Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

5 Csütörtök, 1959. november 19. 309 II jó könyvelés a gazdálkodás iránytűié Hasznos tapasztalatok az üjszegedi Haladás Tsz-ben Egy évtizedes termelőszövetkezeti mozgalmunk tapasztalatai igazolják: a legkiválóbb elnök, agrármérnök, vagy agronómus igazán jól dolgozni csak képzett könyvelővel, a gazdaság méreteinek megfelelő számviteli apparátussal tud. Ezekről beszélgettünk a minap Kéri István elvtárssal, az Üjszegedi Haladás Tsz főkönyvelőjével. Kéri elvtárs mesterségét nem egyszerűen szakmának, kenyérkeresetnek, hanem tudománynak, ha úgy tetszik, a gazdasági vezetés művészetének tekinti. co Alig több, mint négy hónapja, hogy a Csongrád vidéki Állami Pincegazdaság számviteli osztályáról idekerült a szövetkezetbe. Munkájanak máris szép eredményei vannak. A nagyszámú kollektíva tagjai kötyil talán csak kevesen gondolnak arra, ennek a csendes beszédű, szerény embernek milyen nagy érdeme van abban, hogy lassan, de véglegesen eltűnnek a régi értelmetlen viták, Az emberek egyre tisztábban látják munkájuk értelmét és azt, mi mindent kell itt tenni ahhoz., hogy jövedelmük még nagyobb, életük még szebb legyen. Alapjábap véve egy ilyen mezőgazdasági nagyüzem számvitele lényegesen bonyolultabb, mint például egy hasonló munkáslétszámmal dolgozó ipari vállalaté. Egyrészt a mezőgazdasági munka sokkal több kockázattal jár. Hiszen a parasztember "műhelye* a szabad ég alja. Másrészt a beruházott értékek, a ráfordított munka is, tovább tartózkodik a termelés folyamatában, mint például az ipari üzemek többségének esetében. Ugyanakkor — miután csoport tulajdonról van szó —, az állami hitelügyletek, az állami segítségnyújtás is sokkal kötöttebb a tsz-eknél. A könyvelő s a számvitel dolga, hogy a lehető legmegközelítőbb pontossággal előre kiszámítsa: egy-egy üzemág, termelési vállalkozás milyen ráfordítást igényel munkából, anyagból, s mi lesz azon a haszon. Kéri elvtárssal egyetérthetünk abban: a jó könyvvitel nélkülözhetetlen iránytű a tagság kezében. Enélkül bizony nagyon hamar eltévednének a gazdálkodás bonyolult menetében. A tévedésekért aztán nem ritkán a forintok tíz- és százezreivel kell fizetni. Ma még csak kevés tszben tartanak ott, amire Kéri István, a Haladás Tsz főkönyvelője törekszik. Ez az állandó, naprakész állapot a könyvelésben. Az egész tagságnak pontosan tudnia kell például: adott időszakban mennyibe kerül egy liter tej előállítása, mennyi az önköltsége egy kilogramm húsnak, egy mázsa búzának, vagy kukoricának, vagy történetesen a Haladás Tsz esetében egy cserép ciklámennek, vagy pedig egy fej hajtatott salátának. Ilyen körülmények között könnyen tudnak az emberek következtetni. A hibák, a bajok nem váratlanul bukkannak elő, hanem a vezetőség és a tagság jóelőre felismerheti, s elkerülheti azokat. H Mint minden tsz-ben, a Haladásban is jelenleg a legtöbb nehézség a munkaerő szükséglet megtervezése és felhasználása körül mutatkozik. A könyvelőség célja: alapos, jó munkával a lehettf legnagyobb bevételt biztosítani. Vannak azonban még olyan tagok, akik azt szeretnék, hogy minél kevesebb munkával sok munkaegységet szerezzenek, mert ennek megfelelően részesülnek a jövedelemből. Ez az ellentmondás kihatással van a munkafegyelemre s a minőségre is. Az ilyen ellentéteket is az okos, közgazdaságilag képzett könyvelőnek kell megoldania. Nos, Kéri elvtárs nem szűkölködik az ötletekben. Eddig globálisan, egész évre tervezték meg mennyi munkaegység felhasználása szükséges az év végéig. Mindenki dolgozott mindenütt, ahogy a szükség kívánta. Senki sem tudhatta megközelítő pontossággal előre, vajon év végéig normális körülmények között mennyi lehet a jövedelme. Mint Kéri elvtárs elmondotta, a Haladás Tsz-ben már másként lesz az új esztendőben. A gazdaságban minden részletmunkát is előre megterveztek. Egy példát csupán a szemlélhetőség kedvéért. Tételezzük fel, hogy tavasszal 10 hold csemegepaprikát ültetnek. Amelyik munkacsapat megkapja ezt a feladatot, már előre tudja, ezért jár neki 50 munkaegység. A munka elvégzése után ezen osztozkodnak az egyéni teljesítmények arányában. Az elosztásba beleszólása csupán a csapatvezetőnek lehet. Ez a szervezés egyszerű és sokkal áttekinthetőbb. Ugyanakkor több és jobb munkára ösztönzi a tagokat is, hiszen minden ember még jobban érdekeltté válik a gyorsabb munkában. Ha történetesen két nap alatt végzi el a három napra kiszabott teljesítményt, akkor is három napra járó egységet kapja meg. így nemes vetélkedés indulhat meg a munkacsapatok között S A kettős könyvviteli módszer, a kartonos rendszer — melyet most már biztonsággal alkalmaznak a Haladas Tsz-ben — minden tag részére gyors áttekinthetőséget biztosít. Gyanakvásnak, bizalmatlanságnak nem lehet talaja. A Haladás Tsz-nek szeptember 30-án például már egyetlen fillér esedékes tartozása sem volt üzletfeleivel szemben. A könyvelőség észszerűen gazdálkodott, pedig nem kevés pénzzel kell bánnia. Nagy erkölcsi erővel hat a tegnapi bizalmatlan egyéni parasztemberekből lett tagokra az, ha kedvük szerint naponta láthatják, miért mennyit kapott a közösség, hogyan növekszik a haszon. A Haladás Tsz-ben ma már mindez lehetséges. Csépi József Nőtanácsot alakítottak a beivarosi háziasszonyok Szegeden kedden este közel másfélszáz nő, jórészt háziasszony jött össze a Kálvin téri pártszékházban. A Belváros I. körzethez tartozó asszonyok részére Tural Géza, a népfront városi kulturális bizottságának elnöke tartott előadást a családi élettel kapcsolatos problémákról és az ifjúság neveléséről. A városi nőtanács titkára a háziasszonyok feladatairól, s társadalmi helyzetéről szólott. Ezt követően a megjelentek megalakították Belváros I. nötanácsát, melybe kilenc tagot választottak. Helyet foglalnak ezenkívül a most megválasztott nőtanácsban a kerületi iskolák és óvodák szülői munkaközösségeinek elnökei is. Másik fontos határozata a nők tanácskozásának, hogy létrehozták a háziasszonyok klubját. Helyiséget a Kálvin téri pártszékházban adnak számukra, s itt havonta különböző témájú, a háziaszszonvokat érdeklő egészségügyi, pedagógiai, kulturális és egyéb előadásokat tartanak. Ismét megszervezik az iljúségi hangversenybérlet-sorozatot A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az Országos Filharmónia szegedi kirendeltsége országosan egyedülálló kezdeményezést valósított meg az elmúlt esztendőben: ismeretterjesztő ifjúsági hangversenybérletsorozatot indított Ezt ® kezdeményezést azóta több magyar városban magukévá tették az illetékes testületek, s mint bevált módszert széles körben alkalmazzák a művészi zene népszerűsítése érdekében. Természetes azonban, hogy elsősorban itt. Szegeden fejlesztik tovább, ahol ez most már hagyományossá válik. A múlt évi sikeren felbuzdulva. idén ismét megszervezik ezt a fontos zenei művelődési lehetőséget, alkalmat, mégpedig maximális kedvezménnyel. A négy hannversent/re szóló bérletet 20—30 forintos áron bocsátják a fiatalok rendelkezésére, s ezt két részletben is kifizethetik az érdeklődők. Az anyagi köl'séoek naovobb részét a TIT és a Filharmónia vállalja. Annak ellenére, hogy a részvételi díj igen csekélv, színvonalas programot állítottak össze az ifjúsági koncertekre. A Szegcdi Bartók Béla Szimfonikus Zenekar játszik majd. Vaszy Viktor és Szelatsy István vezényletével és több neves hangszeres szól'*' a közreműködésére kerül sor. Az idei programnak az ál'a'énos zenei művelésen tifvül az a célja, hogy a hará'i névek zenéjével megismertesse a fiatalokat. TI'/ért eay ornsz-szoviet, egy cseh. onn v^met ég egy ma mar szerzők műveit magában foglaló hangverseny szerepel a teljes műsorban. A bérletezést már megkezdték az üzemekben és iskolákban, s ennek eredménye várakozáson felüli. Tavaly 250 fiatal váltott bérletet az ifjúsági hangversenyekre, idén pedig valamennyi hely elfogyott bérleti elővételben. A művészi zene iránt érdeklődő fiatalok szaporodását azonban ez a szám nem fejezi ki hitelesen, mert minden hangversenynek lesz egy másik zsúfolt "háza* is, mégpedig a MAV nevelőintézet több száz diákja. Megkezdődtek az 1960-as ipari vásár előkészületei is A terüket az ideinek kéiszerese lesz — XVIII. Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás néven szerepel maid a rendezvény Már megkezdődtek az előkészületek az 1960. évi nyári szegedi ünnepi játékok idején megrendezendő ipari vásárra és kiállításra. Amikor a városi tanács végrehajtó bizottsága szeptember elején értékelte az ez évben felújított, nagysikerű szabadtéri játékokat és az ugyancsak újból megrendezett ipari vásárt, utasítást adott a vásár jövő évi bővítésére. E határozat végrehajtásaként a tanács ipari osztálya máris több intézkedést tett. Az 1960-as évi szegedi vásárt a XVIII. Szegedi Ipari Vásár és KiáUítás néven rendezik. Ezzel is érzékeltetik majd, hogy ez a vásár a felszabadulás előtt és a felszabadulást követő években, szám szerint 17 eddigi ilyen szegedi rendezvény nemes hagyományait folytatja. Maga az ipari vásár jövőre kétszerese lesz az ideinek. Mintegy 15 ezer négyzetméter területet foglal majd el. A beépítéssel hasznosított terület az ez évi kétezer négyzetméternek ugyancsak duplája lesz. A város belterületéből sokkal nagyobb helyet foglal majd el, mint ez évben. A Horváth Mihály utcán kívül a Deák Ferenc utcát is igénybe veszik. Ha az illetékes szervekkel erre megegyeznek, a jelenleg képtár céljaira szolgáló volt iparcsarnok emeleti részeit, az iparcsarnok udvarát is felhasználják. A Horváth Mihály utcai kertmozi helyiségét, az Építőipari Technikum udvarát, a technikum minden e célra felszabadítható részét, mintegy 10—12 tantermet, a Juhász Gyula Művelődési Otthon udvarát, azonkívül ennek az emeleti nagytermét is igénybe veszik. Már elkészült az egyes pavilonokhoz szükséges közműhálózat (erve. Ugyancsak a vásárkapu terve is. 1960-ban már modern, szétszedhető csőváz alkotja a vásárkaput. Ezeket a vásár lezárta után rövid idő alatt el lehet majd távolítani. Az ipari osztály — melyet munkájában külön társadalmi vásárrendező szakbizottságok is támogatnak — rövidesen elküldi a meghívókat, a jelentkezési lapokat oz egyes állami, helyiipari vállalatoknak, szövetkezeteknek, kisiparosoknak. A már most megnyilvánuló érdeklődésből látszik, hogy Szegeden kívül Hódmezővásárhelyről, Kecskemétről, illetve Csongrád és Bács megyéből lesznek kiállítók. A könnyűipar, az élelmiszeripar, valamint az állami és a szövetkezeti helyiipar mellett a mezőgazdaság fokozottabb mértékben szerepel majd. Külön pavilont, vagy kiállítási részt akar berendezni a budapesti Mezőgazdasági Vásárrendező Iroda is. Ugyanakkor a kereskedelem is sokkal több áruval szerepel majd a XVIII. ipari vásáron. Mindent egybevéve a tervek szerint az ez évi 80 kiállítási egység helyett jövőre 150 kiállítási egység lesz a vásáron. Ki akarják terjeszteni a vidéki látogatók vasúti menetdíj-kedvezményét is. 1959ben ugyanis a vasúti menetdíj-kedvezmény csak a szabadtéri játékokra volt érvényes. Most azok számára is biztosítani szeretnék ezt az utazási kedvezményt, akik csupán az ipari vásár megtekintésére jönnek. Ez ügyben már -folynak a tárgyalások a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal. Jó munkával köszöntik a párt kongresszusát a Tervező Vállalat dolgozói A szegedi vállalatok közül sajátos munkájával kitűnik a Tervező Vállalat. Szerteágazó tevékenysége bennevan az új lakóépületekben, iskolákban, óvodákban, tanműhelyekben, s üzemrészekben. Másfélezer lakás terve A Tervező Vállalatnál itt dolgozó mérnökök, tervezők is felajánlásokat tettek ez év tavaszán, amikor megjelent a párt márciusi határozata. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy határidő előtt teljesítik éves tervüket A vállalat éves tervét 10 hónap és 11 nap alatt teljesítette. Már szeptember 30-ig 1 millió 335 ezer forint többletnyereséget ért el a vállalat. Ez a nyereség a negyedik negyedévben bizonyára tovább emelkedik. Erre az Időszakra is komoly feladatokat vállaltak, s így előreláthatóan december 31-ig mintegy 150 százalékra teljesítik éves tervüket Idén már több mlnt másfélezer lakás tervét készttették el. Ebben 66 ház szerepel. Két megyében: Csongrádban és Békésben épülnek majd fel ezek a lakóházak, köztük Szegeden a Korányi-rakparton egy 70 lakásos, a Nádor utcában 60 és a Szentháromság utcában 119 lakásos épületek. Itt készül Csongrád, Makó, Hódmezővásárhely, Békéscsaba és Gyula néhány lakóházának terve is. Több középületi épületet is terveztek, a kisteleki 50 férőhelyes óvodát, békéscsabai szlovák diákotthont, ezenkívül orvosi rendelőket, iskolákat. Az ipari létesítmények közül a Szegedi Konzervgyár útépítésének, a propán-butángáz töltőtelep és a Kábel- és Sodrogykötélgyár szegedi telepének tervezésére is itt került sor. Különösen a népgazdaságilag jelentős beruházások tervét az átlagosnál rövidebb idő alatt készítették el. Terven felül Több olyan munkát is végzett a vállalat, amelyet soronkívül készítettek el a tervezők, többnyire munkaidőn túl. Például a II. kerületi tanácsháza, s mintegy 40 tsz-épület tervezését, A kongresszusi verseny idején — mint azt felajánlásukban is ígérték — a Tervező Vállalat dolgozói több tervet készítettek társadalmi munkában. Például a román hősi emlékmű, az Újszeged Torontál téri úttörő-sportpálya kialakításának, a zsombói családiház, a szentesi televízió reléállomásának, a mihályteleki óvoda és bölcsődének tervét. Készítettek egy tanulmányi tervet Szeged fürdővárossá fejlesztésével kapcsolatban. Elmondható, hogy jó munkával vették ki részüket a Szegedi Tervező Vállalat dolgozói is abból a nagy felkészülésből, amely a párt kongresszusát megelőzően üzemeinkben folyik: Méltóan köszöntik a párt kongresszusát. ünrepl m^flemlé1 ezésl tartottak Szeged m Humboldt tudományos munKásságának jelentőségéről A TIT és a Magyar Földrajzi Társaság szegedi osztálya kedden este a Szegedi Pedagógiai Főiskola földrajzi előadótermében ünnepi megemlékezést tartott Alekszanóer von Humboldt, a nagy német földrajztudós halálának 100. évfordulója alkalmából. Rcidó Sándor professzor, a földrajztudományok doktora, budapesti egyetemi tanár, aki ez év elején hazánkat képviselte a Berlinben megrendezett Humboldt-emlékünnepségeken — *'őn tásaban ismertette a nagy természettudós munkáié'gát. Elmondotta, hogy Humboldt nevéhez fűződik a növényföldrajz megalapítása: 6 volt az, aki rámutatott azokra az összefüggésekre, amelyek a domborzat, éghajlat és a növénytakaró között fennállnak. Szólt Radó professzor Humboldt magyarországi kapcsolatairól és oroszországi, az akkori Időkben páratlan jelentőségű utazásáról. A nagy német tudós annakidején bejárta az egész orosz alföldet és több, mint 18 ezer kilométeres útján eljutott a mongol pusztákig, a kínai határig. Tapasztalatairól terjedelmes beszámolót küldött a cári kormánynak, amely — jellemzően! — hozzájárult ugyan ahhoz, hogy a tudós bármiről írhat, »csak arról nem, hogyan élnek Oroszországban az emberek*. Az előadótermet zsúfolásig megtöltő közönség nagy tetszéssel fogadta Radó Sándor professzor mindvégig érdekes előadását. Eredményesen segítik a párthatározatok megvalósítását a tanácsi alkalmazottak A munkásosztály helyzetével kapcsolatban hozott párthatározat végrehajtásáról tanácskozott a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei terület' bizottsága szerdai ülésén. Megállapította, hogv a tanácsi szervekben különösen az ipari, kereskedelmi és építési osztályokon dolgozók általában a határozatnak megfelelően látták el tevékenységüket. Csak elvétve akadt lélektelen ügyintézés. Megállapíthatni, hogy tanácsaink dolgozói általában jól látják el feladataikat. A kereskedelmi osztályok dolgozói sokat tettek az üzlethálózat bővítéséért és a helyes áruelosztás megvalósításáért. Munkájuk nyomán kulturáltabb, gyorsabb lett a kiszolgálás, s jobb lett a zöldség- és gyümölcsellátás is. A vendéglátás területén is sokat fejlődött a kulturáltabb kiszolgálás. Ebben is nagv szerepük van a tanácsi dolgozóknak. Az ipari és építési osztályok dotgozói a párthatározat értelmében tovább javították irányító és ellenőrző munkájukat. Akad azonban meg komoly tennivalójuk, különösen a túlóráztatások megszüntetése, a kereseti aránytalanságok ^csökkentése és s szakmai továbbképzés érdekében. Szorgalmazták a tanácsoknál tevékenykedő szakszervezeti bizottságok az egyes kormányhatározatok végrehajtását, elsősorban a termelőszövetkezetek megerősítésével kapcsolatos 3004-es rendelet ismertetését és megvalósítását. A szakszervezeti bizalmiak azonban még mindig keveset fog'alkoznak a törvények, rendeletek ismertetésével, illetve azok tanulmányozásával. Lényegesen javult a szakszervezeti bizottságok érdekvédelmi tevékenysége. Általában a jogos kérelmeket megoldják. Külön napirendi pontként foglalkozott a területi bizottság az alapszervezetekben folvó politikai nevelőmunkával és határozatokat hozott