Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

3 Szerda, 1959. október 14. Vegyészkonferenciát tartanak Szegeden A Magyar Kémikusok Egyesülete holnaptól kezdve Szegeden tartja szokásos évi vegyészkonferenciáját.. A gazdag programú konfe­rencián, amely október 17­ig tart, közel 200 kémikus vesz részt az ország külön­böző részeiből. A vegyész­konferencia így a hazai ve­gyésztársadalom legjelentő­sebb ez évi összejövetelének tekinthető. A konferencián két szek­cióban 45 előadás hangzik majd el, melyek főleg a ka­talitikus folyamatok vizsgá­latára és az anyagok fény­elnyelésének tanulmányozá­sára vonatkozó kérdésekkel foglalkoznak. A katalitikus vizsgálatokkal foglalkozó előadások a Szervetlen Ké­miai Intézetben, a spekt­roszkópiai előadások pedig a Szerveskémiai Intézetben kerülnek sorra. A konferencia ünnepélyes megnyitóját holnap, csütör­tökön 12 órakor tartják a Tudományegyetem Béke­épületének előadótermében. Nemzetközi ipari energiagazdálkodási konferencia Eudapesten Kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében összeült az első nemzetközi ipari energiagaz­dálkodási konferencia, ame­lyet az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és több ipari egyesület hívott össze. A konferenciára 13 európai országból csaknem száz szakember jött el. A konferencia célja a kü­lönböző iparági energiagaz­dálkodás legújabb adatainak ismertetése és az okszerű energiagazdálkodás jövőbeni feladatainak megvitatása Erre mutatott rá bevezető előadásában Anesini Andor, az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület ipari szakosztályának vezetője. A konferencia délelőtti és délutáni ülésén sok felszó­lalás hangzott eh Kínai öntözőberendezéseket tekinte t meg Dobi István Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke hétfőn el­látogatott a Csengtutól északnyugatra fekvő Tu­kiangjenbe. Útjára elkísérte Tung Pi-vu, a Kínai Nép­köztársaság alelnöke, Vang Csen, a szűz- és parlagföl­dek hasznosításának mi­nisztere és Li Ta-csang, Sze­csuan tartomány kormány­zója. Tukiang.ienben Dobi Ist ván megtekintette az ősi kí­nai öntözőberendezést és elismeréssel nyilatkozott a kínai nép ügyességéről. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ott-tartózkodásakor elbe­szélgetett a munkásokkal. Debrft e'mnndta kormánybeszámolóját Debré miniszterelnök ked­den délután négy órakor ol­vasta fel a francia nemzet­gyűlésben az Algériáról, a francia-afrikai közösségről és a francia külpolitikáról szóló kormánynyilatkozatot. A kormánynyilatkozat szövegét hétfőn jóváhagyta de Gaulle tábornok is. Összefogással a homok megnyitja „pénzeszsákjait" Új paraszti élet bontakozik Rúzsán Amikor a rúzsai határt malom, az első közös szer- zsai szőke homok megzabo­jártam s beszélgettem oda- zemény. Gyűlik a vámke- lázása, "térdre kényszeríté­való emberekkel, akik büsz- »"* ^ e.lsö hízófalka szá- se* következik. Ehhez azon­., „ wómMh mara' amit nemsokara be ban még az is szükséges, ken újságolták: a Németh cakamak ádlítani. Kinézték az eddiei lö-okat 20-akat és Ferenc, a Krisztin Illés már azt a házat is, amely- aZ. """f 18° ' ° , meg a Bóka Jani bácsi — ben az első lehetséges al- szazakat mihamarabb vala­ezek igen. Ök már másként kalommal üzletet nyitnak, mennyien kövessék Rúzsán, gondolkodnak. Ök meg a Itt árusítják majd a közös MéS elképzelni is álom­többiek is akikkel együtt gazdaságból kikerülő élei- szeP' hat meg latni> Sazda" vannak, j^bbmódú emberek miszereket, gyümölcsféléket, íanak lenni ennek a föld" 10-20 holddal, mégis neki- s egyéb cikkeket. nek- amikor a ^ kis csiP­vágtak. Az ő elhatározásuk már megvan. Elkészült a szovjet munkajogi alaptörvény tervezete Több szovjet folyóirat az elmúlt napokban közzétette a Szovjetunió munkajogi alaptörvényének tervezetét, amelyet a közeljövőben a Legfelső Tanács ülése elé terjesztenek. A tervezet összefoglalja a Szovjetunió munkajogi tör­vényeit, alapot ad az egyes köztársaságoknak a munl<a­jog tényleges k só­hoz. A törvénytervezet el­fogadása után a szövetsé­ges köztársaságok legfelső tanácsai részletesen kidol­gozzák a köztársaságok munkajogi intézkedéseit. A törvénytervezet 15 fő részre oszlik, többek között szabályozza a kollektív szer­ződéssel, a munkajogi meg­állapodásokkal, a munka­idővel, a munkabérrel, a munkafegyelemmel, a mun­kavédelemmel kapcsolatos kérdéseket. A törvénytervezet például kimondja, hogy 1962-től a Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak mun­kaideje 7 óra, a munkahét nem lehet több 40 óránál. Egyes iparágakban és üze­mekben pedig ötnapos mun­kahetet kell bevezetni nyolc órás munkanap mellett. Munkaszüneti nap előtti na­pon a munkaidő legfeljebb öt óra lehet. Részletesen szabályozza a törvénytervezet a túlórákat. Megállapítja; túlórázni csak az üzemi szakszervezet hoz­zájárulásával lehet. Egy dol­gozó havonta legfeljebb tíz túlórát végezhet. Szabályozza a törvényter­vezet a munkavédelmi in­tézkedéseket, leszögezi, hogy az üzemek vezetősége köte­les mindent megtenni a dol­gozók egészségének, testi épségének biztosításáért. A nők munkáját szabályo­zó törvénycikk többek kö­zött meghatározza a szülési szabadságot: a dolgozó nő­nek szülés előtt és után 56—56 naptári nap szabad­ság jár. s ezen felül a szü­lés után saját kérésére hat hónapig fizetés nélküli sza­badságot vehet igénybe. A törvénytervezet részle­tesen szabályozza a szak­képzést és foglalkozik a szakszervezetek jogaival, kö­telességeivel is. A munkajogi törvényter­vezetet széleskörű vitára bocsátják a Szovjetunióban. Eredményeiket figyelemmel kíséri a világ Láfoga'ás az Orvostudományi Egye em Agyku'a'ó In'ére'é^en EJ EJ El A kölcsönös megbecsülés nagy erőt ad. Meg tudja sokszorozni az emberek mun­kakedvét, akaratát, s még az erejét is. Csak ezt mond­hatja mindenki, aki szétte­kint az első közös napjait, heteit élő rúzsai Haladás Tsz házatóján. A leendő, ter­vezett központi major mesz­sze kint van a falu határá­ban. Ott is komoly munka folyik. Takarítják a termést. Már korábban összeadták a vetőmagokat, s most vet­nek. De dolgoznak a szövet­kezeti tagok bent a köz­ségben is. A szegedi tégla­gyári munkások segítségével már dolgozik a kis daráló­csup parcellák helyett nagy kiterjedésű, száz holdakra menő gyümölcsös táblák, Azután a daráló mellé szőlők váltogatják majd itt terveznek egy villanymoto- egymást. A szilaj homok Nemcsak Rúzsán, még a ros fűrészt Ugy mondják, összefogással megnyitja nagy szomszédos faluban is tud- ha minden akaratuk szerint pénzeszsákjait a nálánál hatják: az új rúzsai Hala- sikerül, még ez is meglesz erősebb ember előtt, akinek dás Termelőszövetkezetről ebben az évben. És azután korábban csak krajcárokat van szó. A falunak nagy a következő esztendők nagy osztogatott, határa van, de érlelődnek lelkesítő programja, a ru- Csépi J. mindenütt az elhatározások. A ruki I. iskola környéki új szövetkezet létrehozói már 16-an vannak. A Hon­véd sor—Kisjárás környéki előkészítő bizottság pedig húsz belépési nyilatkozattal bíró parasztemberből áll. Mind a két kerületben már­is megvan a feltétele an­nak, hogy a kicsi, magá­nos családok erős közössé­geket alkossanak mihama­rabb. A vonakodóknak is egész más ma már a véle­ményük az összefogásról, mint még korábban. A leg­több rúzsai parasztember szavából, hangjából tisztán kicsendül: alábbhagyott, szűnőfélben van az ősi örök­lött bizalmatlanság, mellyel maguk között, a saját faj­tájuk iránt is viseltettek ed­dig. A helybeli, immár te­kinti'• es múlttal rendelkező Kis Imre Tsz-ben is csak azóta boldogulnak jobban, amióta a szocialista együtt­élés szabályai szerint job­ban becsülik, szeretik egy­mást az emberek. Szegeden, a Tisza-parton, a többi klinikák között sze­rényen húzódik meg az Ideg­és Elmekórtani Klinika épü­lete. Itt kapott helyet az egyetem agykutató intézete is. A klinika mindhárom föladatának: a betegek gyó­gyításának, az új orvosnem­zedék oktatásának és a tu­dományos kutatómunkának egyaránt eleget tesz. Külö­nösen ezen az utóbbi terü­leten értek el komoly ered­ményeket, éppen az agyku­tató intézet révén. Az itt folyó kutatómunkát és an­nak eredményeit figyelem­mel kíséri a nemzetközi tu­dományos közvélemény. A kutatómunka lényege A klinikán kerestük föl Huszák István professzort, az idegklinika és az agyku­tató intézet vezetőjét, hogy az intézetben folyó kutató­munkáról és az elért újabb eredményekről érdeklődjünk. — A kutatómunka — mondta — lényegében véve kiegészíti a klinikai munkát. Mégis lényeges különbség van az intézet és a szokvá­nyos idegklinikai laborató­Megtelnek e pajták paprikafüzérekkel Szegeden és környékén piros paprikafü­zérek ékesítik a házak falát, az ereszek al­ját. A községekben sokan fűzik a paprikát, de igazi nagyüzemi feldolgozás csak Sze­geden, a feldolgozó vállalat telephelyein folyik. A vállalat III-as számú telepén 50 fűzőgép segíti a nagy munkát. Van mit füz­niök a gépeknek, s a több száz asszony­nak, leánynak, mert reggelenként hosszú sorokban állnak a kocsik, tehergépkocsik, hogy átadják a frissen szedett paprikát. A hatalmas szárítópajták már többnyire tömöttek. Ezért megtelnek az ideiglenes szárítóállványok is. Ma már elmondhatni, hogy paprikától pirosodik a feldolgozó vállalat területe. Első képünk a paprika­fűző-gépnél, a második pedig a pajtánál készült. (Liebmann Béla felv.) riumok között. Az intézet­ben nemcsak a kórisméhez szükséges szövettani vizsgá­latokat végezzük el, hanem, ami ezeknél sokkal nagyobb jelentőségű, a nálunk még gyermekcipőkben járó élet­vegytani kutatásokkal is fog­lalkozunk. Két idegbetegség, a sclerosis polynsularis és a hasadásos elmezavar oká­nak, kórfolyamatuk kémiai összetevőinek földerítésében értünk el eredményeket. Ezekről több alkalommal beszámoltunk a külföld előtt is. Mindannyiszor elismerés­sel találkoztunk. Körülbelül ennyit tudnék elmondani az intézet munkájáról. Ez a lé­nyeg. Műszererdő kőzött Domonkos Jenő adjunktus "szakvezetésével* járjuk vé­gig az intézet egyes osztá­lyait. Mtod1árt az elektrofi­ziológiai laboratórium ajtaján kono^'o'unk be. Nem ég az ajtó fölött a figyelmeztető pi­ros lámna. tehát bent ép­pen mun1">«,"'ne+ van. Az elektroenkephalográf sűrű dróthálóval szigetelt vizsgálófülkéje fogad ben­nünket. A kis szobának is beillő drótketrec mögött áll a fehér műszerasztal, sok fekete kapcsolóval. — A beteg agy elektromos "lázgörbéjét* raizolja le ez a gép — magyarázza kísé­rőnk. — Itt az erős elektromos impulzusok hatására bekö­vetkező idegrendszeri elvál­tozásokat tanulmánvozzuk — folytatja, ahogv belépünk a következő kis szoba ajtaján —, valamint azt. hogvan reagál az idegrendszer ezek­re az pieVP"iroo<! hatásokra. A kísérleteket természetesen kutyákon és macskákon vé­gezzük. Később a biokémiai labo­ratóriumban valóságos mű­szererdő fogad. A többiek között itt áll egy nagyon igénytelen külsejű, de annál fontosabb munkát végző be­rendezés. A neve fehér je­frakcionáló készülék, s a kü­lönböző molekulasúlyú fe­hérjék elektromos úton való elkülönítését végzi fehérje­oldatokból. Jelenleg ez az egvetlen ilyen működő be­rendezés az országban, s az étetvemrtani kutatások nél­külözhetetlen segítőtársa. Azt is eláruljuk, hogv a gépet kísérőnk. Domonkos Jenő adjunktus maga készítette el, s így az alig került többe 3—4 ezer forintnál, míg kül­földről behozva komoly ösz­szeget kellett volna érte ki­fizetni. — A vérsavó fehérje-anya­gainak elemzésére használ­juk. Ezeknek a fehérjéknek az öszetételéből, előfordulá­suk százalékos arányaiból következtetések vonhatók le a betegséget illetően — fűzi hozzá a szükséges magyará­zatot a gép szerkesztője. A pavlovi kísérleti kamra A készülő izotóp-laborató­rium megtekintése után meg­néztük még a pavlovi kísér­leti kamrát. Személyesen győződtünk meg arról, mi­lyen tökéletes a vastagon párnázott fülke belső szige­telése. Ahogy magunkra­csuktuk az ajtót, süket csönd nehezedett ránk. A fülke fa­lai elnyelnek minden zörejt, minden hangot. — Most még nem tökéle­tes — közli Domonkos ad­junktus, amint kilépünk a fülkéből —, de ha elkészül, tökéletesen elnyel majd minden fölösleges, a kísérle­tek sikerét veszélyeztető zö­rejt. hangot. A navlovi fizio­lógiai laboratórium szintén nélkülözhetetlen segítője ku­tatásaiknak. Az ideg-élet­tan lényegében ezekre, a Pavlov által elvégzett alap­vető kísérletekre és a kísér­letekből levont következte­tésekre épül. Megérdem i a figyelmet A szegedi tudósok ered­ményei sokszor keltettek már megérdemelt sikert nemzetközi tudományos kö­rökben. A Szegedre látogató külföldi tudósok mind elis­meréssel nyilatkoznak az itt folyó munkáról. Több szege­di professzor tagja külföldi tudományos intézeteknek tu­dós-társaságoknak. Kor­mányzatunk megbecsüli és támogatja ezeknek a tudó­soknak a munkáiét is. Bizo­nyítja ezt a 2 és fél millió fo­rintos beruházással létesített központi laboratórium, a Tudományegyetem izotóp­laboratóriuma és még szá­mos intézkedés. Bizonvítiák a tudósok megbecsülését je­lentő kitüntetések. Az elért eredmények pe­dig arról tanúskodnak, hogy Szeeed megérdemli ezt a fi­gyelmet, a nemzetközi tudós köröknek ezt a kitüntető ér­deklődését. Panp Lajos Tanácskozik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség A Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség Tanácsa kedden folytatta ülését. A kanadai nők képviselője he­lyeselte a Szovjetunió lesze­relési javaslatát, hangoztatta, hogy a fegyverkezésre fordí­tott hatalmas összegeken is­kolákat és kórházakat kel­lene építeni. Az algériai nők képviselője felszólította a vi­lág asszonyait, tegyenek meg mindent, hogy véget érjen a francia gyarmatosítók véres algériai háborúja. A nyugatnémet nők kép­viselője üdvözölte a Szovjet­unió leszerelési javaslatát és bejelentette, hogy a bajor nők november 15-én nagy­szabású béketüntelést ren­deznek Nürnbergben

Next

/
Thumbnails
Contents