Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-17 / 244. szám
5 Szombat, t»5». ^któber 17. A a szemünk világára..." Jelentős késéssel, de megkezdődött Szatymazon az őszlbaracktároló, a csomagolóház és a műjéggyár építése. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat Hőműves brigádjának kezenyomán most már gyorsan •emelkednek a nagy épület falai. A méretekre jellemző, hogy egyedül a központi épület hosszúsága több mint 95 méter. Ebből 45 méteres szakaszt a csomagoló területe foglal el, a nagyobbik részen pedig a műjéggyár üzemegységei és egy kisebb mélyhűtő raktár foglal majd helyet. A tervrajzokból kitűnik, hogy az épület külalakja modern, és szép lesz. Ez dicséretére válik Hegedős Károlynak és munkatársainak, a Földművesszövetkezetek Országos Építő-, Szerelő- és Tervező Vállalat mérnökeinek. A belső térkiképzés és sserkesctés azonban már számos kifogást hagy maga után. Ez a véleménye az építő vállalat szakembereinek is, akik a hibás tervdokumentáció miatt máris egymillió 300 ezer forint tervpótlással számolnak. Mint mondják, örülnek, ha az 5 millió 700 ezer forintra tervezett beruházást 7 millió forintból elvégezhetik. A tervezési szabályok előírják, hogy a tervezők, mielőtt a munkát elkezdenék, kötelesek helyszíni szemlét tartani. A budapesti mérnökök ezt állítólag meg ls tették, bár munkájuk tagadja ezt. A máris előre mutatkozó 1 millió 300 ezer forint tervtúllépés jórészt abból adódik, hogy a tervek szerint beépítendő földterület szintje a vasúti sínek szintjétől csupán 14 centiméterrel alacsonyabb. A szintkülönbség a gyakorlatban pedig eléri a 112 centimétert is. Azaz, a tervezésnél teljesen figyelmen kívül hagyták a vasúti töltés magasságát. A csomagoló- és tárolóépület padlózat-szintjének viszont egybe kell esnie a vasúti kocsik rakterületének szintmagasságával. így az egész épületkollekciónak átlag egy méterrel magasabbnak kell lenni, mint ahogy azt a terven előírták. Ilyen körülmények között mintegy 170 köbméterrel több téglát kell bedolgozni, s lényegesen több kell más építési anyagokból ls. Az óriás falderekak belsejének feltöltéséhez — mivel az. üreg duplájánál is nagyobb a tervezettnél — mintegy 3400 köbméter homokot kellene a helyszínre kublkolni. A kivitelező vállalat időben jelezte ezt az óriási eltérést a tervezők felé, akik le ls jöttek szemlét tartani. S Itt következik az a dolog, mely túlzás nélkül hanyagságnak, a dolgozók millió forintjaival való megengedhetetlen dobálódzásnak is nevezhető. Közölték, hogy a terveket módosítani nem lehet, a 3400 köbméternyi homokot mégis be kell hordani az épület belsejébe. Eszerint a belső töltés magassága mintegy két méter lesz. Ennek szükségességét azonban semmi sem Indokolja. Ebből a szinte magától keletkezett nagy térből közel 100 vagon áru tárolására alkalmas raktárt lehetne kialakítani. Ezt nagy vétek lenne homokkal kitömni. A kublkmunkára fordítandó Összegből a terv szerinti padlószint magasságába egy födémszerkezetet kellene beépíteni. Az így nyert alsó raktártér — miután felette műjégyár van — mélyhűtésre is kiválóan alkalmas lenne. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy Ilyen raktár külön megépítése legalább 4—5 millió forint kiadást kíván, akkor még inkább ragaszkodnunk kell a födémszerkezet beépítéséhez. Ebben a valóságos ajándék raktárban például a szegedi járás egész télirlma exportkészletét tárolni lehetne, akár tavaszig is. Nem kellene az árutól már kora ősszel raktárhiány miatt kevés pénzért megszabadulni. Ez a raktár sok gépkocsit is mentesítene. A temérdek gyümölcsöt nem kellene például Szatymazról Makóra fuvaroztatni mélyhűtés, téli tárolás céljából. Most még nincs késő a módosításra, csupán néhány kisebb falszakaszt kellene lebontani, hogy a födémeket behelyezhessék. Helyes lenne, ha a járási és a megyei népi ellenőrzési bizottság sürgősen beavatkozna, s az illetékesek intézkednének a tervek módosításáért — ezzel a szatymazi gyümölcstermelő körzet, s a népgazdaság egyaránt sokat nyerhet. Nem engedhettük meg, hogy a könnyelműség "jóvoltából* nagy összegek menjenek veszendőbe. A gyakori szembaleseiek okairól Csépi József Hétfőn ölést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tart. Megvitatják a Csongrád megyei üzemek átlagbér- és túlóra alakulásának problémáit. Meghallgatják az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete területi bizottsága titkárának beszámolójót az egészségügy helyzetéről és a biztosított dolgozók gyógyításáról. Ezenkívül meghallgatják a vasutas, a közlekedési és postás szakszervezetek területi bizottságának együttes jelentését a kongresszusi mun ka verseny, ről, valamint az élelmezésIpari dolgozók szakszervezete területi bizottságának tájékoztatóját a táreadalm! tulajdon védelméről az élelmiszeriparban. Siklós János: Egy nap története I (5) — Apukám — itthon vagy? — Megyek, kisfiam. Zaj nélkül, csöndesen lépegetett. Halványzöld ernyője alá szabályos kis fénykört rajzolt az asztalilámpa. Homályba takaróztak a rózsaszínűre festett bútorok. A gyerek fölé hajolt. Várakozással figyelte arcának kivehető vonalalt. Egyenletes légzése jelezte, hogy már az álom ringatja. Övatosan megcsókolta homlokát és Évlke rácsos ágyához ment. A kislány is aludt, úgy szopta bal kezének nagyujjút, mint óvodás korában Jobb tenyerét feje alá helyezte, bal kezében zsebkendőnyl fehér ílanellt morzsolt: az ujjszopás kellékét. — Jaj, de felébreszteném őket,,, körbelovagolnánk a szobában, azután jókedvűen bújnának vissza., A sötétben látta a fogatlan pöszítő kislányt, ahogyan könyörög: — Apu, csak még egyszer... nem többször, csak még egyszer, utána alszom. Mint az árnyék, suhant a másik szobába. Halkan becsukta az ajtót, világosságot csinált. Észrevette ágyneműjét a sezlonon. — Ez a büntetés ... Egyre gyakoribb ... — állapította meg borzolódó férfihiúsággal. Fotelba ült és elmélkedett a változásnak Indult otthonon. Tíz esztendeje még sezlon sem volt. — Tón most se kéne ez a furcsa büntető hely. Eladom. Buta, asszonyi önérzeteskedés.,. mert ml lenne egyszer, ha Horváth József nem igényelne mást, csak ezt a sezlont, persze nem ebben a szobában, máshol. Az asszony nesztelenül lépett be, tekintetre sem méltatta férjét. Nyomában szóda, és mosószappan-szag gyűrűzött. Szennyes férfiinget vett elő, négyet, és hallgatagon kiment. — Mos... csak azért is mos, hogy múlana. milyen kegyetlen egy férjes aszszony élete.., Engem nem zavar velcl Azért sem zavar I... Lefekszem. Néhány percig járkált, vizet keresett, azután fogta az üres kancsót, s a konyhába ment. Éva a kis teknő előtt állt, belegörbülve síká'ta a fehér selycmDUDlin inget. K*rek arcán végiggunt'tok "'•"kart könnyel, belevesztek a szappanos lébe. „ Néhány pillanatig nézte. Magában hajtogatta: -Nem szólni, nem szólni, határozottnak maradni és a sezlonon aludni !Annyira komolykodott, hogy elnevette magát. — Ne duzzogj, Évikém! Engem ér a baj, egyik a másika után és te keseregsz? — vigasztalta az asszonyt. Eva nem vett tudomást Jóskáról, dörzsölte tovább a fehér ing nyakát. .— Jönnék én, segítenék, de annyi a munkám, hogy... hogy nem győzöm. — Legalább minket ne tennél tönkre. Ügy szégyelltem magam a szülői értekezleten ... a mi gyerekeink a legbutábbak — szipogta szavanként a mondatot. — Ki mondta? — Szegény kis árváim.,. még egy jó szót se kapnak ... édes istenem — szakadt ki belőle hangosan a keserűség. — Na.,. Évikém, Évikém, nyugodjál meg... De k| mondta ezt a gyerekekről? — Az osztályfőnök — szepegte az aszszony. — Az én gyerekeimről? — A gyárban meg gúny tárgya lettem..., mert én futkosok mindenfelé.,, te semmit sem teszel a családért. — Bántottak? — A Klssné. az.. az a piszkos szájú .. — Ne törődj vele — mondta a férj meggyőződés nélkül. Letette a poharat, meg a kancsót. A kis teknő másik oldalára állt, fogott egy gyerekréklit, szappant és ügyetlenül kenegette őket egymáshoz. — Nem így gondoltam én ... nem így ... elmúlt a régi szeretet.. élünk, mert vagyunk — folytatta az asszony csituló indulattal. — Ne sírjál... megváltozik minden... majd én ... .— Tíz éve mondod, ki hisz már a te szava'dban' — vágott közbe gúnyos bizalmatlansággal. Jóska elvörösödött. — Ne gvötörd azt a gyerekruhát, Inkább nézd meg a leckélüket. — Évikém — emelte fel az asszony fejét, nézte érdekes szürke szemét, vékony, lángrózsás arcát, kócos, barna halát. Magához húzta, simogatta keskeny hátát. — Tudom müven nehéz neked, de hidd el, máskénp lesz minden ... — Hiszem, ha érzem és látom..., addig nem. Lágvan megcsókolta arcát, szálát, azután kipakolta a két kis iskolástáskát. Hányszor és hányfélémen- tulajdonítható. Munkavédeldogatja sok ember, ha vala- ml törvényeink pedig már mi nagyon értékesről beszél: jóideje kötelezően előírják »Ugy vigyázok rá, akár a köszörülésnél a védőszemszemem világára*. Mégis há- üveg viselését. nyan és hányan vannak, * váriá=tzemüvear<51 akik hanyagságból, elővigyá- A veao.szerouveyrui zatlanságból okoznak jóvá- — Miért idgenkedik mégis tehetetlen bajt e kényes ér- némely dolgozó a védőtzemzékszervünknek Erről a üveg használatitól? szegedi SZTK rendelőintézet — A Kéziszerszámgyárstatisztikája is beszédesen ban tett látogatásom során tanúskodik. Az igen nagy agj állapítottam meg, hogy forgalmú, mondhatni »zsú- a védőüveg alatt hő tárolófolt* szemészeti szakrendelé- dik, emiatt az üveg rövidesen a betegforgalom tíz szá- sen bepárásodik és a dolzalékát a sérültek teszik ki, g°zók ahelyett, hogy megakiket mindenkor soron ki- tisztogatnák, inkább leteszik vül látnak el. 3 védőszemüveget. A felpattanó tüzes repes,-darabkák Köznapi esetek i* rövid Idő alatt zavarják a látást, mert fekete pon— Melyek a leghétközna- tok alakjában rögössé és Vibb sérülések? — erre a részben átlátszatlanná tekérdésre adott itt feleletet szik & üveget. Ezenkívül dr. Dóczy László szemész- igaz az is hogy a védőüveg főorvos. nem mindig zár tökéletesen, — A felszínes sérülések és így az idegen testek beezek, vagyis amikor a szem- juthatnak a szembe. E hláhéjl kötőhártyára és szaru- nyosaágok megszüntetésére a hártyára idegen test kerül, munkavédelmi hatóságok valamint amikor a szaruhár- már folytatják a szükséges tya hámrétege meghorzsoló- kísérleteket. Ami pedig m dlk. A leghétköznapiabbak- jelenlegi kényelmetlenségenak mondhatjuk a fénysérü- ket illeti, csak azt mondléseket ls. Mindezek Jelentő- hatom, hogy a tökéletesebb sége éppen gyakoriságuk- kivitelezéséig is, még mindig ban van, másrészt pedig ab- jobb most a védőszemüveg, ban, hogy ha a szemsérültek mint később a fekete szemnem jelentkeznek idejében, üveg, esetleg a fehér bot. akkor mulasztásuk a szem Jó- nuUA», vátehetetlen károsodását Idé- Otthon Utcán, zl elő. Ezzel szemben gyors ÜZemDön jelentkezés esetén kompliké- _ az előbbiekben emlieiómentesen gyógyíthatunk, tett egyéb sérülések főként Statisztikánkra hivatkozom milyen körülmények között akkor, amikor kijelentbe- fordulnak elő? tem, hogy a szemek eltávo- — a kötőhártyára került lításának több mint egyhar- idegen test miatt jelentkemadát sérülés miatt végzik. zett sérültek nagyrészének Ezt is leginkább akkor, ami- az utcán, különösen a Gázkor késve Jelentkezik a be- gyár környékén hullott a teg. Különösen fontos a sür- szemébe valami. Ilyen sérügős beavatkozás, a maródásl léssel aránylag kevesebbel sérüléseknél, amelyek elein- találkozunk munka közben, •e enyhének látszanak, még- A már említett szaruhártya is a szem elvesztéséhez ve- idegentest sérülések viszont zethetnek. Ez azért van, inkébb munka közben íormert a maróanyag rendkí- dúlnak elő és kevesebb az vül gyorsan hatol be a szem olyan ember, aki ilymódon elülső részébe. így például a utcán, vonaton, motorkeréksósav másfél ""re alatt, a páron, vagy még kisebb részmész valamivel lassabban ben otthoni tevékenység ugyan, de roncsoló hatása közben, favágásnál, tűzbesokkal erősebb. Az elsősegély gyújtásnál, kalapálásnál séezért olvan döntő fontossá- rül meg. A szaruhártya „ gú a mész-, nátronlúg-, ká- hámhorzsolása leggyakrab.lilúg-, kénsav-, sósav-, ecet- ban akkor Jelentkezik, aml• sav-sérüléseknél. A maródá- kor 3 felsz'nére került ldeüsos sérültek szemét azonnal §en test lelökodik- Az üze• sos sérültek szemet azonnal mekben meggondolatlan em;jól kl kell vízzel mosni és berek gyufaszállal szokták J nyomban a szemklinikára az idegen testet eltávolíta• szállítani, ni> ós ez még nagyobb bajt, • » szaruhártya horzsolást okoz, ; A legsűrűbb sérülések vagy kúszó szaruhártya feZ — Az említett sérülések mközül az utóbbi években me• • Ivelc fordultak elő legsüIrübben? • — Fokozottabb mértékben J fordulnak elő a szem maró• dásl sérülései —, mondotta 2 Dóczy főorvos. — Ez talán • az építőipar hatalmas fejlődésével áll összefüggésben, 2 mert főként mész-sérültek• ről beszélhetünk. Termé2szetesen nagyobb óvatosságagai e sérülések elkerülhetők •lennének. Gyakori eset, amiJkor a szaruhártyára kerül • idegen test. Ezzel feltűnő Z többségben munka közben • találkozunk, itt Szegeden 2 különösen a Kéziszerszám• gyárban akad sok. A ta2 pasztalat szerint ez a fiata• lok könnyelműségének, eset21eg a munkában való kisebb • gyakorlottságának és a vé• dőszemüveg mellőzésének kélyt okozhat. Ugyanezt okozhat faág becsapódása, vagy egyszerű belekapás a szembe ls. Ezek a sérülések igen fájdalmasak, megfelelő kezeléssel azonban 12—24 óra alatt nyom nélkül gyógyulnak. Beszéltünk még a fénysérülésekről js. Ezeknél is sokszor a védőüveg hiánya okozza a bajt, a hegesztőfénnyel dolgozóknál. Érheti azonban a dolgozó szemét fénysérülés a szomszédos munkahelyről, vagy az utcán a villamos sinek heggesztésekor a kíváncsiskodókat ls. A lappangás! idő itt hat óra. ami után szinte elviselhetetlen fájdalom lép fel, a sérült a szemét nem tudja kinyitni, aludni is képtelen és rendszerint éjjel vezetik be első segélynyújtásra. Egynapos kezelés után azonban munkaképessé válhat. Néhány já fanács Dr. Dóczy László főorvos értékes felvilágosításai végén néhány hasznot főtanáccsal ls szolgált olvasóinknak, különösen a gyermekes szülőknek. Vigyázatlanság, a felügyelet hiánya, sőt kíváncsiság és a veszély nemismerése folytán ugyanis gyakori a szssnsérülés a 4— 14 éves korú gyermekek között Ezért a gyermekek és a felnőttek ls egyaránt gondoljanak a következő szabályokra: 1. Tanuljunk meg a késsel bánni. Mindig magunktól ellenkező irányban vágjunk és faragjunk. Bármennyire szokatlan, így faragjuk a ceruzát is. Az ollót mindig lefelé lógatva vigyük. 2. A légpuskázás és a nyilazás csak kellően berendezett és felügyelet alatt álló sportpályára való. 3. Ne dobáljon senki kemény tárggyal, kővel, hógolyóval, mert ez nemcsak rossz tréfa, hanem a szem elvesztésére vezető súlyos testi sértés is lehet 4. Ismeretlen, furcsa fémtárgyat senki ne feszegessen, ne próbáljon felnyitni. Ezek ugyanis leginkább robbanó lőszerek lehetnek, amelyek elroztdásodva ia veszedelmesek. Mindezek tudatában a szemünk világáról szóló mindennap' szólásmondá* azzal nyeri el igazi tartalmát, hogv szemünkre úgy vigyázzunk. mint legdrágább kincsünkre. L. Z. : Elhallgatott • az „Exaiorer 6." Z Az Egyesült Államok Or• szágos Űrhajózási Hivatala 2 közölte, hogy a "lapátkerék* • elnevezésű Explorer 6. mú2 hold. amelyet két hónappal • ezelőtt lőttek fel az Egye2sült Államokban, egy hét• tel ezelőtt beszüntette rádló2 adását. • A hivatal szóvivője sze•rint ezt a tényt azért nem Z jelentették be, mert remél• ték. hogy a jelzések Ismét 2megindulnak. Ez azonban énem következett be. 2 A szakértők arra számifőttek hogv a napelemekkel I lámáit rádióadó legalább (Folytatjuk) egy évig fog működni. CDíli készé (qeth — LEVÉL — Az egyik nap, Ebédszünetben, jónéhányan» összejöttünk a MÁV szegedi vasöntöde műhelye előtt. Kulai László, Echmger Ferenc, Tóth István, Molnár Mihály, Vidáct László, Balogh József — s még többen mások, köztük én magam ls, a párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiről folytattunk eszmecserét. Örömmel tapasztaltam, Hogy a munkások, még a pártonkivüliek is mennyire tájékozottak, s érdekli őket a célkitűzések. Valamennyien bizakodóan szóltak a célkitűzésekről. Elmondották, ők is úgy látják, minden alapunk meg van ahhoz, hogy meggyorsítsuk a szocializmus építését. — A Központi Bizottság nemcsak a párttagokra, hanem mindannyiunk munkájára számít — hangoztatta az egyik dolgozó, s hozzáfűzte: — Itf. a mi üzemünkben, a MÁV Vasanyagjavítónál is jól kitesznek a pártonkívüliek magtikért, mutatják ezt a kongresszusi verseny szép eredményei is De szóbakerült több más kérdés is, noha rövid volt az idő. Az egyik megjegyzésre többen erősítették, hogy az üzemi munkásoknak még jobban kell segíteni a termelőszövctke-oti mozgalmat Az a vélemény ala'nlt ki, hogy azokkal a munkásokkal külön-külön kell beszélgetni, akiknek szülei, rokonsága még egyénileg gazdálkodik, hogy igyekezzen a családját megnyerni a közös gazdálkodásnak. XJgy gondoltam, meg kell írnom ezt a kis beszélgetést, hogy elmondhassam, a mi üzemünk dolgozói is nagyra értékelik a párt munkáját, figyelik és segítik működését. Szendrel József ÍWsok a Kézisze sz oigyárban A napokban két sikeres újftás kikísérletezése folyt a Kéziszerszámgyár szeged! telepén. Az egyiknek ötletét Hódmezővásárhelyről kapták, lényege, az, hogy meg lehet menteni a marógépek és esztergapadok elkopott késeit. A gyorsacél-huHadékot rudacskák forrná'ában újraöntik és edzik. A tfvár szerszámrnűhelyében már ilyen rúdból készült késsel esztercáinak. M'röcége semmivel sem rosszabb az újnál. A má-lk úlítás egv igen munka- és anvagteényes folyamatot egyszerűsít le az úgynevezett soriázó és kivágó bélyegek öntéssel való elkészítésével. Ezeket a da•abokat ls hulladékból gyártják.