Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-03 / 232. szám

5 Szombat, 1959. október S. 6 A kormány -szóvivőjének pénteki sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) tosabb reményeit fejezi kl. Ezért a Szovjetunió általá­nos és teljes leszereléséről szóló javaslataival minden vonatkozásban egyetért és azt lelkesen üdvözli. A Magyar Népköztársa­ság kormánya a Iegmesz­szebbmenőkig támogatja a Szovjetunió legújabb leszerelési javaslatát és kifejezi azt a reményét, hogy e nagyszerű terv a vi­lág valamennyi népénél és kormányánál meghallgatásra és támogatásra talál. A múlt héten a genfi nemzetközi rádiókonferenci­án, valamint a nemzetközi atomerő-ügynökség bécsi konferenciáján a magyar küldöttség mandátumát nem ismerték el. Ezzel kapcsolat­ban megkérdezték, mi a szó­vivő véleménye? Gyáros László válaszában kijelentette: A »nem ismer­ték el* kifejezés nem ponto­san födi a tényeket. Mind­két konferencián azonban amerikai kezdeményezésre -függőben tartották* a ma­gyar küldöttség mandátu­mát. Ez a körülmény azon­ban a magyar küldöttség részvételét az említett kon­ferenciákon semmiképpen sem befolyásolja. A két konferencia hatá­rozata demonstratív hi­degháborús lépés és bár gyakorlati hatása alig van, Igen alkalmas a nemzetközi légkör fertőzésé­re. A magyar kormány ugyan­akkor megütközéssel veszi tudomásul, hogy az emlí­tett két nemzetközi konfe­rencián előterjesztett meg­különböztető, s velünk szem­ben ellenséges javaslatokkal egyes olyan államok la azo­nosították magukat, ame­lyek normális diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn a Magyar Népköztársaság­gal. A Magyar Népköztársa­ság kormányának véleménye szerint legfőbb ideje annak, hogy ezek az államok változ­tassanak a normális kap­csolatainkat mélyen sértő magatartásukon, ne sértsék meg a diplomá­ciai kapcsolatok történelmi­leg kialakult és elismert normált. Egyes amerikai politikusok kijelentéseiről Mi a véleménye egyes amerikai politikusoknak az ENSZ jelenlegi közgyűlése idején Magyarországgal kap­csolatban tett különböző tá­madó kijelentéseiről? —* hangzott a következő kérdés. A kormány szóvivője ez­zel kapcsolatban elmondot­ta. hogy a minap Wilcox, az amerikai külügyminisztéri­um nemzetközi szervezetek­kel foglalkozó államtitkára az amerikai ENBZ-társaság előtt, valamint Herter kül­ügyminiszter. az ENSZ XIV. közgyűlésének általános vi­táiéban felszólalva a hideg­háborús politika szótárából jól ismert szólamokkal pró­bálkozott Ismét beavatkozni országunk belügyeibe. Ezek és a hozzá luk ha­sonló, "országunk boldogta­lanságára* utaló kijelenté­sek az égvilágon semmi úiat nem tartalmaznak, s ugyan­úgv. miként az előző hasonló megnyilatkozások nagyon messze esnek a valóságtól. Tudjuk, hogy Ameriká­ban és a nyugat-európai országokban vannak olyan erők. amelyek ellenünk, a feszültség enyhítése ellen dolgoznak, a hidegháború fenntartásán fáradoznak. Mi megértjük, hogy egves nyugati politiku­sok. akik tegnap még tüzet okádtak, kfgyót-békát kia­báltak ránk, nem tudnak egyik naoról a másikra tel­jesen megváltozni. Ezek a politikusok, úgv látszik, hosy — még a Hruscsov— Eisenhower-találkozó nyo­mán alaposan megváltozott helyzetben is — nehezen szakítanak a korábbi állás­foglalásaikkal, régi nézete­ikkel és az Idejétmúlt meg­fogalmazásokkal. A szóvivő itt idézett né­hány mondatot Hruscsov mi­niszterelnök szeptember 28-1 moszkvai beszédéből: "... azoknak a megbeszé­léseknek eredményeképpen, amelyek során konkrét kér­déseket vitattunk meg az Egyesült Államok elnökével, az a benyomásom alakult kl, hogy őszintén akarja a hi­degháborús állapot megszün­tetését. országaink normális kapcsolatainak megteremté­sét és az összes országok kapcsolatainak megjavítá­sát*. Gyáros László ezzel ősz­szefüggésben kijelentette: Mi bizonyosak vagyunk abban, hogy az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kőzött meglevő vitás kér­déseket és ellentéteket közvetlen tárgyalásokkal meg lehet oldani, s a két államnak az 1956. évi ellenforradalom óta meg­romlott kapcsolatait a köl­csönösség, az egymás bel­ügyeibe való be nem avat­kozás és a békés egymás mellett élés elvei alapján rendezni és javítani lehet R holdrakéta falentOsége A kormány szóvivője egy újabb kérdésre adott vála­szában a szovjet holdrakéta jelentőségét méltatta. A holdrakéta sikere — mondotta — nemcsak a szov­jet emberek, de egyben az egész szocialista rend és ép­pen ezért az egész emberi­ség győzelme is. Méltón dokumentálja, ho­gyan járul hozzá a szőri. lizmus országának tudo­mánya az egész emberiség tudományos előrehaladásá­hoz. Sokan összefüggést kíván­tak keresni és véltek találni a szovjet holdrakéta felbo­csátása és a nagy horderejű politikai esemény, a Hrus­csov—Eisenhower-találkozó között — folytatta. — En­nek taglalásába nem kívá­nok bocsátkozni, csak azt szeretném megjegyezni, hogy a történelemben egv szovjet kormányfő látogatása az Egyesült Államokban ugyan­úgy az első esetben történik, miként először jutott el em­berkéz alkotása a Holdra. Es amint várható, hogy a jövőben mind több ilyen -földi hírnök* tesz látoga­tást a szomszédos égitesten, ugvanúgy a világ békesze­rető erői is várják, hogy a marasszlntű politikai ta­lálkozások száma is gyara­podjék olyan eredménnyel, hogy nyomukban csökken­jen a megoldásra váró nemzetközi problémák szá­ma, csökkenjen a népeket nyug­talanító nemzetközi feszült­ség. Disszidflnsiir az amerikai hadseregben Igaz-e, hogy sok magvar fiatalember teljesít szolnála­tot az Envesült Államok had­serenében? — kérdezték ez­után a szóvivőtől. — Igaz — válaszolta Gyá­ros László. — Számukat — természetszerűleg — ponto­san nem ismerjük, de nem kevesen vannak. Ezek a fiatalemberek csak­nem valamennvien úgyne­vezett "disszidáltak*, vagyis az ellenforradalom után külföldre szökött ma­gyar állampolgárok. Sanyarú életkörülményeik, vagy kifejezett közvetlen kénvszer (munkanélküliség, tartózkodási engedélyük meg­vonása után csábító ígére­tek stb.) hatására "önként* jelentkeztek az amerikai had­seregbe. A jelentkezőnek alá kell írnia, hogy: -úionckiképzé­sem után mint amerikai ka­tona. kész vagyok a világ bénnely részében való be­osztást elfogadni és betöl­teni*. A toborzó lapon a továb­b'nkhnn ez következik: -Alá­írásom ebben a rovatban mutatja, hogy felvételem és újonckiképzésem után sze­retnék ejtőernyős kiképzés­ben és szolgálatban része­sülni*. A jelentkezőknek ezt kü­lön is alá kell írni, s ez azért fontos, mert eze­ket a szerencsétlen fiatal je­lentkezőket az amerikai Fort Jackson-i, Fort Leonard­wood-i, vagy más kiképző­táborban 16 hétig tartó ál­talános katonai kiképzésben részesítik, majd speciális tá­borokba kerülnek, s ezek­ben a táborokban többségü­ket ejtőernyősöknek képezik ki és a legveszélyesebb ej­tőernyős egységekbe osztják be őket, akár kérték azt elő­re, akár nem. A többség ej­tőernyős katona lesz tehát, de ezek közül sokan még más speciális hírszerző (ma­gyarul: kém) kiképzés,t is kapnak és — mivel aláírták és vállalták — "a világ bár­mely részén* bevethetik őket. Idegenforgalmúikról A szóvivőnek a továbbiak­ban az idegenforgalom ala­kulására vonatkozóan tettek fel kérdéseket. Hány nyuga­ti újságíró járt ebben az év­ben Magyarországon? — kér­dezték. Gyáros László válaszában közölte, hogy az év első nyolc hónapjában az IBUSZ útján körülbelül 33 500 kül­földi utas érkezett hazánk­ba, akik ez idö alatt kere­ken 160 000 vendégnapot töl­töttek itt A Magyarországon Járt összes külföldiek száma ugyanebben az időszakban meghaladja a százezret. Az év első hét hónapjában mintegy húszezerrel több külföldi érkezett Magyaror­szágra. mint az előző év azo­nos időszakában, s ez kö­rülbelül 25 százalékos emel­kedésnek felel meg. Az ide­genforgalom ilyen rohamos fejlődését számos kormány­intézkedés segítette elő. Magától értetődik: a hoz­zánk érkező külföldiek nagy része a baráti államokból jött, dé a nyugati államok­ból is jóval többen érkez­tek, mint bármikor az el­múlt években, örvendetes jelenség, hogy az idén sok utas érkezett olyan orszá­gokból Is, amelyekkel a meg­előző években egyáltalán nem volt ilyen irányú kap­csolatunk. Az Egyesült Államokból sokan érkeztek olyanok, akik magyar állampolgárok voltak és most sok évtized után hozzátartozóikat jöttek meglátogatni. Meggyőződé­sünk: ha az Egyesült Álla­mok kormánya megszüntet­né a Magyarország ellen Irá­nyuló diszkriminációt, sok­kal nagyobb lenne azoknak a száma, akik onnan hoz­zánk ellátogatnak. A nem teljes adatok sze­rint az Idén kb. 150 nyugati polgári lapot képviselő új­ságíró járt hazánkban. A legnagyobb szómban ame­rikaiak, angolok, nyugat-né­metországiak és osztrákok. Kevés svájci újságíró lá­togatott el hozzánk. Ezt a ténvt azért emelem ki. mert egyes svájci lapoknak még ez a kevés is sok. A "Ga­zette de Lausanne* című svájci lap szeptember 21-1 számában ugyanis valami Nagv Lá«zló nevű személy arról ír, hogy az itt íárt tu­risták és úíságfrók Magyar­országról szóló Információit "korrigálni kell*. Nagv Lász­ló és a "Gazette de Lausan­ne* eszerint — úgvlátszik — azt szeretné, ha Magvaror­szágra egváltalán nem 1ön­nének turisták és ííiságírók. mert n végén — ahogv azt a néhány Magyarországon iárt svájci újságíró meg is tette — tárgyilagosan tájé­koztatnák a svá'c'akat a magyarországi állapotokról. A Magvarorsráeon iárt olasz turisták ás űlság'-ók száma is ipen kir«i. lehet, Jiogv ez a Vörü'ménv báto­rította fel üotidro Csonté olasz ű1ságfrót arra. hogv hpnM"ftíceVtó1 hemzsegő ciicVét megírja. Panntó »Vorr'"S'ást„ rend­szere Íven xTÍmnla még fantázia sem kell hozzá. Egyszerűen hamis adatokat közöl lapja, az II Popoloi szeptember 26-i számában. Mi 1949 óta több mint 282 ezer lakast építettünk, de ő azt lefaragja 173 ezerre. A tavalyi több mint 41 000 fel­épült lakással szemben ő játszi könnyedséggel 3000 la­kás építéséről ír. Ezer forin­tos átlagkeresetről ír, mlt­sem törődve azzal, hogy a valóságban a munkások és alkalmazottak átlagkeresete ez év elsó feléljen 1571 fo­rint volt. A lakásfejlesztési tervről írva könnyed hánya­vetiséggel a 15 évre terve­zett lakasok össz-sZámaként az egyévi átlagot adja meg. Aztán megállapítja, hogy felemelték a telefontarifát és kijelenti, hogy Újpestre nem jut el a cigányzene hangja, stb., stb.... ízelítő­nek azt hiszem, ennyi is elég. No de a Magyarországon járt külföldiek túlnyomó többsége nem vak és nem süket és ezért tudomásul ve­szi a tényeket. Hogy csak egy példát említsek: a Frankfurter Allgemeine Zei­tung — bár erről a lapról igazán nem állítható, hogy szimpatizálna velünk —szep­tember 2.-i 6zámában, itt járt tudósítója tollából olyan cikket közöl, amelyben ugyan sok mindennel nem értünk egyet, de cikkén érződik, hogy tár­gyilagos akar lenni a ma­ga módján. A szóvivő végül kifejtette, hogy a magyar kormány a jövöben is fejleszteni kí­vánja az idegenforgalmat. I lakásépítési program Milyen eredményekkel va­lósítják meg az idei lakás­építési programot? — hang­zott a következő kérdés. Gyáros László elmondotta, hogy ez év első felében ál­lami erőből — a múlt év elsó felében épült 2686 la­kással szemben — 4936 la­kás készült el. Az Idei első fél évben csaknem kétszer annyi — egészen pontosan 84 szá­zalékkal több — lakás épült állami erőből, mint az előző év azonos idősza­kában. Ez év elsó felében magán­erőből — igen jelentős ál­lami támogatással — 11 363 lakás készült — szemben a tavalyi első fél évben ma­gánerőből épített 8930 lakás­sal. Ebben a vonatkozásban a fejlődést a 27 százalékos emelkedés mutatja. összesítve: állami erőből, továbbá magánerőből — al­lami támogatással — tavaly az első fél évben 11616 la­kást építettek — az idei első fél évben pedig 40 százalék­kal többet, azaz 16 299 la­kást. Az év végéig állami erő­ből és állami hitellel támo­gatott magánerőből — egész évre számítva összesen — körülbelül 45 000 lakás elké­szültéve] számolhatunk. Hazánkban éppen úgy, mint a szocialista tábor többi országában a lakás­építkezés üteme emelkedő tendenciát mutat, amihez hozzáfűzhetjük, hogy az építkezés a kapitalista or­szágokban legjobb esetben is csak stagnál, de igen sok ka­pitalista országban viszont visszaesést mutat. A felszabadulás előtt Ma­gyarországon kevés lakás­nak volt fürdőszobája. A szocialista építés eredmé­nyei közé tartozik, hogy miig Franciaországban a la­kások 8 százalékában, Bel­giumban 8 százalékában, Ausztriában 11 százaléká­ban van fürdőszoba, nálunk már 12,3 száza­lékra emelkedett a für­dőszobás lakások arány­száma. Sztálinvárosban — még a régi Dunanentele község házait is figyelembe véve — a lakások 70 százaléká­ban van fürdőszoba. Hozzátartozik a válaszhoz, az is, hogy a házak tataro­zására fordított összeg egy­re emelkedik. A Magyar * Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának irányelvei ki­mondják, hogy állami erő­ből, valamint állami támo­gatással és a lakosság meg­takarításaiból a 15 éves lakásépítési terv részeként öt év latt mintegy 250 000 lakást kell építeni, s ez idő alatt ötmilliárd forintot kell fordítani a lakóházak tatarozására és karbantar­tására. A szóvivő ezután oktatá­si kérdésekről beszélt. Az új tanévben mintegy 140 ezren iratkoztak be a középiskolákba, csaknem háromezerrel többen, mint tavaly. Az egyetemi és főiskolai hallgatók összlétszáma 34 850, tehát csaknem 3700-zal több, mint az előző Iskolaévben — mondotta. A politechnikai oktatás az új tanévben sokat fej­lődik. 161 középiskola 570 osztályában vezették be az úgynevezett öt plusz egy­napos munkarendet. Esze­rint a tanulók őt napot az is­kolában tanulnak, egy na­pot pedig valamely üzem­ben vagy állami gazda­ságban dolgoznak. Tavaly több helyütt iskolai tanműhelyekben dolgoztak a diákok, most a munkát elsősorban az üzemekben végzik. Négy középiskolá­ban kísérleti jelleggel ve­zették be a "három plusz három* elnevezésű oktatát, ami annyit jelent, hogy a tanulók három napig ta­nulnak az iskolában, a hét másik napján pedig üzem­ben fizikai munkát végez­nek, s ha majd az iskolát elvégzik, az érettségi bizo­nyítvánnyal együtt szak­munkás-bizonyítványt Is kapnak. Terméseredményeink Milyenek a termésered­mények? — kérdezték a to­vábbiakban a szóvivőt. Az eddigi eredmények — válaszolta Gyáros László — azt mutatják, hogy a gabo­nafélék holdankénti termés­átlaga 2—3 mázsával meg­haladja a tavalyit, öszi bú­zából tavaly átlagosan 7,2 mázsát takarítottak be egy holdról, ez a mennyiség az idén 9,8 mázsa. Az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek termésered­ménvei az idén is jóval ma­gasabbak, mint az egyéni gazdaságoké. A becsült adatok szerint az őszi búzából az álla­mi gazdaságok 12,6, a termelőszövetkezetek 10,7, az egyéni gazdák pedig 8,9 mázsát takarítottak be egy holdról. Rozsból az állami gazdasá­gokban 9,8, a termelőszö­vetkezetekben 9,1, az egyé­nleknél 7 mázsa a holdan­kénti átlag. A kapásnövé­nyek is jobban fizetnek, mint tavaly. Az 1958. évi 12.5 mázsás májusi mor­zsolt kukorica-átlag az idén a becslések szerint 14.9 mézsára emelkedik, g ezt az állami gazdaságok 17, a termelőszövetkezetek 15,5 mázsa várható holdankénti atlagával sikerült elérni. Az egyéniek átlaga a 14.9 mázsás országos átlagnál alacsonyabb. A következő kérdés így hangzott: Tudomásunk sze­rint az idén az átlagosnál jobb bortermés várható. A Szabad Euróva Rádió azt hí­reszteli: sok bor tönkre­megy, elpocsékolódik, mert nincs elég hordó a bor táro­lására. Mi az igazság? Az igazság az — mondta a szóvivő —. fiogy a kormány gazdasági bizottságának in­tézkedésére soron kívül gyártanak összesen 303 000 hektoliter űrtartalmú hor­dót, ezenkívül import útján ts biztosítják az esetleg még szükséges tárolóeszközöket. Tárolóhelyiségről is gondol­kodtak illetékes szerveink. Van egy közmondás, hogy borban az igazság — de a Szabad Európa rádió boros­hordóiban nincsen szemer­nyi igazság sem. A Bálint gazdáknak, agráriusoknak és egyéb hazaárulóknak meg ne fájjon a fejük miat­tunk, nélkülük sokkal köny­nyebben megoldjuk mi a sa­ját problémáinkat. Gyáros László egy követ­kező kérdésre válaszolva el­mondotta, hogy az idén 9 központi építő­táborban dolgoztak önként jelentkező egyetemista és középiskolás fiatalok. összesen 9 380-an vettek részt a munkában. A központi' táborokon kí­vül több megyében is szer­veztek építőtáborokat a he­lyi KISZ-bizottságok. Minden megyében talál­kozhattunk a nyáron fiata­lok önkéntes brigádjával* amelyek a tsz-ekben, az ál­lami gazdaságokban, az is­tálló-építéstől kezdve a kü­lönböző mezőgazdasági mun­kákig értékes segítséget nyújtottak. fl kongresszusi munkaverseny A kormány szóvivője be­fejezésül a pártkongresszus tiszteletére folyó munkaver­seny eddigi eredményeiről beszélt. Az állami ipar augusztus havi termelési színvonala az 1958 augusztus havi terme­• lést mintegy 11 százalékkal múlta felül. Az állami iparban az év első 8 hónapjának egy napra eső termelése kö­rülbelül 9 százalékkal ha­ladta meg az előző évek azonos időszakának ter­melését. A főbb ipari minisztériu­mok területén az önköltség csökkentésére, anyagtakaré­kosságra, a termelékenység emelésére és a mennyiségi terv túlteljesítésére eddig tett versenyfelajánlások megvalósítása mintegy 2300 millió forintot jelent. Ehhez hozzá kell számítanunk az egyéb minisztériumok mint­egy 200 millió forintos, a helyiipar és az OKISZ mint­egy 700 millió forintos fel­ajánlását. A felajánlásból augusz­tus végéig egyedül a szo­cialista ipar mintegy 1 800 millió forintot tel­jesített. Az állami gazdaságok kö­zül 235 gazdaság tett vál­lalást, az ebből származó többlethozamok, illetve költségmegtakarítások értéke több mint 200 millió forint. Csatlakozott a kongresszusi versenyhez 250 gépállomás is, mintegy 480 000 normál­holdon vállalva a mezőgaz­dasági munkák terven felü­li elvégzését. Az állami gaz­daságokhoz és a gépállomá­sokhoz hasonlóan a mező­gazdaságnak szinte vala­mennyi területén megindult a kongresszusi versenymoz­galom. A jelek arra mutatnak, hogy néhány területen, pél­dául a vegyipar, gépipar, az építöanyagipar, az OKISZ területén a vállalatok túl fogják teljesíteni vállalásai­kat. Mindemellett ez év hátralévő részében több területen még nagy erőfeszítéseket kell tenni a felajánlások teljesítése. Illetve túlteljesítése ér­dekében. Tekintettel arra, hogy mind a belkereskedelem, mind a külkereskedelem terén a tervezetthez ké­pest megnőttek az igények, szükséges, hogy különösen a könnyűiparban nagymérték­ben emelkedjék a termelés. Ugyanakkor az év hátralévő részében fokozott gondot kell fordítani az önköltség csökkentésére, valamint a műszaki fejlesztésre és a termelékenység emelésére is — fejezte be tájékoztató­ját Gyáros László.

Next

/
Thumbnails
Contents