Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

5 Kedd, 1050. narember Napirenden A S2ám!ák befizetésének gondjáról A FIZETÉSEK estéje rend- resen, de egy-egy hónapban szerint a számvetés ideje elaprózotton befolyó össze­cgy-egy családnál. Akkor geket havonta egyszerre és. egyeztetik az igényeket, a egy alkalommal lehessen be­rövid- és hosszúlejáratú csa- fizetni. ládi terveket az anyagi alap- Az élet, ez a varázslatos pal, a néhány órával ezelőtt fantáziájú ezermester már átvett boríték tartalmával, talált megoldást ebben a do­Sok családban ekkor teszik logban is, még pedig Buda­félre a házbért, a gáz- ésvil- pesten. Ott az Országos Ta­lanydíjat, postásnak az új- karékpénztár és a különböző ság és a rádió előfizetésére vállalatok együttműködésé­járó pénzt. Az olyan család- vei találtak megfelelő fór­ban, ahol napközben nincs mát. Ez pedig az úgyneve­odahaza senki, mert a férj zett átutalásos takarékbetét és a feleség is dolgozik, a rendszer. Ennek az a lénye­gyerekek pedig iskolában, ge, hogy egy-egy család ha­napköziben vannak, ilyenkor vonta a szokásos havi ház­jói ismert sóhajok szállnak bérét, villany- és gázszámlá­az ég felé: «A pénz ugyan jának várható együttes ösz­megvan, de ho® fizessük szegét valamivel meghaladó bc!« U®-anis minden hónap- pénzt fizet be az OTP-nél ban ú® kell »kitotózni« azt, speciális betétszámlára. Az ho® mikor jön a pénzbe- OTP ebből azután — a neki szedő, a postás, s akkorra beküldött számlák alapján már oda kell adni az előre- átutalja az Ingatlankezelő­láthatólag szükséges pénzt a nek a házbért, az Áramszol­szomszédnak, a házmester- gáltató Vállalatnak, a Gáz­nek, aki hol jó arcot vágva, műveknek a villany-, illetve hol kelletlenül — de mindig a gázfo®asztási díjat. Nem csupán szívességből — to- kell külön kihangsúlyozni a vábbítja azt az illetékesnek, rendszer előnyeit. Az e®­Ha történetesen a szokott- szeri befizetéssel megszűnik nál elóbb jön a pénzbeszedő, a külön »házi adminisztra­akkor már az ajtónyitáskor ció«. a jól ismert értesitő cédu- AZ EGÉSZ MEGOLDÁS lácska várja a háziakat a annyira közérdekű, hogy zord szöveggel: ha három na- ajánlatos volna Szegeden is pon belül nem fizeti be a meghonosítani. Szegeden sok dijat, akkor megszüntetik a száz, sőt sok ezer család baj­gáz-, va® villanyszolgálta- lódik havonta az előbb vá­tást stb., stb. zolt problémákkal. Ezek a Lehet, ho® első pillantás- számlakifizetés gondjait szí­ra az élet természetes mene- vesen váltanák meg esetleg tével összefüggő, termé- néhány forinttal is havonta, szetesnek vehető, s megszok- amely azután csökkentené az ható kis zökkenők a fent el- átutalásos betétkönyvek beve­mondottak. De nem vitás, zetésével megszaporodó ad­megkeseríthetik a dolgozó minisztrációs költségeket, emberek egy-egy napját. Ép- Az OTP-t, a DÁV-ot, a pen ezért segítséget kell ad- Gáz®árt, az Ingatlankeze­nl ebben a látszólag harmad- löt e®aránt érintik az el­va® ne®edrendú dologban mondottak. Az érdekeltek bi­is az érdekeltekneik. E® kis zonyára szívesen vennék, ha jóakarattal, szervezőkészség- a felsorolt intézmények, vál­gel meg lehetne találni a lalatok vezetői hamarosan módját annak, ho® egy csa- nyilatkoznának a fenti el­ládtól a végeredményben gondolás me®alásításánan egy helyre, az állami gazdái- lehetőségeiről. Na«rril«« - TiszatáMtt Lzegedin November 26-án, csütörtö­kön este fél 8 órai kezdet­tel az Ady téri egyetem Au­ditórium Maximumában kö­zös irodalmi estet rendez a Nagyvilág' ét a Tiszatáj szerkesztőbizottsága. Az es­ten a Nagyvilág szerkesztő-, bizottságának tagjai közül Cyergyai Albert és Kardos László professzorok vesznek részt. Az est műsorán Ara­gon, Majakovszkij, Tyihonov, Stritmatter és Pablo Neruda verseit hallhatja a közönség löbbelc között az egyetemi szavatókör tagjainak előadá­sában. Továbbá a színjátszó­kor Merle: Sziszifusz és a halál című egyfelvonásosát is bemutatja. Ezt megelőzően délután a Szakszervezetek Megyei iTí­nácsa Tolbuhin sugárúti klubjában a szegedi irók és a szegedi üzemek kultúrosai­nak részvételével érdekes irodalmi ankétot rendeznek, amelyen megjelennek s az ankét résztvevőinek kérdé­seire válaszolnak az esti találkozó fővárosi résztvevői, Gyergyai Albert és Kardos László professzorok. kodás pénztárában renésze­Németh Lajos A zenei naptár eseményei _A VARSÓI CHOPIN­VERSENY ®őztese, Adam E. Harasiewitz, néhány év alatt világklasszissá nőtt. Ionéz _ zongorahatásokban maihoz és a szólistához. Ga­Szombati hangversenyén a bővelkedő, méltóságteljes ray Györ® a forró tapsokat fiatal len®el zongorista az előadását A szűnni nem Szabó Ferenc frissen pergő, előadóművészét csúcsán, ki- akaró tapsvihar jelezte, igazi hegedűszerűségében le­vételes technikai bravúrok hogy a szegedi hallgatóság bilincselő II. hegedű szóló­mellett elsősorban légkört magasan méltányolta a ritka szonátájának zárótételével teremtő, mindig a költői művészi tökéletességű hang- köszönte meg. hangulat varázsát éreztető, versenyt A műsor második felét őszintén emberi játékával ~ Beethoven e-moll szimíó­Meglepetést3 okozott^már* a V^ARNAP DÉLELŐTT niája (op. 67.) töltötte kl. A műsor amely a megszokott a Bartók Béla Szimfonikus népszerű remekműből, amely klasszikus alkotások helyett Zenekar III. hangversenyén a sors hatalmát az utolsó Szegeden alig ismert 19. Kubányi Vilmos, a debrece- tételben nedig az emberi századbeli romantikusokat Csokonai Színház zene- * ,, M vonultatott fel A művész igazgatója állt a karmeste- szellem diadalát vetíti ki, a maga számára is jól vá- ri dobogón. A Nemzeti ezúttal hiányzott az erő és lasztott s már a hangver- Színház nézőteréről meleg összefogottság. Sok lelassult eeny első számaival megte- fogadtatásban volt része a temDÓ z, eeVszínű iáték remtette a hallgatósággal a karmesternek, aki éveken * bensőséges kapcsolatot ᣠIrányította Szeged ope- fosztott meg három tételt a Honfitársának, Karol Szy- ral 65 zenekari életét. Glin- beethoveni feszültség drámai manovskynak b-moll variá- ka lobogó tűzzel felépített, sodrásától, amely csak a ctól érdekes, komoly h.ngd, ESlCyMnyf^bS ««•«•»>»» "oM-koMt kl Egy korszakalkotó munka Száz éve jelent meg Darwin műve a fajok eredetéről A hnlarln cypllpmn dek, illetve fajok megmarad- tudomány keletkezése pilia­naidOU MBliemu tulajdonságaikat utóda- natától üldözi Darwin haladó tudomány fontos évfordulot -kra átörökítik Ezzei Dar- tanait, mert azok a fejlődést ünnepel most. Száz éve je- wln magj.ar4z4tát adta a hirdetik és a vallás tudo­lent meg Darwinnak, anagy terméseiben tapasztalható mánytalan és tudományelle­angol természettudósnak ~A ob;ektív célszerűségnek, meg- nes tételeit alapjaiban ássák fajok eredete a természetes döntye az idealista teleológta alá. kiválasztódás utján* ctmu alapjait Darwin eleinte ma- -Darwin előtt — mondja korszakalkotó munkája. E ^ szinte visszariadt a egyik életrajzírója — az em­mű azért korszakalkotó, meri {ejl5dé8 gondolatának követ- ber sajátmagát a mindenség bár előtte többen vallották kezetes és részletekbe menő szilárd középpontjának tar­a íejlodesről szolo elméletet végigvitelétől: -Szörnyű gon- totta, amelynek isteni ere­azonban Darwin volt az, aki dolat _ írja __ hogy e«y dete van és szellemi felké­utazasai alkalmával szerzett haJ csúszómászóvá változnék, szültségét is istentől nyerte; tapasztala aj alapján sa at Nem fogok kimutatni sem- a föld állatait, a levegő ma­tenyésztési kísérleteivel ata- miféie leszármazási rend- darait, a föld gyümölcseit támasztva kidolgozta a la- sz£rt Ez idő szerint még csak az ő szükségleteinek ki­jok eredetéről és fejlődéséről túlságosan keveset tudunk elégítésére. az ő hasznára te­szotó materialista tanítást. err61<). Később már ezt írja: remtették. A na® biológiai Darwin a fejlődést a ter- „úgy hiszem, eljön az idő — forradalom, amely úgyszól­meszetes és mestereeges ki- bár lehet hogy én már nem ván Darwin nevében csúcso­választod ássál magyarázta. A f m megérni — amikor sodik ki, visszavezette az szerves élolenyek jellemző d a természet birodalmá- embert az igazi, őt megillető tulajdonsága a változékony- nak minden na®obb terüle- helyére. Az ember eszerint ság és öroklékenység. Az elő- ^ en ^ nem más. mint végső ter­lény állandó kapcsolatban ^^ rendelkezésünkre. De méke annak a hatásnak, me­van környezetével és a kot- milyen munkába kerül, míg lyet a napsugarak e® moz­nyezet hatasamak ™gfele- megérthetjük az élölények gásban lévő bolygó bizonyos loen képes váltonm Az; élet- ^rmazesát*. kémiai elemeire ®akorol­KTtehát ESS "A fajok eredete a termé- ««*. Ez a biológiai forrada­dcr^eokkto rendelkező e®e- szetes kiválasztás útján*, me- lom bebizonyította, ho® e® donságokkal rendelkező e®e- ^ magyarra ino4>ea for„ növény vagy állat minden dítottak le, óriási vitát vál- rasze eredetileg csak az illető tott ki. Darwin régi tanító- növény va® állat szempont­mestere, Sedgwick például iából létezett, ledöntötte az ellenszenvesnek találta Dar- embert a világmindenség kö­win tanait -hajthatatlan ma- zepébe képzelt trónusáról, terializmusa miatt*. A fa- leckét adott neki f® az alá­jok eredetéről szóló tanítás zatosságról, de becsvá®ának nyomán óhatatlanul felme- szükségességéről is, azáltal, rült az ember eredetének ho® megmutatta neki, vég­problémája. Ez volt talán a eredményben milyen ala­legkényesebb kérdés és a csony származású, de ugyan­legnagyobb vihart váltotta akkor belésugallva azt a gon­ki, természetesen főleg egy- dolatot, ho® saját maga házi körökben; u®an:s Dar- lelkes erőfeszítései révénel­win megállapítása az ember- érheti majdan a fejlődés leg­nek és a majomnak kozos , őstől való származását hir- magasabb és legdicsosége­dette. sebb fokát is*. Darwin munkásságé- A nagy természettu­-.-k értékelésénél meg kell n. Darwin az -Ember említeni hibáit is,pél- uu»> származása* című dául, ho® a Malthus-féle munkájában írja ezt a ma reakciós túlnépesedési tör- is helytálló megállapítást: vényt kritikátlanul felhasz- -Megbocsátható, ha az em­nálta. Hibái ellenére azon- ber némi büszkeséget érez ban tanításaiban több volt a afölött, hogy bár nem a sa­pozitív, a tudományt előre- ját erőfeszítéseinek segítsé­segítő elem, mint a téves, gcvel, az élőlények lépcsöjé­Negativumai azzal magya- nek valóban legfelső fokára rázhatok, ho® kora minden emelkedett; és az a tény, hatása alól ő sem tudta tel- ho® ő ennyire emelkedett és jes mértékben kivonni ma- nem eredetileg helyezték gát. Tény, ho® a vallás sok oda, megadja neki azt a re­évszázados tanaival szembe- ményt, ho® a távolabbi jö­kerülve bátran hirdette az vőben még maga-abb sors embernek az állatvilágból juthat neki osztályrészül*, való és természetesen hosz­Ke^őgazdasági mérnökök szagosított továbbképzése Mezőgazdaságunk fejlődése vábbképzés szakterületeit, mind több speciális képzett- Ezek szerint a jövő év feb­ségű szakember munkáját ruárjában növényvédő, öntö­igényli. Az a szakosítás azon- zési, baromfitenyésztő, hal­ban, amelyet 1951-től 1957- gazdasági, tejgazdasági és ig alkalmaztak az Agrártudo- üzemgazdasági szakemberek mányi E®etemen nem vélt képzése kezdődik meg. A be. Az egyetemen ezért már résztvevők főképpen már né­két esztendeje általános me- hány évi gyakorlattal is ren­zógazdasági mérnököket ké- delkezö agrármérnökök kö­peznek, a jövő év elején pe- zül kerülnek ki, s tíz hónap dig megkezdődik az agrár- után speciális képesítést mérnökök szakosított tovább- nyernek, képzése. A mezőgazdasági mérnö­A Földművelésü®i Minisz- k.ök "fojtott továbbképzé­íérium a mezőeazdasási ter- s6t az Agrártudományi E®e­lerium a mezogazaasagi rer szervezi, általában oU melés jelenlegi és a követ- ... , kezó években várható igé- to/té"ik( maJ,d 8Z e!méleti " oktatás is, míg bizonyos ®a­nyel szerint jelölte kl a to- koriati ld6t az illet6 szak_ terület üzemeiben töltenek a hallgatók. Az elöadásoka; az egyetem tanárai, valamint a legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberek tart­ják. A következő években ta­lajtani és agrokémiai, takar­mány- és legelőgazdálkodási, valamint mezőgazdasági ke­reskedelmi szakkal bővítik a továbbképzést kései romantikus l&uilfvua mu, amelyben a korán elhunyt "yft taazi elemében mutatta zeneszerző e®énl összege- be- A finoman irányító kéz • zését adja a chopíni líra & szuggesztív e®éniség itt sötét színű látomásainak még magával ragadta a ze­Brahms és César Franck nekari e®üttest amely ki­3?UrX£*£ íebb ^botlásoktól elte­bevilágító előadás után klntvo J°» oldotta meg fel­Brahms Paganini-változatai adatát. Sajnos, a műsor kö­csak a zenekarszerű virtu- vetkező számainál a zene­ozltás vonalán jelentettek . fokozást. A műsor első fe- íáradteaga nyomta lét Szergej Prokofjev III. helyeget a teljesítményre. szonátájának fanyar har- Visky János hegedűverse­móniájú, szellemes ritmusú nye az igen tehetséges zene­tétele már századunkba ve- szerző jelentős indulása zette át, s a műnek na® "tón, már bemutatáskor csa­visszhangja e®ben a mi lódást keltett. A puha szí­zenp hatását igazolja. nekben, franciás zenekari Szünet után a kiváló köntösben kivirágzó Adagio vendégművész e® Chopin- mellett a két Allegro-tétel­sorozatot játszott, amelyben ben fáradtabb leleményt s a hiteles értelmezés, a cho- kissé öncélú hegedűbravúro­pini ha®ományok megsza- kat kapunk. A zenekar kü­kítatlanságából kinövő, len- lönösen az I. tételben birkó­dületes, simogatóan költői zott meg nehezen az anyag­tolmácsolás számról számra gal. A versenymű főszóla­hevítette az élményeket, mában Garay Györ® csil­ú®ho® több ráadás követ- logtatta pompás hangszeres kezett A sorból kiemeljük képességeit, s nem utolsó­a Fisa-dúr noktürn éjsza- sorban kincset érő olasz kai ábrándjának halk tova- mesterhegedűjét. Rubányi puhanását, a sziporkázó E- Vilmos mint kísérő, hibát­dúr Scherzo tűzijáték-raj- lanul alkalmazkodott a ké­zát, s végül az Asz-dúr po- nyes vezérkönyv kívánal­Szatmárl Géza pzú folyamatokkal járó szár­mazását. A hivatalos burzsoá Székely Lajosné tanánsegéd Rádióműsor •Megjelent az Aeitátor kéz könyve második kötete A népnevelők és propa- tálya kiadta a kézikönyv II. gandisták körében igen nép- kötetét. szerű volt az Agitátor kézi- Az Agitátor kézikönyve II. könyve I. kötete. Ezt az bi- kötete — amelyet az elsőhöz zonyítja legjobban, hogy az hasonlóan a Kossuth Könyv­első kiadás kötetei már mind kiadó jelentetett meg — a elfogytak. Az I. kötet után szocialista tábor országainak amely hazánk eredmé- életével foglalkozik. Grafi­nveit ismertette — most az k0nok- szemléltető ábrák se­nyeit ismertette — moet az ((sé ével hűséges tények­MSZMP Központi Bizottsága gel ^ adatokkal tárja azol­agitációs és propaganda osz- vas5 elé a népi demokratikus országok társadalmi, gazda­sági, valamint szociális és kulturális életének legfonto­sabb összefüggéseit, változá­sait, a felszabadulás óta el­ért vívmányait. Ismerteti a könyv az említett országok alkotmányát, politikai párt­jait és társadalmi szerveze­teit, a szocialista ipar, a fej­lődő szocialista mezőgazda­ság, a közlekedés, a kereske­delem eredményeit, továbbá a nemzeti jövedelem alaku­lását, a fo®asztási cikkek növekedésének számadatait, a kultúra, a művelődésü®, az egészségvédelem helyze­tét, végül pedig a fontpsabh történelmi eseményeket. A kötet a legfrissebb té­nyeket és adatokat tartal­mazza. A felhasznált doku­mentumok széles skálája le­hetővé teszi a megtett út összehasonlítását a felszaba­dulás előtti évekkel. E kötet kiadása segítséget nyújt ah­hoz, ho® a pátszervezetek é>= a pártmunkások az eddigi­nél jobban megismerhessék a szocialista tábor országai­nak életét, s nagyszerű ered­ményeit Kedd szár. Szomory Dezső színmü­ve. 22,10 Hírek, 22,25 Mái KOSSUTH-RADIO szemmel. 22,35 Járóka Sándor és népi zenekara. 23.00 Bartók: 4,5« Rákóczi-Induló. 5,00 Hl- Szólóé zonáta hegedűre. »,U rek. 5,05—7,52 Vidáman, frissen. Operettegyvelegek. 24,00 Hi­Közben 5.30 Hírek, s.00 Falu- rek. 0,10 Tánczene. 0,30 Hlm­rádló, majd vidéki színházi nusz. műsor. 4,25 Pillanatfelvétel. ( óra 50 Időjelzés. 7,00 Hírek. PETŐFI RADIO 7,10 UJ könyvek. 7,25 Színházi r és moziműsor. 7,45 Naptár. I »,oo Reggeli zene. 0.00 Hírek, óra Műsorismertetés. 8,10 Ope- 140® időjárás- és vlzállásjelen­rarészletek. 9,00 Moha bácsi tés 14,15 Fűvószene. 14 45 Sza­a törpe. 9,20 Énekkar. 9,40 A bíl P4i regényéből. 15,00 Ének­moszkvai rádió esztrádzeneka- karok. 15,20 Nótacsokor 15,45 ra. 10,00 Hírek. 10,10 Vála- Beethoven: O-dur vonósötös. 1« szolunk hallgatóinknak. 10,25 bra 20 Az albán VlT művész­Verbunkosok, magyar nóták. íi küldöttek műsorából. 15,40 Ma­óra Földes Péter regényéből. gyar századok. 17,00 Vidám 11,20 Operettrészletek. 12,00 Ha- zene. 17,10 Népdalgyűjtés a rangszó, hírek, 12.10 Ajándék- Volga partján. 17.50 Ml űjság műsor. 12,00 Qazdatanfolyam. 12 a nagyvilágban? 18,00 Vonós­óra 20 Zenekari hangverseny, négyes. 18,30 Hogyan alakult 14,20 Fantasztikus történet. 14 kl az agy és az értelem? 19,00 óra 40 Népdalcsokor. 15,00 Hl- Hírek. 19.05 Verbunkosok, nép­rek. 15,10 Hárfa. 15,20 Iflúsá- dalok. 19,40 Gazdatanfolyam, gl rádiójáték. 1«,15 Egv falu — 20,08 Zenekari hangverseny. 21 egy nóta. 16,35 Az épülő Korea, óra Hírek. 21,05 Részletek a 16,45 Alekszandcov-együttes. 10 Havasi kürt c. operettből. 21,45 óra 55 Műsorismertetés. 17,00 Kik voltak a Janicsárok? 22,00 Hírek. 17,15 Sziv küldi. 18,90 Tánczene. 22.20 Klvánsághang­A Szabó-család — hangjáték, verseny. 23,00 Hírek. 18.28 Részletek Mozart Don Jüan e. operájából. 18,05 Gyá­ri sziréna. 19,25 A Magyar rá- 18.08 Varázsszem. 19,08 Hlr­dló esztrádzenekara. 19,54 Jó 8dó- 19M Lányok, asszonyok. éjszakát everekek 50 00 Esti J0M Létogatá® » Szépművé­eiszakat, gyerekek. 20,00 Esu gzetl Múzeumban. 20.30 Flük, krónika. 30,38 H. József csá- lányok, kutyák — fllm. TELEVÍZIÓ Bemotatiák a „Hruscsov <meri<ában" című filmet A budapesti szovjet na®­követségen hétfőn este meg­hívott vendégek előtt bemu­tatták a "-Hruscsov Ameri­kában • című filmet. A film­bemutatón ott volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Sík Endre külü®miniszter, Gyá­ros László, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának veze­tője, Szarka Károly és Pu­lya Frigyes külügyminiszter­helyettesek, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, Sza­kosíts Árpád, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének elnöke, valamint a Külü®minisztérium több ve­zető munkatársa, továbbá kulturális életünk számos kiválósága. Részt vett a filmbemutatón a budapesti diplomáciai testület több ve­zetője és tagja. NAGY SIKERREL . . . A Maurice Chevaller nevét viselő Alhambra Színház néző­terén estéről-estére ezrek és ezrek tapsolnak a Magyar Ál­lami Népi Együttesnek. A né­pi együttes fellépett a francia rádió hangversenyén ls, a leg­népszerűbb francia énekesek társaságában. A philips és a Vox hanglemezgyárban felvéte­leket készítettek az együttes közreműködésével. Az együttes népszerűségére Jellemző, hogy vasárnap az esti előadás után az együttes 90 taglát Jean Marais, a világhírű francia filmszínész találkozóra hivta meg a Moulin Rouge-ba. ahol alig tudtak megszabadulni a fényképészek ostromától. A Magyar Állami Népi Együttes december ele­jéig vendégszerepel Párizsban, •útára több francia városba lá* togat el. Lille, Lyon és még több nagy vidéki vároe hívta taeg népi együttesünket.

Next

/
Thumbnails
Contents