Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

5 Csütörtök, 1959. október 41. 2 Jobb lesz-e a Szeged-K?skuv?tiorozsma közti villamosközlekedés ? A Somogyi utcától a kis- ra is a textilművekbe, az hetik csak, addig is azon­kundorozsmai végállomásig sajno6 az aluljárók megépi- ban jól szeretnének utazni tartó 7-es villamosvonal köz- téséig, esetleg esztendőkig is az emberek a 7-es villamos­lekedési nehézségei nem a mai lehetőségek közt uta- vonalon — a jelenlegi kö­újak. Mondhatni az évsza- zik. A városból a körtöltés rülményeken javítva, kok időjárásával változ- irányába utazó viszont már nak, csökkennek, vagy erő- hamarabb jól jár, mivel a södnek, különösen a napsza- Tolbuhin sugárúton a kör­Mentesiiö járatok ? kok csúcsforgalmi időpont- töltésig kétvágányú jaibau. Az egyvágányú vil 1956-ban úgynevezett men­villa- tesítő villamosok, ingajára­mosjárat létesítésének gon- tok közlekedtek a Somogyi lamoskozlekedés egyformán dolatával foglalkozik a Köz- utcától a körtöltésig, a kis­gondot okoz a körtöltésig lekedési Vállalat. ötéves kundorozsmai villamosok kö­utazóknak, a textilművek, a tervé-ben ez szerepel is, kb- zé ^ákelödve^ A csúcsfor­Il-es kórház, a KÖJÁLL, a zelebbi időpontot azonban galmt időkben ez nagysze­kenyérgyár és a kötél gyár rem lehet megjelölni, mert rüen bevált a textilművek j.* ' - mindinkább ezeknek a munkálatoknak és a többi vállalat, intézmó­együtt kell indulniok a Tol dolgozóinak, s gondot okoz maid, ha nyek dolgozóinak könnyebb nyugati ipari körzet betele- buhin sugárút úttestjének és gyorsabb utazásában. Ha pülése mind a körtöltésen szélesítésével, belül, mind pedig azon kí­a Közlekedési Vállalat mint , - -- A kettőt nem lehet elvá- hagyományt ls felújítaná ezt vul teljes lesz. Nem kisebb lasztani egymástól, noha a az ingajáratot, vagy átme­zavart okoz az utazásban a m. kerületi tanácsnak egye- netileg kielégítő más meg­Kiskundorozsmaról Szegedre lőre nincs is pénzügyi fede- oldást keresne, amely még es visszautazóknak sem oz zete a Tolbuhin sugárúti út- ennél Ls megfelelőbb lenne o "Uio Az test szélesítésére. A gondo az utasok szívesen ven­a 7-es villamosvonal, akadályok, az okok mindkét lat azonban nem idegerf tőle, sőt nagyon is helyénvaló nék! Különösen pedig most, _ az emberre kedvezőtlen idő­Eppen ezért kétszer is meg- járás beköszöntésével. Ha gondolandó, hogy felújítsák-e más nincs, és egyelőre nem egyelőre a Tolbuhin sugár- is lehet aluljáró a vasúti púja zárja el ugyanis a sza- ptat> kö',eni rá ami- sorompóknál, akkor oldjuk •hnrt irK-rioirnHAst <*ovik a kor esetleg egy-két év múl- meg átmenetileg a 7-ea vil­esetben közösek. Két sorompó Két vasúti átjáró sorom­körtöltésen, másik a kiskun­dorozsmai vasútállomás előtt. A vonatok menetrend sze­va fel kell bontani az út- lamosvonalon test szélesítéséért. A mun- közlekedési a jelenlegi nehézségeKet és a Közlekedési Vállalat vekvő utasforgalom kívánja, megbeszélései eredményez­Lődi Ferenc .rv kálatokra vonatkozó össz- legalább a körtöltésig, amed­rinti és azon kívüli közieke- dif? a nagvobb és egyre nö­dése hol az egyik, hol a másik, vagy egyazon me­netben mindkét sorompónál akadályoztatja a zavartalan villamosközlekedést, sokszor 15—20 percig is. Ez a zavar pedig minden esetben végig kihat a közel 8 kilométer hosszú 7-es vonalra. A kité­rőkben levő kényszerű vá­rakozásokat ilyenformán ne­hezen tudja összeegyeztetni az utazó a rendelkezésére álló idővel munkába menet, vagy onnan jövet. A prob­léma lényege ez, a megoldá­sa pedig a közúti forgalmat is szolgáló aluljáró megépí­tése lenne a már említett mindkét sorompóinál. Építési és közlekedési anakronizmusként hat ma­napság pályaszinti kereszte­zést létrehozni aluljáró épí­tése nélkül. Ezt annak ide­jén, a kiskundorozsmai vil­lamosvonal építésekor is tud­ták, de sajnos, meg kellett elégedni a lehetőségekkel, mert az aluljárók építésé­nek költségei túlterhelést je­lentettek volna a népgazda­ságnak. S ma nem? Bizony ma is. A megfelelő vízszige­telés és vízelvezetés komoly költségkihatásokkal járna. A szegedi közlekedési rendben azonban mégis élő-eleven probléma a 7-es villamos­vonali közlekedés, annál is inkább, mert a Szegedi Köz­lekedési Vállalat a szóban forgó két sorompónál a pá­lyaszinti kereszteződésért ko­moljr összeget fizet a MAV­nak Zsiga Sándor főmérnök táiékoztatása szerint az újabban kötendő, de még vitás szerződés értelmében évente közel 100 ezer forint ez az összeg. Kedvező forgalomszámlá­lás esetén bizonyára ez a fe­leslegesen kidobott pénz és a külör. pályafenntartás költ­ségei is az aluliárók meg­építését indokol iák. Ez azon­ban egy-két éven beiül sem­miesetre sem várható. Csak a nyugati ipari körzetek ki­építésével egvütt oldható meg végérvénvesen a 7-es villa­mosvonalon tévő közlekedési nehézség; jóllehet alapvető problémaként hat, a közér­dekű kérdések sorrendjében azonban ma mégsem ez a legsürgősebb, legn'óbbis né­hány évig nem. Akkorra vi­szont már odaérünk, hogv a Közlekedési Vállalat új ko­csiszínjei is valahol ott lesz­nek a mai kötélgvár végé­ben. mintegy 80 ezer négy­zetméternyi területen, leg­alábbis ennvit igén veitek és ide kérték a végleges város­rendezési tervben. Szeced-A'Iomás nwniravOdelmi helvzelCröl LAIKCS^ozoii a Vasú as DOKIOZOK Szakszervezete területi taüsap A Vasutas Dolgozók Szak- is még mindig elég sok a szervezetének területi bi- baleseti sérülések száma, bár zottsága az elmúlt hetekben az utóbbi Időben az csök­megvizsgálta Szeged-Állomás kenő tendenciát mutat munkavédelmi helyzetét. A A nyilvános ülésen igen tapasztaltakat a helyszínen, sok dolgozó vett részt, s el­nyilvános ülésen vitatta mondották maguk észrevéte­meg. Megállapította a terű- leit is. A felsorolt hiányos­leti bizottság, hogy az el- Ságokból már az elmúlt na­múlt három év alatt Szeged- pókban többet megszüntet­Állomáson általában helye- tek, mint például a Tisza­sen alakult a munkavédelmi pályaudvar talajegyenetlen­tevékenység. A havi szem- ségét, amely ugyancsak bal­léket rendszeresen megtart- eseti forrás volt. T. K. ják, s intézkednek a hibák megszüntetéséről ls. Hiányosságként állapította meg, hogy a beruházásokat igénylő munkavédelmi hiá­nyosságok megszüntetése igen hosszú időt vesz igény­be. Néhány, még ma is meg­valósításra vár. Például Sze­ged Átrakó Állomás árurak­tára olyan rossz állapotban van, hogy az árukezelés már veszelvt rejt magában. Sze­ged Tiszapályaudvaron egy elavult rossz kocsiszekrény a vonatkísérők és kocsiren­dezők tartózkodási helye. A személypályaudvaron pedig nem megfelelő a lámpake­zelől helyiség, mert szellőz­tetési lehetősége nincs biz­tosítva. A viszonylag jő munkavé­deűmá tevékenység mellett Szegedi dalosok Eger ben A MÁV "Hazánk* Mun­káskórusa a nagymúltú Egri Dalkör meghívására hang­versenyt adott a városi mű­velődési ház dísztermében. A tapasztalatcserére összese­reglett fiatal és idősebb kó­rustagok, valamint az Egri Pedagógiai Főiskola énekka­rának tagjai lelkes tapssal viszonozták a szegedi vas­utas-dalosok színvonalas elő­adásban megszólaltatott kó­russzámait. A 70 éves jubi­leumra készülő MÁV "Ha­zánk* Munkáskórus közeli önálló hangversenyének leg­jelentősebb számait mutatta be. A műsor felölelte a régi mesterek kórusművészeté­nek gyöngyeit, továbbá az operairodalom legnépszerűbb kórusszámait, valamint a XX. század nagy orosz és magyar mestereinek férfi-, női és vegyeskari kompozí­cióit és tömegdalait. A több mint 20 számból álló hang­verseny fényét emelte Bús Ferencnének és Juhász Fe­rencnek, a kórus szólistái­nak közreműködési. A szegedi dalosok, művé­szeti vezetőikkel az élen, is­mét tanúságot tettek Szeged kórusmozgalmának majd év­százados múltjáról és fölfelé ívelő jelenéről. Egyben a vi­déki dalosok összefogását is elősegítette ez a tapasztalat­csere, hiszen a hangversenyt követő találkozó és közös ki­rándulás után azzal búcsúz­tak: Viszontlátásra, Szege­denl Szécsi József Kfce'ebb Róku^oz És addig mi lesz? — kér­dezi az olvasó. Az elképze­lések szerint a volt rabte­metőtől egv mellékággal va­lahogv közelebb hozzák az Izabella h'd irárivába a do­rozsmai villamos vonalat, te­kintve. hogv esetleg egy-két­száz métert még mindig johb gvaloeoini. és a rókusi ná­Jyandvartól hamn»-aV>h villa­most érni, mint körülkerülni a fél várost, és azt is csak késésekkel. Aki viszont K's­kundorozsmáról tart tovább­Versenj híradó a Gyufagyárból Rönkfa, vegyianyag, papír, használása terén, mint eb­darabbér, törzs- és munka- ben a hónapban. Néhány bér megtakarítása, munka- évvel ezelőtt még 44 deka fegyelem, baleset —, ezek- papírt használtak fel ezer nek a tényezőknek alakulá- dobozhoz, a norma most 41 sa képezi alapját az ország dekagramm. A szeptemberi két gyufagyára, a budafoki eredmény viszont nem egé­és a szegedi között folyó ve- szen 40 deka. Ezzel együtt télkedésnek. Akárkitől kér- természetesen csökken a se­deznénk, mindenki azt állít- lejtes dobozok száma is. A ja, hogy ilyen intenzív, sok telep dolgozói a kongresszusi haszonnal járó munkaver- munkaversenyben vállalták, seny még sohasem volt az hogy 15 százalékra csökken­üzmben, mint ez a mostani, tik a dobozfiókok selejtjét, amely a pártkongresszus Már augusztusban és szep­tiszteletére indult. temberben is két százalékkal Mit mondhat tehát az kevesebb selejttel dolgoz­eredményekről a verseny- tak a Szegedi Gyufagyár­híradó? ban. Például azt, hogy a rönk- A szép eredmények mellé fa-megtakarítás nyolc száza- kívánkozik még a versenyhír­lékkai több, mint amennyi adóban két olyan tény, mely az utóbbi öt esztendő átlaga, nagyban elősegítette ezek lét­Vagy: a normához viszonyít- rejöttét. A harmadik ne­va, hét százalékkal kevesebb gyedévben egyetlen igazolat­vegyianyagot használtak fel, lan hiányzás sem volt az ami annál ls inkább lénye- üzemben. Ez az egyik. A ges, mert nagyrészt import- másika? a balesti statisztt­ból származnak. (A gyufa ka mutatja. Tavaly az első fejének fele káliumklorát, három évnegyedben 31 üze­amit külföldről szerzünk be.) mi baieset történt, az idén Az önköltségcsökkentés ter- . ven felüli üzemi eredménye ™ndossze öt- Tagadhatatlan, — augusztus végéig számol- h°ey a megnövekedett mun­va — 341 ezer forintot ho- kafegyelem, és a körülte­zott. Szeptemberben sem kintő biztonságos munka is emelkedett az önköltség. A 2 millió 400 ezer forintos költséggel, emeletráépítéssel bővíti a városi tanacs a rókusi általános iskolát A jövő hónapban ünnepli 38 jól képzett tanító és ta- nikai oktatás kap itt méltó a rókusi általános iskola nár neveli a gyermekeket, helyet. Egyemeletes, négy­fennállásának 30. évforduló- A 24 tanulócsoport közül 6 tantermes, jól felszerelt po­ját. 1929 november 1-én a zenetagozatú. A rókusi mun- litechnikai -vár* épül itt a régi rend urai, élükön Kle- kásgverekek nemcsak az él- rókusi általános Iskola di­belsberg Kunó kultuszm;- talános műveltséget sajátít- ákjai részére, mszterrel nagy csinadratta- ják el> hanem a zene biro- Nehéz, speciális feladatot val avatták fel a rókusi al- dalmát is meghódítják. vállaltak a Csongrád megyei lami elemi népiskolát Építőipari Vállalat dolgozói. Háromszáz kisdiák tizen- Gondot okoz a tanítás Az emeletráépítés komoly négy nevelővel foglalta el az A „minta1cV„lD„ uw.™ szakmunkás! feladat: le kell új iskolát. Ma viszont 766 ^íTkTtY^ általános iskolás tanul itt és nács 2 millió 400 ezer forin- helyezni s arra kell majd tos beruházással emeletet felhüzni' az üj emeletet. A epit az iskolara Az epitke- tervek szerint ebbeT1 az év_ zés nagy gondot okoz az 1B- ben 600 ezer forintot keiiene tola muokíjtak megszer- beépítenl. De a dolgozók yezésében. Szeptemberben igyekeznek minél előbb át­- a ™unkát az adni az elsóemeteti tanter­epitők födémbontással, ami meket. Előreláthatólag két­azt jelenti, hogy az első- három hét múlva ^e^ emeleti termeket ki kell a födémcserét, s akkor már 9 at ke?1 ,adm az megkezdődhet a tanítás, építőknek. Az iskola vezetői a gyár fennállása óta talán először értek el olyan kima- senyből gasló sikert a dobozpapír fel- következménye. kongresszusi fakadó munkaver­lelkesedés Milyen lesz a fűtés ezt a következőképpen oldot­ták meg: két osztályt a Csongrádi sugárúti általános Építkezés közben újabb iskolába helyeztek át, egy probléma jelentkezett. Le osztályt pedig a Mérey utcai kell bontani a kéményeket, iskola fogadott be. A vívó- Ez külön gond, hiszen itt a termet is osztályteremmé fűtési szezon. A szakembe­alakították át. Ezenkívül a rek a kéménveket eternit­felsőtagozatú osztályokat csővel akarlak helyettesí­összevonták. Ez némi zavart teni. Remélik, hogv ez si­okoz a tanításban, de a diá- kerül ls. Az eredeti tervek kok és a nevelők szívesen szerint az iskola központi vállalják, hiszen most már fűtést is kapott volna. Ezt valóban szép, korszerű isko- azonban időközben módosí­tották. s a még gazdaságo­sabb fűtési lehe+őséggel szá­„Nagyon örülök, hogy megismerhetfem Szegedet" Szeged, e szép magyar vá- zunk új homlokzatot kapott ros neve nem ismeretlen Bmo valósággal új ruhát öl­Brno lakosai előtt. Mint test- tött. vérvárosnak, nemcsak ne- Jó bevezető volt ez szá­vét ismerik, sokat tudnak munkra a további munká­már a brnóiak Szeged életé- hoz, mert Brnóra még sok­ról is. Ehhez nagyban hoz- sok munka vár. Városunk­záiárultak városaink veze- nak például sok új lakásra tőinek kölcsönös látogatásai, van szüksége. Kerületünk­Amit a brnói vezetők Szege- ben 1965-ig 21 ezer új la­den láttak, azt nem tartót- kást kell építenünk. Ezek­ták meg maguknak, hanem nek javarésze Brnóban lesz. a Csehszlovák Kommunista 1961-ben, úgy tervezzük, Párt helyi lapjában, a Rov- hogy a gépipari nemzetközi nosztban mondották el vá- vásáron kívül országos me­rősünk és környéke lakói- zőgazdasági kiállítást is nak. így már egy kicsit is- rendezünk. Az idegenforga­merjük a szegedieket. lom zavartalan lebonyolítá­sára egy 690 ágvas, azaz 302 A MAGAM RÉSZÉRŐL szobás szállodát építünk, s örülök, hogy a Délmagyar- a közeljövőben befejezzük, ország és a Rovnoszt test- A közlekedést új villamo­vérlapok baráti testvérkap- sokkal, trolibuszokkal bő­csolata lehetővé teszi szer- vítjük. kesztőlnk számára vidékeink kölcsönös megismerését. Ez BRNO KERÜLETÉBEN a mindkét fél számára hasz- földművesek az egész ter­nos. mőföld 87.9 százalékán ter­Én az első brnói nemzet- melősíövetkezetekben gaz­közi mintavásár izgalmas dálkodnak. 843 termelőszö­napiai után érkeztem Sze- vetkezetbe tömörültek dol­gedre. Ez a nagvszerú 14 gozó parasztjaink a brnói nap sok ország géoinari kerületben. Az a tény, hogy mérnökei, munkásai ügyes- ma már ilyen nagy túlsúly­ségének, szakmai felkészült- ban a szocialista nagyüzemi ségének volt nagy bemuta- gazdálkodás, ez érezteti ha­tója. Külön öröm volt a mi fását terméseredményeink­számunkra, hogv a szocia- ben is. Városunk élete egy­lista tábor országai állították ben. a körülbelül másfél­ki a brnói vásárban a leg- millió lakosú megye gazdag iobb evártmányokat Kétmil- életének tükre is. Az idén jő lió 500 ezer ember, ebből 13 termést takarítottunk be* ezer 500 külföldi (44 ország- bár földjeink minősége a hói) láthatta, hogy a szocia- hegves tájon közel sem jár lista országok sok gvártmá- a Szeged környéki földek: nyukkal felülmúlják a kapi- minőségéhez. Mégis az árpa talista országok généit. átlag 25—30 mázsát hozott Városunk jól felkészült a hektáronként, a búza 30 má­mintavásárr, A megműtás ^ ^"^z/áílSí napjaig 40 önkiszolgáló bolt w ezer holdon termeltünk létesült. Az utcák a brüsz- az Idén kukoricát. A zöldta­szeli világkiállítás mintája karmány hektáronként átlag szerint kaptak ÚJ világítást. f00 mázsát hozott, helyen­„. , 7 , . , ., ként 900—950 mazsa is ter­Városunk lakosai sok társa- mett e£Cy hektáron Termelő­dalmi munkát végeztek a szövetkezeteink másodvetés­parkok és a városszépítés ként igen sok silókukoricát érdekében. Igen sok lakóhá- termeltek. Még a tenger szí­ne felett 700 méter magas­ságban fekvő területeken is termeltek az idén silókuko­ricát. Ezt nélkülözhetetlen­nek tartják a modern állat­"nvésztésben. Kerületünk most újabb lé­nésre készül a szocialista mezőgazdaságban. A legmo­dernebb állattenyésztési és "rmelési módszerek beveze­'ósóre. a föld tcmel^ke­nvehbé tétoisre. Ez nagy mnnkq lesz, mert a talaj gvökpres megjavítására s Tiozőaazdneácrl használtra "gió alkalmassá tételére '061-től lí)7S-ie kétmilliárd koronát irányoztak elő. Ez a munka 110 ezer hektár tőidet tesz termékenyebbé, tó lenne, ha úisáeiaink — a Délmaevarország és a Rov­noszt — kölcsönösen ismer­tetnék a termelőmunkában 'zerzett ha«znos tapasztala­tokat. hoz7áiámlnának ah­t>oz. hogy szakemberek, me­-öizazdasági dolgozók, ma­gvarok és csehszlovákok cse­cáibptnák ki tapasztalatai­kat lanjainkban írott cik­kotkkel. Én nagvon örülök, hogy közelebbről megismerhettem ^regedet és környékét. Biz­'osra veszem, hogy sok olyan dolgot látok majd, amelvekről írhatok Brno 'okosainak, a Rovnoszt ol­yasainak, s ezáltal kö-mi°t4b­-ől megismerhetik maid r>él­ttgg-arország lakosainak éle­tét. Mares Vitezslav, a Rovnoszt szerkesztője. Brno. Iájuk lesz. 8 úi tantorom mólnak. Ha a Csongrád me­* —A-^ni, o, R5'ei tanácsszékház elkészül. A második, vagyis az uj _lv.t „_ Fram,'5 eí,4wi emeleten szép, nagy, világos a rókusf áltl­nyolc tanterem épül. Ezen- ld.®' a „a1*£ kívül előadóterem, két szer- ^fe^ek .zerint 1960 au­AJ tune let rá h űzá<tón iVüHe íusriTs^oZadláfát Z a meglévő épületen is. így például az első emeleten kor­szerű orvosi rendelőt ala­kítanak ki várószobával. tetősének. Az új nyolc tan­terem lehetővé t»sZ{i hogy ebben az iskolában meg­szűntön a két műszak, s Ugvanitt bővíük a nevelők csak d<11p,ött tanítanak let szobáját is. A földszinten pe- A következő évben ped'e dig a nanközi otthon kony- még létszámemelkedésre is háiát helyezik megfelelő he- számítanak, hiszen a Marx Iviségbe, s tálalót is epfte- ^ ^^ egv részéh61 Az udvaron is jelentős Me járnak majd a gyer­építkezés folyik. A politech- mekek. \y. IRAKI KOMMUVSTA PART KÖVETELI HELOU SZABADOVBOCSATASAT Az Irafci Kommunista P&rt Központi Bizottságnak titkár­sága Üzenetet küldött az Al v'lda rímű libanoni iannak. Az üzenet az Iraki Kommunista "árt együttérzését 'e'ezi kl az 'rakl kommunistákkal Helou elvtárs szabadságáért folytatott bnreuVban és követeli, hogy az Egyesült Arab Köztársa­ság ha»ésá-ai hagy'ák abba a lthanonl hsza»l kínzását és azonnal engedjék öt szabadon. IDŐJÁRÁSJELZŐ ORVK A sválcl piacon nemrég ÚJ típusú karórák Jelentek meg, amelyek a levegő páratartalma alapján előre Jelzik az Időjá­rást

Next

/
Thumbnails
Contents