Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-17 / 244. szám

5 Szombat, t»5». ^któber 17. A a szemünk világára..." Jelentős késéssel, de meg­kezdődött Szatymazon az őszlbaracktároló, a csoma­golóház és a műjéggyár építése. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat Hőmű­ves brigádjának kezenyo­mán most már gyorsan •emelkednek a nagy épület falai. A méretekre jellem­ző, hogy egyedül a köz­ponti épület hosszúsága több mint 95 méter. Ebből 45 méteres szakaszt a cso­magoló területe foglal el, a nagyobbik részen pedig a műjéggyár üzemegységei és egy kisebb mélyhűtő raktár foglal majd helyet. A tervrajzokból kitűnik, hogy az épület külalakja modern, és szép lesz. Ez dicséretére válik Hegedős Károlynak és munkatársai­nak, a Földművesszövetke­zetek Országos Építő-, Sze­relő- és Tervező Vállalat mérnökeinek. A belső térkiképzés és sserkesctés azonban már számos kifogást hagy maga után. Ez a véleménye az építő vállalat szakembereinek is, akik a hibás tervdokumen­táció miatt máris egymil­lió 300 ezer forint tervpót­lással számolnak. Mint mondják, örülnek, ha az 5 millió 700 ezer forintra tervezett beruházást 7 mil­lió forintból elvégezhetik. A tervezési szabályok előírják, hogy a tervezők, mielőtt a munkát elkezde­nék, kötelesek helyszíni szemlét tartani. A buda­pesti mérnökök ezt állító­lag meg ls tették, bár mun­kájuk tagadja ezt. A már­is előre mutatkozó 1 mil­lió 300 ezer forint tervtúl­lépés jórészt abból adódik, hogy a tervek szerint be­építendő földterület szint­je a vasúti sínek szintjétől csupán 14 centiméterrel alacsonyabb. A szintkülönb­ség a gyakorlatban pedig eléri a 112 centimétert is. Azaz, a tervezésnél teljesen fi­gyelmen kívül hagyták a vasúti töltés magasságát. A csomagoló- és tárolóépü­let padlózat-szintjének vi­szont egybe kell esnie a vasúti kocsik rakterületé­nek szintmagasságával. így az egész épületkollekciónak átlag egy méterrel maga­sabbnak kell lenni, mint ahogy azt a terven előír­ták. Ilyen körülmények között mintegy 170 köbmé­terrel több téglát kell be­dolgozni, s lényegesen több kell más építési anyagok­ból ls. Az óriás falderekak belsejének feltöltéséhez — mivel az. üreg duplájánál is nagyobb a tervezettnél — mintegy 3400 köbméter homokot kellene a hely­színre kublkolni. A kivitelező vállalat idő­ben jelezte ezt az óriási eltérést a tervezők felé, akik le ls jöttek szemlét tartani. S Itt következik az a dolog, mely túlzás nélkül hanyagságnak, a dolgozók millió forintjaival való megengedhetetlen dobálód­zásnak is nevezhető. Közöl­ték, hogy a terveket módo­sítani nem lehet, a 3400 köbméternyi homokot még­is be kell hordani az épü­let belsejébe. Eszerint a belső töltés magassága mintegy két méter lesz. Ennek szükségességét azon­ban semmi sem Indokolja. Ebből a szinte magától keletke­zett nagy térből közel 100 vagon áru tárolására alkalmas raktárt lehetne kialakítani. Ezt nagy vé­tek lenne homokkal ki­tömni. A kublkmunkára fordí­tandó Összegből a terv sze­rinti padlószint magasságá­ba egy födémszerkezetet kellene beépíteni. Az így nyert alsó raktártér — mi­után felette műjégyár van — mélyhűtésre is kiválóan alkalmas lenne. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy Ilyen raktár külön megépítése legalább 4—5 millió forint kiadást kíván, akkor még inkább ragasz­kodnunk kell a födémszer­kezet beépítéséhez. Ebben a valóságos ajándék rak­tárban például a szegedi járás egész télirlma export­készletét tárolni lehetne, akár tavaszig is. Nem kel­lene az árutól már kora ősszel raktárhiány miatt kevés pénzért megszaba­dulni. Ez a raktár sok gép­kocsit is mentesítene. A temérdek gyümölcsöt nem kellene például Szatymaz­ról Makóra fuvaroztatni mélyhűtés, téli tárolás cél­jából. Most még nincs késő a módosításra, csupán néhány kisebb fal­szakaszt kellene lebonta­ni, hogy a födémeket be­helyezhessék. Helyes lenne, ha a járási és a megyei népi ellenőrzési bizottság sürgősen beavatkozna, s az illetékesek intézkednének a tervek módosításáért — ez­zel a szatymazi gyümölcs­termelő körzet, s a népgaz­daság egyaránt sokat nyer­het. Nem engedhettük meg, hogy a könnyelműség "jó­voltából* nagy összegek menjenek veszendőbe. A gyakori szembaleseiek okairól Csépi József Hétfőn ölést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége hét­főn ülést tart. Megvitatják a Csongrád megyei üzemek át­lagbér- és túlóra alakulásá­nak problémáit. Meghallgat­ják az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete területi bizottsága titkárának beszá­molójót az egészségügy hely­zetéről és a biztosított dolgo­zók gyógyításáról. Ezenkívül meghallgatják a vasutas, a közlekedési és postás szak­szervezetek területi bizottsá­gának együttes jelentését a kongresszusi mun ka verseny, ről, valamint az élelmezés­Ipari dolgozók szakszerveze­te területi bizottságának tá­jékoztatóját a táreadalm! tu­lajdon védelméről az élelmi­szeriparban. Siklós János: Egy nap története I (5) — Apukám — itthon vagy? — Megyek, kisfiam. Zaj nélkül, csöndesen lépegetett. Hal­ványzöld ernyője alá szabályos kis fény­kört rajzolt az asztalilámpa. Homályba takaróztak a rózsaszínűre festett búto­rok. A gyerek fölé hajolt. Várakozással figyelte arcának kivehető vonalalt. Egyen­letes légzése jelezte, hogy már az álom ringatja. Övatosan megcsókolta homlokát és Évlke rácsos ágyához ment. A kislány is aludt, úgy szopta bal kezének nagyuj­jút, mint óvodás korában Jobb tenyerét feje alá helyezte, bal kezében zsebkendő­nyl fehér ílanellt morzsolt: az ujjszopás kellékét. — Jaj, de felébreszteném őket,,, kör­belovagolnánk a szobában, azután jóked­vűen bújnának vissza., A sötétben látta a fogatlan pöszítő kis­lányt, ahogyan könyörög: — Apu, csak még egyszer... nem több­ször, csak még egyszer, utána alszom. Mint az árnyék, suhant a másik szobá­ba. Halkan becsukta az ajtót, világosságot csinált. Észrevette ágyneműjét a sezlonon. — Ez a büntetés ... Egyre gyakoribb ... — állapította meg borzolódó férfihiúság­gal. Fotelba ült és elmélkedett a változás­nak Indult otthonon. Tíz esztendeje még sezlon sem volt. — Tón most se kéne ez a furcsa bün­tető hely. Eladom. Buta, asszonyi önérzeteskedés.,. mert ml lenne egyszer, ha Horváth József nem igényelne mást, csak ezt a sezlont, per­sze nem ebben a szobában, máshol. Az asszony nesztelenül lépett be, te­kintetre sem méltatta férjét. Nyomában szóda, és mosószappan-szag gyűrűzött. Szennyes férfiinget vett elő, négyet, és hallgatagon kiment. — Mos... csak azért is mos, hogy mú­lana. milyen kegyetlen egy férjes asz­szony élete.., Engem nem zavar velcl Azért sem zavar I... Lefekszem. Néhány percig járkált, vizet keresett, azután fogta az üres kancsót, s a kony­hába ment. Éva a kis teknő előtt állt, belegörbülve síká'ta a fehér selycmDUDlin inget. K*rek arcán végiggunt'tok "'•"kart könnyel, belevesztek a szappanos lébe. „ Néhány pillanatig nézte. Magában haj­togatta: -Nem szólni, nem szólni, hatá­rozottnak maradni és a sezlonon aludni !­Annyira komolykodott, hogy elnevette magát. — Ne duzzogj, Évikém! Engem ér a baj, egyik a másika után és te kese­regsz? — vigasztalta az asszonyt. Eva nem vett tudomást Jóskáról, dör­zsölte tovább a fehér ing nyakát. .— Jönnék én, segítenék, de annyi a munkám, hogy... hogy nem győzöm. — Legalább minket ne tennél tönkre. Ügy szégyelltem magam a szülői értekez­leten ... a mi gyerekeink a legbutábbak — szipogta szavanként a mondatot. — Ki mondta? — Szegény kis árváim.,. még egy jó szót se kapnak ... édes istenem — sza­kadt ki belőle hangosan a keserűség. — Na.,. Évikém, Évikém, nyugodjál meg... De k| mondta ezt a gyerekekről? — Az osztályfőnök — szepegte az asz­szony. — Az én gyerekeimről? — A gyárban meg gúny tárgya let­tem..., mert én futkosok mindenfelé.,, te semmit sem teszel a családért. — Bántottak? — A Klssné. az.. az a piszkos szájú .. — Ne törődj vele — mondta a férj meggyőződés nélkül. Letette a poharat, meg a kancsót. A kis teknő másik oldalára állt, fogott egy gyerekréklit, szappant és ügyetlenül ke­negette őket egymáshoz. — Nem így gondoltam én ... nem így ... elmúlt a régi szeretet.. élünk, mert va­gyunk — folytatta az asszony csituló in­dulattal. — Ne sírjál... megváltozik minden... majd én ... .— Tíz éve mondod, ki hisz már a te szava'dban' — vágott közbe gúnyos bi­zalmatlansággal. Jóska elvörösödött. — Ne gvötörd azt a gyerekruhát, Inkább nézd meg a leckélüket. — Évikém — emelte fel az asszony fe­jét, nézte érdekes szürke szemét, vékony, lángrózsás arcát, kócos, barna halát. Ma­gához húzta, simogatta keskeny hátát. — Tudom müven nehéz neked, de hidd el, máskénp lesz minden ... — Hiszem, ha érzem és látom..., ad­dig nem. Lágvan megcsókolta arcát, szálát, az­után kipakolta a két kis iskolástáskát. Hányszor és hányfélémen- tulajdonítható. Munkavédel­dogatja sok ember, ha vala- ml törvényeink pedig már mi nagyon értékesről beszél: jóideje kötelezően előírják »Ugy vigyázok rá, akár a köszörülésnél a védőszem­szemem világára*. Mégis há- üveg viselését. nyan és hányan vannak, * váriá=tzemüvear<51 akik hanyagságból, elővigyá- A veao.szerouveyrui zatlanságból okoznak jóvá- — Miért idgenkedik mégis tehetetlen bajt e kényes ér- némely dolgozó a védőtzem­zékszervünknek Erről a üveg használatitól? szegedi SZTK rendelőintézet — A Kéziszerszámgyár­statisztikája is beszédesen ban tett látogatásom során tanúskodik. Az igen nagy agj állapítottam meg, hogy forgalmú, mondhatni »zsú- a védőüveg alatt hő tároló­folt* szemészeti szakrendelé- dik, emiatt az üveg rövide­sen a betegforgalom tíz szá- sen bepárásodik és a dol­zalékát a sérültek teszik ki, g°zók ahelyett, hogy meg­akiket mindenkor soron ki- tisztogatnák, inkább leteszik vül látnak el. 3 védőszemüveget. A felpat­tanó tüzes repes,-darabkák Köznapi esetek i* rövid Idő alatt zavarják a látást, mert fekete pon­— Melyek a leghétközna- tok alakjában rögössé és Vibb sérülések? — erre a részben átlátszatlanná te­kérdésre adott itt feleletet szik & üveget. Ezenkívül dr. Dóczy László szemész- igaz az is hogy a védőüveg főorvos. nem mindig zár tökéletesen, — A felszínes sérülések és így az idegen testek be­ezek, vagyis amikor a szem- juthatnak a szembe. E hlá­héjl kötőhártyára és szaru- nyosaágok megszüntetésére a hártyára idegen test kerül, munkavédelmi hatóságok valamint amikor a szaruhár- már folytatják a szükséges tya hámrétege meghorzsoló- kísérleteket. Ami pedig m dlk. A leghétköznapiabbak- jelenlegi kényelmetlensége­nak mondhatjuk a fénysérü- ket illeti, csak azt mond­léseket ls. Mindezek Jelentő- hatom, hogy a tökéletesebb sége éppen gyakoriságuk- kivitelezéséig is, még mindig ban van, másrészt pedig ab- jobb most a védőszemüveg, ban, hogy ha a szemsérültek mint később a fekete szem­nem jelentkeznek idejében, üveg, esetleg a fehér bot. akkor mulasztásuk a szem Jó- nuUA», vátehetetlen károsodását Idé- Otthon Utcán, zl elő. Ezzel szemben gyors ÜZemDön jelentkezés esetén kompliké- _ az előbbiekben emli­eiómentesen gyógyíthatunk, tett egyéb sérülések főként Statisztikánkra hivatkozom milyen körülmények között akkor, amikor kijelentbe- fordulnak elő? tem, hogy a szemek eltávo- — a kötőhártyára került lításának több mint egyhar- idegen test miatt jelentke­madát sérülés miatt végzik. zett sérültek nagyrészének Ezt is leginkább akkor, ami- az utcán, különösen a Gáz­kor késve Jelentkezik a be- gyár környékén hullott a teg. Különösen fontos a sür- szemébe valami. Ilyen sérü­gős beavatkozás, a maródásl léssel aránylag kevesebbel sérüléseknél, amelyek elein- találkozunk munka közben, •e enyhének látszanak, még- A már említett szaruhártya is a szem elvesztéséhez ve- idegentest sérülések viszont zethetnek. Ez azért van, inkébb munka közben íor­mert a maróanyag rendkí- dúlnak elő és kevesebb az vül gyorsan hatol be a szem olyan ember, aki ilymódon elülső részébe. így például a utcán, vonaton, motorkerék­sósav másfél ""re alatt, a páron, vagy még kisebb rész­mész valamivel lassabban ben otthoni tevékenység ugyan, de roncsoló hatása közben, favágásnál, tűzbe­sokkal erősebb. Az elsősegély gyújtásnál, kalapálásnál sé­ezért olvan döntő fontossá- rül meg. A szaruhártya „ gú a mész-, nátronlúg-, ká- hámhorzsolása leggyakrab­.lilúg-, kénsav-, sósav-, ecet- ban akkor Jelentkezik, aml­• sav-sérüléseknél. A maródá- kor 3 felsz'nére került lde­üsos sérültek szemét azonnal §en test lelökodik- Az üze­• sos sérültek szemet azonnal mekben meggondolatlan em­;jól kl kell vízzel mosni és berek gyufaszállal szokták J nyomban a szemklinikára az idegen testet eltávolíta­• szállítani, ni> ós ez még nagyobb bajt, • » szaruhártya horzsolást okoz, ; A legsűrűbb sérülések vagy kúszó szaruhártya fe­Z — Az említett sérülések mközül az utóbbi években me• • Ivelc fordultak elő legsü­Irübben? • — Fokozottabb mértékben J fordulnak elő a szem maró­• dásl sérülései —, mondotta 2 Dóczy főorvos. — Ez talán • az építőipar hatalmas fejlő­désével áll összefüggésben, 2 mert főként mész-sérültek­• ről beszélhetünk. Termé­2szetesen nagyobb óvatosság­agai e sérülések elkerülhetők •lennének. Gyakori eset, ami­Jkor a szaruhártyára kerül • idegen test. Ezzel feltűnő Z többségben munka közben • találkozunk, itt Szegeden 2 különösen a Kéziszerszám­• gyárban akad sok. A ta­2 pasztalat szerint ez a fiata­• lok könnyelműségének, eset­21eg a munkában való kisebb • gyakorlottságának és a vé­• dőszemüveg mellőzésének kélyt okozhat. Ugyanezt okozhat faág becsapódása, vagy egyszerű belekapás a szembe ls. Ezek a sérülések igen fájdalmasak, megfelelő kezeléssel azonban 12—24 óra alatt nyom nélkül gyó­gyulnak. Beszéltünk még a fénysérülésekről js. Ezeknél is sokszor a védőüveg hiá­nya okozza a bajt, a hegesz­tőfénnyel dolgozóknál. Érhe­ti azonban a dolgozó sze­mét fénysérülés a szomszé­dos munkahelyről, vagy az utcán a villamos sinek heg­gesztésekor a kíváncsiskodó­kat ls. A lappangás! idő itt hat óra. ami után szinte el­viselhetetlen fájdalom lép fel, a sérült a szemét nem tudja kinyitni, aludni is képtelen és rendszerint éj­jel vezetik be első segély­nyújtásra. Egynapos kezelés után azonban munkaképessé válhat. Néhány já fanács Dr. Dóczy László főorvos értékes felvilágosításai vé­gén néhány hasznot főta­náccsal ls szolgált olvasóink­nak, különösen a gyerme­kes szülőknek. Vigyázatlan­ság, a felügyelet hiánya, sőt kíváncsiság és a veszély nemismerése folytán ugyanis gyakori a szssnsérülés a 4— 14 éves korú gyermekek kö­zött Ezért a gyermekek és a felnőttek ls egyaránt gon­doljanak a következő szabá­lyokra: 1. Tanuljunk meg a kés­sel bánni. Mindig magunktól ellenkező irányban vágjunk és faragjunk. Bármennyire szokatlan, így faragjuk a ceruzát is. Az ollót mindig lefelé lógatva vigyük. 2. A légpuskázás és a nyi­lazás csak kellően berende­zett és felügyelet alatt álló sportpályára való. 3. Ne dobáljon senki ke­mény tárggyal, kővel, hógo­lyóval, mert ez nemcsak rossz tréfa, hanem a szem elvesztésére vezető súlyos testi sértés is lehet 4. Ismeretlen, furcsa fém­tárgyat senki ne feszeges­sen, ne próbáljon felnyitni. Ezek ugyanis leginkább rob­banó lőszerek lehetnek, amelyek elroztdásodva ia veszedelmesek. Mindezek tudatában a sze­münk világáról szóló min­dennap' szólásmondá* azzal nyeri el igazi tartalmát, hogv szemünkre úgy vigyáz­zunk. mint legdrágább kin­csünkre. L. Z. : Elhallgatott • az „Exaiorer 6." Z Az Egyesült Államok Or­• szágos Űrhajózási Hivatala 2 közölte, hogy a "lapátkerék* • elnevezésű Explorer 6. mú­2 hold. amelyet két hónappal • ezelőtt lőttek fel az Egye­2sült Államokban, egy hét­• tel ezelőtt beszüntette rádló­2 adását. • A hivatal szóvivője sze­•rint ezt a tényt azért nem Z jelentették be, mert remél­• ték. hogy a jelzések Ismét 2megindulnak. Ez azonban énem következett be. 2 A szakértők arra számi­főttek hogv a napelemekkel I lámáit rádióadó legalább (Folytatjuk) egy évig fog működni. CDíli készé (qeth — LEVÉL — Az egyik nap, Ebédszünet­ben, jónéhányan» összejöt­tünk a MÁV szegedi vasön­töde műhelye előtt. Kulai László, Echmger Ferenc, Tóth István, Molnár Mihály, Vidáct László, Balogh Jó­zsef — s még többen mások, köztük én magam ls, a párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiről folytattunk eszmecserét. Örömmel tapasztaltam, Hogy a munkások, még a pártonkivüliek is mennyi­re tájékozottak, s érdekli őket a célkitűzések. Vala­mennyien bizakodóan szól­tak a célkitűzésekről. El­mondották, ők is úgy látják, minden alapunk meg van ahhoz, hogy meggyorsítsuk a szocializmus építését. — A Központi Bizottság nemcsak a párttagokra, ha­nem mindannyiunk munká­jára számít — hangoztatta az egyik dolgozó, s hozzá­fűzte: — Itf. a mi üzemünk­ben, a MÁV Vasanyagjaví­tónál is jól kitesznek a pár­tonkívüliek magtikért, mu­tatják ezt a kongresszusi verseny szép eredményei is De szóbakerült több más kérdés is, noha rövid volt az idő. Az egyik megjegy­zésre többen erősítették, hogy az üzemi munkásoknak még jobban kell segíteni a termelőszövctke-oti mozgal­mat Az a vélemény ala'nlt ki, hogy azokkal a munká­sokkal külön-külön kell be­szélgetni, akiknek szülei, ro­konsága még egyénileg gaz­dálkodik, hogy igyekezzen a családját megnyerni a kö­zös gazdálkodásnak. XJgy gondoltam, meg kell írnom ezt a kis beszélgetést, hogy elmondhassam, a mi üzemünk dolgozói is nagyra értékelik a párt munkáját, figyelik és segítik működé­sét. Szendrel József ÍWsok a Kézisze sz oigyárban A napokban két sikeres újftás kikísérletezése folyt a Kéziszerszámgyár szeged! te­lepén. Az egyiknek ötletét Hódmezővásárhelyről kapták, lényege, az, hogy meg le­het menteni a marógépek és esztergapadok elkopott ké­seit. A gyorsacél-huHadékot rudacskák forrná'ában újra­öntik és edzik. A tfvár szer­számrnűhelyében már ilyen rúdból készült késsel eszter­cáinak. M'röcége semmivel sem rosszabb az újnál. A má-lk úlítás egv igen munka- és anvagteényes fo­lyamatot egyszerűsít le az úgynevezett soriázó és ki­vágó bélyegek öntéssel való elkészítésével. Ezeket a da­•abokat ls hulladékból gyárt­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents