Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

Csütörtök, 1959. október 15. 78 A kongresszusi versenyben: Túlteljesíti tervét a Villanyszerelő Vállalat Villamosít fák a termelőszövetkezeteket — Sok az anyagnehézség Teljesíti-e felemelt tervét 8 Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalat? Ez a kérdés szerepelt legutóbbi cikkünk címében, mely munkájukkal kapcsolatban megjelent. A harmadik negyedév eredményei máris megadták a választ. Ez alatt az idő alatt készült el a makói Köztársaság, a pitvarosi Vörös Csillag, a hódmezővásárhelyi Sállai, Bem, Május 1 és Kossuth, a csongrádi, valamint a szentesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetek villamos hálózata. Nincs már olyan tsz a megyében, melynél a tervek szerint ne kezdték volna meg a munkát. Jelenleg folyik, sőt részben befejezték a fóbiánsebestyéri Petőfi és Kinizsi, a csanádalberti Kossuth, a makói Viharsarok, a sándorfalvi Rózsa Ferenc és a cserebökényi Petőfi Termelőszövetkezet villamosítását. Kiskundorozsmán véget ért, Magyarcsanádon most készül a villanyhálózat kibővítése. Szentesen hónapról hónapra haladnak a hálózat átcserélésével 150 voltról 220 voltra. Ezzel egyidőben végzik a lakások elektromos berendezéseinek szabványosítását, az égők és fogyasztók cseréjét. Kétmillió 800 ezer forintos tervet teljesített a harmadik negyedévben a Villanyszerelő Vállalat. mégpedig 9,8 százalékos túlteljesítéssel. A részlegek között a hódmezővásárhelyi 119, a makói 104, a szentesi 122, a szegedi pedig 103 százalékos eredménnyel dicsekedhet. Vállalati szinten az egy főre eső termelési érték a tervezett 11 ezer 600 forint, ról 12 ezer 735 forintra emelkedett. A kongresszusi verseny megtette, hatását a Csongrád megyei villanyszerelőknél. Olyan fontos feladatot végeznek becsülettel, mint a termelőszövetkezetek villamosítása, holott egyáltalán nem zökkenőmentes a munka: állandóan kísért a különböző anyagok hiánya. Hol faoszlopot, hol betonbölcsőt, azután harangszigetelőt, vagy más fontos villanyszerelési anyagot kénytelenek hosszabb, rövidebb ideig nélkülözni. S ilyenkor persze megáll a munka, át kell csoportosítani az embereket stb. Sok időveszteséget kerülhetnének el és felvonulási költséget takaríthatnának meg, ha folyamatos lenne az anyagellátás. A VILLÉRT — úgy látszik — erre nem fordít különösebb gondét. Az utolsó negyedévi csőrendelésnek általában csak 25 százalékát igazolta vissza. Még ebből a siralmas helyzetből is kirí a 36-os acélpáncélcső visszaigazolása. Az igényelt 204 folyóméter helyett 6 métert hajlandók csupán leszállítani! Pedig a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalat többre lenne érdemes, mintsem állandó anyagnehézséggel küszködni. Már kialakulóban van a vállalat jövő évi terve. Egyelőre 20 termelőszövetkezet (köztük újonnan alakultak is) villamosítására, 13 községfejlesztési alapból fedezett falusi hálózatbővítésre és a makói kórház villamosberendezéseinek felújítására vannak kijelölve. A következő év még nagyobb összegű beruházások kivitelezését rója a vállalatra. Ha az anyagellátás megjavulna, sokkal biztosabban állíthatnánk, hogy megbirkóznak a nehezebb feladatokkal is. Nemzetközi jogászok a tibeti 9,kérdés(e-rő A határozat hangoztatja, Á DARUS Nem szegedi ember, — Bács-Kiskun megyéből való és tulajdonképpen Pécsről jött Szegedre a daruval, amelyet féléve bíztak reá. Igaz, eioiie ugyanannyi ideig tanulta kezelését és szegedi munkája alatt, —; amely mindössze egy hónap — bebizonyította a! szakemberek és a járó-kelők előtt a Rákóczi téren, hogy jól elsajátította a "darustudományt*. Hosszú ideigi elnézné az ember a Kossuth Lajos sugárúton, amint "lehajol* a vasbeton-elemekért, a téglákat tartó kocsikért, felemeli a magasba, vigyázva arra, hogy bele ne "botoljon* a különböző akadályokba. Előre, hatra halad, az "ó0ás* a kis kerekeken, s pontosan oda teszi az anyagot, ahová az építkezésnél szükséges. Mikó Ferencnek hívják a darust, a gépszünet közben érdeklődünk tőle a daru méretei, kezelése, munkája iránt. — Harmincegy méter magas a torony — mondja —, húsz méteres a gémje. Egy motor a haladóműt, magát az egész daru-tornyot, a másik a gémfordítót, a harmadik pedig a tekercselőt, az acélkötelet hajtja. Megszokja az ember, hogy szinte majdnem egyszerre három kapcsolást végezzen. Most már szemmértékkel is( ki tudom számítani, hol eresszem le a kötelet, meddig emeljem a terhet, hol forduljak, s eresszem le a megadott helyre. Még nem volt balesetem soha, pedig évekig másfajta gépet is kePekingben véget ért a Demokratikus Jogászok , , Nemzetközi Szövetségének hogy Tibet évszázadokon át háromnapos értekezlete. Az Kína területének sérthetetértekezleten egyebek között . határozatot fogadtak el a ti- len része volt e* ezt a *nyt beti kérdésről. soha senki nem vonta kétségbe. A Kínai Népköztársaság demokratikus reformjai révén emelni kívánja a tibeti lakosság életének és kultúrájának színvonalát. Ez megfelel a jelenleg érvény® nemzetközi jog követelményeinek. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége ezért elítél minden beavatkozási kísérletet a Kínai Népköztársaság belügyeibe és kifejezi azt a véleményét, hogy az olyan jogászok, akik jogi tudásukat a törvénytelenség szolgálatába akarják állítani, csupán »jogalapot* kívánnak teremtem a Kina belügyeibe való beavatko zásra. leltem, de remélem, ezzel a nagyszerű szovjet daruóriással sem lesz. Vigyázok nagyon munkatársaimra, a reám bízott gépre. — Miként bírja ellátni feladatát egyedül, éjjelnappal? — kérdezzük. — Nem mindig kell a dara és ha elláttam a kőműveseket, a betonozókat, az á®okat anyaggal, akkor néhány órát pihenek. Aztán megint fel a daru fülkéjébe: így váltom magam. Az év végére szeretnénk a második emelet födéméig eljutni. De befejezzük a beszélgetést: kérik az anyagot a munkások... TANULNI ÉS TUDNI T

ermészet® ma már — és ez így van jól —. hogy mind a fiatalabbak, mind az idősebbeír művelődhetnek, tanulhatnak. A nép, amely annyi évszázadon át el volt zárva a tudáshoz, a tanuláshoz vezető úttól — ma mind jobban előrehatol ezen az úton, hiszen a sajátja ez is. Rohamléptekkel fejlődik az élet és szükségszerűen ez is megköveteli, hogy az egész társadalom, s az egy® ember is egyre jobban behatoljon a tudás birodalmába. Tanulni és tudni kell akár a faluban, akár a városban, mert így termékenyülhet meg a munka, így állhat előttünk világosan a jelen, a jövendő tennivalója. Tanulni és tudni kell ahhoz, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveinek megfelelően a magunk még több öröméért meggyorsítsuk a szocializmus építését, hogy vágyaink, céljaink megvalósuljanak. K

orunk ®zméje a marxizmus—leninizmus. Tanításait alkotóan alkalmazva, a szocialista világrendszer országai az élet minden területén nagy eredményekről adhatnak számot és ezt minden szónál szebben kifejezik a tények. Az elmélet gazdagon gyümölcsözik a gyakorlatban és forradalmi módon előreviszi az életet. A szocialista eszme gyakorlati, világraszóló egyik diadala a szovjet bolygóközi űrállomás is a roppant magasságban. A marxizmus—leninizmus megvilágítja az utat, hasznos tanácsadó nemcsak egy egész világrendszemek, egy egész társadalomnak, hanem az egy® embernek is. Segítségével és forradalmi szellemével bármilyen poszton és beosztásban eligazító hű barátja az embernek, új meg új alkotásokra hevít. Évtizedek óta dolgozik a Szegedi Kenderfonógyárban Zengei János. Egyszerű munkásként kezdte, ma a kártoló főművezetője, kiváló és többszörös újító, elismert szakember. Szorgalmasan tanult és tanul, mindjobban magáévá téve a munkásosztály forradalmi elméletét, aztán a kenderipari szakma "titkait*. S amivé lett, abban a marxizmus—leninizmus elméletének tagadhatatlan szerepe volt és visszatükröződött a gyakorlatban, szakmai munkájában, magatartásában, az emberekkel való törődésben stb. Zengei János szakem-. ber. Mondhatná valaki, hogy a kenderipari szakmát megtanulhatta volna a munkásosztály elmélete nélkül is. Nos, ez igaz. De az is igaz, hogy csak így semmiképpen nem jut el odáig, ahol ma áll szakmai felkészültségben, az alkotó munkához és embertársaihoz való viszonyban, felfogásban. S újítása is mind magán viseli forradalmi szemléletét. N

éhány nap múlva, október 19-én Szegeden is megkezdődik az új pártoktatási évad. Kommunisták és pártonkívüliek tovább ismerkednek a munkásosztály forradalmi elméletének tanításaival. Ezzel párhuzamosan — és ez is fontos — szakmailag is képezniük kell magukat. Az új évad előtt is követelmény, hogy a pártoktatás különböző formáiban tanultakat alkalmazzák a gyakorlatban. Mert a pártoktatás az életnek szól, formálja az embert, hogy a mindennapokban teljesebb értékű munkát végezzen. A marxizmus—leninizmus tanításait a különböző kérdésekről nem elég csak megtáhulni, hanem azt alkalmazni is tudni kell. A kettő együtt biztosítja csak a telj® értékű munkát! Az új évadban Szegeden a pártoktatás különböző formáiban több mint hatezer kommunista és pártonkívüli dolgozó tanul. A pártszervezetek a felkészülésben, a propagandisták és a hallgatók számbavételében jó és felelősségtelj® munkát végeztek. Nem lehetünk azonban elégedettek azzal, ahogyan előkészítették a hamarosan sorra kerülő első foglalkozást. Nem is egy helyen, mint például az Újszegedi Kender- Lenszövőben a pártvezetőség nem gondoskodott arról, hogy a propagandisták megkapják az előkészítő tanfolyamra szóló meghívót. Ezért a pártvezetőség hibájából a propagandisták megfc®zélésén az újszegedi szövőgyárból egyetlen propagandista sem vett részt. Felelőtlenség volt az is, hogy több helyen — például a Szegedi Kenderfonógyárban és a Kertészeti Vállalatnál — nem rendelték meg lcellő időben a hallgatók és a propagandisták tankönyveit. T

öbb helyen előfordul — tavalyi és idei tapasztalatok is mutatják ezt —, hogy a pártvezetőség nem segíti eléggé a pártoktatást, a propagandisták munkáját. Nem elég csak beszélni a propagandamunka jelentőségéről, hanem az a font®, hogy e munka megbecsülését a gyakorlati munkában tettekkel igazoljuk. Az ecsetgyárban például az elmúlt évadban egy időre elhalasztották az időszerű kérdések tanfolyamában a foglalkozást. Igaz, hogy azután megtartották a foglalkozásokat és az egész anyagot átvették, de az elhalasztás akarva, akaratlanul a propagandamunka "könnyen vevését* jelentette. A propagandisták megbecsülése mindenütt igen fontos és a pártvezetőségek fordítsanak erre is gondot. A propagandisták font® pártmegbízatást teljesítenek, munkájukat kötelessége támogatni minden pártvezetőségnek. Az adott területen folyó szemináriumokért felelősek a helyi pártszervezetek és azok vezetőségei. A jó eredmények azonban elsősorban a propagandista elvtársak munkáján múlnak. Gond® felkészüléssel, a lényeget figyelembe vevő, a gyakorlati élettel összekapcsolt, sokoldalú és közvetlen vitavezetéssel lekötjük a hallgatók figyelmét és biztosítjuk az anyag jó megértését. A szürke, a lényege* frázisokba fullasztó szeminárium bizony cseppet sem éri el a célját. A rosszul felkészülő propagandista pedig — enyhén szólva — tiszteletlenséget követ el hallgatóival szemben. Ezért már m®t gondoljunk ezeknek az elkerülésére is. A

z új pártoktatási évad meghitt ünnepélyességgel kezdődik. Ezrek és ezrek tanulnak Szegeden, gyarapítják marxista —leninista felkészültségüket, jól képzett propagandisták segítségével, akik között szép számmal találunk pedagógusokat. S a pártoktatásban résztvevők gyarapodó tudása bizony®an jól gyümölcsözik majd a dolg® hétköznapokban. (m. s.) A szegedi járás homokvidékén már majdnem mindenütt megkezdték a szürete'lést. Az Ásotthalmi Állami 1 Gazdaság üllési üzemegysé1 gében is szedik az úgyneve)zett »Bakar~-t. Holdanként i70 mázsa szőlőt szüretelnek. ^Nemcsak mennyiségben jó e .szőlőfajta termése, hanem cukorfoka is megfelelő: 18,5. A többi szőlőfajtákból is jó közepes a termés: 25 mázsa 'holdanként. Ezeknek 20—22 'fokos a cukortartalma. Eddig már 300 mázsa szőlőt Iszüreteltek és folyik a must la préshordókból. Felső képünk a vidám szünet egyik jelenetét ábrázolja. Sózó Margit és Barna Ilona, az üllési gazdaság két fiatal dolgozója Peták Antal 'puttonyába öntik a szőlőt. >Az alsó kepén a feldolgozás I látható, amint a mustot a hordókba fejtik. Fodor Szilveszter csapatvezető az üveg,lopóval kóstolót öntött Fi)scher Lajos pincemester poIhazába, aki ízleli: jó-e a \must? Bizony édes — jó bor [iesz belőle. ElfadcSt tartott a TexlilnrMben az NDK masyaiországi rasy Jvetségének munkatársa N"met professzor találkozása a Tudományegyetem oktuioival A haladó emberiség a í közelmúltban ünnepelte a (Német Demokratikus Köz/ társaság megalakulásának )10. évfordulóját. E jelen.tős társadalmi ®eményről /valamennyi t®tvérország/ban megemlékeztek, így habzónkban is. A Tudományos (Ismeretterjesztő Társulat /elnökségének kezdeménye/zésére és annak szervezéséiben azonban Szegeden üzeími megemlékezést is tartot'tak a Textilművekben. Tegnap délelőtt ennek az ) eseménynek a hírére Sze(gedre több német vendég /érkezett, közöttük Reinholz )Gerhardt, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetsége /politikai ®ztályának munkatársa és dr. Helmuth Holzíhauer, az NDK művészeti (alapjának igazgatója, a /klasszikus német irodalom /nemzeti emlékbizottságának /főigazgatója. Fogadásukra a KTIT szegedi elnökségének (tagjai és a szervezet iroídalmi szakosztályának tag(jai jelentek meg a TIT /.klubban. Részt vett a vendégek fogadásán Sárközi István, az MSZMP városi bizottságának művelődési felelőse is. A kora délutáni órákban a német vendégek a TIT szegedi elnökségének tagjai kíséretében a Textilművekbe látogattak, ahol az üzem vezetői fogadták őket. Megtekintették az üzemet, a közös ebédlőben megebédeltek, majd Reinholz Gerhardt, a nagykövetség munkatársa tartott előadást a munkásokból álló hallgatóságnak a Német Demokratikus Köztársaság kialakulásának körülményeiről és nagyütemű fejlődéséről. A jelenlévők nagy érdeklődéssel kísérték a magávalragadó témát. Ugyancsak tegnap ®te, az NDK évfordulójának jegyében találkoztak a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Germán Intézetének oktatói dr. Helmuth Holzhauerrel, aki a klasszikus és a modern német irodalom kapcsolatairól tartott tájékoztató irodalomtörténeti előadást.