Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

t t Vasárnap, 1959. október 18. Megtartották pártértekezletüket a szegedi járás kommunistái (Folytatás az 5-ös oldalról.) Iparosokból és nyugdíjasok­ból tevődik össze. Most 39 alapszervezettel kevesebb működik, mint régen, ennek az oka, hogy a földműves­szövetkezeteknél, a ktsz-ek­ben stb. a pártbizottság nem engedélyezte a pártszervezet megalakítását. Ez a falusi kommunisták erejének szét­aprózását jelentette volna. Az átigazolások idején több olyan MDP-tagot is felvettek a pártba, akiket az ellenforradalom előtti évek­ben jogtalanul kizártak. Köz­tük voltak 1919-es veterán elvtársak is, akik most oda­adóan dolgoznak a pártban, s többen tagjai a munkás­őrségnek is. Egyes helyeken azonban nem mindig nézik meg, hogy kinek adják oda a piros tagsági könyvecskét. Sándorfalván például olyan eset is előfordult, hogy ku­lákot vettek fel tagjelöltnek. Mórahalmon, Kiskundorozs­mán és más községekben is vannak olyan tagjelöltek, akik eddig úgyszólván nem végeztek munkát a pártnak. Emiatt a járási párt-végre­hajtóbizottság kénytelen volt 90 tagjelölt felvételét eluta­sítani azzal; még egy ideig a különböző társadalmi szer­vekben végzett munkájukkal bizonyítsák be, hogy méltók a párttagságra. A pártnak a jövőben is csak 'azok lehel­nek tagjai, akik a termelő­és a társadalmi munkában, a rendszer melletti kiállás­ban példamutatók és megfe­lelnek a szervezeti szabály­zat követelményeinek. — Egyes párttagok az el­lenforradalom után olyan pártot akartak létrehozni, amelyben mindenki vita tár­gyává teheti a felsőbb szer­vek határozatait. Mások gya­nakvóan néztek minden új kezdeményezést, javaslatot, amely eltért a korábban megszokott sablontól. Még ma is jelentkeznek ilyen problémák. A járási pártbi­zottság úgy igyekszik a de­mokratikus centralizmus el­vét érvényre juttatni, hogy főbb kérdésekben kéri az alapszervezetek véleményét, ezeket mérlegelve dönt, de döntése után megköveteli a határozat végrehajtását va­lamennyi pártszervezettől. A pártmunka új vonása, hogy növekedett a helyi pártszer­vek és a pártmunkások ön­állósága. csökkent a felesle­ges gyámkodás, a tömeges utasítgatás. Nagyon fontos, hogy a járási pártbizottság a jövőben még fokozottabb se­gítséget nyújtson az alap­szervezeteknek, mert lénye­gében itt valósul meg a párt politikája. Tovább kell fej­leszteni a helyi szervek ön­állóságát, azonban nem sza­bad megengedni, hogy ezen a címen eltérjenek a párt irányvonalától, vagy ne hajt­sák végre annak határoza­tait. A beszámoló rátért ezután a pártoktatás kérdéseire, majd a kétfrontos harccal kapcsolatban leszögezte: a revizionista elméletek világ­viszonylatban és hazánkban is vereséget szenvedtek. A revizionistákat kizárták a pártból, azonban nézeteik még nincsenek teljesen meg­semmisítve és itt-ott ismét találkozni lehet velük. A sze­gedi járás területén is a re­vizionista nézetek jelentik a fő veszélyt, s ezek ellen á leghatározottabban fel kell lépni. A párt egységére úgy vigyázzon minden kommu­nista, mint a szeme fényére. Fel kell lépni minden olyan megnyilvánulás ellen, amely a párt sorait, cselekvő egy­ségét igyekszik lazítani, megbontani. A párt és a tö­megek kapcsolatát mindin­kább a kölcsönös bizalom az őszinteség és az alkotó kedv növekedése jellemzi. Ezt a kapcsolatot tovább kell ápol­ni. s egy percre sem szabad elhomályosodni annak a le­nini tanításnak, hogy az em­bereket nap mint nap meg kell győzni, fel kell sora­koztatni a párt politikájá­nak megvalósítására. Még növelhető a KISZ taglétszáma Értékelte a beszámoló a járás területén működő tö­megszervezetek, különösen a KISZ-szervezétek tevékeny­eégét. A KISZ-tagság lét­száma megközelíti a két és fél ezret. Ezek a fiatalok 75 alapszervezetben fejtik ki hasznos tevékenységüket Fontos, hogy munkájukhoz még több segítséget adja­nak a helyi pártszervezetek és gondoskodjanak megfelelő vezetők beállításáról. A KISZ taglétszámát még jelentősen lehet növelni a járásban, kü­lönösen a tanyákon lakó pa­rasztfiatalok körében. Végezetül ismételten alá­húzta a beszámoló, hogy a szocializmus építésének alap­vető feltétele a proletariátus diktatúrája. A párt legfőbb feladata a szocializmusért folyó harcban a munkásosz­tály hatalmának érvényesí­tésié, szüntelen erősítése. A munkás-paraszt szövetség megsértése, a demokratizmus csorbítása, valamint az osz­tályellenséggel szembeni kö­vetkezetes harc elmulasztása 6úlyos következményeket vonhat maga után. Sokrétű ho%%ás%ólások Ebédszünet után a be­számolóhoz elsőnek Bodor Mihály elvtárs, a dorozs­mai József Attila Tsz el­nöke szólt hozzá. A juhte­nyésztés jövedelmezőségé­ről beszélt, s elmondotta; a szövetkezetben arra törek­szenek, hogy a gyapjúho­zam 3—4 kilós átlag he­lyett a 10 kiló fölé emel­kedjék. Elismerte, hogy jogosan bírálta a beszámoló a tsz-tagságot, amiért el­zárkózott a kívülálló pa­rasztoktól. Ezt a hibát azonban már kijavították, s most arra törekszenek, hogy földdel rendelkező kis- és középparasztokkal erősítsék közös gazdaságu­kat. Megszűnt a tagság kö­rében a gépellenes hangu­lat, ami bizony még a ta­vasszal is tapasztalható volt. Most ősszel már a kukoricaszárat is kombájn­nal vágták le, ami nagy könnyebbséget jelentett. Végül a tsz-tagság nevében bejelentette, hogy a kong­resszus tiszteletére novem­ber 30-i"g az összes mező­gazdasági munkákat befe­jezik. Zatykó István elvtárs,' a deszki gépállomás főmérnö­ke a mérnöktovábbképzés szegedi lehetőségeiről és szükségességéről, valamint az orosz nyelv tanulásának fontosságáról beszélt, majd Tanács Vince elvtárs, ,a röszkei Lenin Tsz elnöke adott rövid ismertetőt szö­vetkezete eredményeiről. Bejelentette, hogy bár áru­termelési tervük elég ma­gas, mégis sikerült túltel­Tanács .Vince a tsz ered­ményeiről szül jesíteniük. Csupán a pap­rika terem kevesebbet a tervezettnél. Mivel eddig elég gyenge volt a közös állattenyésztés, most igye­keznek ezen javítani: most vettek 70 darab süldőt hiz­lalásra, és 22 szarvasmar­ha is hízik az istállóban. Elvetettek 80 hold gabonát, de a tagság elhatározását talmácsolva bejelentette: október 30-ra földbe teszik az összes őszi gabonama­got, a kongresszus napjáig a mélyszántással is végez­nek. A következő felszólaló Szeri István elvtárs, a pusztaszeri községi párt­szervezet titkára arról szá­molt be a járási pártérte­kezletnek, hogyan javul hónapról hónapra az alap­szervezet munkája. Most már foglalkoznak a tagje­lölt-felvétellel, a párttag­ság jobban olvassa a párt­kiadványokat és a pártsaj­tót, továbbá a tagdíjfizetés is a párt szervezeti sza­bályzatának megfelelően történik. Németh Ferenc elvtárs, a mórahalmi tanács v. b.-elnöke arról" beszélt, hogy az egyénileg gazdál­kodó kis- és középparaszto­kat ma már nagyon is fog­lalkoztatja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdése. Ezzel kapcsolatban példát is említett. Többször előfordult már, hogy ami­kor beszélgetés végett fel­keresték egyik, vagy má­sik egyénileg dolgozó pa­rasztot , és a tsz említése nélkül akartak elköszönni, maguk az illetők tették szó­vá: -Hová sietnek, hiszen még a termelőszövetkezet­ről nem is beszélgettünk*. Természetesen sokat vitat­koznak még, kisebb-na­gyobb kifogásokat hoznak fel, azonban szinte vala­mennyien egyetértenek már abban, hogy a jövő a szö­vetkezeti nagyüzemi gazda­ságoké. A tsz-fejlesztési bi­zottságban eleinte nem akartak részt venni az egyéni gazdálkodók, ké­sőbb azonban, amikor ez a bizottság elkészítette Mó­rahalom távlati fejlesztési tervét, a tagok kivétel nél­kül megjelentek az ülésen, annyira érdekelte őket, hogy milyen lesz a község arculata, amikor nagyüze­mi gazdálkodás folyik majd á mostani apró gazdaságok helyén. amely bőven megfizet a het nagyobb eredményeket ráfordított munkáért. A elérni a gyümölcstermelés­községi pártszervezet és a ben sem, s csakis a terme­tanács azonban arra is rá- lőszövetkezetben nyílik er­mutatott, hogy egyéni mód- re szinte korlátlan lehető­szerekkel most már nem le- ség.' A fiatalok tó munkája Egy dorozsmai veterán, Oláh Kálmán elvtárs, az ellenséges mesterkedések­ről szólott, majd Csizmás Sándor elvtárs, "a járási KISZ-bizottság titkára kö­vetkezett. Hangsúlyozta, hogy a falusi fiatalság ne­velésével még többet kell törődniük a pedagógusok­nak, de rajtuk kívül szük­séges volna, hogy például a mezőgazdaságban dolgozó mérnökök, agronómusok is fontos feladatuknak tekint­sék a fiatalok kommunista nevelését. Hangoztatta, hogy a KISZ-szervezetek, a székházak otthonos beren­dezése is nagyon fontos do­log, mert csak így szoknak oda a fiúk és lányok, így szeretik meg a szervezett életet. A KISZ-munka meg­javításához kérte a párt­szervezetek segítségét. Pillók Mihály elvtárs, a rúzsai Kiss Imre Tsz elnö­ke igen sok szépet mondott a szövetkezet KlSZ-fiatal­jairól. A KISZ-tagok pél­dául elvállalták 5 hold ku­koricavetés megművelését és betakarítását," s most az idősebbek is elismerik: az Ifik értek el legjobb ter­méseredményt. A fiatalok ezenkívül mintegy 160 má­zsa gabonát takarítottak meg a közösségnek azzal, hogy cséplőbrigádot alakí­tottak, és igen lelkes mun­kát végeztek. Ezután a szö­vetkezetben elért szép ered­ményeket ismertette, s ez­zel nyomatékosan aláhúzta azt az igazságot, hogy a homokon is lehet akkora jövedelmet produkálni, mint a fekete földeken. A tsz tagságának is az az elve, hogy 15 hold ősziba­rackost telepít a már meg­levő 40 hold gyümölcsös mellé. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy a rúzsai Kiss Imre Tsz-ben a 45—50 forintot is eléri egy munka­egység értéke. Felszólalt ezután Kopasz Szilveszter mórahalmi pár­tonkívüli egyénileg dolgozó Tóth Szilveszterné a sikerekről számolt he paraszt, aki mint meghívott vett részt a járás kommu­nistáinak tanácskozásán. Az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről beszélt, s azt mondotta: Ha van is elma­radás itt-ott, ez nem azért van, mert a dolgozó pa­rasztok félnek a termelő­szövetkezettől. Erről szó sincs, hiszen minden vala­mire való gazdának létkér­dése, hogy jövőre is jó ter­mést takarítson be. ö is és valamennyien igyekeznek minél hamarabb elvetni, s eddig is azért volt némi elmaradás, mert a szélső­séges időjárás miatt később lehetett letakarítani a föl­dekről a termést. Kijelen­tette, hogy egy hét múlva ő is befejezi a vetést, ha holdvilágnál dolgozik, ak­kor is. Szólott ezután arról, hogy mennyire fontosak a tsz-tagok találkozássá az egyéni gazdákkal, mert en­nek előbb-utóbb meglesz az eredménye. A viszonylag lassú * szövetkezeti fejlődés egyik okát abban látja, hogy a fiatalok elhúzódnak a mezőgazdasági munkától, igyekeznek a városban munkát keresni, az időseb­bek pedig nehezebben ér­tik meg a nagyüzemi föld­művelés jelentőségét. Erősítsük a isz-páríszervezeteket Németh Ferenc hozzá­szólása Nagy István elvtárs, a Délmagyarország szerkesz­tő bizottságának helyettes vezetője ismertette a Dél­magyarország példányszá­mának alakulását az ellen­forradalom óta eltelt idő­ben, különös tekintettel a szegedi járásra. Mivel ezen a területen még nagy lehe­tőségek kínálkoznak a lap terjesztésére, kérte a jelen­levő párttitkárokat és tanács­elnököket, hogy ellenőriz­zék a pártsajtó olvasását és szorgalmazzák a terjesz­tést, különösen a tanyán lakó dolgozó parasztok kö­rében. Sajó Gyula elvtárs, a Csongrád vidéki AParr.i Pincegazdaság igazgatója a Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkájának je­lentőségéről szólott. A szov­jet nép. a szovjet katonák adták meg népünk szabad­ságát 1945-ben, s az 1956-os ellenforradalmat sem tud­tuk volna leverni a Szov­jetunió segítsége nélkül. Kö­telességünk azon munkálkod­ni. hogy minél jobban elmé­lyítsük a szovjet—magvar barátságot. Tóth Szilveszter­né elvtársnő, a zákánvszéki tanács v. b.-elnöke arról adott számot, milyen szép eredményeket értek el a gyümölestelepítésben. A község dolgozó parasztjai megértették, hogy a homo­kon nem rozsot. hanem őszibarackot kell termelni, Utána Kovács Lajos elv­társ szólalt fel a határőr­ség részéről, majd Lele Fe­renc elvtárs, a deszki Kos­suth Tsz elnöke kapott szót. Arról beszélt, hogy erősí­teni kell a tsz-pártszerveze­tet, mert komoly feladatok hárulnak rá azoknak az új belépőknek a nevelésében, akik még nem tették egé­szen magukévá a közös munkát. Elmondotta, hogy náluk 42 taggal megalakult a KISZ-szervezet, de mivel a titkárt iskolára küldték, át­menetileg visszaesett a szer­vezeti élet. Dicsérőleg szólott a deszki gépállomásról, mely mindig igyekezett gépekkel ellátni a 3405 kataszteri holdon gazdálkodó Kossuth Tsz-t. "Jelenleg azonban ke­vés az univerzális traktor a vetésekhez, s jóllehet, a dorozsmai gépállomástól ér­kezett néhány a múlt héten, ezeket vissza kellett kül­deni, mert nem volt hoz­zájuk elegendő és megfele­lő munkagép. Csamangó Mihály elv­társ, a járási párt-végre­hajtóbizottság mezőgazda­sági osztályvezetője a köz­vetlen feladatokra hívta fel a küldöttek figyelmét. Az 1956-os szintet már elértük a termelőszövetkezetek fej­lesztését illetően, azonban ezzel nem szabad megelé­gedni. A termelőszövetkeze­tek megszilárdítása most a legfontosabb feladat, amel­lett természetesen az őszi mezőgazdasági munkákat minél hamarabb el kell vé­gezni. Tarthatatlan az a helyzet, hogy az ősziárpa vetéstervét még csak 62 százalékra teljesítette a sze­gedi járás és a rozsnál sem sokkal jobb a helvzet. Vé­gül a sertéstenyésztés és hizlalás megjavításának fontosságát hangsúlyozta, mert ha továbbra is ilyen lesz u helyzet, mint most, az ország húsellátásával ko­moly nehézségek mutatkoz­hatnak. Ezután Makra And­rás elvtárs, a JÁSZÖV el­nöke ismertette a járási földművesszövetkezetek el­ért eredményeit. Komócsin Zoltán elvtárs felszólalása Utána Komócsin Zoltán elvtárs emelkedett szólásra. Legelőször átadta a szegedi járás kommunistáinak az MSZMP Központi Bizottsága és Kádár elvtárs személyes üdvözletét. Egyetértett az elhangzott beszámolóval, azt jónak tartotta és annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy ez a hozzászólá­sokban is tükröződött. A fel­szólaló elvtársak sokolda­lúan fontos és érdekes prob­lémákat tettek szóvá," ami mutatja, hogy hasznos mun­ka* végez a n ' •*'z'-kfvlet. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy még ilyen kedvező so­ha nem volt, mint napja­inkban. A hidegháborús po­litika csődöt mondott, ugyan­akkor hallatlan mértékben megnövekedtek a béke erői. Ez mindenekelőtt a Szovjet­unió erőfeszítéseinek és erő­fölényének köszönhető. Nem sikerült az imperialisták so­kat dédelgetet álma, hogy Magyarországot és Lengyel­országot kiszakítsák a szo­cialista táborból. Ellenkező­leg, a magvarorsz-ígi ellen­fn,— ""'cm Ict'so után még csúfosabb vereséget szenvedtek. S a nemzetközi helyzet hatalmas mértékben a béke javára tolódott el. A holdrakétákról ma már a leg­elmaradottabb ember is tud és belátja, hogy a Szovjet­unió messze maga mögött hagyta az Egyesült Államo­kat a tudomány és technika tekintetében. Tudják a dol­gozó emberek azt is, hogy a Szovjetunió ma képes a vi­lág bármelyik pontjára in­terkontinentális rakétát pon­tos célzással kilőni. A Szov­jetunió erőfölényét Hruscsov elvtárs amerikai látogatása még jobban kidomborította. Ha öt évvel ezelőtt még el­képzelhetetlen volt, hogy a szovjet államfő a világ ve­zető kapitalista államában ragyogó kommunista propa­gandát fejtsen ki, akkor ez most bekövetkezett a bé­keszerető emberek őrömére. A Szovjetunió erkölcsi fölé­nyéről tanúskodik az a tény is, hogy az amerikai sajtó, rádió, televízió mind azt leste, mit mond Hruscsov elvtárs, másszóval az egész amerikai propagandagépezet beállt a szovjet miniszter­elnök szolgálatába. Hangsúlyozta Komócsin elv­társ, hogy nálunk, Magyar­országon teljesen még nem győzött ugyan a szocializ­mus, de véglegesen már Igen. Ha hűek maradunk a pro­letár internacionalizmus esz­méjéhez, a mi rendszerün­ket soha semmilyen erő nem tudja megdönteni. A párt politikájával kap­csolatban elmondotta Komó­csin elvtárs, hogy a dolgo­zó tömegek elégedettek vele. Az ereje abban van, hogy kifejezi a nép érdekeit, s mindenki személyes napi ta­pasztalatain keresztül győző­dik meg arról, hogy ez a po­litika igazságos. Tetszik a dolgozóknak, hogy a párt különbséget tud tenni em­ber és ember között, tetszik az embereknek, hogy a párt­ban megvalósul a nyílt, kön­törfalazás nélküli őszinte be­széd. Éppen ezért ezt a poli­tikát meg kell védeni mind a baloldalról, mind a jobb­oldalról jövő támadások el­len. A mezőgazdaság szocialis­ta átalakításáról szólott ez­után. Elmondotta: Györ me­gyében azért győzött tavasz­szal a szövetkezeti mozga­lom, mert ott mindenki sa­ját személyes ügyének te­kintette ezt. Ezzel kapcsolat­ban megemlítette, hogy igen jó dolog az a nyugodtság és higgadtság, amely a szegedi ' járás vezetőiben megvan, azonban az már hiba, hogy némely esetben ez a nyu­godtság átalakul közönnyé. A dolgozó parasztokkal való beszélgetés közben rendkí­vül fontos a nyugalom és a türelem, azonban azt hatá­rozottan meg szabad és meg is kell mondani mindenki­nek: a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének kérdé­sét a teljes befejezésig nem vehetjük és nem is vesszük le napirendről. Az eddiginél egy kicsit jobban, a lenini el­vek szerint, kell végezni ezt a munkát és mindjárt nagyobb léptekkel haladunk előre a szegedi járásban is. Komó­csin elvtárs végül a határo­zati javaslattal kapcsolat­ban tett néhány igen hasz­nos megjegyzést. Végezetül Csikós Ferenc elvtárs, a járási tanács v. b. elnökhelyettese szólalt fel, s a tanácsok pártirányitásáról é-t gazdasági tevékenységé­ről beszélt. Még számosan jelentkeztek hozzászólásra, azonban az idő előrehala­dottsága miatt az -értekezlet megszavazta a vita bezárá­sát. A felszólalásokra Rózsa István elvtárs válaszolt. Lapzártakor az értekez­let folytatta munkáját, s sor került a járási pártbizott­ság megválasztására. A já­rási pártbizottság tagjainak névsorát lammk legközelebbi számában iemei Letjük.

Next

/
Thumbnails
Contents