Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

5 Péntek, 1959. október 9. Mikor jut el az ember a világűrbe? A víz felett úszó légpárnás hajó Egy hónappal ezelőtt a hordszárnyas siklóhajókról írtunk, mintegy bemutatva, hogyan igyekeznek a szerkesztők a hajók sebességének növelésére. Ezt úgy igyekeznek elérni, hogy a légpárnás siklóhajó működésének alapelve azon a felismerésen alapszik, hogy a hajótest alá nagy nyomással benyomott levegő jelentős felhajtó erőt hoz létre és — ha a levegő túlzott elszökéA képen látható SR—NI hajóban egy 435 lóerős repülőgépmotor van, amely a légpárna fenntartására és körülbelül 45 km/óra sebességű hajtásra alkalmas. A hajó mintegy 3,5 tonna. Mióta eljutott hozzánk a világraszóló hlr, hogy 1939 október 4-én mesterséges holrlat lőttek fel a Szovjetunióban, amely tipikus Föld—Hold útitárs, amely egyaránt megkerüli a Földet és a Holdat, egyre többen kérdezik Szegeden ls: valón mikor jut cl ember a vllágűfbet A szegedi érdeklődőknek Nagy Ernőnek, a Technika rima lap cikkírójának szavaival válaszolunk. Rengeteg zöldséget írtak és mondottak ezzel kapcsolatban Nyugaton. Időnként azzal vigasztalják magukat egyesek, hogy az ember fellövése és visszatérése még a Szovjetunióban sem sikerült, s bár ezen nincs csodálkozni való — mint ezt az illetékes tudósok szójából hallottuk —, időnként egy-egy kacsa mégis felszáll valamely soha nem létezett szovjet emberkísérletről. Az ember űrrepülése sokkal komolyabb probléma — erről Hruscsov elvtárs ls említést tett egyik USA-beli beszédében semmint hogy az űrrepülés első két esztendeje megoldhatta volna! Két irányban kell a kérdést tisztázni: a technikus és a kísérletet végrehajtó ember vonatkozásában. Ezúttal az orvosoknak és a mérnököknek rendkívül szoros együttműködéssel együttesen kell megteremtenie mindazt, ami lehetővé teszi, hogy az első űrrepülő ember csaknem tökéletes valószínűséggel épségben vissza is térjen útjáról. A technika vonalán a visszatérési eljárás kialakítása és lehetőleg az embertől független programvezérléses megoldása a legfontosabb, az élettani vonalon pedig újabb meg újabb állatkísérletek és földi emberkisérletek visznek közelebb a megoldáshoz. Mindenesetre egyelőre még ne gondoljunk IBUSZ-utazásra a Holdba.w Egyébként ls ember legyen a hátán (mert hanyattfekve bírja legjobban a gyorsulást) akit fellőnek. Hiszen a legvadabb múrepülésben sem lépnek fel akkora gyorsulásváltozások, mint amekkorákat itt az induláskor és a lassuláskor el kell szenvednie az űrrepülőnek, s közben napokig, vagy hetekig a súlytalanság állapotát -élvezheti* (vagy átkozhatja), mert a kísérleti alanyok reakciója eddig merőben eltérő volt). Ha ezek után azt mondom* hogy valóságos élettáni mértani tudománynak kell kialakulnia az elkövetkező évek során, akkor nyilván arra gondolok, hogy az ember visszatérésének megvalósítása tömérdek műszaki feltétel megvalósulását Igényli s abban mindenki bizonyos lehet, hogy — legalábbis a Szovjetunióban — felelőtlenül nem játszanak az annyira értékes emberélettel. Ugy hiszem, hogy másfél, három óv távlatában reális az ember visszatérése közeli mesterséges holdakról, sőt már ez év végén, vagy a Jövő év első felében elképzelhetőnek tartom a ballisztikus rakéta kísérleti fülkéjében fellőtt ember visszahozását. hajótestet kiemelik a vízből, hogy ilymódon megszabaduljanak a káros hullám-ellenállástól, 8 a leküzdésére szükségei teljesítmény-veszteségtől. Képünkön most egy merőben új és igen jelentős találmányról számolunk be: a légpárnán haladó, lebegő siklócsónakról, amely tulajdonképpen a vízzel már közvetlenül nem is érintkezik és amelyet — akár a Pál-féle légpárnás köszörűt — az alátéttől (Jelen esetben a víztükörtől) nagy nyomású légréteg választ el. Az angol Saunders—Roe hajóépítőgyár által készített sét alkalmas szerkezet-ldalakítással meg tudjuk gátolni — aránylag kis motorteljesítmény árán igen Jelentős terhelés viselésére alkalmas (a légpárnás köszörű működése is ezen a felismerésen alapszik, sőt a Ford-féle légpárnás autó ls ugyanezt a jelenséget hasznosítja). Minthogy a hajótest nem merül a vízbe, látszólag azt hlhetnők, hogy repül. Repülésről azonban a szó igazi értelmében nincs szó, mert a hajó nem hagyhatja el a saját maga által létrehozott légpárnát, a légpárna magassága pedig a hajó méreteinek függvénye. Vízen a tűz ellen ... A Walesben megépült nagy angol petróleumkikötő tűzoltósága számára készül ez, a ma még csak rajzon bemutatható úszó tűzoltóállomás. A kétúszós oltóberendezést két dieselmotor hajtja és fordulékonysága Igen nagy, úgyhogy a tömlőkkel a tűz fészkéhez bárhol oda lehet férni. Kilenc darab 10,2 centiméteres tömlő percenként 14 000 liter vizet, vagy 37 000 liter oltóhabot zúdíthat az égő hajóra. A száguldó Csillog A szovjet "Zvjezda* (Csillag) versenyautót elsősorban az jellemzi, hogy szivar alakú teste rendkívül alacsony. A földtől számított magassága mintegy 70 centiméter és vezetője háton fekve helyezkedik el a kocsiban. A motor lökettérfogata 250 köbcentiméter. A versenyautóval óránként 180 kilométeres sebességet lehet elérni. A jövő feltételezett közlekedési eszközei A nagyvárosok közlekedésének jövője joggal foglalkoztatja a városépítés és városi közlekedés szakembereit A legjobb megoldás keresése hosszadalmas feladat, s nem is biztos, hogy létezik valóban jó megoldás (különösen régi városok esetében!). A cél: a közlekedés gyorsítása, a járművek szállító teljesítményének növelése. Még ha ma a repülőgép nem is játszik fontos szerepet egy-egy nagyváros közlekedésében, aligha kétséges, hogy a jövőben egyre nagyobb szerep jut neki. Persze nem jelenti ez azt, hogy a felszíni közlekedés más formáiról lemondanának, csupán ezek szívesen fogadott kiegészítésére alkalmas a repülőgép. A képen jobbra fent: ilyen sugárhajtású, nagy sebességű utasszállító gépek óránként 3200 kilométeres tempóban két óra alatt szelik át az Atlanti-óceánt É Balra fent: az ilyen négymotoros, gázturbinás légcsavaros repülőgépek (amelyek közé pl. az itt látható Electra, vagy az II—18 tartozik) fogják a kontinensek belső (kis- és közepes távolságú) légiforgalmát lebonyolítani. 750—800 km/óra sebességük erre a célra valóban elegendő ls. Balra lent: a helikopter tökéletesített változata, amely egyszerűbb, jobb megoldása folytán annyira gazdaságossá válik, hogy valóságos légibusz-járatok lebonyolítására alkalmas... Középen lent: a csúcsforgalmi Időszakban továbbra ls a gyorsvasút marad a megoldási lehetőség. Az itt bemutatott egysínú vasút kétségkívül nagyon érdekes, s a jelenleg folyó próbák fogják eldönteni, hogy megállja-e a helyét a Jövő közlekedésében ... Jobbra lent: a háztetőre épült repülőtérről függőlegesen fel- és oda leszálló "távolsági légibusz*, amely 50 utassal, 30—300 kilométer távolságon belül kb. a ml MAVAUT-járatalnlcnak megfelelő feladatokat teljesíthet. Nem biztos, hogy mindez így lesz, de a javaslat kétségkívül elgondolkoztató. RÖMA, 1960... A római ollmpiász nagy kongresszusi termét rejti magában ez az érdekes műszaki megoldású, korszerű betonépület, amelyet az ollmpiász után is helyén hagynak (a többi épület egy részét lebontják). Az épület művészeti kialakításába az olasz éghajlat is beleszólt (rendkívül levegős, szellőzött szerkezet!), a sztatlkusok pedig a modern betonszerkezetek egyik nagyon érdekes megoldását szolgáltatták, Óriás órák A képen látható két óriás óra az energiaipar szolgálatára készült: a délrodéziai Kariba erőműben a periódusszám ellenőrzéséhez fogják felhasználni őket A frekvenciaszabályozó diszpécser feladata az lesz, hogy az erőműből kilépő hálózati árammal táplált -szinkronéra* járását figyelve úgy szabályozza a berendezést, hogy az óra ne maradjon el, vagy ne siessen a másik, -hiteles* órához képest. A két óra szinkronfutása egyben a helyes hálózati frekvenciát ls biztosítja.