Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

TIZENÖT ÉVES gj AZ ALBÁN népköztársaság i A TUDOMÁNY ÉS MŰVELŐI TÖRVÉNYEREJŰ jj RENDELET A BÜNTETETT ELÖÉLETÜEKRÖL 1 NV. évfolyam, 281. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. november 29. __ n dulLünt H mlrtt bárom évti; demmei két világban fordultam meg. Az egyik eltűnt földünk színéről tizenöt esztendeje, akkor még legénykedő gyerek voltam, A másikba meg belenőttem. Ezzel a mai élettel nevelkedtem emberré, s én nem is tudok másképpen szólni, csak éles megkülönböztetéssel a két világról, mint ahogyan merőben el is különülnek egymástól. Egy elsüllyedt, egészségtelen, beteg r® asim maradékának romhalmazát takarítjuk már másfél évtizede és építjük a mi új rendünk erős, szép épületét: a szocializmust. Ebből a szívderítő, embernemesítő küzdelemből származott az, hogy a letört, megtiport nép ma már emelt fejű, egy® nes gerincű, erős és boldog. Talán nincs is józaneszű magyar, aki kétségbe vonná ezt a megállapítást, de olyan magyar meg végképpen nem akad — leszámítva megátalkodott ellenségeinket, a honi reakciósokat —, aki vitatkozni próbálna életünk sok-sok ezer kedvező tényével. Mert nem lehet elvitatni, hogy a hatalom gazdája, a munkás, a dolgozó ember érdeke, szava dönti el az ország sorsát. Azt sem lehet kétségbe vonni, hogy gazdaságunk ereje társadalmunk anyagi gyarapodásának szolgálatában áll S az is tény, hogy az annyira áhított kultúra oltárán ma milliós számban munkások-parasztok, öregek-fiatalok áldoznak. Nemzetközi megbecsülésünk, hírünk és öpyünk még soha nem volt ilyen előkelő. Már nem egyedül, test vértelen ül állunk a. népek világarénéjában, s testünkbenlelkünkben nem hordunk ölő nacionalista mérget. Milliárdnyi embert számoló nagyerejű és szívű életközösségben vagyunk: s mint nép, így váltunk elpusztithataclanná, őrökéletűvé. Ez csak néhány kiemelt vonás, de mindenesetre elegendő arra, hogy bizonyítsuk: a kommunista eszme érvényesülésével formálta, gyúrta saját életét a dolgozó ember egészségessé, tisztességessé. Másfél évtized. Rövid idő, s mégis teljes sorsforduló saját történelmünkben is, mert a párt a néppel összefogva .a dolgozó emberek társadalmának építésén munkálkodik — immár gyakorlatilag is — 1945. áprilife 4-e óta. Ezért valljuk mi magunknak — elkövetett tévedéseinket is figyelembe véve — az elmúlt másfél évtizedet. Az elkövetett hibáktól történő elhatárolás arra alkalmas, hogy még inkább odakötődjünk mindahhoz, amit a dolgozó milliók keze és esze a kommunista eszme alapján teremtett ebben az országban. Félreérthetetlenül a miénk a kommunista mozgalom négy évtizede: heroikus munkájával, fény® győzelmeivel és kudarcaival együtt. A kommunista eszme clso nagy diadala 1919-ben — mementóként maradt fenn: ha a dolgozó, teremtő emberé a hatalom, akkor megújul és boldogul a nép. És több mint tízévi szabad boldogulás után a legtragikusabb az 1956-os ellenforradalom volt, amikor emberek nagy tömege néhány pillanatra elvesztette tisztánlátását és emiatt majdnem odadobta magát koncul a vérengző burzsoá tigriseknek. Ebben a kritikus, nehéz helyzetmagyar nép bizonyítványa és jövője Irta: SIKLÓS JÁNOS ben lehetett megérezni, látni képletesen is a t®tvériséget: ezer segítő kéz nyúlt felénk, hogy ne merüljünk el a múlt feltörő, büdös hínárjában. Azóta eltelt három esztendő. S a történelemben röpke pillanatnak számító évek bizonyságul szolgálnak arra, hogy a t® remtő kommunista ®zme jó alkalmazása, hely® érvény®ítése a tömegek erejét megsokszorozva, eszüket-lelküket alkotó munkára inspirálta. Igaza volt a pártnak, amikor kijelölte az ország haladásának útját. Ez az út ugyan fáradság® munkával járt, de olyan gyümölcsöket hozott a nép asztalára, amilyeneket talán remélni Bem mert. Akkor akadtak olyan-emberek, akik kifogásolták az MSZMP által kijelölt utat * A reakciósok és a ®atát vesztett revizionisták jobbról támadtak. Bizonygatták, hogy a párt túlság®an „baloldali* irányban halad, s újra a lejárt módszerekhez nyúl. 'A párt Központi Bizottságának igen nagy elvi következetességére volt szüksége ahhoz, hogy a jobboldali ágensek v® szett lármája ne okozzon zavart a pártban és az országban. Az áruló Nagy Imre nép® csoportjának támadó fortísszimója egybehangzóit a deklasszált, bukott el® mek üvöltésével. „Tiszta demokráciát* kívántak, „munkáshatalmat párt nélkül«, „pártot demokratikus centralizmus nélkül*. S a legreakciósabbak — mint Mindszenthy és az úri rend — a „magántulajdon alapján, a földet vissza*... „szocializmust, de munkások nélkül* stb. Egyidőben balról is felléptek, termesz® tesen azzal, hogy nem elég „baloldali* a politika. Hiszen nem fejezte le ez a politika azokat, akik meginogtak, vagy meg-> zavarodtak 1956-ban. Nem tűrte a túl-" zásokat, a politika misztifikálását, s nyíltan a tömegekhez fordult, nagyobb becsületet biztosított a tényleg® tudásnak, megnövelte a vitaszellemet, megszüntette a parancsolgatást, és a személyi megítélés titokzat®sógát, széleskörű bizalmat t® remtett... A baloldali túlzók egy része nem értette meg — akad közülük, aki ma sem érti —, hogy a marxizmus alkotó alkalmazása az, amit az MSZMP Központi Bizottsága csinál. Egy részük azért harciaskodott, mert „pozíció-problémái* támadtak. Szájaskodásuk alapja egyéni érvényesülésük keresése volt. Mások meg beidegződött, rossz, antimarxista módszereikkel kínlódtak. Holnap kezdődik a párt VII. kongresszusa A párt VII. kongresszusa hétfőn, holnap kezdi meg munkáját Budapesten. A nagy jelentőségű tanácskozáson ott l®znek Csongrád megye kommunistáinak képviselőt fc.' * « Az MSZMP Központi Bizottsága a kővetkező napirendi javaslatot terjeszti a kongresszus elé: 1. Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötév® népgazdasági terv elkészítéséhez. Előadó: Fock Jenő elvtárs. 3. A párt Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó: Marosán György elvtárs. 4. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula elvtárs. 5. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 6. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. Elkészült a Szegedi Kábelgyár első munkaterme Nagy szavak hangoztatása nélkül állítom, a magyar kommunista mozgalomban történelmi dicsőség, hogy az MSZMP Központi Bizottsága ilyen határozott, elvi következetességgel vezetett és vezet. S azokat az elvtársakat illeti nagy-nagy elismerés, akik az országban mindenütt megvédelmezték a párt politikáját, s volt ehhez bátorságuk, elvi szilárdságuk, t® hetségük. * M®t, hogy összeül pártunk VII. kongresszusa, maga mögött érzi a párt szilárd elvi, politikai és gyakorlati egységét és az ország felnőtt lakossága többségének bizalmát és támogatását. Ennek a bizalomnak az alapja a helyei marxista politika. S ha ezt a politikát alkalmazzák torzítástól mentesen legkisebb pártszervezetünkben is, akkor a kialakult harmonikus egység — a párt és a nép között — tovább mélyül és ebből csakis a dolgozó emberek millióinak származik haszna. Ebben a kedvező helyzetben ül össze m®t a párt kongresszusa. A fentiekből már érthető, hogy az ország felnőtt lakosságának többsége miért fordul figy® lemmel egy héten át a MÉMOSZ székházában ülésező kongresszusra. Mit várnak az emberek a párt kongresszusától? Talán elsősorban azt, hogy erősítse meg azt a politikát, melyet három esztendeje folytat a párt Mert ezt a politikát szeretik, követik és sajátjuknak vallják. E politikához való ragaszk® dásuk ezer jeléből ®ak azt az egyet említem, hogy az elmúlt kilenc hónapban több mint hárommilliárd forint értékű iparcikket adtak a munkások, mérnökök terven felül az országnak. Szegeden is milliókat jelent az előirányzaton túl előállított ipari tenpékek értéke. De e kongresszus döntéseitől várják a lakások tízezreinek megépülését^ a keresetek emelkedését, vár®aink, falvaink gyarapodását, az élet boldogításál S ez összefügg azzal, hogy erőteljesebben haladunk, e politika realizálásával, következésképpen a szocializmus építésével, tehát, hogy gyorsabban bővüljön az ipar, haladjon ütemesen a mezőgazdaság átalakítása; a nagyüzemi termelés megteremtése. A mi generációnknak jutott ®ztályrészül, hogy befejezze a szocializmus felépítését.' S e nemzedék elvégzi ezt a nagy és szép feladatot. ' A kommunista mozgalom négy évtized® múltját sok áldozat és küzdelem övezi. A négy évtizedből 15 ®ztendő már „legálisan* végzett munkában telt el." S r.épünk megtanulta e másfél évtized alatt, hogy a kommunizmus eszméjének megvalósításával együtt jár a társadalom minden irányú boldogulása. S mert népünk ezt vallja és cselekszi, azért bizonyítványa jel®. Ezt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség állította ki pnmagáról, s a szocialista világrendszer elismeri ezt a bizonyítványt. Jövőnk még szebb, még gazdagabb tesz, mint jelenünk: mi alkotjuk és építjük meg: kommunisták és pártonkívüli milliók. A Kéziszerszámgyár szegedi gyáregységének kcvácsműhelyében a sajtológép mellett dolgozni komoly feladatol jelent. A hevítőkemence két tüzes szája ontja a meleget, s így Terhes Ferenc csak Ing nélkül tud dolgozni. Neki és munkatársainak nagy a séerepe abban, hogy a kongresszusi munkaverseny eredményeként tizeme Szegeden elsőnek teljesítette éves tervét. Az újszegedi szövőgyárban újabb ifjúsági brigádok alakultak és Jó eredményeket érnek el a kongresszusi versenyben. Az egyik ilyen öttagú brigádnak a stoppoló üzemrészben Kiss Éva a vezetője, s képünk őt ábrázolja. Brigádja az „Ifjúság a szocializmusért—mozgalomban vállalta azt ls, hogy harmadik negyedévi termelési átlagát 5 százalékkal túlteljesíti. A Huszár utcai volt tűzérlaktanya bejáratánál új tábla hirdeti, hogy birtokba vette az épületet a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepe. Benn az épületben már hetek óta dolgoznak a kőművesek és a szerelők. A munka során falakat bontanak te, újakat emelnek, s a Budapestről Szegedre érkező esztergaés egyéb gépeket helyerik a betonalapra. A karbantartó műhely kezdi meg elsőnek a munkát. A dolgozók, miután az előkészítő tanfolyamról hazatértek, azt vállalták, hogy a kongresszus megkezdésének napjáig befejezik a kar-s bantartó műhelyben a szerelést, ígéretüket teljesítették s így elkészült a gyár első munkaterme. Ebben a műhelyben készítik majd el a műanyagtömlőzö gépek kiegészítő felszerelését, a huzalorsókat, feles évelőket és a hosszmérő berendezéseket. Még el sem kezdte munkáját a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepe, az eredeti tervtől eltérően máris 'bővült a profilja. Ügynevezett dobüzemet is kap a telep. Itt készülnek majd fémből azok a dobok, amelyekre a különféle kábeleket felcsévélik. Előreláthatóan naponta 20 ilyen óriás dobot kell majd köríteniük, a műhely kialaBéJa telv.) kítását a vállalat saját rezsiben végzi a volt laktanya Rigó utca felőli szakaszán. Az építkezésben résztvevő dolgozók ' esténként elektrom® hegesztő-tanfolyamra járnak a közelben levő Fémipari Technikumba. Mire elkészül az építkezés, már kicsit értenek a szakmához, s itt fognak dolgozni a szakmunkások mellett, betanult dolgozókként. Előreláthatóan januárban kezdi meg ez az üzemrész munkáját, s mintegy 50—60 főt foglalkoztat. Képünk a karbantartó műhely szerelésének utolsó mozzanatát örökítette meg,