Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

5 Szerda, 1959. október 7. 5 A SZOCIALISTA NÉPEK EGYENJOGÚ CSALÁDJÁBAN ^ tmm mmmmmá M a, október 7-én büsz­ke megelégedéssel te­kint vissza a Német Demokratikus Köztársaság lakossága állama megalaku­lásának napjára. Tíz évvel ezelőtt, ezen a napon jött létre a történelemben elő­ször német földön egy olyan állam, amelynek hatalmát a munkások és parasztok gya­korolják, amely békeszerető és valóban demokratikus. Nehéz volt az út és sok akadályt kellett legyőzni, hogy évről évre jobb és bol­dogabb legyen az élet. Ha­talmas alkotások, új gyárak és lakónegyedek, kiemelkedő tudományos és kulturális eredménvek: ezek jelzik a fiatal állam fejlődésének egy-egy állomását. A potsdami szerződés so­rozatos megsértésével a kül­földi imperializmussal szoro­san összefonódott nyugat­németországi körök 1949 szeptemberében befejezték Németország kettészakításét. A kettészakítás már 1948­ban megtörtént, amikor egy­oldalú valutareformot haj­tottak végre, s a kettéosz­tottságot 1949 szeptemberé­ben fejezték be, amikor is létrehozták a bonni államot. A demokratikus Németor­szág Nemzeti Frontjába tö­mörülő lakosság erre a Né­met Denjokratikus Köztársa­ság megalapításával vála­szolt. Itt, Németországnak ebben a részében valóban végrehajtották a potsdami szerződések rendelkezéseit és ezen keresztül az egész nép számára olyan utat mutat­lak, amely a jövőben kizárja R háborút és a társadalmi katasztrófákat. Ebben az or­szágban örökre megsemmi­sítették a militarizmust és az imperializmust. Németország egyharmadát így sikerült ki­vonni a német és a külföldi militarizmus befolyása alól. A Német Demokratikus Köz­társaságban a hatalmat a munkásosztály gyakorolja szoros szövetségben a pa­rasztsággal és minden dolgo­sával. Az egész német nép anyagi jóléte lett az NDK alaptörvénye. Ezzel egy olyan német államnak tet­ték le az alapkövét, amely a jövőben is egységes és béke­szerető lesz. Napjainkban éppen ezért tekintenek a vi­lág népei bizalommal a Né­met Demokratikus Köztársa­ságra és támogatják békés politikáiéban. Nyugat-Németországban ez­zel szemben rövid idő alatt ismét a nácik és a militaris­ták kerültek az állami élet vezető posztjaira. Napjaink­ban II. Vilmos és Hitler ex­panziós politikáját Aden­auer kormánya folytatja. Ma Európában a bonni állam az egyetlen, amelynek revans­követelései vannak a szom­szédos államokkal szemben. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a Szocialista Egység­párt vezetésével nagy ered­ményeket értek el politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok testvéri segítsége, a munka­verseny és az élmunkás­mozgalom eredményei tet­ték lehetővé hogy az NDK­ban már 1950-ben sikerült túlléoni a háború előtti ter­melés színvonalát. A népi tulaidon tovább erősödött és fejlődött, megteremtődtek a szocializmus felépítésinek a feltételei. 1950-ben határoz­ták meg az első ötéves terv irányelveit a nónoazdaság és a kultúra további fejleszté­sére. A nén hatalmas távlatok nvfl'ak meg, amelv egvetlen kapita­lista államban sem lehetsé­ges. 1950-hcn Olt össze Német­ország Szocialista Esvség­pártiának második konferen­ciáin s ez határozta meg és fogadta el a szocializmus fel­építésének alapelveit. A köz- vonalát Ez a fejlődés fogja társaság minden részében lemérhetően bizonyítani az nap mint nap újabb és NDK szocialista társadalmi újabb termelőszövetkezetek rendjének fölényét a tőkés keletkeztek, amelyek a gép- termelési rendszerrel szem­és traktorállomások segítse- ben. gével már nagyüzemi mó- A béke biztosítása és az don kezdtek termelni. A terv újjáéledő nyugatnémet mili­teljesülését a nehézipar fej- tarizmus a német kérdést lődése, a mezőgazdaság szo- napjainkban ismét a közép­cialista átalakítása és a dol- pontba állította. Nyugat­gozók szorgalma és bizalma Németországot a NATO biztosította. Állandóan emel- atomháborús bázisává akar­kedik az ipari termelés, ez ják kiépíteni. A két Német­tette lehetővé, hogy a Né- ország újraegyesítéséhez met Demokratikus Köztár- egyetlen út vezet: a német saság Európa ötödik ipari konföderáció megvalósítása, országává válhatott. Ezt ma már egvre többen A z elmúlt tíz év alatt tudiák Nvugat-Németország­több mint ezer ipari Is. Egyre többen emel­üzemet létesítettek, 11- «zert. • követelik letve építettek újjá. Az NDK ™ndket német állammal a jelenleg több mint 100 or- békeszerződés megkötését A szaggal tart fenn kereske- Nemet Demokratikus Koz­delmi kapcsolatot, kereske- Wusasag polsjarai tudják, delmi forgalmának három- bogy eredménveikkel • be­negyedét a szocialista orszá- kés- ujraegywített Nemetor­gokkal bonyolítja le. A nép- megvalósulását segítik gazdaság eredményei tették el°- ^ _ , ... lehetővé a lakosság életszín- A Nemet Demokratikus vonalának állandó emelke- Köztársaság tíz éve beket és dését. amihez az is hozzájá- biztonsagot, jólétet es bol­rult, hogy az elmúlt években dogságot jelent valamennyi többször emelték a béreket dolgozonak A bekét szerető és a nyugdíjakat, ugyanak- nepek örülnek ezeknek az kor csökkentették az adókat, eredmenyeknek es a Német az élelmiszerek, a fogyasztá- Demokratikus Koztarsasag a st cikkek és az iparcikkek szocialista nének egyenjogú érát. De nemcsak a gazda- családjában együtt halad a ság, a kultúra és a tudo- tobbi népekkel a szocializ­mány fejlődött, nagy váltó- mus megvalósításáért, zásokon ment át az ember Hans-Joachim Slebert, is. A fiatal állam biztosítót- a Szegedi Tudományegyetem ta polgárainak a továbbkép- Germán Nyelvek zés minden lehetőségét, az és Irodalmak Tanszékének egyetemek és szakiskolák tö- lektora, megével adják a képesített ._„„„..««„„„„„, szakembereket. Egykori mun-£ kások vezetik az Ipari üze-« meket, tegnapi kisparasztok 5 és mezőgazdasági munkások* tapasztalt keze kormányozzál a szocialista mezőgazdasági • nagyüzemeket. J Az NDK polgárai becsülik" és értékelik államuk vívmá-ü nyait, ezt mutatja az is, hogy • teljesen kudarcba fulladt a! nyugat-németországi reakci- • ós körök által 1953. június" 17-én megrendezett fasiszta" puccskísérlet. Ezek a körök J a szocialista építést és aza NDK békés fejlődését akar-J ták megzavarni, a munkás-• osztály azonban a Nemzeti J Front további megerősítésé-* vei elérte azt, hogy a lakos-" ság valamennyi demokra- • tikus érzelmű rétegét bevon-" ja a szocialista építés hatal-I mas munkájába. • N íjainkban a Német J Demokratikus Köz-, társaság lakossága aj gazdasági fő feladatok meg-, valósításáért dolgozik. Né- • hány éven belül a népgazda-J ságnak úgy kell fejlődnie,, hogy az egy főre eső fo-J gyasztás elérje és túlhalad-, ja Nyugat-Németország szín- " ünnepség Szegeden az NDK nagy évfordulójának tiszteletére Az egész magyar nép nagy szeretettel fordul napjaink­ban a Német Demokratikus Köztársaság felé, megalaku­lásának 10. évfordulóján. Országszerte megemlékeznek a szocializmust építő német nép ünnepéről. A központi, fővárosi ünnepség mellett több vidéki városban, így Szegeden is rendeznek mű­soros ünnepi estet. Ezúttal a Szegedi Textilmü­vekben rendezik meg az ün­nepséget. Annak gazdag programjáról a TIT és a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vetsége gondoskodik. Az ünnepi német estre a jövő héten kerül sor, a nagykövetség több tagjának részvételével. &l!m, iz&li azlem ... Tanultam, éltem sok históriánk, s tapintom most is fájó sebeinket, amint a vonat hazámból kiránt, s túl két határon hosszan visszalntek. Az Elba partján visz az út tovább. Ez hát a föld, egy másik Németország! — kiáltom végig érzések sorát, s nagy sirhatnékok haragomat oltják. Haragot, múltunk bajvívásait, mely messze vitt a vérben és halálban: gáz-sírba lógott Európa itt, s valahol én is már a szélin álltam. Ez hát a föld, mit népek tengere ölel körill nagy eszmélések árán s hittel, hogy szív és elme azt tegye: ne támadhasson soha föl a sátán. Soha már, soha! Elba, szólj velem, s minden rögöddel Németország, másik, űj nép, s te mából szült történelem, hiszek benned a végső lobbanáslg. Hittem, hogy leszünk egyszer oly közel, soha még földön ember emberebben — tárulkozó nagy hitem átölel, békülve békés néppel a szivemben. LÖDI FERENC (SChandau, 1959. augusztus 22.) Az építkezéseknek kiemelkedő jelentősé­gük van a Német Demokratikus Köztár­saság életében. Az építkezések új módsze­rei — mint a képen látható elöregyártott falazóelemckkel történd építkezés — egyre inkább elterjednek. A tervek szerint a következőkben évenként 100 ezer új la­kást építenek, s 1965-ig valamennyi város újjáépítését befejezik. A Német Demokratikus Köztársaság egye­temein és főiskoláin a néphez hű fiatalok ezreit képezik szakemberekké. A Hallc melletti Burg Gicbichenstcin művészeti főiskoláján tapasztalt művészek képezik az utánpótlást. Alkotó munka közben ok­tatják, tanítják a tehetséges fiatal mű­vésznővendékeket a képzőművészeti gya­korlatok idején. A német gazdaságban a vegyllpar jelentősége a legna­gyobb. A Leuna Művekből a második világháború ször­nyű pusztításai után nem maradt más, mint egy hatal­mas romhalmaz. Ez az üzem ma sokkal többet termel, mint a háború előtt bármikor. 20 ezer dolgozójával az NDK legnagyobb ipari üzeme. A NEMET DEMOKRATIKUS, KÖZT A RS A S AÍG NEPGfíZDAS_A_GA !r NEU8RAN0ENBURG ÚUTUH»£$ZTEÍ P tUXOaifP* ^ flílMISZERIPgR OPTixaJFiioMmmniM Y® Oveiőkiimir & MV«MP«IP»» a^ü mm ES 9 HÍKTMTICMMM f? ifaCiUl viiyipRi ^ FÉMIPAR O GÍPOVÁRTÁS A fehér hajú párttitkár Mentünk a parkon át. Marx és Engels szobra előtt megálltunk, néztük a szo­cializmus eszmei megalapí­tóinak ércbeöntött alakjait, $ közben észrevettük, hogy egy kisfiú a bokrok ágait tördeli, ö odalépett a meg­riadt gyermekhez, aki azt hitte, hogy az ősz hajú, ma­gas bácsi megfenyíti. Nem így történt. A sok vihart megért ember megsimogatta a kisfiú fejét, egy ágat a ke­zébe nyomott, és lágyan mondta: — Most menj szépen haza. Többet ne forduljon elő, hogy bántod az élő bokro­kat... A gyermek nagy szemek­kel nézett, könny-gyöngyök gurultak végig az arcán, kis mellére szorította a bácsi kezét és elszaladt. És ő, mintha misem tör­tént volna, korábbi érdeklő­désünkre a szobor előtt idéz­te a múlt idók harcait: — A német munkásmoz­galom egyik fellegvára volt ez a város, Chemnitz. Itt börtönözték be Bebelt, innen emigrált Moszkvába Fritz Heckert, aki a századforduló előtt a pártnak a vezetője volt. Ismertük Rose Luxem­burgot, aki járt közöttünk, tüntetések, sztrájkok zajlot­tak le a városban és hatá­suk sokszor egész Németor­szágra kiterjedt. Még 1933­ban is vittük május 1-én a vörös zászlót! Lehajtotta fejét. robusztus ••lakja, mintha kissé meg­görnyedt volna. így folytat­ta: — Akkor jött Hitler, a fa­sizmus... Engem 1933. má­jus 3-án, a tüntetés után le­tartóztattak és megtalálták a sokszorosítógépet... Én is, sok társammal, börtönbe ke­rültem ... — És a 12 évi illegalitás alatt — kérdeztem, megsza­kítva a szörnyű emlékeket — hitték, hogy egyszer mégis másképp lesz? Emil Hunger felegyenese­dett. Barna, jóságos arca ki­simult. — Eleinte nem — vála­szolta. — Szinte a párt va­lamennyi vezetőjét megsem­misítették: utoljára itt a Chemnitz-i operaház terén hallgattuk Thalmann elvtár­sat, tudtuk, hogy öt is el­hurcolták. Evek teltek el és később a mély illegalitásban hinni kezdtünk. Beszéltünk szoviet hadifoglyokkal, akik titokban lelkesítettek ben­nünket, és megértük a fel­szabadulást. Tíz éve már a szocializmust évítiük. Chem­nitz-ből Karl-Marx-Stadt lett: az 6 eszméiket váltiuk valóra itt is, ahonnan a há­ború kiindult! A párt él. Erösebb, mint valaha. Es én, ismét eayik kis katonája va­gyok. Nem sokan vagyunk Németorszánban, akik élet­ben maradtunk a régi ille­gális időből, de amíg csak erőnkből telik, hirdetíük a párt igazságát, az emberies­séget, hoay soha többet ne legyen háború. Hogy a mi gyermekeink a boldno. nyu­godt, békés életben nőjenek fel... Az iménti kisfiút pillan­tottuk meg ismét. Ott állt közeliinkben és nézte az ősz ba-jú bácsit Oseremnintijog* tak. Markovits Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents