Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-22 / 248. szám

3 Csütörtök, 1959. október 15. 115 A „független" ember Sok a dolog mostaná- szövetkezeti tagok füle halban a földeken. Mint mon- lalára az egyéni paraszt dani szokás, az emberek úgynevezett függetlenségét meghalni sem érnek rá. A hangoztatja, olyan korán szárhordás, a répaszedés, kel fel mindennap, mint a szántás, meg a vetés nem egy cseléd. Erre kényszeríhagy nyugodni egyetlen dol- ti a megélhetés. A termelőgos parasztot sem, akár szövetkezetben is szorít a szövetkezeti tag, akár egyé- dolog egész éven át, szüknileg bajlódik még. A ke- ség van minden ember nyérmagot most kell bele- igyekezetére, de ha valatenni a jól elkészített, meg- kinek fontos dolga akad, ágyazott talajba, nehogy minden nagyobb . zökkenő jövőre szűken adja a ter- nélkül elintézheti. Bejelenmést ti a brigádvezetőnek, Az én ismerősöm azon- egyenlő jogú emberek módban már odáig jutott, hogy jára megbeszélik, hogy ezzel sem ért egyet. Előre- miképpen tud a közös gazbocsátom, nem olyan erős daság nélkülözni egy mungazda ő, mint azok a híres kást> aztán intézkednek és nagypenzu -oszibaracko- . . , - , ,. sok", hanem csak olyan, mncs ^^ fennakadas. A akiből legtöbb éldegél er- szövetkezet adhat és ad is refelé. Csak éppen az a pihenőt, szabadnapot tagszokása, hogy ellenzékies- jainak de az egyéni föld kedik. Legutóbb azon is . . , fennakadt, hogy tsz-tag szinte lélegzetnyi szomszédja sötétben megy nélkül dolgoztatja a gazéi reggel hazulról, és este dát, mint valami zsarnok, sem jön meg villanygyújtás előtt "Sajnálkozik, hogy s ehhez jön még a bimennyire "be van fogva sze- zonytalanság, hogy mit mugény, ott a kolhozban*, ő vi- tat majd év végén a mérszont magángazda létére füg- leg. Ha nem terem —mint getlen, oda megy mindig, aho- 5tVenkettőben — az kész va akar. Mindezt vasárnap otvenkettoben > 82 kesz délután paprikaszedés köz- lerongyolódás, mig a terben magyarázta nekem, s melőszövetkezeti tagok akalighanem elfelejtette, hogy kor is könnyebben éltek, 8 szomszédját Azért történe- tartasuk, és az akkor hetesen, hogy — mint valami lépőket is tudták segíteni, úrféle — csak félfrüstök tá- Ha pedig sok terem minba?!fgott kifelé 8 közös denféléből - mint ebben gazdasagba. Hiába, változnak az em- az esztendőben —, akkor berek, alakulnak a vélemé- meg az értékesítés miatt nyek. Igazán joggal várhat- kell izgulni. A szövetkezená el bárki egy magabiz- ^^ még több cukorrétos, onmagat agyba-fobe di- . .. csérgető egyéni gazdaem- P®. hagyma, paprika meg bértől, hogy következet® paradicsom termett, s nincs legyen a kifogásokban, és abban semmi igazságtalanne csináljon nevetséget sá& ha M ^am eiőszörtőonon magaból. Ha annak . ., , idején a tsz-tagok kényei- luk veszi át a teí"menyt m®sége miatt háborgott, Ilyenformán tehát az én teákkor most el kellene is- merősöm az értékesítés mernie a hiba kijavítását, gondjátói sem "függetlenítnera pedig holmi "befő- ® . ,. .... , gást* emlegetni, s ezzel hetl<< magák hiába szeretne szemben hangoztatni saját ezt bebeszélni önmagának "függetlenségét^ és másoknak is. De nézzük csak, ho- Az aet> a hétköznapok gyan is állunk ezzel a füg- tapasztalatai mást mutatgetienséggel? Azt mondja nak, mint az ellenzéki®kenekem paprikaszedés köz- ctö, megalapozaüan szavakj Túlozni nem jó! : A cimben írl szavak • mindenki által ismert • igazságot fejeznek ki. • Öreg, fiatal egyaránt J tudja, s mégis találkoz- • hatunk túlzásokkal, " amelyek bosszantóak és • károsak. Ilyen túlzó álláspon- • tot követ az újszegedi " szövőgyár KISZ-szerve- • zetének némely vezetője, • sőt titkára, Varga Pál • elvtárs is. Ez abban Adjunk szakmát minél több munkásnő kezébe! S

zegeden nincs olyan nők között alig van néhány háziasszony az üzemi muniparág, ahol a férfiak szakmunkás. Az utóbbi idő- ka iránt. mellett ne foglalfcoz- ben is tovább nőtt az olyan Reméljük, hogy a másotatnának nőket is. A hagyó- nők száma, akiknek semmi- dik ötév® terv során atexmányos női munkaterületek, féle szakképzettségük nincs, tilmúvek, a ruhagyár, s a a textil- és élelmiszeripar Csak ez évben mintegy 500 cipőgyár bővítésével —amemellett a vasipari üzemek- nő jelentkezett elhelyezésre, lyekkel kapcsolat® tervezben és másutt is szép szám- akik eddig a háztartásban getések, tárgyalások most mai dolgoznak asszonyok, dolgoztak. folynak — a dolgozó nők leányok. A felszabadulás olyan betöltetlen női újabb százainak elhelyezése után csak a textilművek, a mlmkahely, amelyhez külö- ^aTÜaTZ nT^l nyilvánul meg. hogy . ruhagyar, a szőrme- es bor- nösebb szakképesítés nem amellett, hogy a Szegeden rosszul ertelmezett -fia- • ruhakészítő vállalat lét®íté- szükség®, ma már kevés munkára várók mintegy 95 r : «*vel több mint háromezer Szegeden. Ha akad is, "^^^^elkerik nő juthatott munkához Sze- ^ többn*re ^ - - • maVal nem "ékezik. Ketalos öntudatból" magasra emelik a mer' cét a KISZ-be való íálLá,— e V" , ,,. . , . . luuuJ"uc «>«"»• resnunn Ken a ienet®egei, kifve kerféhe" ' azutáni 3 TT m" *UegŰ" EZ ** jelentÍ' h0gy h°gy 8Z8kmát 8djUnk nács munkaugyl osztalya al- a munkaváUaló nő egy-két kezébe, azonban csak alap® tal nyilvántartott több ezer Ü1 körültekintésül ájuljunk munkát kereső 90 százaléka ^ m,l marad ^ S a KISZ-be való felvé- • nő. Az időszak® munkák szünet • ^lnél, mint amikor ar- I idején, még akkor is, ha ~ rol van szo, hogy ki • . ,. , ...... . . „ - telj® lendülettel dolgozik a elhelyezésért jelentkezik. kerüljön a párt soraiba. J A magas mérceállításról különben maga az -pi lmondható, hogy konzervgyár és a paprikafeldolgozó vállalat, számuk tők és a szakszervezetek soújszegedi szövőgyár 2 eléri a három-három és fél kat tettek a dolgozó nők KISZ-titkara is beszelt- ^^ Téljdőb€sn még ennél élet_ ^ munkakörülményeiig többet. Kiderül a statisz- nek további javításáért, tikából az is: a jelentkező Ezért vonzódik egyre több — de sajnos, mint ér- a demröl! — a nemrégi- ben megtartott KISZ J megyei aktívaértekczle- • ten. Lényegében mé? " azt is hozzáfűzte, hogy • ők ezt a mércét to- • vábbra is tartják. éve, amikor nagy lendiiletaz tel toborozták a nőket küK utóbbi két raztendö- ldnböző szakmákba köztük ^ ben gazdasági veze- kéPessegeiktol « adottsaga& 6 iktol idegen szakmákra is. Ebben az időben sok helyen olyan nézet alakult ki, hogy a nők általában nem alkalmasak ®ak néhány üzeimMegszüntették lemaradásukat Eddig sok, szép ered-J a Dekorációs VáUalat dolgozói menyről számolhat be a gyár KISZ-szervezete, • és ennek részese Varga a Pál elvtárs is. A tag- • felvétellel kapcsolatos " nézetük azonban, lehet • A Szegedi Dekorációs és vei szép eredményt értek eL Vegyesfaipari Vállalat arány- Az MSZMP-kongresszus tiszlag nehéz körülmények kö- teletére tett felajánlásaikat zött végzi munkáját, öt egy- is teljesítették már, sőt, ezt bármennyire is jószán- J mástól távol ®ő üzemrészben 44 százalékkal túlhaladták, dékú, a gyakorlatban hovatovább a KISZ- • ben (ne felejtsük el, hogy vasárnap délután), hogy ő a saját maga ura, azt rajnál, amit akar, nem parancsol neki senki. (Olyan hangsúllyal mondta ezt, mintha a tsz-ben parancsolna valaki a tagságnak.) Ha kedve szottyan — úgymond — szétnézni a piacon, nem rángatják a kabátját, hogy "tagtárs, gyerünk, vár a dolog odakint*, addig töltheti az időt, ameddig kedve tartja; Megkérdezem tőle, hogy akkor vasárnap tiszteletére miért nem ment el a futballmeccsre, ünneplősen felöltözve. Ugy néz rám, mintha nem értenék a mezőgazdasághoz, majd eképpen válaszol: "Ejnye, hát olyan nehéz ezt megérteni? Dolog van most rengeteg, ilyenkor nem lehet sétafikálni.* Egyetértek vele, majd újabb kérdést teszek fel neki: "Mondd, az utóbbi fél ®ztendő alatt hányszor mentél ki a piacra, csak úgy, passzióból, szétnézni?* Mire megint értetlenül néz rám: "Hát egyszer sem. Hová gondolsz?* id« akartam kilyukadni. Saját mindennapi életével bebizonyítani az én ismerősömnek, hogy szavakon lovagol, hogy ő csak szavakban "független*, a valóságban pedig oda van kötve, láncolva a földjéhez, amelyen kora tavasz óta úgy torlódik egymásra a munka, hogy nem képes benne magát utolérni. Amióta kinyílt az idő, soha egyetlen napra sem tudta magát függetleníteni (még ünnepnap sem), mert azt rögtön megsínylette volna a kis gazdaság. Abban igazsága van hogy akár az aratás kellős közepén is alhat délig, — ezért soha nem citálják törvény elé. Legfeljebb elszór a gabonája. Igen ám, csakhogy ezt ő tudja a n. l működik a város különböző A vállalat nem ül babépontjain. Ezenkívül — mint rain. Igyekszik ezt a munmár erről korábban is tu- kastílust továbbra is megdósitottunk — a budaprati tartani. Elhatározták, hogy ipari és mezőgazdasági vá- a negyedik negyedévben a sáron, valamint a kiállítá- lakosság jobb ellátása érdesok építésében is jelentős kében 100 darab sezlont, 90 munkával vesznek részt. darab rekamiét, 100 darab Az év első negyedében le- festett háromajtós szekmas arra, hogy a KISZ • maradtak, tervüket 15,4 szá- rényt és 5 darab fényezett tagja legyen. Az arra" zalék híjával teljraítették. kombináltszekrényt adnak A vállalat vezetői és dolgo- át a szegedi bútorüzletnek, zói már ekkor elhatározták, Ezenkívül Budapestre a lahogy behozzák lemaradásu- kásmüvészeti boltnak mo^ kat a harmadik negyedév dern kivitelű, háromajtós, ményt — de módjával! • végére. Ez sikerült is. A dörzsölt szekrényeket és rec munka jobb megszervezésé- kamiékat szállítanak. szervezet elefántcsont- . toronyba zárkózásához JJ rezet. Ezért, mint hely- • telent, sürgősen cl kell • vetni. Mert egyszerűen I nem igaz, hogy az üzem J több mint 500 fiatalja • közül csupán 157 alkalérdemes fiatalok elől J miért zárják hát el az • utat?! I • Támasszanak követel- • Ami a buckák, dombok mögött van. .. A III. kerület egyik problémájává nőtt a régi kubikgödrök feltöltésének ügye "Mellékterméke* is akad fokozatosan kisebbedne és a lalatnak azt, hogy a földet rosan meg kell oldani. Anrendszerint az építkezések- hasznosítható elegyengetett eligazítsák a szállítások után. nál is inkább, mert — ahogy nek. Ez elsősorban az ala- terület növekedne. Mivel az . ... . . ... . erről személyesen is megpokból kikerülő föld, az az előbbi "gyakorlat* állán- A Vdllalatl álláspont győződhettünk — a nemrégiépítkezések során felgyülem- dósult, most már több ezer gz a pénzbüntetés — ért- ben nagy költséggel rendbelő különböző törmelék, köbméter földet kellene hető — nem esett valami jól hozott, elegyengetett terület amelyet azután az épület el- megmozgatni, elteríteni, hogy az építőipari vállalat igazga- szélén, most már nem tudni készültével el kell szállíta- a feltöltött terület sík le- tójának, s az ügyet megfel- kinek a jóvoltából, naponta ni. A legtöbb nagyvárosban, gyen. lebbezte. Arra hivatkozott, újabb nagy kupacok, földvalahol a lakott területek C,i.L/„,„a, » •_, hogy egyrészt nemcsak a hányások domborodnak és a szélén, mindig akad egy-egy azainuszeier jönni Csongrád megyei Építőipari kerületi tanára máris keresmélyen fekvő rész, régi gö- kiadós Vállalat hordja a Bakay heti, hogy honnan, miből dör, amelyet ezzel a földdel, , Nándor utca végére a föl- fedezze az újabb egyengetési törmelékkel, építkezési és A földet odaszallito epito- det hanem sok más vállalat munkákat egyéb szeméttel feltöltenek. és egyéb vallalatok, vala- is g e^t méltánytalan, hogy A, . OTr Szeged - "hála* a kapita- mint a varos egyes lakóinak ^ g2( a váUalatot kény_ Az hely®, hogy lista területgazdálkodásnak felület® munkaja miatt a szeritsék a hatalmas terület — bőven rendelkezik olyan HL kerületi tanács nem kis teljes rend^tert^ara. Mas- szorítani területtel, amely elnyeli a összeget - az utolso ket ev- részt igaz ugyan, hogy a la. fenti építkezési mellékter- ben mintegy százhúszezer fo- kásépítkezésről kikerülő föld g megyei vallalat Az hely®, hogy a III, kerületi taná® igyekszik ráa vállalatokat a rend® munkára (bár, a mékeket A körtöltésen belüli rintot - fordított a Bakay e"^szeri"karolását, "elteríté- f f'teben a vállalat által felrój qevaehónválc htelaevári Nándor utca végénei lévő ^ lakásépít,- hozottindokokegy reszet, azok .-dombvidék* eltüntetésere. keLs^ ^Lsz^lított fldet ^allosaga *>*»>Természetes, hoev a vegA Bakay Nándor ufea végén régi agyagbányák, téglagyári kubikgödrök ezek. nvos fokig méltányolnia kellett volna), azonban azt kell I ^^H kezésről Termeszetes, hogy a veg- ezért rendszeresen eligazítrehajtó bizottság nem szíve- „ vailataf mnnkámi "w* sen adja ki ezt a pénzt hl- ^nban Sz^eden nem^k elérni' hogy szen sok a megoldando fel- lakásépítkezés folyik, haA III. kerületi tanácsnak adat e kerületben is es bi- nem más szervek _ miniszazonban problémát okoz zony jobb helyre is tehette tóriumok, vállalatok — is mostanában a gondoskodjék arról Szegeden, hogy az építkezéseinek -melléktermékét" a városkubikgödrök volna a százhúszezer forin- építtetnek. Az ilyen építke- raklak "c^kf feltöltésének ügye. A Bakay tot Ezdrt erélyes intézkedé- zéseknél nem biztosítottak . .„.. L,wk 3 A vfr ..!" Nándor utca végéné) lévő P(jy f{Uért scm a kiszállított , ' régi téglagyári gödrökhöz sdket h°ZOtt * ezek '8 föld elegyengetesére s a vál- ^SnKJLT t t,vÍn számos vállalat: igy elsősor- Csongrád megyei Építőipari ]alat ezétt nem is végzi el. . ,J ,„ , .' ban a Csongrád megyei Epí; Vallalat igazgatojat ezer fo- A Jn ^^ tanács ^^LLtett A^minTsz! ^'f81:1 yall£n',ot !fg?n rintra büntette' mert 8 val' az Építőipari Vallalat kö- tóriumoknak, illetve a núEpltoipan vaiiaia^ az in^ lalat nem gondoskodik ar- zötti Vitában előreláthatólag nisztériumi vállalatoknak és mic.án«rótkeVfta/< hordatia" a ról, hogy a földet a kiszál- a vár®i tanács végrehajtó más szerveknek ezt a pélörmeteket A gépkocsiról lításkor rendesen el is te- b<-«sága d8t kövelaidk keU- hi8zen 6 V lebbez® a rendelkezések ér- az egy® epítkezraek milliós kocsikról azonban csak le- ritsék. Annál inkább is meg- telmében oda kerül. tételeibe -belefér* az a pénzhányják a rakodómunkások büntették, mert a szegedi ., . összeg, amely erre kell. s _ Ne csak a tanács fizesse! ameiyet különben a kerületi Azonban az egész kérdés tanácsoknak, a helyi útépitéa földet, a törmeléket, s az állami lakásépítkezésnél rendszertelenül, kupacokban, ahol a kivitelező a Csongrád , , ... , , , ... . ..... . lassan varosrendezesi prob- sekre, javitasokra es ezerdombokba gyűlik a kaink- megyei Építőipari Vallalat- ^ H _ és elsősor. nyi mis celokra szükséges gödrökből keletkezett tavak az építtető városi tervosz- ban a harmadik kerület nya- pénzekből kellene elvonniuk. legjobban, s miközben a szélén, ahelyett, hogy a tó tály külön megfizeti a vál- kába szakad —, ezért hamaNémeth Lajos több helyen az óvakodás a nők felvételétől. Még olyan üzemben is, mint a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat, ahol ha munkásra van szükségük, előbb férfiakat kérnek a munkaügyi hivataltól, ha nem kapnak, akkor felveszik a nőket is. Ez a szemlélet rányomja a bélyegét az iparitanuló-képzésre és a fiatalkorúak 4—6 órás műszakban való alkalmazására is. Az idén Szegeden az ipari és kereskedelmi vállalatok 832 tanulót szerződtettek, ebből csak 188 a leány. Ezek közül többen a kereskedelemben és négy üzemben, a cipőgyárban, a textilművekben, az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál és a szőrme- és börruhakészitő vállalatnál helyezkednek el. Egyedül a kereskedelemben 64 leányt vettek fel, ezek közül 25-öt preszszós tanulónak. V

állalataink felettes szervei Szegeden öszszesen 555 fiatalkorú foglalkoztatását engedélyezték 4, illetve 6 órás műszakokban. Ebből 100 még ma sin® betöltve. Részben azért, mert az üzemek nem kapnak fiúkat, s ezért kitérő válaszokat adnak, magyarázkodnak. Ha számon kérik tőlük a lehetőség kihasználatlanságát. Kettős haszna van annak, ha vállalataink foglalkoztathatnak fiatalkorúakat. Haszn® ez a gyermek részére, s haszn® a vállalatnak. A vállalatnak különösen azért, mert megfigyelheti ezeket a gyermekeket, kiválaszthatja közülük a legrátermettebbeket, akiket ipari tanulónak akar szerződtetni. Sajnos, sokan maguk torlaszolják el a lehetőségek útját azzal, hogy nem végzik el az általán® iskola nyolc ®ztályát Ilyen fiúkat., lányokat nem alkalmaznak ipari tanulónak, hiszen igen sok szakmában már csak érettségizett fiatalokat vesznek fel. Július 1-től, az iskolaév végétől szeptember 30-ig a vár®i taná® munkaügyi ®ztályán 210 fiú és leány kért munkakönjrvet. Tehát azok, akik nem tanulnak tovább, s a termelő munkában igyekeznek elhelyezkedni. Közülük 129 végezte el a nyolcadik ®ztályt. A többiekből ®ak segédmunkás lehet, jobb esetben később betanult munkás. A tanulatlan fiataloknak m®t még a szülők oltalma alatt elégség® az, amit ilyetn képzettség mellett kereshetnek, mert a keresetet többnyire csak a ruhára, a divatra költik. De ha majd családfenntartókká válnak, rájönnek, hogy a tanulási lehetőség elmulasztásával mily sokat vesztettek. A

szülők, pedagógusok, az egész társadalom kötelessége, hogy rávegyük e fiatalokat a tanulásra, mert ha ma nin® is lehetőség a munkát keresők tömeg® elhelyezésére, eljön az idő a m®t következő ®ztendőkben, amikor szükség tesz újabb munkáskezekre a régi és új szegedi gyárakban. Nagy Pál