Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

5 Péntek, 1959. október 30. Tovább javult Szegeden az ipari munkások betegellátása Az utóbbi időben sokat javult Szegeden is a szakszervezet egészségügyi gondoskodása, az üzemorvosi, szakorvosi ellátottság. Elmondhatni, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az •Orvoeegészségügyi Dolgozók -Szakszervezetének területi bizottsága igyekezett megvalósítani az MSZMP Politikai Bizottságának ez év februárjában a társadalombiztosítással kapcsolatos határozatában megjelölt feladatokat. Nftvekvö rendeli si fraszim Általános fejlődés tapasztalható Szegeden a betegellátás területén. Emelkedett* [szakrendelési óraszám. Ezzel ugyan nem oldották meg véglegesen a problémát, de javult a helyzet. Módosították a gyógyfürdő, a kórházi beutalások szétosztását. A rendelőintézetben nyolctagú bizottság végzi ezt a munkát, amely a betegség mellett figyelembe veszi a gyógyulásra szoruló dolgozók •szociális viszonyait is. A városi fürdő használatára is ad ki díjmentes jegyeket a rendelőintézet Sajnos, az így biztosított lehetőséggel többen visszaéltek. Voltak, fi kik eladták, mások a családtagjaikat küldték el a szabadjeggyel a fürdőbe. Az üzemorvosi óraszám a múlt évi 339-ről 354-reemelIcedett Üj üzemorvosi rendelőt kapott a Szőrme- és Bőr-ruhakészítő, valamint. a Fonalmentő Vállalat. Négy üzemben folyik már Szegeden a nőgyógyászati és fogászati szakrendelés. Az utóbbi időben a bőrbetegségek miatt szükségessé vált néhány helyen a bőrszakorvosi rendelés bevezetése. Már meg is kezdődött ilyen irányú szakrendelések szervezése. Házi bategápolás Újdonság lesz Csongrád megyében a házi ápolónői rendszer bevezetése. A szervezett 18 állásból már csak kettő betöltetlen. Ezek kisebb részben városokban, nagyobb százalékban a járási orvosok mellett működnek majd. Befejeződött az üze" mekben a vöröskeresztes aktívák kiképzése, akik társadalmi munkában járnak ki betegekhez és háziápolást végeznek. A körzeti orvosok is fokozottabb mértékben veszik majd Igénybe a vöröskeresztes aktívák segítségét. Az üzemorvosok feladata nemcsak a gyógyításra korlátozódik, munkaidejük egyharmad részét fordítják üzemegészségügyre, kétharmad részét a gyógyító megelőző munkára. Sokat törődnek az úgynevezett gondozási munkával, az egy-egy betegségcsoportba tartozó dolgozókkal való különfoglalkozásra. Egyik-másik üzemben — a Szegedi Kenderfonógyárban, a Paprikafeldolgozó Vállalatnál — munkaidejük nagy részét az üzemorvosok a gyógyítással töltik el. Nincs idelük arra. hogy a megelőzéssel törődjenek. Panasz is lkad A szegedi dolgozók között az előző évhez képest csökkent a társadalombiztosítással kapcsolatos elégedetlenségek száma. Igaz, hogy még sok a panasz a rendeléseken való hosszú várakozási idö petőfi utolsó napjai az alföldön — előadás a tit-BEN Az irodalomtörténeti kutatómunka at elmúlt években utí,moa újdonságot. azelőtt Ismeretlen mozzanatot kutatott fel Petőfi életével kapcsolatban. Ennek e műnkének egyik elismert művalóje Dlenes András irodalomtörténész, aki november 4-én, szerdán este a TIT klubiában fog előadást tartani Petflflhek az AlíöldOn töltött utolaő napjairól. At előadás érdekességét fokozza majd, hogy szóba kerül az a téma is. Járt-e, JArhatott-e Szegeden Petőfi. E kérdésben sz előadás után bizonyára vita bontakozik majd kl az előadó és egyes szegedi kutatók között. és a helyenkénti felületes vizsgálatok és küldözgetések miatt. Előfordult, hogy a rendelőintézetben a röntgen szakrendelésen felvételt készítettek egy dolgozóról, majd azzal küldték ki, hogy várja meg az eredményt Negyven percig hiába várt a válaszra, hogy sikerült-e a felvétel. Közben azonban hallotta, hogy az asszisztensnők szórakoznak. Bekopogott ós kiderült, hogy elfelejtkeztek róla. Másutt is akadtak panaszok az asszisztensnők modorával ós viselkedésével kapcsolatosan. Fslweit ellenőrzés A társadalombiztosítás egészében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mozgalmi irányítása és ellenőrzése alatt áll. Éppen ezért a munkásosztálynak közvetlen beleszólási lehetősége van a társadalombiztosítás ügyeibe az SZTK-alközpcmtok, s egyéb társadalombiztosítási szervezetek útján. így például az üzemi társadalombiztosítási tanácsok, az alközpontok mellett működő társadalombiztosítási bízottságok, és akcióbizottságok, egészségügyi döntőbizottságok és a szakmaközi bizottságok révén is. A társadalombiztosítási bizottság rendszeresen ellenőrzi a körzeti rendelőket, szakrendelőket és fekvő gyógyintézeteket. A bizottsági tagok megítélése szerint is a panaszok főként az asszisztencia és a körzeti rendelők nem kielégítő tisztasága miatt fordulnak elő. Ellenőrzik az üzemek egészségügyi viszonyait és azt, hogy a dolgozók megkapják-e az őket megillető SZTK-szolgál tatásokat. Az akcióbizottségl értekezlet ls rendszeresen foglalkozik a dolgozók betegellátásával. Felvilágosító előadásokat szervezlek üzemekben a Vöröskereszt és a KÖJÁLL bekapcsolásával. Szervezik az üzemi bőrgyógyászati szakrendelést és a munkaközi torna bevezetését Felvetette az akcióbizottság Szegeden ágynyilvántartó felállítását, amellyel a betegek jobb, gyorsabb elhelyezését biztosithatnák. Tovftkbi tennivalók Az üzemen belüli egészségügyi ellátás azzal is fejlődött hogy a szakszervezetek fogadóórákat tartottak a nagyobb üzemekben, ahol a dolgozók elmondhatták észrevételeiket a betegellátással kapcsolatban. A jövőben is több feladat hárul még a szakszervezetekre. Mindenek, előtt ismertetnlök kell egyegy üzemben az ott dolgozókkal társadalombiztosítási jogaikat. Némelyeket nevelniök is kell, hogyan, miként viselkedjenek a gyógykezelésnél. Sajnos ugyanis előfordul, hogy alkoholmámorban, tisztátalanul is jelennek meg a vizsgálatokon. Az Orvosegészségügyi Szakszervezetnek a Pedagógus Szakszervezettel közösen programot kell kidolgozniuk, hogyan lehetne bevezetni Szeged üzemeiben a munkaközi tornákat. Csak úgy lesz eredményes ez a torna, ha üzemenként az ottani munkának megfelelő gyakorlattípusokat dolgoznak ki, s az üzemorvos segítségével igyekeznek megértetni ennek szükségességét. Ezzel tovább javíthatjuk üzemeinkben az egészségügyi ellátást. N. P. Laboratórium a fehértói rezervátumban Tudományos kutatások kezdődnek a vándormadarak áltat ter/esztett betegségek felfedésére Az Alföldi Tudományos Intézet helyett a most létesülő Délalföldi Tudományös Intézet keretén belül nagyszabású kezdeményezés születik napjainkban a Fehértó mikrobiológiai és Járványtanl vizsgálatára vonatkozóan. Ebben a munkában mint kezdeményező ls részt vesz a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani, valamint Mikrobiológiai Intézete, a Szegedi Tudományegyetem állattani intézetei, a szegedi városi és a budapesti Honvéd Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, az Országos Közegészségtani Intézet diagnosztikai, bakteriológiai, vírus- és parazitológiai osztályai, valamint szovjet és svájci kutató intézetek is. Felkeresve a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete igazgatóját, dr. Kanyó Béla professzort, megtudtuk, hogy a fehértói természetvédelmi állomáson biztosítanak helyet a mikrobiológiai és közegészségtani tudományos munkálkodáshoz. Itt kezdődik a Fehértó madórvilága és rágcsáló) betegségterjesztő szerepének vizsgálata külön erre a célra létesített laboratóriumban. EgyadU'l K6zén-Furóp*b*n Közép-Európában a Szeged melletti tóvilágba építve nagyon is kívánatos és időszerű ez a munkaközösségben végzendő tudományos tevékenység, amely bizonyára nagy segítségére lesz majd a különböző tudományágaknak, elsősorban orvosegészségügyi vonatkozásban. Tudvalevő ugyanis, hogy vándorlásaikkal a különféle madarak mindenféle vírust, baktériumot és parazitát hoznak és visznek magukkal, jóllehet ők nem betegszenek meg. Ezenkívül élősködők, kullancsok, tetvek, bolhák tapadnak rájuk, s ezek a legveszedelmesebbek, mert átragadnak a vadonélő rágcsálókra, majd közvetve megtalálják az embert is ugyanúgy, mint a magukkal cipelt baktériumok és vírusok is. Az úgynevezett "madárbetegség* (régebben papagálykór néven ismerték) például vírusos tüdőgyulladást okoz emberen. Hazánkban ezt a kórokozót két évvel ezelőtt mutatták ki házi szárnyasokon. Ujabban 150 olyan vírust fedeztek fel, amelyekről nem tudják, hogy milyen betegséget okoznak, és 25 olvan baktériumot és vírust tartanak nyilván, amely madárról vadonélő rágcsálókra, majd háziállatra és onnan emberre teried. Kiderült, hogy a sirályok például egy Keleti-tengeri dán sziget, Bornholm környékéEmberség dolga Az újszegedi villamoson ta. A vezető fékezett, de közt ülő utas, hogy: »Hagytörtént este kilenc óra után. aztán meggondolta a dol- ja rá, kartársnő, látja: móA jegykezelő kalauznő ki- got, tovább vezetett. A kis lés, úgyis leszáll mindjárt!* jött a kocsi belsejéből a kalauznő visszament, s ki- A kocsi utasai pártállásra peronra, s egy átszállóje- hallatszott, hogy próbálja szakadtak. Többen arra gyet mutatott a vezetőnek, meggyőzni a vasutast: a gondoltak: adnak egy ötamelyet 18 órakor átlyu- jegyet újra kell váltani. A ven fillérest a kalauznak, kasztottak, tehát több mint vasutas részeg volt, meg- » térj.ü,n.k nlpirendre a do~ két órája érvényét vesztet- ivott vagy tíz féldecit, lát- log lűl0,/ ,t,rre ' nem volt forma. azonban A kitérő i AZ ÉJSZAKA ZENEJE a zenés szerdálc fiarmadilc rtanqversarryen Ezzel a címmel tartotta rakórus tolmácsolta mily ramüvét játszotta el ezután, meg a Pedagógiai Főiskola átéléssel él finom kidolgo- A hatásos szám rendkívül énekkara harmadik hang- eott előadásban. A közön- precíz előadása ismét vasversenyét szerdán este 8 ség elégedett tapsa kísérte tapsot aratott, úgyhogy ráóral kezdettel a főiskola a teljes kar újabb szerep- adásként még el kellett játnagytermében. A címnek lését is, amely Kodály: Esti stanla Tcktaklsvüi egyik megfelelően a műsort az éj- dal-át mutatta be. A női szerzeményét is. A hangverszakáról szóló kórusszámok, kar adta elő ezt követően seny befejező részében a te. »Egy vasutas megtagad- szőtt rajta. Nyilván ezért eiPtt a jegykezelő közölte ta a jegyváltást* — mond- szólt mellette a vele szem- a vezetővel, hogy az utas nem vett új jegyet. A megállóhelyre kanyarodtunk. A két felelős gazdának határoznia kellett. Talán ók is szívesebben kifizették volna a jegy árát, de érezték, hogy óket most többre köelezi a helyzet. A kis kalauznő ilyesmit mondott: Én is dolgozó vagyok, mégis megfizetem, ami jár.* Megállt a villamos. A vezető belépett a kocsiba. Még egyszer felszólították az utast. "Most már elvből nem váltok* — jelentette ki ez —, máskor se váltottam*. "Akkor szálljon le, kérem!* — »Ehhez joga van, jó, leszállok* — mondta az utas, de hangjában fenyegetés volt, mintha valami szörnyű jogtalanság történt volna vele, amiért ő mindjárt elégtételt szerez. Lelépett a járdaszigetre, s hangosan, a részeg konokságával és gátlástalanságával a legtrágárabb kifejezéseket zúdította a két kalauzra. -Gyalázatos piszkok, rohadjatok meg, tetvesek!* — effélét. A vezető — erős, megnyerő külsejű fiatalember, aki aznap nyolcadik óráját töltötte állva az Indítóhelyen, egy másodnercig habozott, hiszen á biztatás egy ökölcsapásra ott provokált a részeg közeledésében, s akkor erős elhatározással az Indítókarhoz nyúlt. A kis kalauznő ismételte hangosan: -Jól van, bácsikám, azok vagyunk, bácsikám* — s hangjában ott rezgett a méltatlan megbántás keserűsége. Visszament a kocsiba a jegyeket vizsgálni. Társa pedig, akit emésztett a sértészuhatag, mert Ilyesmit lenyelni nagyszerű •mriberség, öntudat és önfegyelem dolga, ennyit mondott, azt ls csak maga elé: -Ha száz féldeett Ivott meg, akkor ís tudnia kell, hogy mit beszél!* Azt hiszem, vetem együtt sokan megszorították volna a kezét. K. m. A főiskola énekkarát Faludi Béla vezényli nagy és kevésbé ismert ze- Rauch: A reggel című kó• Kamarakórus Lassus: Hajneszenők altatódalai, szere- rusmüvét, majd ismét Sán- nall köszöntő-jét mutatta be, nádjai alkották. Elsó szám- dor Judit következett, aki- majd a teljes kar zárószáként a teljes kar mutatta nek Brahms BölcsÓdat-dnak mával Bach- Hajnal kél-jébe Johann Sebastían Bach: bemutatása után ráadás-szá- vei véoet ért a színvonalas Már nyugosznak a völgyek mot is kellett adnia, enge- hangverseny. A termet zsúés Lassus: Zsoldosszerenád delmeskedve a közönség kö- foláslg megtöltő közönség című szerzeményeit nagy sl- veteló vastapsának. Gastoldi szívesen tansolt a főiskola kertel. Az énekkar bevezető Csónakos ének-e és K1uí: énekkarainak, amelveket Faszámai után Sándor Judit, Megvirradt már című kó- tudt Béla vezénvelt, valaa Magyar Állami operaház russzáma a Kamarakórus mint a közreműködő venmaoánénekese Schubert Al- elóadásábnn nem kisebb tet- dégmüvésreknek, s kh-ántatódalával aratott lelkes szélt aratott. cslan Várja a zenés szerdák kö-önségslkert. Szendrei Tmre zongoramű- következő hmoversenvét Brahms: Síró tji csend ci- vész, főiskolai tanár Liszt: melyre előreláthatólag két miI szerzeményét a Kamu- Esti harmóniák című zongo- hét múlva kerül majd sor, ről ízületi fájdalmakat okozó vírust hoznak magukkal. A száj- és körömfájás, a fertőző elvetélés terjedése madarak közvetítésével már bizonyított tény, I madarak ts fészkeik vizsg lata A Fehértón létesítendő gyűjtő, előkészítő és az: eredményeket részben féldolgozó mikrobiológiai és közegészségtani kutatómunkának tehát bőven van területe. Ezen kutatómunka szűkebb területét dr. Kanyó Béla professzor így foglalta össze: — Kutatni fogjuk a különböző fehértói madárfalták gyomor- és béltartalmát bakteriológiai szempontból és megvizsgáljuk a különböző fészekrakó madarak tojásait is. A legújabb vizsgálatok szerint ugyanis a madarak, szárnyasok között előforduló paratyphus fertőzések és az emberi paratyphusos megbetegedések között egyre több kapcsolat lesz nyilvánvaló, úgyhogy ma már a szárnyasok ürülékének és tojásai baktériumtartalmának is épp oly jelentóséget tulajdonítunk, mint a házi emlősállatok paratyphusfertőzéseinek. Nem tartjuk kizártnak, hogy a távoli vidékekről a Fehértóra érkezett madarakon és tojásaikon végzendő bakteriológiai vizsgálatok meglepetésszerű új megállapításokra fognak vezetni. De nemcsak a baktériumos, hanem a vírus-eredetű emberi fertőzéseknél ls er legújabb időben felismerték a legkülönbözőbb madaraknak, mint vírsrvoároknak a jelentőségét. A sirályok és a viharmadarak fertőzést közvetítő szerepét például részletesen tanulmányozták Skandináviában. A Fehértó környékén honos rágcsálók, ürgék vizsgálatára is ki akarunk térni. Csak megemlítem, hogy a virus-eredetű agyhártyagyulladás kórokozóját Algyőn és Tápén fogott egerekben Közép-Európában elsőnek dr. Ivanovics György professzor mutatta ki agyhártyagyulladással járó emberi megbetegedéssel kapcsolatban. Kllltln munkaközösség Megtudtuk azt is, hogy még az ősz-tél folyamán megkezdődik bizonyos területen a kutatómunka, hiszen napjainkban Beretzk Péter ornltológusnak alig félnapos megfigyelése arról tájékoztat, hogy 25 különféle, messzi tájról érkezett madarat sikerül figyelemmel kísérnie a Fehértón. — A terv az — mondja dr. Kanyó professzor —, hogy már a tél folyamán munkaközösség szervezésével kísérleteket végzünk a Fehértón, a rezervátumban élő téli álmot alvó állatok, valamint sündisznók, továbbá az ott nagyobb számban élő pézsmapockok, vakondokok. menyétek. görények, cickényok, mezei egerek, törpe egerek, nyulak, és rókák élő állapotban való megfogásával. Néhány példányból a farokból vért veszünk, hogy megkíséreljük serológiai vizsgálattal, komplementkötési és vírus-közömbösítési próbával megállapítani, hogy ezek az állatok menynyiben tarthatók a kiáltott fertőzést tekintve állatra és emberre is átragadó baktérium, vRgy vírus-eredetű fertőzések reservoirjainak. Ugyanakkor az ezen állatokon élősködő insekták és paraziták összefogásával igyekszünk erre a kérdésre más oldalról is rávilágítani. Kora tavasszal pedig, amikor messze földről, Skandináviából, Dél-Afrikából, Ibériából érkeznek a madarak, a tömCésehhen érkezők közül többnek gyomor- és béltartalmának vizsgálatával, parazitáik kutatásával igyekszünk e e kérdést tovább tanulmányozni. Lődi Ferenc