Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

3 Vasárnap, 1*59. október SS. ezt terjeszti, hogy a kis éa Hagy államok közt nem vcJt és nem; is lehet egyenlő vi­szony. Nyugatimádattól és racionalista, magyar kultu­rális fölényt hirdető gőgjé­től hajtva a szocialista or­szágok helyett a nyugati ka­pitalista országokhoz való orientálódást fújja. A "tisz­ta demokráciát*, a békés egymás mellett élést, a szo­cialista törvényességet han­goztatva lép fel a deklasz­szált elemek érdekében. — Az ellenforradalom elöt­ii időszak egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem lehet a revizionii­mus ellen szektás, dogma* tikus talajról harcolni. A szektás, dogmatikus párt­Vezetes által elkövetett hi­bák központilag és vidéken egyaránt lehetőséget adtak a revizionistáknak a párt el­leni fellépésre és a hibákat Raját magán érző tömegek tisztánlátásának megmagya­rázására — a hibák elleni hangulatot meglovagolva. Ha az MSZMP vezetősége is szektás talajról és módsze­rekkel lépett volna fel a re­vizionisták ellen, ez nem hozott volna jót. Az embe­rek nem rétették volna meg ezen intézkedéseket. A párt elóbb politikai módszerekkel lépett fel a revizionisták el­len és egyben elitélte a dog­matikus, szektás hibákat is, és elvetette a szektás mód­szereket így leleplezte a revizionistákat Az emberek rájöttek, hogy a revizionisták csaltak, S nem a hibák, hanem a rendszer ellen harcoltak. A hibákat az MSZMP vezetősége szüntette meg. Ezek után a tömegek igaz­ságosnak tartották, hogy a leleplezett árulókkal és a szép szóra nem hallgató ja­víthatatlanokkal szemben ad­minisztratív intézkedéseket is alkalmaztunk. Ezért volt helyen a kétfrontos harc, a reviziarúzmus elleni harc mellett egyben a dogmatiz­mus és a szektásság ellen is harcolni. Ez továbbra is irányadó. A beszámoló a szektásság és a dogmatizmus mai je­lenségeiről is szólott. Meg­nyilvánulása a politikai meggyőző munka lekicsiny­lése, a munkás-paraszt szö­vetségnek a meg nem ér­tése, az új kérdések alkotó megválaszolásától, a viták­tól való félelem, a pártonkl­vüliekkel szemben indoko­latlan bizalmatlanság — Mi a főveszély Szege­den? — tette fel a kérdést a be­számoló — majd így vála­bzolt rá: — Azt kell válaszolnunk, bogy a revizionizmus, mégpedig a következő miatt: nagy kispolgári tömegek él­nek a városban, s ezek vi­lágszemlélete, nézete hat a város lakosságára, még a párttagok egy részére ls. A nacionalista, soviniszta és egyéb burzsoá nézetnek ta­laja van. A központi és némileg a helyi szektás hibák Szege­den több kárt okoztak, job­ban éreztették hatásukat és maradványaik is jobban él­nek, mint más városokban. A talaj tehát a revizionista nézetek újjáéledéséhez sok körülményből adódóan ked- hajlamosak. Meg kell azon­vező. ban mondani, hogy A beszámoló ezután ele- „ _ . mezte, hogy miért jelentós g- £kfJ^neTT^ - mint íoveszely, a revízió- ^p,,,^ álradikalisok. nizmus mellett — a dogma­tizmus és a szektásság ve- Közülük ma is lehet találni 6zélye. A többi között azért Pártunk soraiban. A mun­jelentős a szektásság, a dog- kásosztály és maguk felé matizmus veszélye, mert a tetszelegnek -baloldahaáguk­szemólyi kultusz idején a kaK hrosen ^bjektaVMU alapon állnak. Ha érdekük azt kivánja, akkor szektások, dc ha erdekük azt kivánja, akkor revizionisták a végtelensé­gig. szektás módszereket tanul­tuk meg a pártmunka mód­szereiként. Arra kell tehát vigyázni, hogy gondolkodásunkban és munkamódszereinkben ne „ . _ éledjen fel a dogmatiz- S^emelyi ügyekben nem az mos és a szektássáe elvek, hanem a szunpatia, a szeniassag. vagy antiszimpátia dönti el A régi munkásmozgalmi har- náluk állásfoglalásukat tfcsok, a párt leghűbb kato- , .... nái, sokat szenvedtek a "*,A. hftfr?"to8 ,har''ba" Horthy-fasizmus idején. Most a legfontosabb feladatunk a hatalom birtokában haj- * •" "T* lamosak a "kemény kéz* al- ismerte kalmazására. A munkásmoz­galmi veteránok képzésére Külön ráirányítva a figyel­az ellenforradalom előtti met azokra a marxista—le­időszakban nem fordítottunk „,„..„ , . . , , kellő gondot Jó politikai nln,sta tanítaEokra' melyek ösztönük és józan eszük visz- a felmerülő revizionista és szatartja őket a túlzásoktól, dogmatizmus torzításokra de "balosságra* könnyen megadják a hely® választ. A győztes a kommunizmus lesz A beszámoló a továbbiak- lenleg a Klsz_tagság össze. ban megállapította, hogy tételében és gyakorlati tevé­1956. november 4-e utón a kenységében a munkásifjú_ döntó kérdés Szegeden is az ság nem foglal el méUÓ he_ ®emények ellenforradalmi lyet Ezért nemcsak a városj jellegének feldolgozása volt KISZ-bizottság, hanem párt­Ezt sikerrel elvégeztük, s a szerVezeteink, valamint az tömegpropaganda-előadásain- ^iami ^ gazdasági vezető kon soha nem tapasztalt ^^ dolgozó elvtárgak is felelősek. számban vettek részt a dol gozók. A tömegpolltika! munkát, a dolgozóknak napról napra történő tájékoztatását a párt politikájáról, eredmény®en A népfront Szegeden fs egyik jelentős tényezője városunk életének. A városi pártbizottság be­valósítjá~meg napitapünkTa 62ámolójának befejező ré* Délmagyarország. 826 ^f^W — Feladataink — amint a A Délmagyarország ma Központi Bizottság irányel­már több mint még egy- veiből, s részben a városi szer annyi példányszámban pártbizottság beszámolójából jelenik meg, mint az ellen- ls kiderül — nagy erőf®zf­forradalom előtt. tést, felelősségteljes mun­Gyenge oldala a Délmagyar- *** kívánnak meg minden országnak a pártpolitikai Pártszervezetünktől, vala­kérdésekkel való foglalko- mennyi kommunistától. Fel eás, a kulturális élet né- keI1 tehát továbbra is sora­mely területének nem meg- áztatni Szeged kommunis­felelő színvonalú bírálata. táit> h°Sy mé8 jobban össze­A tömegszervezetekkel is forrva a tömegekkel, dere­részletesen foglalkozott a kas munkával vegyék ki ré­beszámoló. Szakszervezeteink szűket annak a nagy jelen­míndinkább gazdáivá válnak tóségű programnak a végre­a szocialista munkaverseny- hajtásából, amelyet majd a nek. A nők egyenjogúságé- vn- Pártkon gr®szus hátá­ért folyó munkában dicsé- rozata elánk ámt rendő tevékenységet végzett Tegyünk meg mindent a a szakszervezeti nőbizottság. A szakszervezeti munka megjavításához jó segítséget adott a szakmaközi bizottság létrehozása. magunk területén, hogy hazánkban is minél előbb lerakjuk a szocializmus alapjait. Tegyünk meg mindent be­csülettel a szocializmus fel­A KISZ két és fél év® építésének meggyorsításáért, fennállása alatt jelentős eredményeket ért el Sze­geden. vegyük ki részünket abból a harcból, amely a két tábor közötti békés versenyben fo­Erőteljesen, egészségesen fej- jyik) s amelynek a győztese lődlk. Hiányosság, hogy je- a kommunizmus tesz. A párt hely® politikája, s a munka nyomán egyre szépül a dolgozó emberek élete. A fényképezőgép leneséje szépen berendezett, új otthonában örökítette meg vasárnap délután Risák Mihály íalemezgyárl munkást és családját, a Dugonics utca 3. szám alatt. Sok fontos kérdés a pártértekezlet hozzászólásaiban A városi pártbizottság beszámolója utón Gesztei Mihály elvtárs ismertette a revíziós bizottság munkáját. Ezzel befejeződött a városi pártértekezlet elsó napja. A munkaértekezletet szombaton, tegnap délelőtt 8 órától dr. Antalffy György elvtárs elnökletével ismét tovább folytatták. Tegnap, az értekezlet második nap­ján is ott volt Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője, valamint Németh Károly elv­társ, az MSZMP Közportti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Mindjárt 8 órakor meg­kezdődött a vita a városi pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója, vala­mint a teendőkre vonatkozó határozati javaslat felett. El­sőnek Szögi Antal elvtárs az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat pártbizottságának titkára szólalt fel. Egyetér­tett a városi pártbizottság beszámolójával és hangoz­tatta, hogy az utat mutatott a helyi feladatok jó végre­hajtására. Beszélt arról, hogy a gyári pártalapszervezetek tagjainak 70 százaléka mun­kásokból ált. "Nagyon jó hatású volt — Jelentette ki —, hogy tavaly Kádár Ján® elvtárs, a Központi Bizott­ság első titkára a mi üze­münkbe is ellátogatott.* Gyáruk gépparkjának fel­frissítéséről, a munkavédel­mi felszerelések fejtesztésé­ről is beszélt és befejezés­ként elmondotta, hogy a gyár kommunistái a dolgo­zókkal együtt a pártkong­resszus irányelveinek meg­valósításáért dolgoznak. Nagy taps közben adta át Kelemen Sándor elvtárs, a szegedi munkásőrség pa­rancsnoka a munkásörök üd­vözletét a pártértekezletnek. Emlexezett a dolgozó embe­rek körében szeretettel kö­rülvett munkásőrség megala­kulásának körülményeire s hangoztatta, hogy a munkás­örök szilárd támaszai, őrei a néphatalomnak. Faragó Ján® elvtárs, a szegedi járási pártbizottság ®ztályvezetője átadta az értekezlet résztvevőinek a járási kommunisták üdvöz­letét. Köszönetet mondott a szegedi kommunistáknak, a munkásoknak azért a segít­ségért, amit a mezőgazdaság szocialista átalakításának munkájához nyújtottak a szegedi járásban. Kérte, hogy továbbra is adjanak ilyen segítséget. ly® politikájának következ­tében az értelmiségiek zöme mindjobban segíti a maga posztján a szocialista építést, a nép előrehaladását. Sze­Rácz János ged felsőfokú oktatási Intéz­ményeiben nemcsak jó szakemberekből, hanem a szocializmushoz hü — ha lassan is, de mindig növe­kedő — erőkről beszélhe­tünk. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a szegedi egyetemeken és a főiskolán mind az oktatók, mind a hallgatók világnéze­ti nevelésében elértek. Fog­lalkozott azzal, hogy szük­ség® lenne a kollégiumi fé­rőhelyek számát növelni. Hangoztatta a felsőfokú ta­nítóképző akadémia jelen­tőségét, azonban hibaként említette, hogy itt nincs ösz­töndíj, s ez a munkás-pa­raszt származású tanulókat sújthatja. A kisipari szövetkezetek­ről Wéber Ferenc elvtárs, a Vasipari Szövetkezet párt­titxára adott részletes tájé­koztatást. Több példát mon­dott arra, hogy ellenség® beállítottságú személyek ho­gyan "helyezkedtek* vezető pozíciókba több szövetkezet­ben. Jogosan bírálta a KISZÖV-öt és hangoztatta, szükség®, hogy az eddigiek­nél sokkal jobban végezze feladatait. üzeme gépparkja felújításá­nak szükségességéről szólott Ismertette üzeme dolgozói­nak eredmenyeit Kérte • városi pártbizottságot, adjon segítséget ahhoz, hogy végre legyen üzemi konyhája a gyárnak, hogy az elókártoló­ban megjavuljanak a mun­kakörülmények. A' rendőrség és a dolgozó emberek pgyre erősödő kap­csolatairól, barátságáról be­szélt Vincze Zoltán elvtárs, a szegedi városi rendőrkapi­tányság vezetője. Felhívta a figyelmet arra, fontos, hogv társadalmi üggyé tegyük az állami, társadalmi tulajdon védelmét. Dr. Szilárd Ján® elvtárs, a szegedi Orv®túd<smányi Egyetem pártbizottságának titkára körültekintően ' vá* zolta a város egészségügyi helyzetét s a tennivalókkal kapcsolatban hasznosan egé­szítette ki a városi pártbi­zottság beszámolóját. Ja­vaslatot tett a pártbizottság és az egészségügyi dolgozók között kapcsolatok további javítására, majd a politikai munka néhány kérdését vá­zolta. Kedves András elvtára. az Építőipari Technikum igaz­gatója a pedagógusok és as iskolai nevelés több jelen­tős kérdését tette szóvá. Kókaí Ján® A következő hozzászóló, Kókai János elvtárá, a Víz­müvek párttitkára, a helyi­ipari vállalatok munkájáról beszélt és kiegészítette a pártbizottsági b®zámoló ez­zel kapcsolat® részeit. Szó­lott arról, hogy a kongr®z­szusi munkaverseny a he­lyiipari üzemekben, válla­latoknál szép sikert hoz. Ábrahám István elvtárs, a Ruhagyár igazgatója a töb­bi között arról beszélt, szük­ség®, hogy a minisztériu­mok az eddigieknél még több segítséget adjanak a városi ipar kérdéseinek megoldásához. Kiemelte a saját erőből történő beru­házások fontosságát és az ezzel kapcsolat® kezdemé­nyezés jelentőségét. Bejelen­tette, hogy saját erőforrá­sokból jelentősen fejlesztik üzemüket. Kérte, a határo­zati javaslatba vegyék fel, hogy az üzemi pártszerveze­teknek, az üzemek kommu­nistáinak egyik fontos fel­adata a saját erőből törté­nő beruházások megvalósítá­sa. A Szegedi Tudományegye­tem pártbizottságának tit­kára. Rácz János elvtárs, a vár® egyetemeinek és fő­iskoláiénak több font® kér­déséről beszélt. Rámutatott, hogy elsősorban a párt he­Abrahám Istvánná Ábrahám Istvánné elv­társnő, a. Szegedi Kenderfo­nógyár munkásnője a párt­élet több kérdéséről, majd Nemes Dezső elvtárs: Sípos Géza Sípos Géza elvtárs, * KISZ szegedi városi bizott­ságának titkára a KlSZ-szer­vezetek tevékenységéről adott számot. Hangoztatta. szükség®, hogy az ifjúság nevelését társadalmi üggyé tegyük. Kérte, hogy a párt­szervezetek mindenütt adja­nak ehhez segítséget. A szegedi faipar problé­máiról Dani Ján® elvtárs, a Falemezgyár igazgatója adott tájékoztatót. Bíezó György elvtárs, a városi taná® elnöke elemez­te a városi taná® és a ke­rületi tanácsok munkáját. Hangoztatta, hogy erősödött a tanácsok és a lakosság kapcsolata és ezt még to­vább kell fokozni. A lakás­építésről ls szólott és hasz­n®an egészítette ki a vár®l pártbizottság beszámolójá­nak ez irányú elképzelését A pártértekezleteken a párt politikájába vetett bizalom nyilvánul meg B az MSZMP Központi Blaott. ságának üdvözletét és jó­kívánságait a szegedi párt­értekezletnek, a város kom­munistáinak, majd így foly­tatta: — Sok pártértekezleten vettem már részt s így van általán® tapasztalatom. A tanácskozásoknak az a k5­zós Jellemvonása, hogy meg­nyilvánul bennük pártunk sorainak szilárdsága, a párt politikájának helyességébe vetett hit és bizalom. A sze­gedi pártértekezlet alapos Felszólalt a taná®kozáson és jó munkát végez, elöse-Nemes Dezső elvtárs. Átadta giti a szocializmus felépítő-

Next

/
Thumbnails
Contents