Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

5 Kedd. 1959. október 27, Két kisopera művészi sikere az évad első operabemutatóján Puccini: A köpeny 22* iSSg^SftjE Akik még nem ismerték győzte le. őszinte átélésből tíJ^n Sándor és Vargha Ró­a nagy olasz operai varázsló fakadó emberábrázolása fi- bert zeneileg és színészileg A köpeny című egyfelvoná- guráját helyesen emeli ki. pompásan kidolgozott epi­sosát, meggyőződhettek róla, Turján Vilma remek Szarka zódfieurái p„ccint remeké­hogy invenciójának frissesé- nénije kimagasló alakítás, zoongural- Pucclnl remeKe­gében, drámának és szenve- de a darabba jól illeszkedett nek meleg fogadtatasban délyfűtötte lírának keveré- bele Gaál József és Sinkó volt része, sében, az élet apró mozza- _ _ t natainak megindítóan őszin- LeOnCaVallO: BajdZZOK te kivetítésében méltán so­rakozik idősebb testvérei: a Ez a verista opera jól is- előadást és mulattató színé­Bohémélet, a Pillangókis- mert Szegeden, de úgy érez- szi képességeket. asszony és a Manón Lescaut zük, inkább Mascagni Pa- A két opera számára egész mellé. Azoknak viszont, rasztbecsülete mellé való, sor kitűnő jelmezt készített akik ezt a Puccini-művet "tini A köpeny után. A Bene Jánosné és Horváth már korábban szívükbe zár- mostani felújítás Szalatsy Ferenc. A maszkok Mánik ták, a ritkán latható kis- Istvánnak adott alkalmat, László munkáját dicsérik, opera zenei szépségeinek bő hogy újabb önálló operai Végül, de nem utolsósorban áradása szerzett újabb él- betanítással mutatkozzék be. említjük meg az énefckar ményt, ami a szegedi bemu­tató javára írható. A kisopera a Szajna-parti rakodómunkások sivár, lel­ketőrló életét viszi a színre. A köpeny, amely oly fon­tos szerepet játszik a törté­netben, a boldogság jelképe, ez alatt bújtak össze Geor­gette és Marcel hajósgazda, amikor egymást megszeret­ték. De az asszony lángra lobbant a fiatal rakodó­munkás, Henri iránt, s a párizsi élet csillogó gazdag­sága után vágyott. Amikor kedvese a megbeszélt fény­jelre, amelyet azonban a pipára gyújtó férjtől ka­pott, a hajó fedélzetére ro­han, Marcel leteperi s meg- t5511"" ^vételei) fojtja, majd köpenyével ta- Jelenet a Bajazzók-ból: Nedda (Herdál Valéria) és Canlo (Me­karja le. Amikor a hűtlen s™1 PlU>' a háttérben T°mo-vai (Szabady István). Snk'özKk ?£\ kö-" Zenekarát biztosabban kor- összevágó produkcióját, St Sil a hulla mányozta 32 I. felvonásban, amelyért Várady Zoltán kar­Georeette riéSn aho1 tempói megfeleltek a igazgatót emeljük ki. (A Az opera vezérkönyvét, drá™ ?fső lendületének >>harangkórusban« azonban az olasz dallamöüeteknek A felyopf rogtonzot fel kell erősítem a tenor é* a Debussv-re emlékezte- színPadi latóka helyenként szolamot.) tó simoeatóan Duha szfa- lelassult & így a végsö A Bajazzók közönségsike­h^óniSr " ^délats Jg* SeJTővbPn%kOZ,hf °U " " «*ttal Sem maradt el" SSSl^E-SÍ szikráiból ^JSg" inkább a egyaránt jutott a hallgató- ^i^váte h £ ^ ságnak és az érzékeny, lob- ^ klv4]0 angv'm­banékony zenekarnak, amely "gjgLn" 1 az eloadas fő támaszaként Á Magyar Szcc'alista Munkáspárt Szeged városi értekezletének hatarozata (Folytatás a 3. oldalról.) zianista én burzsoá nacionalista, soviniszta nézetek ellen kell folytatni; nem hanyagolva el egy pillanatig sem — az ugyancsak helyi specialitásból adó­dóan — az átlagosnál fokozottabb arány­ban jelentkező dogmatikus nézetek és szektás jelenségek elleni harcot; jelentős figyelmet kell fordítani az idealista világnézet hatásának, a íél-fel­bukkanó antiszemita nézeteknek nevelő­munkával történő leküzdésére. Az eszmei harc sikere érdekében az ideológiai és politikai munkát az alábbiak szerint végezni: a) növelni a tömegpropaganda előadá­sok számát, előadássorozatokat szervezni a pártomkívüliek különböző rétegeiben. b) A párttagok körében szélesíteni — megfelelő színvonalú irányítás és ellenőr­zés mellett — az önálló tanulást. Felszámolni a pártoktatással szemben — főleg egyes aktivisták körében — mu­tatkozó lebecsülést, érvényt szerezni a Szervezeti Szabályzat előírásainak. c) Az elmélet és gyakorlat fokozottabb összekapcsolására több helyi anyagot ké­szíteni, a propagandistáknak rendszeresen színvonalas tájékoztatókat tartani. d) A pártcsoportbizalmiakon keresztül és közvetlenül ls biztosítani a párttagok folyamatos tájékoztatását a nemzetközi és a belpolitikai helyzet, a pártpolitika és a város helyzetének időszerű kérdéseiről, hogy választ és tájékoztatást tudjanak adni környezetüknek. Szaporítani jól felkészült előadókkal, vitavezetőkkel a konzultációkat, csoportos beszélgetéseket, vitákat, pártnapi és egyéb előadásokat. Módszertani és tartalmi segítségadással újból felélénkíteni a faliújság és a szem­léltető anyagok alkalmazását. e) A Délmagyarország szerkesztőség! munkáját tovább fejleszteni, különösen javítva a pártpolitikai kérdésekkel való foglalkozást, a kritikai ós publicisztikai tevékenységet. Növelni a lap olvasótá­borát. 5. Tömegszervezeteink és mozgalmaink munkájának fejlesztésére: a) A KISZ további erősítésére: a KISZ-szel való foglalkozást minden területen a pártmunka szerves részévé tenni; az ifjúság szocialista szellemű ne­velésének meggyorsítására a fiatal párt­tagokat és az ifjúsággal foglalkozni tudó idősebb párttagokat pártmegbízatás6al a KISZ-szervezetekbe irányítani; az üzemi KISZ-szervezetek gyorsabb ütemű fejlesztésével biztosítani a mun­kásifjúság létszámban is domináló szere­pét a KISZ-ben; a középiskolások, az egyetemi és főiskolai hallgatók közű kommunista nevelés fokozására párttag pedagógusokat bízni meg a kollégiumok és tanintézeti KISZ-szervezetek munkájá­nak segítésével; b) megjavítani a pártcsoportokkal (el­sősorban a népfrontban dolgozó pártcso­porttal) való foglalkozást; c) érvényt szerezni maradéktalanul an­nak az elvnek, hogy a tömegszervezetek­ben végzett munka teljes értékű párt­munka. • A pártértekezlet lendületesebb kommu­nista munkára hívja fel a szegedi párt­szervezeteket és pórttagokat! Biztos abban, hogy minden becsületes pártonkívüli fizikai és szellemi dolgozó támogatni fogja a kommunisták tevé­kenységét, a szocializmus építésének és városunk fejlesztésének meggyorsítására. Szeged, 1939. október 23—24. min­caUlogott^a ^anguíatokTuí- '" ? lúmzásában és fizott az em- ^ratlansága >s, berszívek mélyén kavargó tZj^ . h 1 tszínpadl indulatok összeütközésénél. f a ^f**™™ Párizst, a Szajna partjót, a k°nn.ny'tet^k -meg Beké* 'SS külörtosen ^ korné^a" néző­sfkerült^zínpadképe, £» JíffS? sas? Ja vsz s® .'-SífiS.0 nAnHráival0 énekeltetne mert tlt­res illeti Bek.es András ren- . ,. .„,.,,.„,, , dezését, amely végig meg- S^Sto,Van TTSZÓ; » tartja a hajófedélzet sötét egy apróság' a fel" tónusát a drámai cselekmé- jfge" ,a Kétszeres nyért, de a rakodópart mel- Eyl'koesag . va£ lett élénkséget teremt a pá- ™ba: {k?™*r rizsl utca jellegzetes figu- dianak /ff", E\ lnkább ráival. A rendelés érdeme, komedlf hogy pillanatra sem tévesz- 3 ,L<?1 bosszuvá" ti Pl öl a dráma mae- páriák kielegitesekeppen. vóntó lumílűWozását Az alőadógárda élén Sza­vak nangsulyozasat. bady István Tonio alakítása Az előadás színvonala valóban lenyűgöző. Különö­szinte megszünteti a fősze- sen a proióg ragyogó tol­replök és epizodistók közti másolásáért megérdemelten távolságot. Vadas Kiss kapott vastapsot. Megyesi László Henrijéről mégis első pál Canioja mind énekesi, helyen kell szólni, mert ja- mlnd színészi formájával téka meggyőző, magaval ra- ezúttai ugyarlcsak kiemelke­gadó, éneke pedig az érte- dett s vltte az előadást. A kes hdstenor hangulatte- Madárdal csengő hangú remtő képessegével lepett énekéért és a Silvioval való meg. Littay Gyula Marcel kettős gondos felépítéséért hajósgazdájának megforma- Berdál Valéria Neddáját lúsánál főként az I. jelenet- jjietj teljes elismerés. A ben és a záróképben nyúj- hangvétel nemes stílusával tott feszült drámai helyzetbe & XTlei biztosságával tűnt illő játékot, csak kár, hogy ki Sebestyén Sándor, Sil­nemesércű hősbaritonja az vi0 parasztlegény megsze­énekteljesítményen belül mélyesítője, aki szerepről nem mindig éri el a drámai .szerepre izmosodik. Hálás kifejezés magas hőfokát. szerephez jutott ezúttal Géorgette szerepében Har- M Róbert M math Éva művészi fejlöde- ...... . , sót láthatjuk, bár zenei elő- mint Arlecchino árult el adásának gátlásait még nem hajlékony, kultúrált ének­A daloskönyv Hétfőn este fél nyolc táj­ban bekukkantottam a Szé­chenyi tér elején lévő újság­árus pavüon ablakán. Esti Hírlapot kértem. — Nincs! — felelte gya­nús gyorsasággal a néni. Az ablak előtti széles desz­kán akkor Népsportot pil­lantottam meg. — A sportújság az régi — folytatta az elárusítónő —. de tessék talán venni egy daloskönyvet!... No, nekem egyáltalában nem volt nótás kedvem. Ugyanis ahogy még közelebb hajol­tam, a pavilonban, a belső deszkán, a sarokban több Esti Hírlapot pillantottam meg, s rajta, keresztben — ha nem káprázott a szemem — egy aznapi Népsportot. Félre volt téve. Biztosan azoknak, akik jobban sze­retik a nótát, azaz a dalos­könyvet, mint én ... (németh) NE FELEOIE! REGGEL, ESTE ALLATAIT ERKflval ETESSE! A magyar felvilágosodás harcosáról Emléke-ÍM 'KaiincMj. leien c\e A lig volt a magyar iro- gazdagította az általa veze­dalomnak és művelő- iett nyelvművelő csoporttal, désnek még egy olyan sok- hanem a stílust és az íz­oldalú és fáradhatatlan mun- lést is. Szavait a nyelv be­kása, mint Kazinczy Ferenc, fogadta, s ezek nélkül sok­akinek a mai napon iinne- szor nehéz volna beszélnie peljük kétszázadiic születési a mai magyarnak, évfordulóját. Személyében Nem volt forradalmár, él­és zsenijében együtt tisztel- lentmondásokkal küzdő, oly­jük a felvilágosult gondolko- kor tévhitben élő, de nemes dót, a magyar irodalom lelkű és gondolkodású fia energikus szervezőjét, az el- volt a nemzetnek, s egész só magyar irodalmi folyó- kultúráját, minden tehetsé­irat megalapítóját, Voltaire gét és ambícióját a magyar és Rousseau magyar fordi- felvilágosodásért és szellemi tóját. Iskolákat szervezett, felemelkedésért vetette lat­választékos költeményeket ha. Munkássága nem szigo­és prózai munkákat írt, 6 rúan egyértelmű, hiszen ko­hivta fel a magyar irodai- rának irodalmi mozgalmá­mi közvélemény figyelmét a ban nem mindent ítélt meg nyugateurópai irodalom őri- helyesen, de törekvése, élet­ásaira, Shakespeare-re és útja és hasznos, értékes, Moliere-re, kapcsolatot te- sokoldalú tevékenysége lel­remtett a Martinovics-féle kesítő a kultúra és művelő­köztársasági mozgalommal dés mai munkásai számára és felvilágosult eszméiért is. Életművének ez a mara­Kufsteinben raboskodott. dandó summája a késő utó­Egész élete csupa munka, kor "imára is megőrzi ne­csupa fáradság volt. A bör- vét­tönoen is dolgozott. Itt al­kotta meg egyik legjelentő­sebb prózai munkáját, a Fogságom naplójá-t. Munka­kedvét nem törte meg a hét esztendei sinylődés — amint kiszabadult, ismét a szelle­mi élet vérkeringésébe ke­rült. írók és gondolkodók százaival levelezett, vitatko­zott és élére állt annak a hatalmas nyelvművelő mun­kának, amely már Besse­nyei idejében megindult, s ma a nyelvújítás nagy kor­szakaként ismeretes. Harcos neológus volt, mert tudta és érezte, hogy a magyar nyel­vet az idegen, főképp a rá­telepedett latin és német elemek túltengésétől megsza­badítani annyi, mint a nem­zeti függetlenségért sajátos módon harcolni, s ezzel elő­mozdtíani az ország polgári fejlődését is. Mint író és nyelvújító, egyaránt sok szóval, stilus­fordulattal gazdagította nyel­vünket. De nemcsak a ma­gyar nyelvet formálta és Tazoltóverseny Algyőn Vasárnap tűzoltóverseny volt Algyőn, a sportpályám A jól sikerült versenyen a megye textilüzemeinek tár­sadalmi tűzoltói vettek részt, köztük a Vásárhelyi Kötött­árugyár csapatai és a Vaj­háti, Szegvári Kendergyár önkéntesei. A 800-as kismo­tor-szerelésben az első he­lyet a Vásárhelyi Kötöttáru­gyár 2-es számú csapata nyerte el, a 400-asban pedig a Szegedi Kendergyár túz­oltócsapata lett első. A versenyszámok győztesei­nek, valamint második és har­madik helyezettjeinek a Dél­magyarországi Rostkikészítő Vállalat igazgatója ünnepé­lyes keretek között különbö­ző tárgyjutalmakat adott ót. Rácuómúsor Jelenet A köpeny-bői: Marcel (Mttay Gyula), Georgette (Har­mata Eva) is Henri (vadas Kiss László) Szabályoz ák a koszorú­és virágárusítást Az I. kerületi tanács vég- eljárást indítanak azok el­rehajtó bizottsága határoza- len a termelők ellen, akik tot hozott, hogy november koszorút, vagy díszes csok­2-től kezdve koszorút és rot árusítanak, csokrot csak a ktsz-ek, a A határozat értelmében Kertészeti Vállalat és a ma- ezentúl a koszorúkat csak gánkereskedők hozhatnak élővirágból lehet összeállí­forgalomba. Ez a rendelke- táni. Müdíszitést és műviró­zés nem zárja ki a virág- got nem szabad alkalmazni termelőket a piacról, mert Az eladóknak árjegyzéket is szálanként értékesíthetik áru- fel kell mutatni. Az I. kerü­jukat továbbra is. November leti tanács rendszeresen el­2-től szigorúan ellenőrzi a lenőrzi a piacot, s a szabaly­kerületi tanács a piacot és sértőkkel szigorúan jár eL Kedd után ... 23,00 Az örömhöz. Schil­ler verse. 23,05 Bartólt-zongura­KOSSUTH-KADIO művek. 23,30 Jó éjszakát! 21.00 4,50 Rákóczi-induló. 6,00 Hi- Hfrekv időjárásjelentés. 0,10-0,30 rek, Időjárásjelentés. 5,07-7,59 Vi- R?y Anthony együttese Játszik. dúman, frissen. Közben: 5,30 Hí- Dir-rniri n i dia rek, ldöjárásjelentés. 6,00 Falu- PETŐFI KAIHO radló. Utána a vidéki színházi 6,00 Reggeli zene. 6,20 Színház-, műsor. 6,35 Pillanatfelvétel. 6,59 műsor. 6,50 Torna. 8,00—8,10 Hi­Időjelzés. 7,00 Hirek, időjárás- re Jőjárásjelentés. 14,00 Időjá­Jelentés. 7,10 UJ könyvek. 7,25 ras. ^ vízállásjelentés. 14,15 Fü­Szanházmüsor. 7 óra 45 vóázere. 14,45 Emberek a mág­Naptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Mü- jyán. 15,00 Mozart-müvek. 15.35 sorismertetés. 8,08 Technikai szü- Népdalok. 16,00 Régi francia net. 8,10 Operarészletek. 9,00 Mo- kórusmuzsika. 16,20 Novella. 16 ha bácsi, a törpe. 9,20 Ifjúsági óra 35 Wagner-operákból. 17,03 hangverseny. 9.40 Dalok. 10,00 Emlékezetes hangversenyek. 17 Hírek. 10,10 Válaszolunk hall- óra 30 Mi újság a nagyvilágban? galólnknak. 10,25 Magyar nóták. 13,00 Schumann: Dalkoazorú. 10 11.00 Idegenlégió. Folytatásos re- óra 30 Rádlóegyetem. 19.00 Hi­gany. 11,20 Operettdalok. 12.00 rek, 19,05 Népi zene. 19,15 A JJéll harangszó, hírek. 12,10 KX. század magyar kórusmd­Zerés ajándékmüsor. 13,00 Ka- vészete. 19.40 Falurádió. 20,00 A ztnczy Ferenc verseiből. 13,10 Sehubert-fúvósnégyes. 20,15 Ope­Zenekari hangverseny. 14,20 Ií- rahangverseny. 21,00 Hírek. 21,05 Júsá<" sporthíradó. 14.40 Népda- M k Társadal­lok. 15,00 Hírek. 15,08 Időjárás- Mezet csoltor- 21'20 A Tarsadai lelentés. 15,10 Néger spirituálék, ml Szemle legújabb számának 15,25 November 7. 16.13 Egy falu Ismertetése. 21,35 Szórakoztató - egy nóta. 16 35 Művészek kö- muzsika. 22,00 Hangverseny hall­zött a Visztula partján. 16,45 A munkásmozgalom dalaiból. 16 Katőink kívánságára. 23,00-23,15 óra 55 Műsorismertetés. 17,00 Hi- Híiek, ldőiáráslelentés. rek. ldöjárásjelentés. 17,15 Szív küldi. 18,00 A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. 18,30 Ze­knri muzsika. 19,05 Gyári sziré­na. 19,25 Tánczene. 19,34 Jó éj­szakát, gyerekek! 26.00 Esti kró­nika. ldőiáráslelentés. 20.30 Vera és családja. Rádiókomédia. 21,17 Trombltaszólók. 21.57 Történel­mi pillanatok. 21.52 Két Chopin­keringő. 21,00 Hírek, 22.15 Mai szemmel. 22.25 Oszi harmat Kérjük olvasóinkat, hogy a kiadóhivatalt hirdetéssel vapesolathan kizárólag a 3500 telefonon hívták. A Dunai Vanmil felvételre keres a Meleg­hengermű szereléséhez £s üzemeltetéséhez 8—10 éves 'yakorlattal rendelkező, gépszerelésben Jártas gép­lakatos. csőszerelő és vil­lanyszerelő szakmunkáso­kat. Jelentkezhetnek ön­álló szerkesztési gyakor­lattal rendelkező gépész­technikusok. Komolyabb szakmai képzettség esetén esetleg lakást ls biztosí­tunk. Jelentkezés levélben — a szakmai gyakorlat rö­vid Ismertetésével — a Dunai Vasmű Meleghen­germű gyárrészlcgénél.

Next

/
Thumbnails
Contents