Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

5 Péntek, 1§8®. október 28, i • / Dal helyett bérkövetelések az idei ami sok áldatlan vitát megszüntetne francia szüreteken Hetek óta hatalmas ueien uiu ütemben folyik a szüret egész Franciaország területén, a Herault völgyében, a Montpellier-i dombokon. Emberek százai szedik a gyönyörű, nedvtől dús fürtöket, melyek furcsa zajjal esnek a puttonyokba. Itt azonban meg kell állnunk, nehogy hosszas lírai leírásba bocsátkozzunk. Nem azért, mintha a vidámságot nem lehetne együtt említeni, amikor szüretről beszélünk, nem azért, mintha az emberek nem tréfálnának többé a kis családias tanyákon egymás között. Sajnos, a legtöbb esetben nem így áll a helyzet a nagy szüreteken. -Szomorú tény ez — írja a L'Humanité tudósítója, Francois Maurin —, amelyet alkalmam volt megismerni. Nem hallottam énekelni az embereket ezeken a szüreteken. Nem találtam meg azt a régi, vidám baráti légkört, amelyek oly nagy élményt jelentettek gyermekkoromban számomra. Ez a csend, ez a szokatlan szigorúság a nagy délvidéki szüreteken meglepett*. Nézzük meg egy kicsit közelebbről ezt az egész szüretet. A gazdák, a tulajdonosok előszeretettel alkalmazzák a kézi munkaerőt, az időszaki munkást, hiszen ez olcsóbb, mint a gépesítés' Hogyan? A haszon a jelen esetben az olcsó áron vett kézi munka. A nagy szőlőtermelők ebben az évben is megkísérelték lenyomni a béreket, azt hitték, hogy kísérletük sikerrel jár. Nem számoltak azonban a számukra jelentéktelennek tűnő, még ismeretlen spa-. nyol munkások egységével. Hogyan kerültek és kerülnek ma is ezek a szerencsétlenek Franciaországba? Több mint két hete, hogy seregestöl özönlenek fáradtan, kiéhezve az országba. Már országukban is munkanélküliek, így legtöbbjük azon a ponton van, hogy elhagyja hazáját, kifizeti útlevelét, útiköltségeit, abban a reményben, hogy majd itt, a szüret alatt egy kis pénzt keres. Autóbuszokon, vonatokon érkeznek, még azt sem tudják, hogy hol alszanak, sőt hogy munkát kapnak-e? A Pireneusok másik oldalán szőlővel teli hegyeket, és csodákat ígértek nekik. Java részük azonban koldússorsra jutott, vagy zsákmányul estek az emberkereskedőknek, mert ez nem más, mint emberkereskedés. A szakszervezetek tiltakozása ellenére, a munka törvényeinek és szabályainak ilyen megsértése — amelyet már a munkaügyi miniszterhez is felterjesztettek — a kormány hivatalos szerveinél süket fülekre talált. Hivatalos nyomozás indult meg, amely azonban Szírux&nalas operaest a zenés szerdák második hangversenyén Az október 14-i, $ a közönségnek oly kellemes meglepetést okozó madrigál-est után most szerdán a kóruséneklésnek egy másik sajátos műfajában gyözött meg bennünket a Pedagógiai Főiskola két énekkara kitűnő képességeiről. Operák kórusrészleteit mutatták be hivatott előadás-készséggel. Megmutatkozott ez mindjárt a hangverseny jellegére utaló nyitószámban, Verdi Nabuccójának rabszolgakórusában. Második számként Komlóssy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház magánénekese Purcell Dido és Aeneas című operájából Dido búcsúzó áriáját adta elő Szegeden is sokszor megcsodált, finom ötvözésű, hajlékony altján. Az énekkar szinte hibátlanul látta el föladatát a zárókórus tolmácsolásában. A Keserű bordal következett ezután Erkel Bánk bánjából Tóth Lajos, a Magyar Állami Operaház magánénekesének előadásában. A népszerű és nagyon hatásos számnak a kitűnő énekessel és előadóművésszel való szerencsés találkozását köszöntötte a lelkes taps. A kóruskíséret ebben az esetben, mint ahogy azt apró bizonytalankodások mutatták, nem állt szerepe magaslatán. Mozart Varázsfuvolájából a nemtők dalát mutatta be jó fölkészültséggel Gál Ildikó, Szepesi Márta és Huszár Mária, majd ismét Komlóssy Erzsébet következett Verdi Álarcosbáljából Ulrika, a Trubadurból pedig Azucena áriájának előadásával. A nagyszerű hanghoz mély átélés társult, s a két ária rendkívül szuggesztív előadásmódja, a gyönyörű hang lenyűgözte a hallgatóságot. A művésznőt percekig tartó taps köszöntötte a két ária bemutatása után. Gounod Faustjának híres Rondoja Tóth Lajosban hivatott előadóra talált. A kar hibátlanul látta el a kíséretet. Bizet Carmenjéből az Habanera következett Komlóssy Erzsébet és az énekkar előadásában. A temperamentumos, pezsgő ritmusú szám ismét megcsillantotta Komlóssy Erzsébet nagyszerű képességeit, az énekkart pedig maximális teljesítményre késztette. Befejezésül a Béke-sextett hangzott el Verdi Simoné Boccanegra című operájából. Szólót Tóth Lajos, a Magyar Állami Operaház magánénekese énekelt nagyon szépen, mély átéléssel, (P—P) VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK. KISIPAROSOK, ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! MEGTAKARÍTÁST ÉRHETNEK EL, HA HASZONVASAT vásárolnak a KOHÁSZATI ALAPANYAGELLATÖ VÁLLALAT TELEPEIN. S7FGEO, KiwMith Lajos sugarút 119. Telefon: 41-62. semmi eredményre nem vezetett. A francia szakszervezet sem váratott magára, megmagyarázta a spanyol dolgozóknak szomorú helyzetükből adandó kizsákmányolhatóságukat, alátámasztva jogos követeléseikkel. Az eredmény sikeres volt. Számos faluban a spanyol munkások csatlakoztak a bérharcban francia bajtársaik mellé. Gyűléseken mondják el panaszaikat, követelik az emberibb munkabérek megadását. A tudósító így ír: "Mintegy száz francia és spanyol — a napi munkától fáradt — munkás gyűlt öszsze a teremben. Hirtelen felhangzott a szakszervezeti elnök hangja: »Kik azok önök közül, akik megkapták a biztosítékot arra, ly gy eleget tesznek követeléseiknek, hogy megkapják órabéremelésüket, amelyekért küzdenek?* Halk moraj futott végig az emberek között, iöbben felálltak, előrébb jöttek. Néhány pillanat feszült várakozással telt el, majd egy spanyol munkás anyanyelvén kezdett beszélni: »A gazdám azt válaszolta, hogyha nem vagyok elégedett a béremmel, nem marad más számomra, mint elmenni*. Hirtelen mindenki beszélni akart: "Nekem — kezdte egy másik — azt mondta, hogy csak akkor egyezik bele a béremelésbe, ha minden tulajdonos megadja*. Ilyen körülmények közölt folyik a szüret, de ne gondoljuk, hogy ezek a mozgalmak teljesen újak. Harcos múlttal rendelkezik a francia agrárproletárság. Aki még nem élt át egv ilyen mezőgazdasági sztrájkot, nehezen tudja elképzelni annak méreteit és hatását. A tudósító egy fiatal munkással beszélt a gyűlés után. "Én bányász vagyok — mondta. — Bosquet-d'Orbban dolgozom. Ha azt gondolja, hogy ez gyönyör számomra, hogy idejöttem szüretelni, csalódik. Pénzre van szükségem, hogy ápoltassam fiamat a kórházban«. Ezért és ilyen hasonló okokból érkeznek az emberek százai a szüretekre. A finfnl munkás megjí. jiaiai mutatta sz41_ lásukat is. "Jöjjön, nézze meg, milyen kellemes lehet szüretelni, ha az ember ilyen körülmények között alszik, mint mi itt!* Az ajtó egy fészerbe nyílt. A lámpa fényénél férfiak, nők, gyerekek szalmacsomókon takaróikba burkolózva aludtak, hosszában kifeszített kötélen függtek ruhadarabjaik. Folyik a szüret, hiányzik a dal, a vidámság, most már megérthetjük, hogy miért van mindez így a francia szüreteken. J. J. A háztulajdonosok kötelessége a lakások javítása Ismerve sok áldatlan viszonyt, amely magán-háztulajdonos és bérlője — esetleg több bérlője — közt is fennáll, érdemes egy pillantást vetni ezekre a "bonyolultságokéra, amelyek alapjában véve nem is azok, csak némelyek teszik azzá. Minden ilyen emberi viszony mögött az összeférhetetlenség húzódik meg, szándékból, vagy véletlenségből született és táplált harag, amely napról napra megkeseríti lakók és háztulajdonosok életét. Lapunkban sok ilyen ügyről írtunk már. Most is megnéztünk jó egynéhány ügyet, s bizony, a bajok ugyanarról a közös tőről fakadnak, mint a korábbiak. Miért nem tataroztatnak? Természetesen a lakók sem angyalok s nem mindenkor és nem mindenben a háztulajdonost kell elmarasztalni, de az esetek többségében igen. Sok háztulajdonosra jellemző, hogy kényúr módjára szeretne berendezkedni házában, pontosan úgy, mint a régmúlt házigazdák, csak azzal a különbséggel, hogy azok időről időre mégiscsak csináltattak egyet s mást. Most viszont nemigen csináltatnak semmit, éppen azért nem, mert ott a lakó. Ha elmegy, az más, akkorra esetleg már készen áll a terv, hogy mit hogyan rendez majd be abban a lakásban, amelyből a lakó "szépszerével* kiköltözött, s amelyre jogos igénynél fogva a háztulajdonosnak, vagy egyeneságbell rokonának van törvényesen biztosított elsőbbségi Igénye és joga. A viszony romlásának oka sokszor egészen a bírósági tárgyalásokig az előbbiekben keresendő és ezekkel magyarázható is. A bérlő panaszkodik lakása állapotára, a háztulajdonos pedig elzárkózik a javítás elől. Ezt követik azután az apró és kölcsönös bosszantások mindaddig, amíg törvényes keretek közt valamelyiküket el nem marasztalják. Egy helyes kezdeményezés Csak örömmel üdvözölhetjük az I. kerületi tanács intézkedését, amellyel bizottságot hozott létre a kerület magánházai állagának, állapotának vizsgálatára. Ezt követően értesítik a háztulajdonost a szükséges munkálatokról. Ezzel elejét vehetjük a felesleges vitáknak a házigazdák és a lakók közt. Szegeden a romosságánál fogva alkalmatlan, úgynevezett életveszélyes lakások 90 százaléka magántulajdonban van, s e között sok olyan található, amely egykét évvel ezelőtt jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül is megmenthető lett volna, illetve élettartamát meg lehetett volna hosszabbítani szinte fillérekből, Természetes. hogy idővel az öreg házak tűzfala, különösen a vályogházaké "elindul* valahol. Időben javítva azonban meg lehetne akadályozni a nagyobb kárt, de mert nem a háztulajdonosra, hanem a bérlőre dől a tűzfal, ezért nem sürgős a tennivaló. A városi tanács igazgatási osztályán emlékeznek még az "egyszeri* háztulajdonosra, aki a rossz vályogfalat locsolta is, hogy hamarabb dőljön rá a lakójára a ház. S ha csakugyan történik egyszer szerencsétlenség az ilyen, szándékosan elhanyagolt házban, lakásban, akkor ki más lenne érte a felelős. mint a hatóság, mert ugyebár a háztulajdonos időben "bejelentette«, hogy romos a bérlője lakása. A felelősség kérdése Ilyen esetekben viszont a felelősséget vissza lehet és kell is vezetni egy-két esztendőre, amikor még jóakarattal és kevés pénzből lehetett volna segíteni a "romos* házon, lakáson, de számításból nem tették. A házak tetőzetét általában három-négyévenként illő rendbehozni, s a meglazult, vagy törött cserepeket kicserélni, nehogy átázzon a padlás, a bérlő lakásának mennyezete. Ahol viszont kutya-macska barátság van a háztulajdonos és lakók közt, ott tovább lazulhat a cserép, ázhat a padlás, s leszakadhat a mennyezet, a "romos* lakásból legalább hamarabb elköltöztetik a házigazda nyakáról a lakót. S ugyan kinek á kötelessége ilyenkor lakást adni? Természetesen a tanácsnak, igen, ő tartja csak a hátát, s nem a felelőtlen háztuljadonos. Sajnos, az ilyen vélekedés nem egyedülálló, leleplezése azonban nagyonis időszerű. I tu'a'donosok és a 15 éves terv Szeged város 15 éves lakósfejlesztési terve nagyszerű dolog, amelynek megvalósítása biztos, reális alapokon nyugszik, a szocialista arculatú, a népigazgatású várospolitikán. Felötlik azonban a gondolat: a várt reményeket meghozza-e teljes virágzásában a város 15 éves lakásfejlesztési terve, ha olyan mértékű lesz a magántulajdonban lévő házak, lakások romlása, mint ahogyan ma ezt példák bizonyítják? Szegeden pontosan tízezer és 70 ház van magánkézben, állami tulajdonban egyezer 753. Az arány igen eltérő és azt is jelenti, hogy a háztulajdonosok vállaljanak erejükhöz mérten részt a város 15 éves lakásfejlesztés! tervéből olyanformán, hogy tartsák rendben házuk táját, védjék épületeik állagát, ahogy azt magéntulajdonuk meg is kívánja! A kormányzat itt is ságit A kormányzat a magánháztulajdonosokról sem feledkezik meg, hanem segítségükre siet olyan esetekben, amikor erejüket meghaladó javításokat kell elvégeztetniük házukon, lakásukon. Ez a segítség nyilvánul meg például az Építésügyi Minisztérium szakigazgatási főosztálya 23— 1959. ÉM körrendeletében a rom- és életveszélyes épületek bontása, illetve az életveszélyes állapot ideiglenes vagy végleges megszüntetése tárgyában, amikor a magántulajdonban álló épületeken szükséges munkálatok elvégeztetésére a kötelezett háztulajdonos anyagi helyzete miatt képtelen. A kötelezett magánszemély terhére elrendelt munkálatok költségét a város, kerület, község előlegezheti, s azt a kötelezettnek vissza kell térítenie. A munkálatokkal érintett ingatlanra az előlegezett költségek erejéig és azok maradéktalan visszatérítéséig jelzálogot kell bekebelezni, a költségek behajtása iránt pedig a pénzügyi hatóság az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint intézkedik. A kötelezett kérelmére rendkívüli méltánylást érdemlő esetben részletfizetési kedvezmény is adható, amely azonban háromévi időtartamot nem haladhat meg. A helyreállítási kölcsönnek más formája is van, amelyről az 57/1957. IX. 6. korményszámú rendelet intézkedik, hogy kinek engedélyezhető helyreállítási kölcsön, s az milyen célra használható fel. Ilyenformán lehetőség van arra. hogy a magánházak állagát minden tulajdonos anyagi erejéhez mérten megvédhesse, csak egy kicsit több lelkiismeret kell hozza, akkor elülnek és megszűnnek mindazok a szocialista együttélést megrontó nézeteltérések is, amelyek sok esetben adódnak háztulajdonosok és bérióik közt. Lődl Ferenc Nagy János ez év júniusában Varga Imre mórahalmi lakoshoz ment, tanácsot szeretett volna kérni, egy jó ügyvédet keresett Vargáék nem voltak otthon, de Vargáné a tanya udvarában felejtette kerékpárját. Nagy János, hogy ne ment volt hiába, fogta a kerékpárt, s húgához hajtott rajta. Majd innen Kiskunhalasra ment, ahol 400 forintért továbbadta a kerékpárt. A bíróság számonkérte tettét. Nagy János beismerte bűnösségét, a bíróság öthónapi börtönbüntetésre ítélte, de ezt háromévi próbaidőre felfüggesztette. Cselényi József TÜZÉPalkalmazott. Szeged, Nemestakács u. 25. sz. alatti lakos június 25-én délután a városi gőzfürdőbe ment. A nagy. kerek medencében fürdőzés közben egy kiskorú fiút arra kért, hogy nyomja le fejét a víz alá és számoljon, milyen hosszú ideig tud víz alatt maradni. Majd ezt fordítva is megcsinálták, Cselényi nyomta le a fiatal fiú fejét. Ezt a "játékot* Cselényi természetelleni fajtalanságra használta fel, melyet a fürdőzők észrevettek. Egy nap a bíróságon A gőzfürdő egyik alkalmazottjának szóltak, aki azonnal kiparancsolta Cselényit a vízből, s azonnal a rendőrségre vitte. Cselényi Józsefet hasonló bűncselekmény elkövetése miatt a szombathelyi megyei bíróság is már börtönbüntetésre ítélte, de ezt az ítéletet felfüggesztették. A próbaidő alatt követte el fajtalankodását, ezért a járásbíróság a szombathelyi megyei bíróság 5 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésének végrehaitását is elrendelte. szegedi bűntettéért pedig 10 hónapi börtönbüntetést kapott Kun Szabó Vidor a csengelei művelődési otthonban szórakozott. Az előadás szünetében Kun Szabó a közelben lévő italboltba ment kerékpárjával. Mikor onnan kijött, észrevette, hogy hiányzik a dinamó és a lámpafej. Hogy kártalanítsa magát, az italbolt előtt lévő, Nóvák Gábor tulajdonát kéoező kerékpárt magához vette, s elhajtott. Útközben a rendőrök Igazoltatták Kun Szabót, s kiderült,- hogy a kerékpár lopott. A vádlott azzal védekezett, hogy csak kölcsönvette a kerékpárt, s a rendőrségre akart menni, hogy ott jelentse, hogy sajátjáról ellopták a dinamót. A tárgyaláson kiderült, hogy Kun Szabó védekezése hamis, hiszen a rendőrök már jóval-az őrsön túl igazoltatták, tehát nem igaz, hogy a rendőrségre ment. Felfüggesztve négvhónapi börtönbüntetésre ítélték. A gyermekek miatt már régóta rossz viszonyban volt a két szomszéd. Egyszer aztán tettlegességre került a sor. A gyermekek az utcán játszadoztak, a vádlott, Doktor László pedig a kapuban állt. A szomszédasszony gyermeke nem tudott bemenni. A vádlott, Doktor többször a gyermek fejére ütött. A sértett asszony kisietett és eltolta a vádlottat a kapuból, mire az többször pofonvágta és meglökte. Ugvannvirn hogv a vízlevezető aknához esett az aszszony és nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Doktor Lászlót a szegedi járásbíróság 400 forint pénzbüntetésre ítélte. Koberausch Iván a pusztamérges: községi tanácsnál dolgozott. Hatvani Pál pusztamérges: lakos kétezer forintot számolt le adóra. Ebből a vádlott 900 forintot a kötelező biztosításra írt. A Hatvanihoz kerülő elszámolási jegyet szabályosan állította ki, de a központba kerülő másodpéldányt meghamisította, 900 forint helyett csak 204 forintot írt rá. A befizető nevét és lakcímét is meiharoicftotta. a különbözetet, 696 forintot saját céljaira fordította. Ez még 1955-ben történt De az ügy most derült ki, amikor a községi tanács behívatta Hatvani Pált, s közölte, hogv biztosítási hátraléka van. Koberausch Ivánt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság és 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, háromévi próbaidőre felfüggesztve.