Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

3 Csütörtök, 1959. október 39. 2 Egy fürt: 4 kilogramm Ignatyenko több mint tíz éve kísérletezik köz£p-ázsiai szőlőfajták termesztésével háztáji gazdaságában. Idén 0,07 hektárnyi területen gazdag szőlőtermést ért el: 3565 kilo­grammot. Ignatyenko 8 fajta szőlő 23 fürtjét mutatta be az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A legtöbb fajtá­nál egy-egy fürt felső súlyhatára 4 kilogramm körül volt. A szakértőbizottság Ignatyenko szőlőfürtjeiről kiváló ér­tékelést adott és elsőosztályú oklevéllel tüntette ki. Alekszej Ignatyenko egyik legjobb dolgozója a krasz­nodári határterületen levő "Október 40 éve* kolhoznak. Képünkön: Alekszej Ignatyenko az általa termesztett jó­kora szőlőfürttel. a Ülést tartott Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Koszorúzások az NDK megalakn'ésáoab tized k évfordulója alkalmából A Német Demokratikus megkoszorúzták a magyar Köztársaság megalakulásá- hősök emlékművét a Hősök­nak tizedik évfordulója al- terén, majd a Szabadság té­kaimából Walter Wesper, a ri szovjet hősi emlékművet. Német Demokratikus Köz- Elhelyezték a megemlékezés társaság budapesti nagykő- virágait az emlékműveken a vete és a nagykövetség mun- német népi rendőrség köz­katársai szerdán délelőtt ponti művészegyüttesének tagjai is. A koszorúzásoknál jelen voltak a Külügyminisztéri­um, a Honvédelmi Minisz­térium és a fővárosi tanács képviselői. A Szabadság téri emlékmű megkoszorúzásánál ott volt T. F. Stikov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­A Központi Népi Ellenőrzési te, s a nagykövetség többi Bizottság szerdai ülésén meg- tagja js hallgatta és tudomásul vette az elnökség beszámolóját az elmúlt időszak munkájáról, a befejezett és folyamatban lévő vizsgálatokról. Befeje­ződött többek között a ne­héz bőrök és hasitékok fo­kozottabb felhasználásának vizsgálata, valamint a sza­natóriumi beutalások rend­szerével kapcsolatos vizsgá­lat Megvitatta és jóváhagyta a társadalmi tulajdon vé­delmének vizsgálatáról szóló jelentést, valamint a feles­leges készletekkel kapcsola­tos országos vizsgálat meg­állapításait foglalta össze. A KNEB ezután elfogadta a dolgozók szociális ellátásá­nak egyes kérdéseit érintő, valamint az idegenforgalom­mal kapcsolatos vizsgálatok programját. Nemcsak s/emélyforoa^mat bonyolít le a Szorey-Veúre^aza vona poiio géptiocsijarat I,apunkban illő mód el­búcsúztattuk a régi, pöfögő vicinális vonatot, melyen egy nemzedék utazgatott, közöltük az új autóbuszjá­rat menetrendjét is. Ne fe­ledkezzünk azonban meg nrról, hogy a személyfor­galom lebonyolítása mellett a teherfuvarozás is a 42. Autóközlekedési Vállalat fel­adatává lett a vasútvonal megszűnése óta. Szőreg—Vedresháza vi­szonylatban az összes teher­és darabáru-forgalmat gép­kocsival bonyolítják le, vas­útról közútra, és megfordít­va. közútról vasútra is. Ok­tóber elseje óta — ekkor vette át a fuvarozást az au­tóközlekedés — 1600 má­zsa terhet mozgattak meg az új vonalon. Tíz vagon kü­lönféle árut. köztük beton­elemet, valamint cukorré­pát jelent ez a mennyiség. Persze a teherforgalom le­bonyolítása nem olyan szub­jektív, szem előtt lévő do­log, mint a személyszállí­tás. Nem ébreszt fel emlé­keket, nem szül különösebb gondolatokat. Bátran állít­hatjuk mégis, hogy legalább annyira hozzátartozik az élethez, mint amaz- A né­hány napja megszűnt vasút­vonal modernebb utóda — a gépkocsi — becsülettel tölti be mindkét örökségét. Szívesen segítik a tsz-eket az üzemi dolgozók és a kiszisták Az elmúlt napokban sok százan törték a kukoricát A kommunisták kezdetné- szükséges volt a társadalmi nyezésére a szegedi üzemek munkások szorgos keze a és különböző vállalatok dol- termelőszövetkezetekben. Si­gozói jelentős segítséget nyű j- elni kell a kukoricatöréssel, tanak a városi és járási ter- a cukorrépa-, vagy éppen a melőszövetkezeteknek. Ez az paprikaszedéssel. A jövő évi úgynevezett "patronálás* termésre is gondolni kelL igen sokrétű. A hajójavító Még mindig vannak töret­vállalat például önköltségi len kukoricatáblák — pedig áron készített kalapácsos da­rálókat a tápéi Ady Tsz-nek, az újszegedi szövőgyár a kü­bekházi Sarló-Kalapács Tsz tagságát segítette ki új da­rálóval és szekérmázsával, a DÁV munkásai a szőregi, a gyufagyár dolgozói pedig a tiszaszigeti tsz-ben szereltés a villanyt. De lehetne még más üzemeket is kiemelni: a kenderfonógyárat, a vágó­hidat, a jutaárugyárat, a fémfeldolgozót, a kéziszer. Egy-két tsz-be, a Táncsics­ba, a Dózsába és más he­lyekre, még mo6t vasárnap is ellátogatnak a kiszisták. Jól teszik: a társadalom meg­becsülését vívják ki maguk­nak. Rosszul sem jámak — hiszen ezek helyére leginkább az őszi kalászceok kerülneK, melyeknek elő kell készíteni a talajt. Félő viszont, hogy beáll Számos iskola fiatalsága már egy esős időjárás, s aztán f1 határozta, hogy a a tsz-ek az utolsó fillérig kifizetik a munkájukért járó bért. visszaveti a szántást. Száz szónak is egy a vége: a városi dolgozók ismét szí­vesen segítenek falusi szö­vetségeseiknek. Vasárnap az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat közel száz dolgozója tört le 10 kataszteri hold ICISZ-szervezetre bízza eze­ket a becsülettel megszol­gált forintokat: fordítsa mindannyiuk érijekében kul­turális, sportcélokra, vagy éppen kirándulásokra, tea­délutánokra. A SZEGEDI KÁBELGYÁRRÓL Három hónappal eltolódott az építkezés — Késve érkeznek a külföldi gépek . . , „ kapott tanács közbenjárására a Sze- nak, dolgoznak. Tized, s szá­Miota szarnyra a h(r gedi Építőipari Vállalat el- zad milliméterekkel is tud­Szegeden, hogy kábelgyárat vállalta a munkálatokat. niuk kell számolni. — A létesítenek a városban, nagy , , , , , „szakmunkásoknak alapos is­érdeklődés nyilvánul meg a Az alkepzesre meretekre kell szert tenni, lakossáe köréhen az úi üzem pestre mert a szegedl gépek meg lakossa^koreben az uj_uzem küldött szegedi szakmunká- modernebbek lesznek, minta sok egy csoportja — látva budapestiek. Egy-egy buda­az építkezés megkezdése kö- pesu gépen általában 10—20, rüli huzavonát — olyan ké- esetleg 50 méter huzalt szi­réssel fordult a vállalat getelnek percenként mű­igazgatóságához, hogy te- anyaggal. A Szegedre kerü­gyék lehetővé számukra lő modern gépek között már Szegedre való visszautazásu- olyan is lesz, amelyikkel 200 kat, hogy maguk kezdhessék méter huzalt szigetelhetnek meg az építőmunkát. Olyan be műanyaggal egy perc gondolat vezérli őket, ha alatt. A fejlettebb technika már egyszer Szegedre küldi nagyobb képzettségű mun­őket a vállalat, bizonyára ká5t * igényel. Ezért nem munkával is ellátja őket, s szabad. , elmulasztaniuk a fogtak hozzá A termelő- mp£?kp./f,nrihet a mun- szegedieknek a megfelelő át­iránt. Az újságok, főváro­siak és vidékiek egyaránt több ízben írtak arról, hogy még az idén megkezdi a munkát az új gyár egy rész­lege a volt tüzérlaktanyá­ban. Ahhoz azonban, hogy gépeket tudjanak felszerelni, bizonyos átalakításokra, építkezésekre van szükség. Mindeddig azonban csak a gondnoki lakás és a ven­dégszobák kialakításához végre megkezdődhet a mun­ka a létesítendő szegedi ká- ., . t) belevárban Most már tudJuk' ki a ki" Sróo a naev nekibuzdulás vitelezö> hogy ma már nem Szép a nagy nekibuzdulás ^ udvari) hanem az utcai UJ ^v™,^, „ df. ugy énítkezésnmTgke7dé! épületbe telepítik a TMK­Budapesti Kábel- és Sod- utja az epitkezes megkezae- műhelyt kaoiuntraans'zeeediek «olEk. TZZny^t- Vajon mikor kezdik meg a isii^laV S ürítéséért felelős honvédségi termelőmunkát az új üzem­vezetőknek és a kábelgyár cen • budapesti vezetőinek kell az — December elején meg­ügy jelentőségéhez, komoly- kezdjük a munkát a TMK­ságához mérten intézkedni- üzemrészben — mondotta ük. Ne az esztergályosok, la- Zentai Ernő igazgató. Az itt katosok bontsák a falat, dolgozó munkások feladata vagy építkezzenek. Az ő fel- lesz a Szegedre küldött gé­adatuk, mint ahogy azt a' pek felszerelése és a kiegé­üzem építését még nem kezdték meg. Az elmúlt napokban láto­gatást tettünk a létesítendő új üzem anyavállalatánál, a kérdésére: miért húzódnak az új üzem kialakításának munkálatai. Zentai Ernő, a gyár igazgatója elmondotta, hogy első lépésként a kar­bantartóműhelyt akarják ki­alakítani. Ez az üzemrész az eredeti tervek szerint az ?^kvofnIatíPetetMégsem ^m ^napja aláíri szerzö- szító ^készítése. ezt az épületet kapta át a vállalat elsőnek, hanem az dés is rögzíti, szakismeretek a szükséges elsajátítása. Mint ahogy magunk is ta­szamgyárat és a többieket — kukoricát Szőregen. nkitaiek segítségéért méltán Az ifjúkommunistákkal az hálásak a szóvetkezeti dol- élen megmozdullak a közép­gozo parasztok. és felsőiskolák fiataljai is. Felreertes ne essek: a tsz- Az elmúlt hetekben az új­eket nem azért segítették a szegedi Haladás Tsz-ben az munkasok, mert elesettek, ipari tanulóiskola, a Szabad­szegenyek volnának. ság Tsz-ben az egyetem, a Legtöbbször azért kérték védönőképző intézet, a Tán­és kapták a segítséget, csics Tsz-ben a pedagógiai mert sürgősen, azonnal főiskola, a Dózsa Tsz-ben az szükség volt valamelyik erdészeti technikum és az gép megjavítására egyetem gyógyszerész kará­a mezőgazdasági munkák el- rak diákjai végeztek jelen­végzése miatt. E célt szol- tős munkát. Dicséret illeti a gálta az a sok ezer óra is, tudomány- és az orvosegye­amit a városiak dolgoztak a tem hallgatóit is, de még falun, vagy éppen a szegedi számos más középfokú jsko­tsz-ekben. Az idei, különö- lát, a vasútforgalmi és a köz­sen bő termés — mely a gazdasági technikumot, a szövetkezeti gazdálkodás fö- MÁV fiúnevelő intézetet és lényét igazolta — gyakran így tovább. Ha valamelyik nehéz helyzet elé állította a iskola kimaradt a felsoro­tsz-ek tagságát. Kevés volt lásból. az éppen annak tud­a munkáskéz, s félő volt. ható be. hogy nagy lesz a szemvesz- ezeket a munkákat nem teség például az aratáskor. szervezik, maguk az isko­Nos Algyőn 36. a tápéi Ady lai KlSZ-szervezetek be­Tsz-ben mintegy 40, Üllésen szelik meg esetenként a pedig 12 napi munkát vé- tsz-ekkel, peztek a szőrmegyár, a MA- vagy azok keresik meg őket. H ART, illetve a pincegazda- korábbi kapcsolatból adódó ság munkásai — hogy csak ismeretség folytán, néhány példát említsünk a Örömmel és szívesen vég­sok közül. Az időjárás is zik tehát ezt a munkál nem­úgy alakult, hogy gyakran csak az üzemi dolgozók, na­kevésnek bizonyuit a mező- nem a tanulóifiak is. Jellem­gazdasági munka időbeni ző. hogy a múlt szombaton elvégzéséhez a tsz tagsága, például a Felszabadulás Tsz­Ezért végeztek el például a ben háromszáz orvostanhall­gvógvszertár vállalat dolgo- gató — köztük szigorló őr­zői hatvan napi kapálást vosok is —, vasárnap pedig Forráskúton, más üzemek a Dózsa Tsz-ben mintegy 80 munkásai pedig más terme- gyógyszerészhallgató dolgo­lőszövetkezetekben kapáltak zott. A vontatók alig gvőz­— a szükséghez mérten. ték hordani a kukoricacsöve­A gazdag termés időbeni ket, melveket a vidám mun­betakarítása miatt ismét kacsapatok letörtek. — Milyen gépeket hoznak Szegedre? utcai részt. Ez megzavarta a £ mZ ~ Még ebbe" f éVbe" tervezési munkát s az épít- ^mukra^mÍretfen moTzl- 8 D™AVAG ál* . , , , ., nata van a kábelgyártásnak, tal készített 60-as muanyag­honappal kitolta. a gépek javításának, szere- tömlőző-gépet. Itt a pesti A beszélgetés időpontjá- lésének, amelyekkel bizony gyárban pedig egy 90-es gé­ban még az építéskivite- még sokáig kell ismerked- Det készítünk és kíildiük le lező vállalattal sem kötötték niük Közülük néhányan fet keszltunk es kuIdjuk le­meg a szerződést. Azóta a igen heiyesen, továbbra is Kgy nyugateuropai cég szál­szegedi pártbizottság és a Budapesten akarnak marad- üt további három gépet. ni, hogy jobban elsajátítsák Ezek azonban csak az első eljövendő munkájuk fogá- negyedévben érkeznek meg, sait, titkait. Kétségtelen, hogy már ed­dig is komoly sikereket ér­tek el a szegedi szakmunká­sok. Ezt saját maguk szor­nem úgy, ahogyan azt ko­rábban terveztük. A kiegé­szítő gépeket, felszereléseket és a szerszámokat már kije­galmá"ak', s ,az ökf tan'" löltük és a meglévő tartalé­régl kabelgyari szakmunká- ° soknak lehet köszönni. Ilia kokbo1 adJuk Szegedre. Or­Ottó, Pálfai Miklós, Kovács sózó és tekercselőgépeket Imre műszakvezetők, Shol- részben Pesten és részben a nik József műanyaglakatos g di TMK-műhelyben ké­és mások kongresszusi fel- .... , ajánlásként vállalták, hogy KZltunk- Ezzel kezdjük Sze­december végéig átadják sok geden a termelőmunkát. A évi tapasztalataikat a sze- műanyagtömlőzés, a kábel­gedieknek Viszont a szege- gyártás csak 1960 első ne­diek is felajánlasokat tettek .. a kongresszus tiszteletére. gyedevebe" kezdődik meg Ez olvasható az üzemi nagy Szegeden, versenytáblán: "Juhász Jó­zsef, Gulyás Antal, Babos Antal és mások vállalták, hogy a munkamódszerek át­vétele után a műanyagtöm­lőzésben 100 százalékos tel­jesítést érnek el«. Határ­időként decembert jelölték meg. Közülük többen már teljesítették vállalásukat. Például Juhász József, a Ru­Hány munkástfoglal" koztat majd az első lépcső — tehát a műanyagtömlő-üzemrész — munkábaállítása után az üzem? — Jelenleg 42 szegedi munkásunk van, köztük egy mérnök s egy üzemvezető. hagyár volt dolgozója már A létszámot a munkábaállí­önállóan dolgozik a kábel- tott gépek számának arányá­tömlőző-gépen. Sőt már űji- ban tást is nyújtott be a válla­latvezetőséghez. Komoly felkészült­költséggel hozták rendbe a budapesti Városli- 1 séget igénylő munka a ká­\f A'rArro'rfllC'í n-i \f iívmuvinl nmnlvr n \T «i í/1 r» •• r% <io rí KaI rf 1T A rlón A/Tínt Jelentős getben a Mezőgazdasági Múzeumot, amely a Vajdahunyad­vár egy részét foglalja el. Az újjárendezett és a vár ere­deti stílusához apró részleteiben is gondosan alkalmaz­kodó tatarozással felfrissített múzeumot sokan látogatják fővárosiak és a Budapestre látogató vidékiek egyaránt. Felvételünkön a múzeumépület egy részét láthatjuk. növeljük. Előrelátha­tóan 1960 végére a szegedi üzem létszáma eléri a 180 főt. Ez nem sok, többet vár­belgyártás Mint tunk ettő, a ^ üzem_ ahogy azt Király Károly, a , , , . .. . szegedi részleg üzemvezetője to1' de mar annak 1S orul* mondotta: nénk, ha legalább 180 em­— Itt még a segédmunka- ber dolgozna, sok is mikrométerrel járkál- Nagy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents