vább kell fokozni. Az év végére biztosí­tani kell a Központi Bizottság márciusi határozatában kitűzött célok elérését; a háromév® terv határidő előtti siker® befejezésével, a munka termelékenységé­rek gyorsabb növelésével, a termékek önköltségének csökkentésével, a minőség javításával, a választék bővítésével meg­felelő feltételeket kell teremteni a má­sodik ötév® terv megkezdéséhez. 2. Az ipari termelés bővítését elsősor­ban a meglévő üzemek kapacitásának gazdaságosabb kihasználásával, a terme­lési folyamatok ésszerűsítésével, korsze­rű üzem- és munkaszervezéssel, megfele­lő művelési eljárások alkalmazásával, a helyi erőforrások felhasználásával és a műszaki színvonal állandó emelésével, a gazdasági vezetés javításával, megfelelő képzettségű és szaktudású munkások és műszaki vezetők számának növelésével kell elérni. A lehetőségekhez mérten növelni kell a helyiipari, különösen a kommunális és szolgáltatóipari tevékenységet. A szövet­kereti és a háziipar termelését elsősorban a lakosság szükségleteinek kielégítésére, az egyedi termelésre és a lakosság szá­mára nyújtott szolgáltatások növelésére kell irányítani. A lakosság jobb ellátásá­ért becsület®en dolgozó kisiparosokat to­vábbra is támogatni kell, egyidejűleg harcolva a kisiparban időnként jelentke­ző spekuláció és a dolgozók, vagy az ál­lam megkárosítására irányuló törekvések ellen. A pártértekezlet véleménye szerint a második ötév® terv hely® célkitűzé­seinek megvalósítása során szükség® a megyében jelenleg is fellelhető munka­erő-fel®leg foglalkoztatását új üzemek építésével is elősegíteni. Ennek során megkülönböztetett gondot kell fordítani Szeged, Szent® és Csongrád városokra. E helyeken az eddiginél nagyobb ütemű fejlesztést kell megvalósítani. 3. Az iparban, a közlekedésben és a kereskedelemben előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a pártszervezetek to­vább javítsák a termelés pártellenőrzé­sét, a politikai tömegmunkát, a termelési agitációt. Harcoljanak fokozottabban a lazaságok, a fegyelmezetlenségek ellen a társadalmi tulajdon védelméért és a szigorú takarékosságért. Lépjenek fel ha­tározottabban a bürokratikus jelenségek, a termelést és a műszaki fejlesztést gátló nézetek és körülmények ellen. Meg kell szüntetni az anyagok késői rendelése, az újítások mellőzése, a dolgozók javaslatai­nak figyelmen kívül hagyása miatt be­következő termelési fennakadásokat és a dolgozók rovására történő túlóráztatáso­kat, a termelési hajrát. Véget kell vetni annak, hogy a megye bármely szervénél a helyi érdekeket az ország® érdekek fölé helyezzék. b) A megyei pártértekezlet egyetért és hely®li a párt politikai irányvonalát, mely szerint továbbra is nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés színvonalának állandó emelésére, az áru­termelés fokozására s ennek érdekében, azzal egyidőben a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésére. Ezért a következő évefcben az alábbiakat kell tenni: 1. A megye egész mezőgazdaságában; elsősorban a szocialista nagyüzemekben, tovább kell növelni a terméshozamokat, kulturáltabbá kell tenni a termelés szer­vezését és vezetését, növelni kell az ex­portra is alkalmas, kiváló minőségű me­zőgazdasági termékek arányát. Az ösz­sz® lehetőségek kihasználásával, vagy újabb lehetőségek feltárásával növelni kell a megye mezőgazdaságának belter­jességét. A fejlett agrotechnikai eljárások széle­sebb körű alkalmazásával — jobb gépi talajelőkészítéssel, a szervestrágya szak­szerű kezelésével és felhasználásával, műtrágyázással, a gépi betakarítás foko­zásával, minőségi és hibrid-vetőmagvak használatával, az egyéni gazdálkodásban lévő lehetőségek szükség 6rerinti felhasz­nálásával stb. — növelni kell a termés­átlagokat. Nagy gondot kell fordítani az állatte­nyésztés fejl®ztésére. a tehenenkénti tej­hozam növelésére, a hússertés tenyészté­sének szélesítésére. Fokozni kell a ba­romfitenyésztést is. Ennek megfelelően gondrakodni kell a szálas- és silótakar­mány-term®ztés további szél®itéséről. A megye mezőgazdaságában a nagy­üzemi szocialista gazdaságok arányának növekedése azt eredményezze, hogy a megye tájkultúráinak — makói hagyma, szegedi fűszer- és szentesi csemegepapri­ka, Szatymaz környéki őszibarack — meglévő jó hírnevét tovább öregbítsék. A makói hagyma területének növelésével párhuzamosan meg kell oldani a gépesí­tést és a vetésforgóba ill®ztést. A többi tájkultúránál ki kell dolgozni a nagyüze­mi módszereket és az erre való átállás gyakorlatát 2. Megkülönböztetett gonddal kell fog­lalkozni az állami gazdaságok és a meg­lévő termelőszövetkezetek termelési szín­vonalának emelésével, árutermelésük nö­velésével, gazdálkodásuk példamutatóvá tételével. a) Az állami gazdaságokban csökkente­ni kell a termelési költségeket, elsősor­ban a hozamok növelése, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme útján. Gyorsabb ütemben kell javítani a te­nyésztői munkát és az állattenyésztés gé­pesítését Az élenjárók színvonalára kell emelni a még gyenge eredményeket fel­mutató felgyői, kopáncsi és pankotai gaz­daságokat Az állami gazdaságok tartsák köteles­ségüknek az árutermelés fokozása .mel­lett a tsz-ek minőségi vetőmagvakkal, jó tenyészegyedekkel való gyorsabb ütemű ellátását és segítsék a náluk jól bevált termelési eljárások tsz-ekben történő be­vezetését. b) A termelőszövetkezetekben fontos feladat a belterjesség fokozása, a fejlett agro- és zootechnikai eljárások szélesebb körű alkalmazása. Ezen belül legdöntőbb az állatállomány számszerű és minőségi fejlraztése, a takarmánybázis szélesítése. A takarmánybázis biztosítása érdeké­ben meg kell honosítani minden terme­lőszövetkeretben a négyzet® silókukorica termesztését, a hibridkukorica, az évelő pillangósok nagyobb arányú vetését, a mélyművelést és a nagy adagú műtrá­gya alkalmazását Emellett minden nö­vényfélénél növelni kell a hozamokat és az árutermelést. Nagy erőf®zítéseket kell tenni a ter­melőszövetkezetek közös szarvasmarha­állományának tovább gyarapítására és minőségi fejlesztésére, hozamainak növe­lésére, a tenyésztői munka kialakítására; állományuk saját nevelésből történő gya­rapítására. El kell érni minél rövidebb idő alatt, hogy a tsz-ek minden 100 ka­tasztrális hold szántójára 6,4 darab he­lyett 8 darab tehén jusson a háztájival együtt A tehenenkénti tej hozam pedig a közös gazdaság teheneinél érje el az évi 2500 litert Nagy gondot kell fordítani a sertéste­nyésztésre. Továbbá a baromfitenyésztés­re, s ahol lehetség®, a víziszárnyasok te­nyésztésének széleskörű bevezetésére. Azt kell elérni, hogy a termelőszövetkeretek 100 hold szántójára legalább 6 darab anyakoca jusson á háztájival együtt. Ba­romfiból pedig évente katasztrális hol­danként mintegy 8—9 kiló árubaromfit adjanak piacra. Tovább kell növelni a termelőszövet­keretekben az ipari növények és a zöld­ségfélék — Makó környékén a hagyma, Szeged környékén pedig a fűszerpaprika — részarányát, valamint az árutermelést mennyiségi és minőségi tekintetben egy­aránt. Fokozni kell az öntézési lehetősé­gek kihasználását is. A homokos terüle­tű termelőszövetkezetekben pedig az ed­diginél nagyobb gondot kell fordítani az az alma, az őszibarack és a csemege­szőlő nagyüzemi telepítésére és gépesíté­sének elősegítésére. 3. A mezőgazdasági termelés fejlrazté­sében nagy feladat hárul a különböző ál­lami szervekre és intézményekre is. A gépállomások kövessenek él mindent annak érdekében, hogy a termelőszövet­kezetek igényeit minden tekintetben ki­elégítsék. Fordítsanak nagy gondot a géppark nő­, vekedésének arányában a szakmailag és politikailag jól képzett traktorosok neve­lésére, az önköltség további csökkentésé­re, a saját és termelőszövetkezeti gépek jó karbantartására és javítására. A Délalföldi Kutatóintézet gyorsítsa meg a nagyüzemi gazdálkodás eredmé­nyeit elősegítő kísérletek befejezését. Se­gítse elő a már kikísérletezett s a gya­korlatban bevált termelési eljárások szé­l®körű nagyüzemi elterjedését. Adjanak tanácsot a homokos területek ésszerűbb kihasználásához. Tenyésszenek ki a Dél­Alföld éghajlati és talajviszonyainak még jobban megfelelő hibridkukoricát, hogy a terület adottságait a kukoricatermesztés­ben elért eredmények továbbnevelésére sikeresen használhassa fel a mezőgazda­ság. A növényi és az állati kártevők elleni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében jobb felvilágosító munkával el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek a vegysze­r® gyomirtás és az állati kártevők elleni modern védekező ®zközök használatára minél nagyobb mértékben kössenek szer­ződést a növényvédő állomással. A nö­' vényvédő állomás gondoskodjék az e té­ren jelentkező igények maradéktalan ki­elégítéséről, a védekező munkák haté­kony. magas színvonalú elvégzéséről. A Vízügyi Igazgatóság tegyen erőf®zí­téseket a vízgazdálkodás, a talajvíz­szabályozás, a csatornahálózat rendezésé­re, s mintegy 7000 katasztrális hold öntö­zőhálózattal rendelkező, eddig kihaszná­latlan terület minél előbbi üzemeltetésé­re, az öntöző berendezések korszerűsíté­sére, és ahol lehet, a szántóföldi öntözés bevezetésére. Az Erdőigazgatóság készítsen tervet az arra alkalmas területek — parlagföldek, földszélek, utak mente stb. — ésszerű, gazdaságilag ls előnyős fásítására. Gon­doskodjék továbbá az erdőgazdálkodás hathatós javításáról, s lehetőségein belül a termelőszövetkezetek faszükségleteinek kielégítésérőL Az FMSZ-ek gondoskodjanak arról; hogy a mezőgazdasági termelést segítő kü­lönböző iparcikkek időben és megfelelő mennyiségben álljanak a termelők rendel­kezésére. Az egyénileg gazdálkodók köré­ben termelési szerződések kötésével, szak­tanácsadással stb. gyakoroljanak befolyást a termelésre. 4. A pártértekezlet egyetért azzal, hogy a mezőgazdasági termelés fejl®ztésével párhuzamosan a megyében is meg kell valósítani a mezőgazdaság szocialista át­szervezését úgy, hogy ezzel egyidejűleg a termelés jelenlegi szintjénél magasabb fo­kot érjen el és ezen belül növekedjék az árutermelés, s javuljon a termékek minő­sége; továbbá azzal, hogy az átszervez® feltételei nem egyformán, nem egy idő­ben érnek meg minden területen. Mind­ezek figyelembe vételével; A mezőgazdaság szocialista átszervezésé­nek politikai feltételeit a megyében, első­sorban a feketeföldű területeken kell meg­teremteni, úgy, hogy a szent®i és a ma­kói járás valamint Szent®, Csongrád és Hódmezővásárhely területén minél előbb létrejöjjenek az átszervezés feltételei. Emellett a homokra területeken is elő kell segíteni az átszervezés feltételeinek kibon­takozását. A termelőszövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztésének politikai előkészítését és szervezését — a Központi Bizottság hatá­rozatai alapján — a párt politikájának népszerűsítésével, a kölcsönös bizalom erő­sítésével kell végezni. Meg kell akadá­lyozni a párt politikai irányvonalától való mindenfajta eltérést, önkényeskedést, a szocialista törvényesség megsértését. A termelőszövetkezeti mozgalom fejl®z­tésének és megszilárdításának részletes tervét az újjáválasztott pártbizottság dol­gozza ki a Központi Bizottság és a kong­resszus határozatai alapján. c) A kulturális élet minden területén továbbra is a párt művelődéspolitikai irányelvei alapján kell tevékenykedni. En­nek érdekében: 1. A közoktatás területén el kell érni, hogy a jövőben minden tanköteles gyer­mek elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. Segítem kell a politechnikai képzés széleskörű kibontakozását. Elő kell segíteni a nacionalizmus és a vallási nézetek elleni nevelőmunka szé­leskörű kibontakozását Ezért nagy- gon­dot kell fordítani a felső- és alsófokú is­kolák oktatóinak marxista—leninista kép­zésére, valamint a munkásokkal, a pa­rasztokkal való társadalmi kapcsolatuk szélesítésére. El kell érni, hogy az elkö­vetkező években megyénk minden nevelője részt vegyen az állami ideológiai, vagy a pártoktatás valamely fokozatán. A tanuló­ifjúság körében pedig jobbá kell tenni a KISZ- és az úttörőszervezetek nevelő tevékenységét fel kell használni a most alakult kollégiumokat is az ifjúság szocia­lista szellemű nevelésére. 2. A megyében lévő irodalmi, szín- és zeneművészeti, valamint képzőművészeti tevékenységet fokozottabban kell a szocia­lista tudat formálásának szolgálatába ál­lítani. Ennek elősegítése érdekében a mű­vészeti területeken dolgozók között to­vább kell növelni a párt eszmei-politikai befolyását, elő kell segíteni a művészek szocialista tudatának kialakítását. 3. Fokozni kell a népművelési munka politikai hatékonyságát, azt kell elérni, hogy a népművelés sajátos ®zközeivel se­gítse a szocializmus építésének közvetlen feladatait. Ezért növelni kell e területen is a párt befolyását, elsősorban az itt dol­gozó párttagok és becsületes pártonkívüli aktivák útján. Törekedni kell arra, hogy a népművelési munka vezetésében és irá­nyításában politikailag megbízható embe­rek dolgozzanak, a polgári befolyás ma­radványai véglegesen kiszoruljanak. III. A megyei pártértekezlet úgy véli, hogy a szocializmus építésében előttünk álló politikai, gazdasági és kulturális felada­tok csak a párt vezetőszerepének, irányi­tó, szervező és ellenőrző munkájának ál­landó javításával oldhatók meg sikeresen. Ezért a pártpolitikai munkában elért nagy eredmények mellett a még fellelhető szá­mos hiba kiküszöbölésére, a pártmunka állandó javítására nagy gondot kell for­dítani. Ezért: 1. A párt vezető szerepének erősítése, be­folyásának növelése érdekében a párt­alapszervezetek irányító, szervező, ellenőr­ző, segítő munkáját kell állandóan tovább erősíteni. Elsősorban azért, mért az alap­szervezeteken keresztül nagymértékben erősödik a párt és a tömegek kapcsolata, valósul meg a párt határozatainak helyes végrehajtása. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents