Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

3 Csütörtök, 1959. november 19. 307 A népíront a város kerületeiben ismertető Ket tart a kongresszusi irányelvekről A Hazafias Népfront sze- a népfront képviselőjével, gedi kerületi bizottságai szé- akit a kerületi tanácselnök les körben ismertetik a párt is elkísért, kongresszusi irányelveit, a A na® érdeklődésre való második ötéves terv célki- tekintettel a népfrontbizott­tüzéseit ságok Városszerte élénken érdek- *iabb előadások lődlk a lakosság rendezését határozták el a héten. Az eredeti terv sze­az előadások iránt, melye- rm mindössze harminc kis_ ket iskolákban, különböző gyűlésen tartottak volna is­intézetekben, va® muvelo- mertetést> de eiöreiátható­dési otthonokban rendeznek Jag mintegy ötven hdyen meg. Eddig már húsz helyen kerül Bor erre> észben a beszélgettek az emberekkel a kerületekben, s külterületen, népfrontaktivisták az irány- részben p^g a kisipari szö­elvekről, s nem e® esetben vetkezetekben. 80—100 hallgató is megje­lent a tanácskozáson. Külö­nösen na® az érdeklődés Alsóvároson, de népesek az előadások Móravárosban, Pe­tőfitelepen, Felsővároson, Rókuson és más körzetekben is. Alsóvároson megtörtént, ho® e®ik, va® másik gaz­dálkodó házában jöttek ösz­sze a környékbeliek, s a késő est! órákig beszél­gettek az irányelvekről A szegedi ÉDO Z-együttes Lengye.országban Az EDOSZ jóhírü szegedi népi együttese a szakszerveze­ten keresztül meghívást ka­pott lengyelországi vendégsze­replésre. A meghívást több he­tes lázas készülődés, gondo6 próba előzte meg, majd szom­baton bemutatták Szegeden azt a műsort, amellyel a lengyel városokban fellépnek. A mű­sort az együttes korábbi prog­ramjának legsikerültebb, leg­jobb számaiból válogatták ösz­6ze. s azt a szigorú zsűri is jóváhagyta. Külön erre az al­kalomra betanult a csoport egy lengyel népi táncot is. Az EDOSZ 63 tagú 6zegedi együt­tese a szegedi bemutató után hamarosan vonatra ült, s már meg is érkezett Lengyelország­ba. Vendégszereplésük legna­gyobb állomása Krakkó. Mint­egy 10 napig tartózkodnak itt a lengyel szakszervezet ven­dégeiként, s ezalatt különböző színházakban. üzemekben és művelődési otthonokban nyolc fellépésük lesz. JÁTÉKORSZÁGBAN StevliéUtMt iáték a. ka>táe4ó*Ufi (dacon Melyiket válasszam — ese- S igen érdekes, ho® a vi­tünkben valamennyivel köny- dék is mindinkább aminősé­nyebb a dolog, mint a Bur­kus király meséjében. Csu­gi árut vásárolja. A kisteleki, a sándorfalvi, pán a pénztárcánk tártai- az üllési, a mórahalmi föld­mán múlik. Va® talán még földművesszövetkezetek ve­azon sem, hiszien a tények zetői is "közelharcot* vív­másról beszélnek. A Sport-, nak az ötletes játékokért. Az Hangszer- és Játékna®ke- utóbbi időben jelentősen reskedelmi Vállalat szegedi megnőtt a vidék játékforgal­lerakatának vezetője, Ma- ma is. Most, a téli ünnepek­®ar Andor legalábbis más- re pedig igen na® tételek­ről ®őzött meg bennünket, ben vásárolnak a földmű­Ilyenkor — közel a téli vessző vetkezetek. Az elmúlt ünnepekhez — a szülőknek években pedig nemigen hoz­na® gondot jelent az aján­dék kiválasztása. Melyiknek örülne jobban ®ermekem? ®akran hallott kérdés ez Ha országos húsipari ankétot tartanak Szegeden Ma, csütörtökön délelőtt 11 Társasága az MTESZ Szé­órakor országos húsipari és chenyi téri előadótermében, sertéstenyésztési ankétot ren- Az ankétot dr. Tangl Ha­dez Szegeden a Mezőgazda- rald Kossuth-díjas, a mező­sági és Élelmiszeripari Tu- gazdasági tudományok dok­dományos Egyesület húsipari tora, az Állattenyésztők és szakosztálya és a Magyar Ag- Állatorvosok Társaságának rártudományi E®esület Ál- elnöke nyitja meg. A szalá­lattenyésztők és Állatorvosok mi®ártás nyersanyagigénye címmel Sárközy Rudolf, a Budapesti Szalámi®ár igaz­gatója tart előadást. Felkért hozzászólók dr. Vincze László, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munka­társa és Rhédey Györ®, a Tiszasülyi Állami Gazdaság főállattenyésztője. Az előadást és a hozzászó­lásokat vita követi, majd az ankét résztvevői megtekintik a Szegedi Szalámi®árat. tak forgalomba játékot. Ötleted úidtouuxQók a játéküzletekben. Valóban, A Játékna®kereskedelmi nehéz a választás. 1200 féle Vallalathoz naponként erke­játék áll a vásárlók rendel- ak 32 aru- Az utobbl naP°k' 1 ... ' .. ' rt -Mi^Vl/V* kezesére. S ebből nehéz ki­választani a legmegfelelőb bet. De a kereskedelemnek sem könnyebb a helyzete. ban na® mennyiségű kül­földi játékféleséggel gazda­godott a raktár. Különösen ötletesek és szépek a cseh­Sok ember ízlését kell ki- f*°vak íátékok, az elemmel elégítenie, s nem is akárho­A ehágáM- [áiékc-U keinek el Az utóbbi időben a drá­gább játékok után na®obb az érdeklődés. Például leg­keresettebb baba "Keringő* tékok gazdagítják a játék­a hintaló, a babaház, a mo­torcsónak. Poreelán-készle­teik is igen szépek, ízlése­sek, még az anyuka is fel­használhatja feketés-készlet­nek. Ezenkívül szép színekben, ötletes kínai felhúzható já­névre hallgat s az ára 208 forint "Veszekednek* a vá­boltok készleteit. Doboló ma­jom, bohóc, repülő lepke. A sárlók a >-Sokol« repülőgép- hazai gyártmányok közül el­csodán. Pedig az ötletes cseh ső helyen kell megemlíte­játék sem olcsó, 220 forint nünk a mechanikai játéko­Az elemmel hajtott NDK kat. Hasznos, okos, értelem­kisvasút is igen kedvelt, ára fejlesztő játékok a techno­190—220 forint. A szülők kid, a villamos fémépítő. Le­szívesebben vásárolják a het tehát válogatni a ka­drágább, mutatós játékokat rácsonyi ajándékok között. Megbeszélést tartottak a szegedi járás termeiőszövetk ezeteinek veze'öí Szerdán délelőtt közös megbeszélést tartottak a szegedi járás termelőszövet­kezeteinek vezetői. Török István, a járási tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetője adott tájékoztatót a termelőszövetkezetek elnö­keinek, ellenőrző bizottsági tagjainak, s más vezetőségi tagoknak. Ismertette az 1958—59. évi zárszámadás előkészítésével kapcsolatos feladatokat, majd a kor­mányrendeletek alapján ja­vaslatokat tett az 1960. évi tervkészítéssel kapcsolat­ban. A beszámolót, illetve a tájékoztatást részletes vita követte, amely során a szö­vetkezeti elnökök kérdése­ket intéztek a járási tanács vezetőihez és elmondották a szövetkezeti gazdálkodás időszaki problémáit, ame­lyeknek a megoldásához a járási tanács segítségét ké­rik. A járási tanács termé­szetesen éppú®, mint ed­dig, minden segítséget megad. Pártunk számít a maiyar érlelm'srre IRTA: DR. ANTALFFY GYÖRGY EGYETEMI TANÁR, A SZEGEDI TUDOMÁNY­EGYETEM REKTORA CLiebmann Béla felv.) Az úgynevezett nyelező részleg, a szegczök fontos munkát végeznek a Szegedi Ecset­gyárban: az összes exportra jutó és belföldi használatra kerülő lapos lakkecsctek nyelét ök illesztik és szegezik be az ecset fejébe. Munkájuk legfontosabb vonása a jó minőség. A kongresszusi hónap idején is erre fordítanak gondot, mert ezen mú­lik minden kezükből kikerülő ecset további sorsa. A szükséges méretnél néha na­gyobb, néha kisebb a nyél. A részleg nyolc — páros versenyben dolgozó — tag­jának: Kenéz Györgyné, SSrös Rózsika, Karácsonyi Pálné, Bogyó Istvánné, Oláh Sándorné, Karácsonyi Józsefné, Tóth Ferencné, valamint A rend is Józsefné ügyessége mégis kifogástalan árucikkeket készít belőlük. K edvező bel- és külpolitikai helyzet­ben tartja meg kongresszusát a Ma®ar Szocialista Munkáspárt, na® várakozással tekint a kongresszus munkássága felé az egész dolgozó nép, köztük a magyar értelmiség is. Nem szük­séges felsorolni azokat a tényeket, ame­lyek mutatják, ho® miért kedvezőbb ez minden eddigi kongresszust megelőző idő­nél. Inkább csak utalunk vázlatosan azok­ra a tényekre, amelyek indokolják ezt az állításunkat. A Szovjetunió vezette szoci­alista tábor növekvő ereje ma megnyilat­kozik gazdasági, politikai és kulturális té­ren egyaránt. A szocialista tudomány fö­lénye pedig, amely az emberi boldogság szolgálatába kíván állni, mind megannyi jelzője annak a nagy horderejű változás­nak is, amely közepette a párt 1956 óta folytatott következetes, helyes, országos, ezen belül értelmiségi politikája és az eb­ből fakadó szinte nem is remélt és várt sikerek nagy hatást gyakoroltak az egész dolgozó népre, köztük a magyar értelmi­ségre. A kongresszusra való készülődéssel ösz­szefüggésben beszélni kell arról, hogy ér­telmiségünkben az elmúlt három évben milyen mértékű és mélységű változással találkoztunk. Mindenekelőtt meg kell álla­pítanunk, hogy a párt és a kormány ha­tározott intézkedésének eredményeként a gazdasági és politikai helyzet javulásával minden téren jelentős konszolidáció követ­kezett be, s ez természetesen az értelmi­ségre is kihatott. Még azok is, akik bizony bizalmatlanul tekintettek három évvel ez­előtt a kormány tevékenységére, ma már látják, hogy a szilárd, határozott, ingado­zásmentes párt és államvezetés mellett jó úton haladunk olyan társadalom felé, amelyben az értelmiség még jobban meg­találja a maga helyét és szerepét. Az elmúlt három év világosan bizonyít­ja, hogy a magyar értelmiség túlnyomó többségében hódítottak azok a célkitűzé­sek, amelyeket az eddigiek során a párt és a kormány megvalósított.' Mindenek­előtt a magyar értelmiség ezt azzal bizo­nyította be, hogy a termelés, a munka frontján állt népi államunk mellé. Akár a nagyipar szocialista fejlesztésére gondo­lunk, akár a mezőgazdaság szocialista át­alakításának problémáját vetjük fel, e®ik sem képzelhető el értelmiségi szakembe­rek nélkül és mindjárt te®ük hozzá, ho® segítettek is műszaki és mezőgazdasági szakembereink az eddig elért eredmények megoldásában. A párt és állami vezetés kijavítva a ré­gi hibákat, értelmiségi politikánkban olyan új módszereket dolgozott ki és valósított meg az elmúlt években, amelyek alkalma­sak voltak a múltban és a jövőben is al­kalmasak lesznek arra, ho® a nép és az értelmiség eggyé forrjon. Helyes volt az értelmiség megnyerése érdekében folyta­tott politikában az a szemlélet, amely az értelmiség megnyerését semmiképpen sem tekintette öncélnak, hanem a szocializmus érdekeinek előmozdítására irányuló lépés­nek. Helyesnek bizonyult az is, hogy párt­szervezeteink levonták azt a következte­tést is a múlttal szemben, miszerint nincs semmi szükség az értelmiséggel szembeni elvtelen udvarlásra és megnyerésük érde­kében nem engedtünk alapvető nézeteink­ből, amely mindvégig világos volt; neve­zetesen az, hogy a dolgozó nép győzelme, a szocializmus, az értelmiségnek is érdeke. V ilágossá vált ez annál is inkább, mert az egész nép életszínvonalá­nak felemelésével az értelmiség jó­léte is emelkedett az elmúlt években, munkájának tág teret, eredményeinek nagyfokú elismerést biztosítva. Nyilván­valóvá vált az elmúlt évek során az is, ho® az értelmiség zömének megnyerésé­hez csakis a munkás és dolgozó paraszt­tömegek támogatásának elnyerésén keresz­tül vezetett az út. Ugy látjuk, ho® az el­ért sikerekben nagy része volt annak, hogy az értelmiséggel kapcsolatos pártmunká­ban sikerült elkerülni mindenfajta általá­nosító sommás kezelést, figyelembe véve, ho® az értelmiség nem önálló osztály, nincsen e®séges célkitűzése s szembe le­hetett fordulni azokkal a nézetekkel, ame­lyek általában vetették fel egyes értelmi­ségi rétegek hibáit, tévedéseit. Helyesnek bizonyult, hogy az értelmiséget és a velük kapcsolatos magatartást a soraikban tény­leg meglévő különbségeknek megfelelően differenciálták és az értelmiségiekhez tar­tozókat általában és döntően végzett mun­kájuk alapján értékelték. Persze ez nem azt jelenti, ho® az értelmiségiek értéke­lésében csak a munkát kell figyelembe venni. Az értelmiség értékelésének más szempontjai is feltétlenül fontosak, példá­ul a politikai megbízhatóság mellőzése egyenesen a proletárdiktatúra ®engítéséhez vezethet. Uj vonása volt az elmúlt három év ér­telmiségi politikájának az, ho® az eddi­ginél sokkal jobban építettek az értelmi­ség hivatásszeretetére, szakmai érdeklődé­sére. Helyes volt amikor bevonták őket az országos és helyi problémák megterve­zésébe, megoldásába és nem egy konzul­táció eredménye volt számos na®ará­nyú létesítmény. Mindezek az értelmiség többségének politikai gondolkodásában is pozitív irányú változást eredményeztek és ezért mondjuk azt, hogy a magyar értel­miség a kongresszus felé fordul ezekben a napokban. Ahogyan a ®árak és földek dolgozói sem tétlenül figyelnek a kong­resszusra, u®anügy a ma®ar értelmisé­giek is számba veszik eddigi eredményei­ket és az irányelvek és a második ötéves terv előkészítésének nagy feladatait a ma­guk feladatának is tekintik. Az ország eredményei láttán a még nem marxista, de a humánum alapján álló, a marxizmus —leninizmus világnézetén alapuló szovjet tudomány ragyogó eredményeit elismerő — értelmiség gondolkozása is ennek nyo­mán változóban van, ők akik a kapitaliz­mus, az imperializmus ellentmondásainak felismerése után kiábrándultak az irracio­nalizmusból, de még nem jutottak el a marxizmusig. Ebben szerepe van többek között az újtól való félelem, egyes nacio­nalista vagy kozmopolita nézetek, kapcso­latok, tradíciók mellett annak is, ho® ná­lunk a marxizmus igazsága a revizioniz­mus és a szektarianizmus miatt, nehezeb­ben tört utat magának. A kongresszus amellett is bizonyít és erre az irányelvek is utalnak, ho® most e®értelmű, következe­tes, elhajlástól mentes a párt politikája, ami na® jelentőségű többek között ab­ból a szempontból is, ho® lehetőséget nyújt arra, ho® ezeket a becsületes ér­telmiségieket elvezessük a marxizmus el­fogadásáig. Harc és idő kérdése azonban ez is. Persze, ennek az e®értelmű világ­nézetnek a kialakítását gátolják e®es, még bennünk lévő nem marxista néze­tek, mint éppen a nacionalizmus mérge, amelynek maradványai e®ik legna®obb gátját jelentik a ma®ar értelmiség to­vábbi fejlődésének. Az, ho® nálunk, Ma®arországon igen mély befolyása volt és van a nacionalizmusnak, nem véletlen, hiszen a ma®ar nép a XVI. század óta évszázadokig harcolt a német és a török iga ellen. Az 1945-ös felszabadulásig ha­zánk hol nyíltan, hol burkoltan függő or­szág volt. A sok évszázados nemzeti harc során szükségszerűen- kialakult és nagyra nőtt, sőt a függetlenségi harcok során ez ®akran előtérbe is került, a nemzeti érzés. Az uralkodó osztályok ezt az ob­jektív helyzetet többnyire sikeresen ki tudták használni arra is, ho® a nemzeti kérdést általában és mindenkor elsődle­gesnek tüntessék fel. Azt sem szabad to­vábbá elfelejteni, ho® Ma®arország nemcsak függetlenségétől megfosztott, ha­nem nemzetiségi állam is volt. Az 1919­es Tanácsköztársaság idején a sovinizmus terjesztése na®mértékben lecsökkent, hogy azután az ellenforradalom ®őzel­mével annál magasabbra hágjon. A fel­szabaduláskor tehát ú® láttunk hozzá az országépítéshez, ho® na®on sok ember, köztük sok-sok értelmiségi tudatát csak­nem szakadatlanul rombolta a nacionaliz­mus mérge, többé va® kevésbé intenzí­ven megfertőzte a nacionalista ideológia. Mindezideig kevés figyelmet szenteltünk ennek a kérdésnek, pedig további fejlő­désünknek és az értelmiség soraiban vég­zett romboló hatásnak olyan na® a sze­repe, hogy nagyon nehezen tudunk to­vább menni ennek legyőzése nélküL A na­cionalizmus mellett még a múlt számos más káros eszmei behatásával kell felven­nünk a küzdelmet minte® párhuzamosan az elvégzendő gazdasági feladatokkal, mert úgy látjuk, ho® a ma®ar értelmiség többsége ma már végzett munkájával el­ismeri népi demokratikus rendszerünk stabilitását és jövőjét, igazságosnak tartja ezt a rendszert és a rendszeren belül van­nak megoldandó problémái, de ideológiai­lag még sokszor nem lát tisztán. V isszatekintve a párt történelmi múlt­jára, a ma®ar néppel e®ütt az értelmiség az ellenforradalom leve­rése óta eltelt három év alatt saját ta­pasztalatai alapján ®őződhetett meg ar­ról, ho® a párt, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány politikája a nép érdekeit eredményesen és jól szolgálta. Az a tapasztalatunk, ho® az értelmisé­giek ma már nemcsak jól felfogott e®éni vagy közös érdekből állanak a párt által megjelölt úton, hanem felismerték azt is ho® a szocialista gazdasági rend minél gyorsabb győzelme egyben e® magasabb erkölcsi eszme ®őzelme is, ho® a szocia­lizmust u®an a társadalom szervezetének gazdasági fejlődése hozta létre, ha a gaz­dasági berendezkedés átalakításával kerül is megvalósításra, a szocializmushoz hoz­zá tartozik az is, hogy az emberi igazság­nak i®ekszik érvényt szerezni, amelyért oly sok értelmiségi is harcolt az emberi­ség története folyamán. O lyan eszme is, amely napjainkban álmodozásból a megvalósulás stá­diumába érkezett el Ma®arorszá­gon is, akkor, amikor a párt megjelölte azokat a reális és elérhető célokat, ame­lyek közelebb viszik egész népünket a szo­cializmus teljes ®őzelméhez. Ebben a folyamatban igen na® jelentő­ségű mostani pártkongresszusunk értelmi­ségünk szempontjából is.

Next

/
Thumbnails
Contents