Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

Otö törtök, l»s». «kt«ber 15. 2 A »ro»itt népgazdaság ú abb Bagr«wü orodmányo Több mint négy százalékkal teljesítette túl ez év első kilenchavi tervét a szovjet ipar A Szovjetunió ipara több mint 4 százalékkal teljesí­tette túl az 1959-es év el­ső 9 hónapjának termelési tervét. A Szovjetunió Miniszter­tanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése beszámol arról, hogy a szovjet népgazdaság nemcsak az első 9 hónap és a harmadik negyedév össztermelés) tervét, ha­nem a fontosabb termé­kek nagy részének ter­melési tervét is túltelje­sítette. Az 1958-as év Januártól szeptemberig terjedő Idő­szakához képest az ipari ter­melés volumene 12 száza­lékkal növekedett Az Ipar több mint 250 igen fontos új gépet gépi berendezést, készülékek és alapanyagok sorozatgyártá­sát kezdte meg. A munka termelékenysé­ge aa Iparban a múlt év­hez hasonló Időszakhoz képest 8 százalékkal nö­vekedett Jelentősen növekedett a vegyipar termelése. A tu­domány és technika leg­újabb eredményeinek gya­korlati hasznosítására irá­nyuló intézkedések követ­keztében a Szovjetunióban az elmúlt 9 hónap alatt mintegy másfélezer új gé­pet, gépi berendezést ter­veztek és kezdtek el gyár­tani. A gépgyártó üzemek több mint háromezer esz­tergagépet, kovácsoló- és préselőgépet és más tech­nológiai berendezést újítot­tak fel. A népgazdaságban több mint 1400 találmányt és újítási javaslatot hasznosí­tottak. Ezek évente több mint 7 milliárd rubel meg­takarítást eredményeznek. Az önköltség csökkenté­séből származó terven felüli megtakarítás az egész árutermelésben az elmúlt • hónap során meghaladta a hétmilliárd rubelt. Az 1959. januártól szep­temberig terjedő Időszak­ban a Szovjetunióban 3,4 milliárd négyzetméter gya­pot, 308 millió négyzetmé­ter gyapjú, 398 millió négyzetméter len, 509 mil­lió négyzetméter selyem­szövetet állítottak elő, 287 millió pár lábbelit gyártot­tak. Az elmúlt év hasonló Időszakához képest 243 millió négyzetméter­rel több szövetet, 24 millió párral több lábbe­lit, 372 000 tonnával több cukrot, 291 000 tonnával több növényi olajat gyár­tottak. A halászat hozama 103 000 tonnával nőtt. Jelentősen növekedett a hús, a tej, a tojás és a gyapjú állami felvásárlása. Kilencrenharmadik napja sztrájkolnak az acélipari dolgozók az Egyesült Államokban Miko r legyen a csúcsértekezlet ? — Erről tanácskoznak hivatalos amerikai körök Amerikai hivatalos körök szerdai kijelentései szerint még legalább két hét szük­séges ahhoz, hogy a nyugati hatalmak megegyezésre jus­sanak a csúcsértekezlet idő­pontjában. Washingtoni körök véle­ménye az, hogy . az egyik esetlegea dátum 1 december 7-e lehetne, de egyes szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy erre az időre el tehet vé­gezni a csúcsértekezlet elő­készületeit. Eisenhower és Herter a múlt héten úgy döntött, hogy Macmillan ismételt megvá­lasztása után helyes a csúcs­értekezlet megtartása még ebben az évben. Hivatalos körök szerint azonban ha a csúcsértekezlet üléseit nem tudják december ele­jén elkezdeni, akkor azo­kat februárra, vagy meg inkább márciusra kell ha­lasztani, minthogy 1960 januárjában és február elején tartják a kongresszus ülésszakát, amely megakadályozza Eisen­howert, hogy ebben az idő­ben távol legyen Washing­tontól. Párizs szerint de Gaulle és Eisenhower között levélvál­tás folyt a csúcsértekezletről. De Gaullenak az a véle­ménye, hogy a kormányfői találkozót lassan és óvatosan kell megközelíteni, hogy eset­leges sikertelenség esetén ls elkerüljék a közvélemény kiábrándulását De GauUe szerint ezért nagyon óvatosan kell össseálláUn! a napirendet, úgy, hogy az már önmagá­ban is a megegyezés remé­nyével kecsegtessen. A fran­cia elnök elsősorban a le­szerelés és az elmaradott or­szágok megsegítése kérdésé­ben lát ilyen lehetőséget. Eisenhower — hír szerint — általában egyetért ezzel a meggondolással, de vala­mivel közelebb áll az angol véleményhez, amely szerint a csúcsértekezletet már önmagáért is érdemes meg­tartani, és rendszeresen kell csúcs­találkozókat rendezni. A New York Times arról értesül, hogy az Egyesült Államok kor­mánya semmiképpen nem ssámit arra, hogy a csúcs­értekezletet Január előtt megtartják. Korábbi időpont esetén a nyugati szövetségeseknek nem lenne elég idejük a ta­nácskozásokra és előkészü­letekre. A New York Times egyébként londoni jelentésre hivatkozva közli, hogy az angol kormány véleménye szerint a csúcsértekezleten esetleg megvitathatnának egy át­meneti megállapodást a nyugati hatalmak berlini -jogainak* elismeréséről. Immár — a mát is bele­számítva — 93 napja tart 500 ezer amerikai acélipari munkás BZtrájkja, amelynek következtében '250 ezer fém­feldolgozó-üzemi és szállító­munkás ls munka nélkül maradt. A sztrájkoló acél­ipari munkások 15 cent óra­béremelést kértek és néhány szociális kedvezményt, ame­lyet o tőkések semmiképpen sem akarnak megadni ré­szükre. Az Egvesült Acél­ipari Szakszervezet, de az amerikai kormány és Eisen­hower elnök közbelépése is eredménytelen maradt és így Eisenhower számára nem maradt más. mint a Taft— Hartloy-törvény alapján kényszeríteni a sztrájkolókat a munka felvételére. Az el­nök erre vonatkozó elhatá­rozását október 9-én jelen­tette be, amikor közötte, hooy hattagú bizottságot ne­vezett ki az acálinari sztrájk­helyzet tanulmányozására és a bizottság jelentésének kéz­hezvétele után — amelvre legkésőbb holnap kerül sor — Intézkedni fon a Taft— Hartley-törvény életbelépte­téséről. vagyis hogy az acél­ipari dolgozók 60 napon be­"V' "A""<k f"1 a munkát. Ez az acélipari sztrájk, amely a hatodik a második világháború befe'ezése óta az Egyesült Államokban, példátlanul hosszú ideje tart már és mintegy három és fél milliárd dollár kiesést okozott az amerikai gazda­sági életben. A sztrájk kö­vetkeztében napi 300 ezer tonna acél termelése marad el és az amerikai Ipar, melv évi 104 millió tonna acélt állít elő — a legtöbbet a ka­pitalista világban —>, most válságos helyzetben van: rendkívül alacsony acélkész­letekkel rendelkezik; kész­lete már szentember máso­dik felében a sztrájk előtti •26 millió tonnáról 17 millió­ra csökkent, ami csak 3 millió tonnával volt na­gyobb, mint a minimális szint, nz °vezett *vas­•artalék* A helyzet e téren az elkövetkező hetekben sem viltozik lényaesen, mert hiszen több hét szükséges ahhoz, hogy az acélipari üze­mek fsmét adjanak árut a ke re''ke d-t emu °k még ak­kor ls, ha a sztrájk a leg­rövidebb időn belül meg­szűnne, erre ped'" s^tmti! ki­látás S tekintve, hogy az acélipar alapipar, amely­től az Egyesült Államok gaz­dasági életének helyzete te nagymértékben függ. elérke­zett az idő. honn n sztráikot az érdekeltek megelégedésé­re megoldják, különben elő­re ki nem számi'ható válsá­gos fordulatok következhet­nek be az amerikai ipari életben. Felmerül a kérdés: tény­leg olvan sokat követelnek az acél üzemi dogozók, hogy V/irten^et nem lehetne telje­síteni? A helyzet az. hogy a sztrájk előtt az acél ivari át­Innos őrnhőr 3,1 dollár volt, aminél csak az építőipari szerelők és a bamaszén­bánváfzok fc-ennnlr többet az Epvesfilt Államokban. Fi­ovelembe kell azonban ven­ni. honv az amerikai a-él­ivnri flzem.ek munkabérekre e*ő Irő'tséoe az elmúlt év vénért a termelés 33—35 szá­zniSka között mozgott a má­sodik világháború eWtt 37 százalékkal szemben. Fmel­let ez évb»n az amerikai acél más. főleg Eurónáből szárma7Ó acéllal szemben 4 százaiáWal volt drágább ez a különbözet ls a gyáro­sok z««bZhen marad. Ez óriási ősszeg, s ha meg ís adnák a munkásoknak a kért 15 centet, akkor is to­vábbi busás haszonhoz fut­nának — befektetés nélkül. Közvél «mén vünkben álta­lánosan elterlertt álláspont az, amit körülbelül úgy lehetne kifejezni, hogy könnyen sztrájkol az amerikai acél­ipari munkás, hiszen • kapja á munkanélküli segélyt, amely fizetése nagyobb fe­lének felel meg s így csak keveset kockáztat. Ez a vé­lemény semmitől sincs tá­volabb. mint a valósántói, mert hiszen csak nébány amerikai államban, ahol a szakszervezet megkötötte a munkaadókkal a szerződést, van Ilyen segélynyújtási le­hetőség. Az ötven állam — Hawalt és Alaszkát nem számítva, negyvennyolc — közül a legtöbben azonban semmit sem kapnak asztráj­lcolók. A sztrájk első 74 nap­jában 700 millió dollár volt az az összeg, amelyet, mint munkabért az acélipari mun­kások elvesztettek, éppen annak következtében, hogy az Egyesült Államokban má­ig sincs olyan egységes rendelkezés, amely azonos, vagy legalább valamelyes segélyezési lehetőségeket biz­tosítana a dolgozók számára sztrájk esetén. A sokat magasztalt ameri­kai sztrájkjogok tehai csak a dicsekvő szakszervezeti és állami vezetők kijelentései­ben létezik, mert ha -az ál­lam érdekel veszélyben fo­rognak* — mint a Taft— Hartley-törvény bevezető szakasza meghatározza, ak­kor a sztrájk törvényellenes. S az utóbbi időben minden sztrájk — például a kikötő­munkások sztrájkja is -ve­szélyeztette* az állam érde­kelt. A Taft—Hartley-tör­vény lényege, hogy az Egye­sült Államok elnöke, bízott­ság kiküldése és annak meg­hallgatása után a törvényel­lenesnek minősített sztrájk résztvevőit felszólítja mun­ka felvételén s az elkövet­kező 60 nap alatt pedig kí­sérletet tesz a közvetítésre, és ha ez ls eredménytelen­nek bizonyulna, akkor a munkásoknak fel kell venni­ük a munkát a korábbi fel­tételek mellett. Ez viszont azzal a következménnyel Jár­hat, hogy az érintett dolgo­zók az első alkalommal új­ra sztrájkba lépnek, ez pedig ismét csak bonyolítja a helyzetet. A világ érdeklődéssel várja, mik lesznek az ame­rikai acélipari sztrájk új fejleményei. Az eddigi öt acélipari sztrájkból négy al­kalommal a dolgozók kerül­tek ki győztesként. Most is nagy ennek a valószínűsége. Perényí István Elutazott Berllrböl a szovjet part* Is kormanvküidottséi Október 14-én a berlin— ichőnefeldl repülőtérről ha­zautazott az a szovjet párt­ás kormányküldöttség, amely F. R. Ko:' v ezetésével részt vett az NDK fennállásának 10. évfordulója alkalmával ren .ezett ünnepségeken. A repülőtéren a szovjet kül­döttség búcsúztatására meg­jelentek Walter Ulbricht, Ottó Grotewohl, az NDK kormányának több tagja, a diplomáciai testület képvi­selői és sok száz berlini dol­gozó. Hruscsov beszéde! mondott Novoszibirszkben (Folytatás az l. oldalról.) kor a cárokat. A császáro- sí javaslatok, amelyeket a kat és a királyokat vezérel- szovjet kormány az ENSZ­tárgyalásokon, hanem a te a szentszövetség létreho- közgyűlés elé terjesztett. A fegyverek erejével szokás zásán6} _ B forradalmi moz- békeszerető népek lelkes fo­galom elleni harc, hatalmuk gadtatásban részesítették meevédése. ezeket a Javaslatokat — Az Imperialisták katonai hangsúlyozta Hruscsov, szövetségei és tömbjel — A német kérdésben és a mondotta Hruscsov — egy- német békeszerződés kérdé­. _„„ „ Wp felől a szocialista országok gében elfoglalt szovjet állás­Hruscsov kitért arra aiter- ^^ má,felól az életük de- pontot jellemezve Hruscsov désre. hogy• tm^ritóista mokratizálásáért & Jobb be- ezeket mondotta; ml a tár­államok különféle paktumo- rendezÓ9éért küzdő néoek gyalázok hívei vagyunk és megoldani. A renxély én a kapilallntn államok s*erve*ete itat és szövetségeket létesí­tenek "védekezésképpen a Hruscsov üdvöztetet küldött a 69 éves Eisenhowernelc ellen irér>""1»"»k. A mai be szeretnénk bizonyítani, lenen »veaeicezesKeppen • NATO-k, SEATO-k és CEN- hoav ha a nyugati hatalmak kommunizmus veszélye ei- TQ k fl múuba tűnnek és vnlóban eguenoetnt akarják en« Hruscsov hangsúlyoz- esl(pán fVUg eml(kük ma_ államaink baráti viszonyá­én hogy a történelem tanú- fad mgq nm népgk nem nak úfját közös eröfeszité­séga szerint ez a vészeiy fűrvek béklvóf a kerilkön és sekkel kell eltakarítanunk a nem valamely más országból harcoJnl fo k jobb )öv6. kavicsokat erről az útról ered, hanem ott van a kapl- mért " Ezek a kavlc,ok „ máso­:sr^fiüK «*Sí - ~ ™ jrisssr. tsJSAnrt lista államokat ugyanaz a KW Minek a mételten kittjük: készek cél vezeti, mint ami valami- feszi,UJ envhülg^Féi­• pei metódiák az igazságot készek vamunk tárgyainU a szocialista államok béke- ———. szerető politikájáról, ha fel­temerik hocrv semmi nem MooVör élelmi«7»re1< fenyeeetl őket, szembehe- ' lyezkednek maid a fegyver­• Eisenhower szerdán töl- getésekre Találkozóink és .^Watl^tömbök S" * X H .".1-4 ^ CCl Ai-Af A n^Unan Al Aon! M (rín töltötte be 69. évét. Adrew megbeszéléseink — írja bemutatója három szovjet városban omolhatnak, m»rt a rettegés Három külkereskedelmi Jackson és James Bucha- Hruscsov - megerősítették ndm ( nekífc QZ fl ret„ nan haidani amerikai elnö- azt a meggyőződésemet, hogy tenfg arneplet m<>sterséaesen va,la]atunk. a mezóga7.da­kök után 6 a legidősebb el- ön kész határozott erőíeszl- szito;tak annak havnoztatá- ^.. élelmiszeripari Zkaz Eovesült Allamok- ba- *tv irrnor- SS?ikmtonie^rr uz: Nyikita Hruscsov, a Szov- 'átt kapcsoltainak és köl- e^atomMalni a Moszk­jetunió Minisztertanácsának csönös megértésének megte- A s a 's7/lda. J*ban £ ^ elnöke születésnapi jókíván- remtése érdekében, kész sík- Msta országokat - jelentet- ^ndezett hogy megtemer­ságokat tartalmazó üze- raszállnl, hogy az egyetemes te ki a *vfő - tesse exportcikketeket a netet küldött Eisenhower el- béke megszilárdítása érde- "orn vezérelték és nem szovjet ^emberekkel. E . .. „„ „„„„MMLnpk az vf>7^rlV aerpsszfv célok. El- hét véf?én Szverdlovszkban nőkhöz. kében megoldódjanak az ienV»7őteg. mi mindig a bé- nvílik magyar élelmiszerki­Hruscsov üzenetében meg- égető kérdések. kének és le- állítás, jegyzi, hogy kellemesen em- Eisenhower elnök válasz- nolitikáiát fo1v*=t,i,k és a bemutatásra kerülő gyü­' , „ , , ... , , ... ... .. . fogjuk folvtetni Pontosan mölcs- és főzelékféléket. lékezik vissza az elnökkel táviratban köszönte meg e(u „nlnAUák nznk a, konzerveket már elküldték folytatott közvetlen beszél- Hruscsov jókívánságait. általános és teljes leszereli- repülőgépen. Egy francia hetilap valótlan cikket közölt az algériai kormány állítólagos tárgyalási készségéről A »Jour de Francé* című Párizsi, de Gaulle-hoz közel­álló hetilap arról írt leg­utóbbi számában, hogy Fem hat Abbasz, az ideiglenes al­gériai kormány elnöke kije­lentette: kész küldöttséget meneszteni Párizsba, hogy de Caulle-lal tárgyalások kez­dődjenek az algériai fegy­verszünetről. Ferhat Abbasz, aki most Rabatban,, Marokkó főváro­sában tartózkodik, szóvivője útján cáfolta meg a párizsi hetilap közleményét. Az algériai kormányfő sző­vivője szerdán kijelentette, hogy Ferhat Abbasz beszélt a Jours de Francé című he­tilap tudósítójával, 6 meg­engedte, hogy fényképeket készítsen róla. Egyidejűleg tárgyalt egy riporterrel a felvételek közzétételéről. A szóvivő azonban tagadta, hogy Ferhat Abbasz kifeje­zett nyilatkozatot adott volna. A Jour de Francé párizsi degaulleista képes hetilap ál­lítólagos Ferhat Abbasz-m­terjúja nagy vihart kavart fel párizsi politikai körök­ben. Altalános vélemény, hogy a hetilap a nyilatko­zat közlésével az algiri "Ult­rák* és a francia szélső­jobboldal más elemeit akarta de Gaulle tábornok algériai politikája ellen hangolni. A Jour de Francé igazga­tója is elismerte, hogy mun­katársa csak fényképfelvéte­lekre kapott engedélyt Fer­hat Abbasztól, eközben elbe­szélgettek és az elhangzot­takat -emlékezetből* írta le az algériai kormány elnöké­nek nyilatkozataként Hoiikvóba utazott a* OJOSZ külkereskedelmi mimsster Kedden Moszkvába utazott Del Bo olasz külkereskedel­mi miniszter. Elutazása előtt nyilatkozatot adott. Kijelen­tette: szeretné, ha utazása elősegítené Olaszország és a Szovjetunió kölcsönös, elő­nyös kereskedelmi kapcsola­tainak fejlesztését. SchaJ beszélt a moszkvai televízióban Dr. Adolf Schflrf, az Oszt­rák Köztársaság elnöke ked­den este a moszkvai televí­zióban beszámolt a szovjet­unióbeli élményeiről. A há­ború befejezése után eltelt 14 év során — mondotta — a Szovjetunió olyan eredmé­nyeket ért el, amelyek az egész világ csodálatát vívják kl. Minden ember, aki ob­jektív véleményt tud mon­dani arról, miként élnek a szovjet emberek, megérti, hogy ez az ország tovább akarja folytatni a békés al­kotómunkát. Nylklta Hruscsov ameri­kai utazásáról szólva, Schdrf kijelentette, hogv az osztrá­kok nagyon örülnének, ha a nagyhatalmaknak sikerülne megenyhíteniük a nemzet­közi feszültséget.

Next

/
Thumbnails
Contents