Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

2 Vasárnap, 1959. szeptember 8. Zavartalanabb lesz a villamosközlekedés Szegeden Uj áramátalakító állomás épül a Zrínyi utcában A Szegedi Közlekedési Vállalat áramátalakító állomást építtet a Zrínyi utca 4., 6., 8. szám alatt. A tervek már korábban elkészüllek, de a városi tanács az idén, illetve a következő években tudja biztosítani az építkezéshez, valamint a berendezéshez szükséges 7 millió forintot. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat építi az állomást. 1959 első felében százezer forint értékű munkát végeztek el. Év végére pedig több mint 1 millió forintra rúg a munka értéke. Az áramátalakító állomásra nagy szükség van. Az utasforgalommal párhuzamosan növekedett ugyanis a kocsipark a villamosközlekedésben, s ez követelően írja elő az áramátalakító állomás felépítését. A régi állomás már nem bírja kielégíteni a megnövekedett energiaszükségletet. Az utóbbi években a forgalom emelkedésével egyidőben sok új vonalat — Újszeged, Kiskundorozsma, Szeged-átrakó — kapcsoltak rá. Az állomás építésénél ezekkel még nem számolhattak. Az új áramátalakító állomás modern berendezése biztosítja majd Szegeden a zavartalan villamosközlekedést. Az állomás 20 ezer voltos váltóáramot alakít át a villamosok üzemeltetéséhez szükséges 550 voltos egyenárammá. A tervezők igyekeztek a legideálisabb helyen, központban — egyenlő távolságokra a villamosvasút vonalaihoz — elhelyezni az áramátalakítót. Így esett a választás a kitűnő fekvésű Zrínyi utcára. Az utazóközönség is élvezi az új állomás előnyeit, kevesebb lesz és rövidebb ideig tart majd az üzemzavar. Eddig ugyanis négy részre osztották fel Szegeden az energia-szolgáltatást. Az állomás üzembehelyezése után pedig több apróbb rajonra osztják. Ez azt jelenti, hogy az üzemzavar sokkal kisebb területre korlátozódik. Az épület kétemeletes lesz, egymagasságú a mellette levő épületekkel. Stílusa is alkalmazkodik a szomszédos lakóházakéhoz. A jobb szárnyban helyezik el a géptermeket. Ez a rész lényegesen magasabb lesz, mint a bal szárny helyiségei, s így a kívülről szemlélőt meg is tévesztheti, egy emelet hatását keltheti, de a bal szárny, ahol a szolgálati lakás és a szociális létesítmények vannak, már rendes kétemeletes magasságú. Az épület a következő évben már elkészül. Az állomás azonban 1961 végén üzemel, ugyanis ekkor szerelik csak be a Villamosállomás Szerelő Vállalat dolgozói a belső berendezést. Az áramátalakító állomással kapcsolatosan még el kell mondani, hogy a környék lakói nem valami szívesen fogadták a hírt, hogy üzem épül szomszédságukban. Féltek a munkával járó zajtól. A lakók megnyugtatására közöljük, hogy az áramátalakító állomás a Belváros legcsendesebb háza lesz, ugyanis teljesen zaj nélkül "dolgozik*, földalatti kábeleken érkezik és távozik az áram. IGY MARAD? Kéziszerszámgyári munkások a gyorsabb ütemről Aki ismeri a Kéziszer- mégis szemét a kemencén S mindez bizakodással, számgyár tízéves történetét, tartotta, nehogy valami derűlátással tölti el a Kézibizonyosan nem tartja túl- rendkívüli közbe jöjjön és szerszámgyár dolgozóit. Pózának, ha a költő szerint az öntésnél selejt keletkez- dig ők is, mint sokan máidézzük- "Tanácsot állunk zék. sok> az ellenforradalom után a dombon, melyre pincéből, _ Qtt tartunk az öntés- . bitbék', hogy ...nagyon bányából kubikos gödörből sei, annál a pillanatnál, ami- soka tudunk rendbejonni. feljutottunk - viszi az idő kor azt mondhatjuk, hogy Auth dolgaik a ködöt tisztán meglátni minden jól meg)-. A selejtet fw^Li níf^iw csúcsainkat*. Valóban, ők sikerült a megengedett 10 Xre7 de ^ sÓkadm^gáis pincéből, gödörből jutót- százalék alá, 6 százalékra ®al ?íMn tekint tóf a evár tak a dombra, a mai kö- csökkenteni. Csak ennyi az is Űev véh h'erülmények közé. Az elmúlt augusztusi selejttermés - ^jfL de évek során bizony sokszor mmatott a sarokban álló ^TülIS^onto? nem volt teljesen indoko- gyujtoladara. Azt már Ha- a iakásép£tkezéseket is meg_ latlan, hogy a pesszimizmus elrtanstol a ftoérnok- g ^ Tiz^ihatan vanköde gomolygott a gyárban. tudtam meg hogy az ev nak az ÜK>mben akik B2e. A korszerűtlen -vasipari kő- ^^a sKbf kSm ütnének már holnap lakásceráj* ahogy itt neveztek 40 százaléka selejtbe került. hoz jutni valamennyien üzemüket a munkások, (j: ginekkel nagyra értékelik, hogy Szenem sok örömet keltett a J 9 r geden is soha nem tapaszdolgozóban. Sokszor még Most már a hibamentes talt nagy ütemben egymásanyag sem volt elegendő. aru mennyiségét is növel- ,jtán nőnek ki a földből az Ilyenkor, ha járkáltatták a hetnénk, kemencénk van új lakóházak. De emellett munkást egyik teremből a elég, többet is munkába ál- is az1 szeretnék, ha az építmásikba, a kereset is csök- líthatunk. Ha szükség van kezesi tempó még tovább kent. A körülmények azon- a termékre, két műszakban fokozódnék, ban mar lényegesen meg- is dolgoztathatjuk a kemen- Viszi az idő a ködöt, s a változtak. Modernizálták a céket. kéziszerszámgyáriak egyre csiszolót, új öntödét ragasz- Valószínű, hogy szükség lesz világosabban látják, milyen tottak a szerelő- s a ko- a két műszakra, ha az idén r„.,„ok vácsműhely oldalához, ebéd- még nem is, de jövőre már CKUCfok fele . ™egy«nk s lő, öltöző, fürdő óvja a biztosan. A tervet már a igyekeznek sajat léptéikét is munkások egészségét. Ma második félévben is felemel- a milliók lépteihez, gazdamár anyag is, munka is ték mintegy 14 százalékkal, sági életünk gyorsuló vérkevan. Az eredményekkel sem Ebből hárul az öntödére is. rjngéséhez igazítani kell szégyenkezni: az első Jövőre az így felemelt terfélévi munka alapján él- vet is megtoldják. Még pontosan nem tudni mennyivel, de ha véglegesítik az előzetes javaslatot, alighanem 49 százalékkal. Ezt nem az emberi erőkifejtés fokozásával, „. , . . . ,. hanem jobb munkaszerveMar a márciusi parthata- 7éssel aJ vezetés az irányi. rozat megjeenese utan "ta- javításaval) s üj gépeki nacsot alltak a dombon*. A gzerezámok munkába állítátanácskozason helyeseltek sával akarjdk elérni. Olyan maguk is és fontosnak tar- gépekkel, mint az új komptották a tempó, az ütGni res-szor, s amilyen a most érgyorsítását. S ennek alap- kezett, munkába állított ján igyekeztek megfogal- szovjet gyorsmaró gép. mázni, hogy miként vehet- _ .... nék ki belőle a részüket. ~ Ez nem a regi — magyarazta Farkas A vezetőkkel, a főmérnök- Béla marós. — A vasat Vakéi és a párttitkárral foly- rom milliméterrel, vr,gy péltatott beszélgetés után elő- dául — vett elő egy 20 milször az öntödét kerestem liméteres tárcsát — ezt öt fel, s itt Sidlovszki Lászlót milliméterrel maratjuk. A kérdeztem meg, hogy fontos- régi egy milliméternél is nak tartja-e az ütem gyor- Szóval ilyen jo masisítását, s ha igen — ho- nak élének az öreg esztergyan9 ga- es gyalugépei! helyett, s ' , ,, akkor könnyen lépést tu. ,Klcslt szokatlan így a dunk a gyOI.sabb kerdes — felelte — s ne- ütemmel, héz is ezt röviden elmondani, összefoglalni. A gyor- Jogoson bizakodnak sítást helyeslem, a -hogyant* meg csinálom. A további új gépek nem Mindezt úgy mondta, el, egyszerű óhajai csupán a hogy egy pillanatra sem "^asoknak, mert royidevette le szentet az elektro- sen UJ esztergapad is erkevette le szemet az elektro- zjk Ahány üj gé mos kemencerok Pedig oröm Nem véletlen, hogy a szakavatott kezekben volta felemelt havi tervet m/ir szenrud-szabalyozo kor- iúliusban száz százalékra telmany. Nagy János elvtárs, festtették, augusztusban oea párttitkár váltotta le, dig már megközelítik a 120 hogy beszélgetni tudjon, százalékot. (n —p) A

kérdést bizalmasan tették fel nekem a napokban: -Mondd meg, öregem egész őszintén, így marad ez?« Érthettem volna ezt úgy is, mint puszta kíváncsiságot, vagy mint a döntés előtti végső megnyugodni akarást, ebben az esetben azonban félrevezettem volna magam is, meg a hozzám forduló 10 holdas gazdát is. Gondolom, az olvasók már rájöttek, hogy az illető kérdése a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére vonatkozott. Azt azonban csak én tudom, én láttam a szeme hunyorgásából, alig észrevehető ajkbiggyesztéséből, hogy nem tájékozódni akart. Mivel ő egyenesen képtelenségnek tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását, olyan vitapartnerre volt szüksége, aki előtt kidühöngheti magát, és egekig magasztalhatja saját, kétségkívül jól megszervezett kis gazdaságát. Nem tudtam, mit válaszoljak hirtelen kirohanására. Már majdnem odavágtam neki valami keresetlen igazságot (megtehettem volna, hiszen gyerekkori pajtásom), de mégsem tettem. Űgv voltam vele: ha én is kiabálok, mint ő, ezzel még nem értené meg jobban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak nincs egy nyilvánosan dobraverendő és egy másik, úgynevezett belső használatú politikája, hanem csak egyetlen és félreérthetetlen politikája van a parasztkérdésben. Ez pedig az, hogy az ország boldogulása érdekében mezőgazdaságunknak szövetkezeti, nagyüzemi vágányokra kell átallnia. Eszembe ötlött az is, hogy talán propagandánk és agitációnk volt eddig silány és erőtlelj, de hirtelen rájöttem arra is: az én emberem nagyon sokat hallott már a termelőszövetkezetekről, azonban még meg sem kísérelte elhinni, amit a kommunisták mondtak neki. Ehelyett makacsul ragaszkodik ahhoz a nevetséges rögeszméjéhez, hogy »a magyar paraszt inkább kötelet köt a nyakára, mintsem megszokja, hogy dirigáljanak neki*. És minél jobban látja maga körül, hogy az élet napról napra megcáfolja, vagyis hogy dolgozó paraszttársai egyremásra lépnek be a termelőszövetkezetbe, annál jobban kesereg, dül-fúl magában. Ez még nem volna túlságosan nagy baj, ellenben beszél a vakvilágba, s néha olyanokat is mond, amit nem szabadna, ami teljesen kimeríti a szövetkezetek rágalmazásának, s az ellenük való uszításnak a fogalmát. Pontosan úgy cselekszik, minta szocialista rendszer megrögzött ellensége, pedig őt is a felszabadulás tette gazdává, jómódúvá — azelőtt csak a temetőben volt földje. T

apasztalatom szerint az én barátom (és sajnos, hozzá hasonlóan ma még mások is) nincs tisz tában azzal, hogy egyrészt törvény tiltja a tsz-ek ócsárlását, másrészt, hogy az önkéntesség elvének betartása nem bizonytalanná teszi a szövetkezeti mozgalom jövőjét, hanem éppen ellenkezőleg: biztos alapot teremt a szövetkezetek fejlődéséhez, tagjaik boldogulásához. Az egész Győr megyei és jó néhány Csongrád megyei példa is tanúsítja, hogy ahol érvek felsorakoztatásával, a józan paraszti belátásra apellálva dolgoztak a kommunisták és segítőtársaik, ott az új tsz-tagok határozottan nekigyúrkőztek a közös gazdaság kiépítésének. Belátták, ha egyiküknek-másikuknak sikerülne is magasabb terméseredményeket elérni, mint valamelyik gyengébb szövetkezet, ezzel még nem lenne boldogabb az ország népe, sőt maga a parasztság sem. Az egyéni gazdaságok külön-külön és együttvéve sem képesek soha nagy tömegű, olcsó árugabona előállítására. s ebben az évben is — mint korábban szintén — magasabb terméshozamokat értek el a szövetkezetek, mint az egyénileg gazdálkodók. Akik a tavaszszal beléptek, vagy most őszszel kezdik meg a közös munkát, belátták azt is: ha lépést akarnak tartani a szomszédos népi demokratikus országok parasztságával. sőt a kapitalista államokéval is, akkor feltétlenül nagyüzemi módon szükséges nekilátni a termelésnek. A kis- és középparaszti gazdaságok általában csak egyik évről a másikra élnek (elismerte ezt Bárkányi Sándor balástyai dolgozó paraszt is), nem képesek jelentősebb beruházásokat eszközölni, hogy jövőre nagyobb mennyiségű búzát, húst, cukrot stb. adjanak az országnak. Ellenben a termelőszövetkezetekben mód és lehetőség nyílik erre. M

ondtam az én emberemnek akkor is, hogy kár magát izgatnia, mert a nép állama nem az ő véleményét veszi figyelembe, hanem a dolgozó parasztság tömegeinek véleményét és a nemzet érdekeit. Mondtam neki, hogy nem marad, dehogy marad így a tsz-mozgalom, ahogy most van. Tovább fog fejlődni és győzelmesen be is fejeződik majd annál az egyszerű oknál fogva, hogy a párt és a kormány minden erejével támogatja és — ami a dóntő — a két kezük munkájából élő parasztok is egyre tömegesebben értik meg: a régi út nem járható többé Magyaráztam neki: ha nem szorgalmaznánk a mezőgazdaság szocialista átalakítását, maholnap a világ csúfja lenne az országunk, mert már sehol, egyetlen államban sem termelnek ilyen nevetségesen vicinális módon, ilyen szomorúan kevés és drágán előállított gabonát, húst stb. Nem hitt nekem egyelőre és konokul ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy ő többet tud termelni, mint akármelyik szövetkezet. Szerettem voina megfogni a kezét, elvezetni az újszegedi Haladásba, a makói Úttörőbe, a szegedi Szabad Tiszába, és a többi közös gazdaságba, ahol a tagság kézzelfogható tényekkel cáfolta meg őt, de az volt az érzésem, hogy a szemének sem hinne, és csak azért is fújná a maga nótáját. Sajnálom őt, mert előbbutóbb anyagilag is háttérbe szorítja ez a primitív felfogás és csökönyösség. Az egy pillanatig sem kétséges, hogy gazdatársai példáiára később ő is belép majd valamelyik termelőszövetkezetbe, de mivel esetleg csak az utolsók között szánja rá magát, a jövedelme is kevesebb lesz. Ezenkívül a lelkifurdalás sem közömbös, amit a "kései ébredés* miatt fog érezni szövetkezeti tagtársai előtt. C

sak azt tudom tehát ismételten mondani jó barátaimnak is, ellenségeimnek is, hogy nem írok mást, mint amiről meg vagyok győződve: a szövetkezeti mozgalom így rnarad, illetve tovább fejlődik a teljes győzelemig, mert addig elsőrendű nemzeti ügyet csinálunk belőle, mert addig nem vesszük le napirendről. N. I. fi Magyar Vöröskereszt segítsége az osztrák árvízkárosultaknak Augusztusban súlyos árvíz sújtotta a szomszédos Osztrák Köztársaság több részét. Különösen a salzburgi, észak- és dél-ausztriai, valamint a stájerországi vidékeket. Az árvíz tízezer embert érintett, több mint háromezer ház dőlt romba. A Magyar Vöröskereszt százezer forint értékű segélyt ajánlott fel a szerencsétlenül járt károsultak megsegítésére. Gyermekruha-parádé 1 M üzem lett a vállalat. Helyeslik és dolgoznak is érte -A kommunista uralom a munkabéreket minden téren oly magasan állapította meg, hogy azok a jelenlegi minden termelést lehetetlenné teszik és ezzel a közélelmezést legkomolyabban veszélyeztetik* — ezekkel az elképesztő szavakkal kezdődik Somogy vármegye kormánybiztosának mai rendelete, amely a mezőgazdasági munkabérek általános leszállításáról intézkedik. Szeptember hóra a következő napszámbéreket állapítja meg: 12 korona a férfiaké, 8 korona a nőké, 4 korona a gyermekeké. A Tanácsköztársaság ideje alatt a férfiak 35—40, a nők 25—30, a gyerekek pedig 10—16 korona napszámot kaptak. Az aratórészt is leszállítja a rendelet a termény nyolcadáról tizedére. -A nincsteleneknek kiosztott föld igénylését mint teljesen törvénytelen és jogtalant, megszüntetem* — intézkedik a kormánybiztos és a már kiosztott földek ez évi használatáért hatalmas haszonbért szab ki. A Tanácsköztársaság híres, termelőszövetkezetet építgető somogyi parasztjai tehát ismét visszasüllyedtek a feudalizmusba. Legendás hirű vezetőjük, Latinka Sándor is a fehérek foglya, talán már meg is gyilkolták. Pesten az építőmunkások legkedveltebb vezetőjét, Bokányi Dezsőt is letartóztatták. Szegeden tovább nő a munkanélküliség. Dobay Gyula kormánybiztos "... az elterjed híresztelésekkel szemben kijelentette, hogy a jövőben a város senkinek egy fillér munkanélküli segélyt sem fog folyósítani« — olvassuk a Szegedi Naplóban. Egy másik helyi lap viszont arról tudósít, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetősége bizottságokat hozott létre, »... amely bizottságok a zene, költészet és egyéb művészeti ágak ismertetésével művelni hivatva lennének a munkásság lelkét". Szép, szép ez a célkitűzés, de nem volna most fontosabb teendője a Szociáldemokrata Pártnak?! (Siflis felv.) Ötletes reklámmal, egy sétálgató mackóval hívták fel a figyelmet a rendezők a szegedi gyermekruha bemutatóra. A hírverésnek lett is foganatja, mert sok érdeklődő jelent meg a Kárász utcában és nézte végig a Hófehérke áruház előtt a gyermekruha-parádét, amelyen az ügyes kis manekenek minden "korosztálynak* célszerű, ízléses és főleg olcsó "kreációkat* mutattak be