Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

7 Vasárnap, 1*59. október SS. LÖDI FERENC versei Kézfogás Gyehenna, átok, gyűlölség, pokol vezet, ha rólam még gondolkozol, avagy, ha látsz, úgy hozza alkalom: átnézel rajtam, mint üvegfalon; i 6 én mit tegyek? Lásd, mélyül a verem közénk szakadva útcm-útfelen, mintha csak mélység éhe várna ránk, míg egyikünket, jaj, magába ránt, s győztes marad a másik: mondd, miért? — egyszer az ész, a szív rosszul ítélt különvilágú énünkrőL No ládd, ezért, hogy minket gyűlölség fog át, pedig lehetnénk forró kézfogás, arcon mosoly, egy ismerős vonás, s mégis külön és együtt: te meg én — szeretők borán nyílott költemény. (füstkarikák Már nem szabadna bántanom, csak szeretni, hogy belehaljak, de nem szeretsz még oly nagyon, s addig, mint erdőn vad — szabad vagy. • Gyere közel, hogy nézhessem szemed, magam is látva benne, mo6t már jónak, s ha egyszer mégis, jaj. elvesztelek, a bűneim is mind hozzád sodornak. • Percek, kis lusta ördögök, járjatok nagyon kedvibe', látjátok, nem ért még ide s az óra lassan elpörög. • Látod, nincs vers, egy fia sor, virrasztok csak hogy hívjalak a messziség karjaiból. ZSADANYI NAGY ARPAD: Thököly levele Zrínyi Ilonához Szép Zrínyi Ilona, nem hívlak én nászra, Legénybúcsúztató mámoros vígságra; Nem hívlak örömre, földi üdvösségre. Magányos gyertyának magányos a fénye. Nem kínálok Néked selymes puha álmot, Velencei tálba harmat® virágot. Ver engem az élet, ítél bujd®ónak, Senyvedő társadhoz jössz-e ápolónak? Vagy megvárod szépen, hogy a sas (megtépjen, Sárguló tarlóra csorogjon a vérem, Céltalan utamon levágjon a holnap, S akkor jössz csak hozzám — [halottsiratónak?! GAL SÁNDOR: EROENEK Néztél-e már a tiszta égre elgondolkozva Hogy mennyire állandóak a csillagok; gondoltál-e már arra, mikor tavaszodván szivedben felkacag a szerelem, hogy örök az élet — 8 mikor este fáradtan omolsz az ágyba, — hogy mennyire örök a küzdelem is. En m®t azokról akarok énekelni, akikben tengerré szélesült a nyomorúság és sziklává meredt az elhatározás. Azokról, akik céljukért fegyvert ragadva barrik adókkal tűzdelték tele a világot, a Földet; akik felismerték, hogy a sors érvényesülése az erősebb akaratának, s az erős maga csinálja sorsát. Ezek az emberek erősek voltak s összefogtak, hogy még erősebbek legyenek hogy kezükbe vegyék az életüket. Es elindultak, hogy felrázzák a vasfalak [mögött dörgő gépek fölé hajló munkásokat s fegyvert adjanak a kezükbe — az eszme blzt® fegyveréi Elindultak, hogy a tőke éjszakájában napként dobják szívüket az égre. Elindultak, otthagyva asszonyt, gyerekel hogy elültessenek egy olajágat, melven aranyalmaként csendülve a béke Illat® bogyója terem. De akkor még a fondorlat, a pénz az érdek erősebb volt az igazságnál, s az alig-fogant fát kitörték, mint ahogy szárnya alá csavarják fejét a repülni vágyó madaraknak. De szeghették-e szárnyát, lendületét a harcnak; kitéphették-e a nyelvekkel együtt ízét a szabadságnak; s menekülhettek-e a rájuk lesújtó [hatalomtól? A lebukottak helyett újabb hősöket nevel a küzdelem, mely örök, mint az élet és szép, mint a szerelem. Nézz hát magadba, hogy érdem® utóda vagy-e az előtted harcolóknak, hogy benned is árad-e zajtalan hullámzása a kitartásnak, — hogy oszlopa tudj lenni az ®ztálynak, hogy milliók szándékával egy legyen [akaratod. Kérdezted-e már magadtól olvasgatván forradalmunk történetét, hogy fegyverét bátor lettél volna-e kézbe ragadni, hogy hited állta volna-e a próbát, s nem torpant volna meg a barrikádon? Nem mondom, hogy a múltnak élj. hisz emlékeknek nem élhet az ember, de élhet-e az, aki elszakad a múlttól, mely a jelenhez kapcsolódik — [a küzdelemmel. AZ ATOMKUTATÁSOK NYOMÁBAN „As elméleti meg- ha valami valamihez hozzá- A világ minden részén gonbtehaló 'és "soksróro- adódik, az másutt ugyan- doskodnia kell az emberisan megismételt ki- olyan mértékben csökkenségnek arról, hogy ezt az sérietekbői szokták Ezzel — a mai tudásunk sze- energiát megfelelően haszevon rint kissé kezdetleges for- náljuk feL M. v. Lomonoszov mában — de végső fokon A modern tor "észét- mágiscsak elsőnek fogalmaz- A múlt izázadban . . . . ta meg az energia megma- még azt hitték az atomról, V\/i0many®ít alfPJf" a radásának az elvét, amely a hogy az anyag felbonthaXVI. szazadban raktak le. modern {izika ik , fon_ taUan építőköve. Száza, egye* termeszeti jelensé- tQsabb és legáitalánosabban dunk tudomány® kutatát-Tf JP úeSf't a érvényes természeti törvé- ^inak az eredménye, hogy céltudatos kísérleti kutata- megismertük az atomok sok rendszeresítése és a A xvm század másodlk pontosabb tulajdonságait és dogmatikus gondolkodás- felének korszaka]kotó felfe_ szerkezetét N. Bohr, dán móddal való tudatos szem- d(,_é,pi lltán V(4„m j n_i. fizikus adta meg 1913-ban a^at^níStórvS ^mSa^^angoi vt ^eTa'Ténye? nyék megfogalmazását "és ^^ai'X^lmltet,"amely » 'H^ többek kozt az anyagszerke- ,•„„„•, .' , az atomokat kis naprendzeti kutatás is soha nem ta- f^lnt "w"hh ^khez hasonlítj£ E pasztalt fejlődésnek indult szerint 32 atomok atQm. , , ,, utaltunk, de most már nem- bóJ ^ körülötte kerin. E korszak első nagy tudó- csak kvahtatíve, hanem gő elektronokból állanak, sa R. Boyle (1627—1691) ír kvantitatíve is értelmezni A mag p^tív töltésű az fizikus, aki talán elsőként tudta a megfigyelt jelensé- elektronok negatív töítésúigyekezett a természetet a fi- gek összességét. ek és ennek következtében zikai és kémiai kutatások Mi az energia? Minden vonzó hatás lép fel köztük* segítségével megismerni. A energiaforrás, akár atom- Ahány pozitív töltése van minket m®t érdeklő felis- energia, akár eddigi erőfe- a magnak, annyi elektron mérése az volt, hogy a gá- szítéseink eredménye, akkor keringhet körülötte. A küzok tulajdonságait vizsgálva gyümölcsöztethető számunk- lönböző kémiai elemek megállapította, hogy: -min- ra, ha valamilyen formában atommagjaik pozitív töltődén test parányi részecskék- munka végzésére tudjuk fel- sében és a magjaik körül bői — korpuszkulákból — használni. Munkát kell vé- keringő elektronjaik szááll-; "ezek a korpuszkulák geznünk ahhoz, hogy hábo- mában különböznek egyvonzódnak egymáshoz, ké- rúban egy épületet lerom- mástól. PL a legkönnyebb miai folyamatok során ve- boljunk és munkát kell vé- elem a hidrogén. Ennek a gyületbe lépnek, de közben geznünk ahhoz, hogy újra ™agJa , egységnyi pozitív elvesztik individuális tulaj- felépítsük. Hogy össze tud- Jöitéssel rendelkezik és donságaikat és új tulajdon- juk hasonlítani az atombom- lgy egyetf.e". elektron 4 ke* — -tatnak-. ba a — a ^a bor ^^TeáhJZ^ évszázaddal ké- tt^att^ munka^ SSLST&f*? *£ SŐbb M. V. Lomonoszov képességél valahogyan kö- ^ S (1711—1765) fogalmazta meg zös nevezőre kell hozni őket újra, de, a tudomány hala- Ez természet®en nem köny- Az atomokból —most dásának megfelelően, töké- nyű feladat, de ahol a min- nem részletezhető okokból letesebb formában ugyanezt dennapi életben hasznosít- — molekulák vagy kristáaz elképzelést Ö azonban ható lelemény®ség felmond- lyok állnak elő. Pl. a víz már atomoknak nevezte eze- ja a szolgálatot, ott jön se- molekulákból áll és egyket a részecskéket. A görög gítségünkre a tudományos vízmolekula két hidroeredetű atom szó ugyanis módszer. Ehhez azonban gén atomot és egy oxigén felbonthatatlant jelent és még a következőket kell atomot tartalmaz. Az atoezzel arra akart utalni, hogy előrebocsátanunk. Az erőről ™ok. 68 a molekulák igen ezek az atomok az anyag alkotott velünk született ki«>myek. PL egy köbcenvégső építőkövei. Ugyanak- fogalom szorosan kapcsoló- vízben Tf'9 ^f110 kor 1748-ban Eulerhez írt dik a vonzás és a taszítás molekula van- Ugyanakkor 1CMWben T /1VaShat3Uk: fogalmávaL Ha két test egy" atomokból"épül"^el^A SS "Minden változás a terme- mast vonzza vagy taszítja, „un, ugyanis átaJi szetben úgy történik, hogy akkor szoktuk mondani, elektronját a klór aton£ •uvtniiainiituairvuaiiaiiiiianviianaiiaiiatiaiiiiiiiiauaHiiiaiiaiiaiiatiaiianaiiaHWiviiaiitPaiiaMwivHviWMaMvnauaiiauaiiaiireasiaiiariauaH^ •<i*naiiaii(tiati«i!aii*iiai<aiiaiiiii*M*iiiiiajia>iaiiaMaiiaiiaii*iiaiiaiiiiiaiia . Hogy erőhatás lép fel köz- nak, ily módon pozitív töl|tük. Pl. ránk és a földön tésű nátrium ion és negagelyt. A következő pillanatban három géppisztolycső meredt ban, mint egy óriás: bátran tolta öklét orra elé. — VI- flévő minden testre hat a tív töltésű klór ion keletrá. De Gergely nem ijedt meg: rájuk mosolygott, aztán gyázz magadra! Most hencegsz?! Az előbb meg, amikor |Föld un. gravitációs vonzása, kezik, amelyek már elektelőkapte pír® könyvecskéjét és megmutatta nekik. a tankok a ház előtt álltak, anyád szoknyája alatt lapul- ^Akármilyen nagy is azonban romosán vonzák egymást A három orosz katona arcán meglágyultak a voná- tál! Te, te, pol®ka! 1 a ránk ható gravitációs erő, ha szép szabály®an " aok. Egyikük közelebb jött, megnézte a könyvecskét, bele- _ Ide figyeij( apuskám! Fogd be azt a vérvörös po- =nem mozgunk, képtelen raj- nek el és olyan lapozott, aztán Gergelyre mosolygott: Fasiszt, puska jeszty? fadati mert felaprítlak, mint a tűzifát! — ugrott Gergely ftunk munkát végezni. Mun- megnőnek, hogy — bökött fegyverével befelé az udvarba. elé ugornyák Nándi, félrelökve Tripákot az útjából. — fkavégzésről csak akkor be- szemmel is láthatjuk az Gergely nyomban megértette szavait: — Nincs ebben Vége a kommunizmusnak! Vésd jól a fejedbe! örökre! fszélünk a fizikában, ha le- így kialakult kristályokat a házban, fiam. _ Aztán mint akinek m®t jut eszébe: Megértetted?! Itt most mi következünk... s<w«**iifc vniamitvcn — Akartok teát? Tea... Csáj? — és az ivás jól ismert mozdulatát utánozta. — Csáj? — s mindhármuk arca szél® mosolyra derűit 1 a ránk ható gravitációs erő, ha szép szabály®an rendeződnagyra szabad ik az _ HP lyokat =győzzük valamilyen forrná- Máskor molekulák is naIban az erőt, vagy hatásának gyobb egységekké állnak K

®zler megint közéjük préselte hordonyi hasat: — ;ellenére mozgatunk valami- ^^ lSy keletkezik pl. a Hagyjátok, fiúk! Majd a forradalmi törvényszék! fj tárgyat PL ha az em- hókristály, amely vízmoleA |ber felmegy' a lépcsőn, ak- kuiakbó1 fagy össze és A listát már elkészítettük. _ — Ne papolj itt törvényszékről, Keszler.., Kár a a"nehéMéei érővel szem- olyan szép látványt nyújt — Mindjárt! — és Gergely korát meghazudtoló für- szuszért!... Nekem nem játszod meg magad, nekem, aki sí"", ""Tlf^i," A a Ie®ő hópelyhek alakjág®éggel rohant felfelé a lépcsőkön. — Anyus! Gyorsan a Rádiónál harcoltam még tegnap ®te?! Hlrkk... — §" " ban. tölts meg három csészét teával! Ügornyák Nándi a falnak dőlt. Megtámaszkodott, mert =b®J^ete" kat nevez* Az atomokat m®térségé— Hármat?? Hisz még kettőből is kilötybölöd, míg különben elv®zti egyensúlyát és elvágódik. — Itt most -netJUK sen is molekulákká csoleérsz?! Aztán kinek viszed? "" dirigálunk... hukk... Mi! — ütött a mellere. — Meg-1 Enaroiát termelni portoslthatjuk. Ezt teszik a — Kinek? Hát nekik! Jókat tudsz kérdezni!... De teszem miniszterelnöknek Mindszentit. hukk... Dehogy, |természetesen naEyon sokfé- kémikusok, amikor gyógygyorsan, mert minden pillanatban továbbvonulhatnak! miniszterelnök Dudás l®z Mindszenti a belugymmisz- f Jba3Z. szereket, különböző műA ^„ta mondta Va.cné ter lesz! • • • — Megint a falnak dolt, de K®zler m®t be-s ,,eppe" u , es í .. . anyagokat f®tékeket kéczí— A harmadikat majd én viszem - mondta Vasné. lekarolt _ Tudod apuskám _ fogta át Keszler nyakát ?nálni. Nemcsak mechanikai tonyelf° A ' Ezzel elindult elsőnek a lépcsőn lefeta. Mögötte Ger- most mi> ^diónál harcoltunk... hukk. . Az ^munkavégzés révén, hanem Sl^hogv ™ gely lépegetett. A folyoso benépesült WvancstskodokkaL volt á apuskám a uj^y, A törvényszék! A vérbíró- Igásképpen is. Ha összedör- k , « MvagokLt ha^ Akadt köztük egy-két sötét tekintetű férfi ta Aketoreg £ olyó _ egy ávós! Egy golyó... egy... hukk. azsölünk két követ, energia náljunk feL Sfely a TÍlassan ballagott Hátukban éreztek a rosszindulata pülan- ^^ vagy tlz_tlzenkét fogta körül a kU Itermelődik, amit hő alakjá- ^ A három katona bejött a kapun. Mohón itták a cit- ST^^^^SsTTta^^ "hísroMta" ki és ^ áU a renromos forró teát Dr®zul köszöngette aztan még mond- ^ ^ztargá^t^ I^^nak. Ha egy dinamót delkezésünkre. hanem a taták valamit. amiből yasGergelycsakanny.témtt, hogy ^ u ák NándJ jsmét ^^y^ akart nyomakodni, Imegforgatunk, elektromos dósok kutatómunkája révén Bud\PT^kntóro^rSrdta^\- a két szomszéd hirtelen elkapta a karját és a többiek iramot termelünk, amit vi- ma már lehetőségünk van \ íasek háromszor íordultaK a loreo reavai. ™ segítségével elvezették. — Gyere csak haza szépen, Ugor- tágításra, főzésre, vagy mo- h eéltainknak • f^'k Si aklfontofk nyák?. Ki kell pihenned magad... Sokat ittál No, gyere fsógép hajtására használha- a a i Itóil úr taThöXl Ped^eoívan íó csak- 8Zépen... Kialszod magad, s holnap saját anyádsem Stunk. Akármilyen formában megfelelő tulajdonságú volt^T^Troklttan^ení^y^iom^^ No rakd a lá^d - Gergely Kiss.Lajos hang- tenneljük is az energiát és -^okat állítsunk elo. dözés után! Feldübörögtek a tankok és elvonszolták or- Ját hallotta a lépcsőházból: Ugornyakot agitalte. ^akárhogyan hasznaljuk is motlan testüket a Kálvária tér felé. Szanati bácsi, az öreg nyugdíjas fűtő az első emelet ffel, egy a font®: akkor De kár, hogy elmentek... sóhajtotta Vasné. kettőből meg Dombi, az éjjeliőr Tripákot vette pártfogás- ?mondjuk valamiről, hogy — Biztosan más feladatot kaptak. Csak nem képzeled, ba: — Olyan finom pálinkát kóstoltatok veled, hogy a fjenergiája van, hogy minket őriz ennyi tank!? szájad szélét is megnyalod utána! Gyere csak be hoz- ^képes végezni. Mire a két öreg nagy szuszogás közepette felért az zóm! — recsegett Dombi hangja. Tripák szót fogadott és* Életszínvonalunk emelke- a szén kella hőmérsékleten első emeletre, már hárman várták az ajtajukban: Ugor- tántorogva elindult Dombiék lakása felé. Három másik késével mind több és több a levegő oxigénjével egyenyák Nándi, a sánta és részeg® szenestróger, a belapított szomszéd ezalatt Vasekat vette körül Alig csukodott be -energiára van S2akségünk, sül, égni kezd. Ez az enerorrú Tripák Győző mázolósegéd, a hír® verekedő, az ut- mögöttük az ajtó, felhangzott a második emeleten Ugor- *h életünket megkönnyít- Biaf0rrás volt az. amelv az ca réme és a hordóhasú Keszler Tóni egykori vendéglős, nyák hangja: -Hazádnak rendületlenül...- ijf^ megszépíts?k. /en_ f^^fj?1 ff..®1??Jf ma italbolü csap® • A z ideg®ségtől remegve állták körül a kis kályhát ftebb említettük, hogy meg- T^^^t Mtatt*. nagyokat röhögtek. Ugornyák Nándi éppen kihúzott belső- ^ Vasék, amelyben vidáman pattogott a tűz. Jól- felelő energia birtokában tobb energlat szolgáltatta. A molekulák kialakulása közben energia ha"''munkát szabadul fel és ezt az energiát haszn®ithatjuk. PL ha zsebéből egy üveget és társait kínálgatta. Amikor me-gp lantolták a közeledő VasekatTnpák Győző előrelépett <to Fé, óra múltán ismét felhangzott a -Ó1 ismert dübör_ fépíthetünk. Minden józan azonban újabb lehetőségeket széttárt lábakkal megállt Gergely előtt• boz^; gés. Jönnek a tankok! Embernek csak az lehet a tárt fel, ehhez azonban D. hogy majdnem összeütköztek. Amikor megszólalt, er® _ Ikfvánsága, hogy a rendelke- ivanyenko szovjet és W. házakat rombolhatunk és ** atomenergia kutatása rumszag csapta meg az öreget. ••zésünkre álló energiát ne ' ^rombolásra, hanem építésre Heisenberg német tudósokMi az. apukám, teát vittél a barátaidnak? Talán csak! A tankok megint a házunk előtt állnak le. Látod, féltél, hogy megfáznak? mégiscsak féltik ók az ilyen magány®, vén bolsikat, mint It""'"'l',?.1/ üut™' ml^'iH nak előbb fel kellett deríteK®zler Tóni félretolta Tripákot: — Ugyan, Győző- . .hasznaljuk hiszen mennyi atomok maeiának a wm r*»u n#*m nicrkoiod he a kezedet?! Hagyd az öre- amilyen te vagy... kakásra, gyárra es kulturális mok az atomok magjának m kém, csak nem piszkolod be a kezedet?! Hagyd az öre- ... . . ..,...,„, ,u cet maid kigyógyítja a vörös betegségből a forradalmi Vasne ismét teletöltötte a teáskannát vízzel ® fel- -epuletre van szükségünk? Az felepitesét törvényszék ... tette a tűzhelyre. — Mit akarsz tőlem? — Gergely hangja hidegen csen- — Te, anyus, nin® egy nagyobb fazekad?. sett Apró ember volt de m®t olyan erőt érzett magá- Hát akkor abba tegyél fel vizet de színültig!... amiről legköaatomenergia felszabadítása zelebb szólunk. Van? ?új, eddig soha nem remélt Dr. Horváth Ján® ^lehetőséget rejt magában! tanszékvezető docens