Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

XV. évfolyam, 253. szám Ara: 50 fillér Társadalmi 3= | összefogással § | 365 ezer forint J | értékű útépítés § J # | Ötvenegy felújított f szerda, 1959. október 28. | munkáslakás avatása I A világraszóló szovjet siker az emberi lángelme eddigi eredményeinek megkoronázása Világszerte elismerően nyilatkoznak a Hold láthatatlan felének lefényképezéséről A Pravda keddi száma ve­zércikkben kommentálja a kozmikus térség szovjet meg­hódítóinak újabb világraszó­ló győzelmét. Megállapítja, az, hogy ezt a példátlan tu­dományos eredményt szovjet emberek érték el, mélyértel­műen törvényszerű jelenség. A világraszóló szovjet siker az emberi lángelme eddigi eredményeinek megkoroná­zását is jelenti, s egyben példázza az ország ipari ha­talmát. Ugyanakkor bizo­nyítja a szovjet szocialista rendszer elvitathatatlan fö­lényét és szemléltetően ki­nyilvánítja az egész világ előtt, mire képes a kapita­lista elnyomatás jármaitól megszabadult nép alkotó, te­remtő munkájában. A Pravda, az Izvesztyija és a Szovjetszkaja Rosszija keddi számában részletesen tudományos közleményt is­mertet a harmadik szovjet űrrakétáról és a bolygóközi állomásról. Az állomást bonyolult rá­diótechnikai, foto-televíziós és tudomány® műszerekkel szerelték feL A felszerelés­hez tartozott a különleges orientációs rendszer, a fe­délzeti műszerek programve­zérlése, az állomáson belüli hőmérséklet önműködő sza­bályozója és az elektromos energiaforrás. Hogyan történt a Hold lefényképezése? Az orientációs rendszer olyan helyzetben tartotta az állomást, hogy az objektívek látószögébe belekerült a Hold telj® felülete. A berendezés biztosította, hogy a foto-televíziós mű­szerek a kozmikus repülés bonyolult feltételei között is működjenek. Védte a fényképező anyago­kat a kozmikus sugárzás ká­ros hatásai ellen, megoldot­ták, hogy az előhivó részleg és a berendezés többi része s súlytalanság állapotában is működött Mivel a képek továbbítá­sa viszonylag kis rádió­adók segítségével igen nagy távolságban történt, az adás sebességét a szo­kásos televíziós adókhoz képest több tízezerszeresre lassították. A fényképezés a Földről adott utasításra kezdődött Ezután a többi folyamat ön­működően ment végbe. A kozmikus sugárzás e'len a filmet a korábbi szputnyiko­kon és rakétákon bevált berendezéssel védték meg. A fényképezés befejezté­vel a film az önműködő előhívórészbe került, ott előhívódott és fikszálódott Ezután a film a szárító­részbe továbbítódott, ott megszáradt majd egy kü« ­lönleges kazettába jutott Ebben előkészült a továb­bításra; A fényképezés, az előhí­vás és a képtovábbítás folyamatát a földi beren­dezések ellenőrizték. A negatívon levő kép elektrom® jelzéssé történő átalakítására kisméretű, nagy felbontó képességű elektron fénycsövet és nagy (Folytatás a 2. oldalon.) I Áx őszi szorosság g 1 következményeiről t m == 5= SalcUiovat I J wíiimriiiitittftftiiimtnnintmhihihiaihihhhmmnmhír^ Hétfőn este közép-európai idő szerint 9 óra tájban je­lent meg a nyilvánosság előtt első ízben a moszkvai te­levízió képer­nyőjén a Hold ismeretlen túlsó felének első fényképe. A moszkvai tele­vízió több mint egymillió néző­je volt az első "föld* közön­ség. amely lát­hatta a Hold titokzatos má­sik oldaláhak tájairól készült felvételeket. Egy órával ké­sőbb már min­den, Moszkvá­ban működő külföldi tndo­sitó ott szoron­gott a TASZSZ szovjet hírügy­nökség fogadó­termében, hogy átvegye az első felvételeket. A bolygóközi állomás fényképe A Hold nem látható olda­lán levő felszíni képződmé­nyek helyzete az önműködő bolygóközi állomásról kapott fényképek előzetes előhívása alapján: 1. a 300 kilomé­ter átmérőjű Moszkva-krá­tertenger. 2. az Űrhajósok öble a Moszkva-tengeren. 3 a Hold Déli-tengerének foly­tatása a Földről nem lát­ható oldalon. 4. a Ciolkovsz­kij-csúcs, 5. a központi Lo­monoszov-hegy krátere, 6. a Joliot-Curie-kráter, 7. a Szovjet hegygerinc, 8. az Álmok tengere. A képen keresztülhúzódó vonal a Hold egyenlítőjét mutatja; a szaggatott vonal a Hold­nak a Földről látható és nem látható részét választ­ja el. A többi vonal az egyes felszíni képződmények körül az előzetes előhívás folya­mán végérvényeseti megál­lapított felszíni képződmé­nyeket határolja. A felszíni képződmények körül húzott pontozott vonal a még tisz­tázásra szoruló felszíni kép­ződményeket mutatja. Az apró vontok olyan felszíni képződményeket hatarolnak körül, amelyeknek osztályo­zása most folyik. A több' rész meghatározása a ka­pott fényképek feldolgozásé tói függ. A római számok­kal megjelölt felszíni kép ződmények a Holdnak Föl­dünkről látható oldalára vo natkoznak: I. a Humboldt­tenger. 11. a Válság tengere III. a Regionális-tenger. IV. a Hullámok tengere. V. a T ermékenység tengere. VI. a Déli-tenger. VII. a Smith­tenger. Újabb termelési sikerek eléréséért versenyeznek a kongresszusi hónapban a Textilmüvek dolgozói Kevés olyan üzem van, ahol annyi időt, energiát fordítanának a kongresszusi munkaverseny nyilvánossá­gának biztosítására, mint a Szegedi Textilművekben. öt­let® grafikonok, feliratok hirdetik, melyik üzemrész­ben kik értek el szép ered­ményt, s azt is közlik szem­léltetően, hogy milyen minő­ségű fonalra van szüksége a vállalatnak terve jó teljesí­tésében és a munkásnak a versenyben való jó szerep­lésre. A gyár bejáratánál hatal­mas vitrin fogadja min­dennap a dolgozókat. Eb­ben halmozták fel a kong­resszusi verseny jutalom­tárgyait. Itt is és a versenytábláknál is sűrűn megállnak az em­berek. s — ahogy az üzem­ben mondják — "totóznak*, vajon melyik brigád vagy dolgozó éri el telj®ítésével, hogy ezekből a jutalomtár­gyakból maga is kapjon. Azt mondják, a Textilmű­vek "kifutott- üzem olyany­nyira, hogy már évek óta a "plafonon- van. E furcsa megfogalmazás lényegében azt jelenti, hogy a modern szovjet fonógépekből már nem tudnak többet "kisaj­tolni-, vagy csak alig vala­mit. Szóval a teljesítményük felső határán vannak, itt már többre aligha lehet szá­mítani. — Nálunk már legfel­jebb csak tizedszázaléko­kért folyik a harc — mondják a vállalat veze­tői. Valóban így igaz ez, a mennyiséget és a minőséget illetően is. Április elején a pártkongresszus tiszteletére alakult ifjúsági brigádok mégis nekirugaszkodtak, hogy áttörjék a "plafont-. Vállalásaikat így foglalhat­nánk össze röviden, címsza­vakban: a termelés növelése, a mi­nőségi munka javítása, a hulladék csökkentése, a szakmai képzettség növe­lése, a gyengébb dolgozók segítése, s a közösségi munkában való példamu­tatás. Célkitűzéseikhez később töb­ben csatlakoztak. s nem eredménytelenül. Így szüle­tett meg a "plafon« áttörése több vonalon is. A sok jó részeredmény, s a gyengéb­bek segítése általán® fel­emelkedést hozott a terme­lékenységben, s természete­sen a keresetben is. A harmadik negyedévi tervet 101,4 százalékra tel­jesítette az üzem. Ez a szám néhány szegedi üzem dolgozói szemében ala­csonynak tűnhét, különösen ott, ahol 110. 120, vagy 130 százalék fölött telj®ítették a tervet. Itt viszont ez nagy dolog. Az egy munkaórára eső kilométertervet is túl­szárnyalták. A terv 80,34 ki­lométert ír elő. A kongresz­szusi felajánlásban egyszáza­lék® túlteljesítést vállaltak, s az eredmény 82,26 kilomé­ter. A munkások keresete szer­vesen összefügg a termelé­kenység alakulásával. Az el­ső negyedévben a havi átlag­kereset 1310 forint volt az üzemben. A másik negyed­évben 1361, m®t pedig 1400 forint fölött tartanak. Min­den egyszázalék® termelés­növekedésre ugyanis 0,4 szá­zalék átlagórabér-emelkedést kapnak. Tehát az eredmé­ny® verseny hasznát nem­csak a kiállított jutalomtár­gyak elnyerésében látják a Textilművek dolgozói, hanem hónapról hónapra a borí­tékban is többet kaptak. A Textilművek dolgozói egyébként elsőnek válaszol­tak a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának levelére, s a kongresszusi hónapban, novemberben újabb szép sikerekért indulnak harcba. Vállalásuk a dolgozók több­ségének akaratát. lelk®edé­sét tükrözi. S ha a műsza­kiak továbbra is az eddigi­ekhez hasonlóan, vagy még jobban bizt®:tják a több és jobb minőségi munka felte­teleit, bizonyára az ered­mény sem marad el

Next

/
Thumbnails
Contents