Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

•Márna*, 1959. swpt 1*. 4 Filmművészet a felszabadult Bulgáriában A néphatalom átvétele óta eltelt 15 évben Bulgáriában 400 dokumentum és híradó­film készült A bolgár film­gyártás hallatlan fellendü­lésével ugrásszerűen emel­kedett a mozilátogatók sza­ma is. 1944 előtt éven le kb. .14,9 millió látogatója volt a bolgár 'moziknak. 1959-ben, az év végére, ez a szám 89,4 millióra emelkedik. 1944-ben az ország minden lakója át­lag egyszer vagy kétszer járt évente moziba, 1959-ben át­lag 13-szor. Állandóan bőví­tik a mozik hálózatát az or­szágban. A terv előirányzata szerint 1962-ig a legtávolab­bi falvakban is létesítenek állandó filmszínházakat. A következő három évben fő­leg a jelen problémáival foglalkozó filmeket akarnak gyártani. Az írókat és ren­dezőket felszólították, hogy a dolgozókkal való szorosabb együttműködés révén köves­senek el mindent, hogy a bolgár filmművészet még jobban meg tudja oldani feladatát ÉLŐ EMLÉKEK • m Idegenvezetés — Ismeri Szegedet? Szovjetunióban dolgozott. A fiú volt, mint én — gon­— Jártam már itt. De in- felszabadulás után hazatért, dolta — és lám, itt magaso­kább szeretem, mint isme- Várjon csak, még egy ver- dik a szobra*. rem a várost. sét is ismerem, éppen haza- _ Ez tényleg érdekes. De — Balázs Béla költészetét téréséről írta. Ha jól emlék- honnan tudja ilyen pont> szereti? ^^ -Hazulról hazáig* a san> mire gondolt a költő? szem, címe. Még talán egy — Róla már többet tudok. Tudom, hogy a Tanácsközr társaság bukása után évti- Rzakat 15 e! tudnám zedekig emigrációban élt, a dani. Figyelje csak: Mert messzi út az: hazulról hazáig. Nagyobb út nincs Is és egy emberélet Talán kevés, hogy megjárd és megérkezz: Hazád álmából álmod hazájába, Szülőföldedről a szülötted földre. vers­mon­— Nincs benne semmi ti­tokzatos. A költő maga írta ezt meg -Álmodó ifjúság* című önéletrajzi regényében. — Meddig élt a költő Sze­geden? — Ez kicsit bonyolult. A költő apját, Bauer Simon föreáliskolai tanárt, Lőcsére helyezték, s a kis Herbert nyolcévi távollét után ke­rült ismét vissza Szegedre. Itt kezdődött el költői pá­lyafutása. Az első versei a a Vto RaiáTc Szegedi Naplóban jelentek A kis Balazs meg_ 1900_ban — Milyen versek voltak? !— Egy kezdő költő ver­Színház és közönség A z idei nyár során a emberek soha nem látott Az első ís, a második is fi szabadtéri játékok arányban látogatják a szín- gyelemre méltó, de siessünk idején olyan hatal- házat, de népességükhöz ké- leszögezni: idejét múlta, masat nőtt Szegeden a szín- pest máig sem foglalták el a vagy éppen helyes irányban házi kultusz, mint megelő- nézőteret olyan mértékben, fejlődik. A dolgozó emberek zően sohasem. Magyarorszá- mint más téren tapasztalt ma már úgy öltözködnek, gon nagy szó, ha valamely előrehaladásunk is megköve- magatartásukban olyan kul művészet iránt tömegesebb telné. A közönség törzsét, turáltak, hogy semmi okuk és szenvedélyesebb az ér- állandó gárdájának nagyobb kisebbségi érzésre. A műsor dekilődés, mint egy váloga- részét mindeddig a népes- politika pedig... egyre in­tott futballmérkőzés iránt — ségében jóval csekélyebb ér- kább igazodik igényeikhez, márpedig a valóságban ez telmiség és kispolgárság mind a klasszikus művek, történt. Ha a szovjet balett- képviselte. mind a mai művek tekinte­re, vagy a Hunyadi László- , tében. Ez a hatás pedig köl­ra ki tudtak volna adni miért ls forszírozzuk csönösebbé válna a dolgozó annyi jegyet, amennyi hely jj ezt a kérdést? Nem emberek állandó és tömeges például a Népstadionban egyszerűen statiszti- jelenléte esetén. Egyelőre van, bizonyára akkor sem ta" okok miatt, hiszen az talán el sem lehet képzelni tudtunk volna mindenkinek öncélúság volna. Sokkéi ma- hogy mjiyen óriási pozitív eleget tenni. Ennek a íelfo- gasabb érdekek késztetnek batást gyakorolna a színházi kozott érdeklődésnek szá- erre. Kezdjük talán azzal, éietre — a művészeti törek­munkra van egy nagyon ör- hogy a színház a felnőtt em- vésekre, a műsor meghatá­vendetes, nagyon szívderítő bór nagy nevelő iskolája, rozására, a színházi játékra, mozzanata: a közönségszer- ahol emberi öntudatban, —> ba a társadalomnak ez a vezők véleménye szerint a kulturáltságban, esztétikai része, ez a minden más te­közőnség 60—70 százaléka érzékének gazdagításában életen forradalmasító töme­fizikai dolgozó volt! Mit je- sokat gyarapodhat, s foly- ge jelenlétével, véleményé­jent ez? Azt, hogy a Szege- tassuk azzal, hogy a művé- vei> kívánságaival elfoglal­di Szabadtéri Játékok egy szi gyönyörködéstől évszáza- ná a nézőteret az őt megil­dokon keresztül elzárták let5 mértékben, azokat, akik minden szépnek és jónak az anyagi alapját T smét csak a szabadtéri csapásra a nép -színházává* vált Ez a statisztika a szegedi létrehozták S színházi, színházművészeti 6szinték. amikor házi életben sok egyéb mel­lett az új közönség megszer­kulturális forradalom köve­telménye. Azt mondjuk: a népé az iskola —, mert a dolgozó osztályok gyerme­kéi képviselik oktatási in­tézményeinkben a nagyobb — Gratulálok. Hibátlan — A házon nincs semmi volt. Szerintem is ez a vers feltűnő. Szép az erkélye, legszebb szakasza. jgen — Azt azonban nem tud- Béla, akit akkor még Bauer tam, hogy Szegeden szüle- Herbertnek hívtak, nagyon tett sokszor állt ezen az erké­— Itt született. Éppen itt lyen, s elgondolkodva né- sei. A későbbi költőből szin­állunk a szülőháza előtt zegette a téren álló fekete te semmit sem árulnak el. Dugonics tér 2. Olvassa el bronzszobrot, Dugonics And- Egyelőre csak azt bizonyít­az emléktáblát rás szobrát »ö is szegedi ják, hogy nagyon tehetséges. — Ezek szerint a költő egyéniségének kialakulásá­ban Szeged kevés szerepet játszott? — Szó sincs róla. Itt ta­lálkozott a költő a néppel, a dolgozó emberekkel. Egyik magyar tanára, a jó öreg Hegedűs Pál ébresztette rá a* néppel való azonosulás fontosságára. Ez a derék ta­nár Petőfi példáján azt ta­nította a költőnek, hogv -igazi költészet csak az le­het, amj a nép talajában gyökerezik*. Ez jelentős do­log volt. De csak elmélet. Mit csinálhatott vele a fia­tal költő? Neki verset kel­lett írnia. S egyáltalán nem volt olyan egyszerű dolog [ akkor eldönteni, milyen az a vers. ami -a nép talajá­ban gyökerezik*. Különösen, hogy ekkor már tudta a költő: Petőfit nem másol­hatja, mert akkor epigon lesz, nem költő. — Végülis mit csinált? — A népdalokkal y való megismerkedés vezette' rá a helyes útra. Illetve ennek a helyes útnak az elejére. Szegeden ismerte meg a költő a népköltészetet. Azt persze rögtön megérezte, hogy nem a népdalokhoz hasonló versek írása jelenti elsősorban a néppel való azonosulást. De a népdalok­kal való ismerkedés mégis nagyon jelentős mozzanat volt a költő fejlődésében. \ — Mert ezen az úton ha­ladva jutott el azokhoz a művekhez, amelyek világhí­rűvé tették a nevét. Az első színpadi művekre, a -Fából farafcott királyfi*-ra és a Kékszakállú herceg várá*­ra gondolok, amelyek Bartók zenéjével beiárták a világ összes jelentős operaszínpa­dait. — Ügy van. Ezek közis­mert tények. De a népda­lokkal való ismerkedés ve­zette el a néppel való köz­vetlen találkozáshoz. Az él­nyomott, kizsákmányolt em­berekkel való megismerke­déshez. Ebből értette meg a fiatal költő, hogy a világ két táborra oszlik, hogy vannak jólétben élő elnyomók és vannak nyomorúságban élő elnyomottak. — Ez egy kicsit sematiku­san hangzik. - Lehet. Mégis igaz, hogy költő Szegeden ismerte meg az egyszerű emberek, a munkások és parasztok éle­tét. S hogy ez mennyire je­lentős volt a költő számára, egész életének útja bizo­nyítja. A néppel való talál­kozásból következett a nép ügye mellé állás. A nép ügyének szolgálata: ezt •öl­tötte be Balázs Béla egész életét. Erre Szegeden kapta költő az első indítékokat. — Ezzel, úgy látom, be is fejeztük. — Igen. Mehetünk tovább. legyünk az állam I játékokhoz kell visz­szakanyarodni: itt lát­életben, sajnos, mindeddig minden belépőjegy megvál- tuk, hogy a kétkezi dolgo­egyedulalló. Nem is annyi- tásalcor 15—20 forintos áldó- zó emberek szellemi felké­ra azért foglalkozunk vele, zatot boz> ]uxus volna abba szültsége nem alacsony, sem hogy ezzel elhencegjunk — beienyugodni, hogy ezt a az opera, sem a táncművé­ínkabb a tanulság kedvéért. kedvezményt éppen az0k ne szet megértéséhez, ellenke­Egy pesti újságíró azt irta vegyék igénybe a lehető zőleg: nagyon is ezeknek ak a játékok értékelése során; maxlmumlg) akikre gondol- osztályoknak való minden ez maga volt a kulturális va> minden nyugati állam- kultúra. Ugyanitt láttuk, forradalom. S milyen igazat hoz képest a iegminimáli- hogy anyagi erejük is meg­szólt. A színházban, a szín- sabb összegben állapították nőtt, akár az 50 forintos be­meg a belépőjegyek érát. lépőjegyig is. S ha ez így , . , . , . . A következő láncszem pedig van, a két eset között ellent­^ra !!..3 2az lehet ebben a gondolat- mondás rejtőzik. Eddig ta­menetben, hogy nincs szo- Ián nem törődtünk eleget morúbb 'látvány a kulturá- azzal, hogy a színházi kö­lis, művészeti életben, mint zönség összetételében felfris­az érdeklődés elégtelensége, süljön; keveset gondoltunk Félházak, negyedházak előtt arra, hogy a dolgozó embe­, . ... játszani a dráma- és opera- rek megismerjék és megsze­aranyszámot; azt mondjuk, irodalom jeles darabjait —, ressék a színházat; hagy­a nepe az egyetem —, s fájdalom a „(„észnek, a tuk, hogy teljesen magán­8gya"i'ye" a fP°K«dtorin tó" szervezőnek s nagy veszte- ügyük legyen a színházlá­jogosan De a szabadtéri já- sé a művészetekkel szem_ togatás. tékok kiugróan pozitív sta- h . áldozatos állam tisztlkáján túl , elmondhat- lgen 410023405 0113111 juk-e már általában, hogy a naK" indult. lehet- hogy éPI*11 színház is a népé? Talán Az elmúlt években Szege- játékok hatására. Egyre no Igen — annyiból, hogy a den mindegyik körülmény az üzemi bérlők száma. Sze­színház állami; vezetésében sújtotta a színházi életet ki- repe van ebben termeszete­érvényesül a szocialista ál- sebb nagyobb mértékben. sen az idei igényes és vál­lam művelődési politikája; Próbáltunk erre magyaráza- tozatos műsornak is. Orö­a művészek meghatározó tot keresni. Azt mondtuk, műnkre szolgál, hogy a szín­többsége őszintén szolgálja fokozatosság dolga. Tizenöt haz számos olyan kezdeme­a dolgozó nép kulturális fel- év után azonban ez már nyezéssel indul az új sze­emelését és a műsorpolitika enyhe vigasztalás. Megkoc- zonban, amely a közönség — kis hibáktól, torzulások- kéztattuk azt ls, hogy drága és a művészi gárda fizikai tói eltekintve — igazodik a a belépőjegy — de hiszen és hangulati közeledését szocialista társadalom igé- csak a szocialista országok- szolgálja, nyeihez. A közönség szociá- ban lehet ilyen olcsón (10— Színházpártoló emberek szá­lis összetétele azonban máig 20 forintért!) színházba men- mára aligha lenne nagyobb sem hozta meg azt a váltó- ni. Nem maradt más, mint- öröm, mintha azt jelenthet­zást, amely végérvényesen a hogy lélektani okokat keres- nénk az eredményes szezon nép színházává tenné sgín- sünk, vagy megkockáztas- végén: a színház olyan ér­házainkat sut hogy a dolgozók na- telemben is a népé vált, Szegeden, sajnos, különő- gyobb érdeklődésének kivál- hogy a nézőközönség túl­sen sok tennivaló maradt ., .. . _ ... , nyomó és meghatarozó egészen mostanáig. Nem le- tasához mas összetetelu mű- többsége a munkások és a het elvitatni, hogy az üzemi sorra van szükség. S e két parasztok közül került ki. dolgozók, parasztok és kis- tényezőnél meg is állhatunk. • S, L Most valami erjedés meg­MŰFORDÍTÁSOK V. J. Brjüszov verseiből: A nádasban Hold a fellegek közt — messze-fönn ragyog. Rejt a sűrű nádas lomha ladikot. Megtörik a holdfény nyugtalan habon, Valaki tűnődve ring a ladikon. Fénykoszorús jég-hold villog odafent Miféle jajoktól riadoz a csend? Titkos távolokban új nap fénye gyúl. Jaj! valaki fölsír,.. a lapát lehull. Szerelmünk közös célra tör, De más és más az ösvény Téged a köd, s a bú gyötör. Engem az örökös fény. Van út zord hegygerincen át, A romlás kaptatója; Trón, s máglya közt ily mezsgye várt A tündérszép Didóra, Van út, mely éjbe-mélybe fut — S a föld mord méhe hallgat — Megfojtott Phaedra, szólj, ki tud, Ki tud segíteni rajtad? Van út, mely villámtűzbe forr S magát kínokba fúrta, Bár elsuhant, gyönyörű volt Francesca szörnyű útja. S Júlia álom-útjai! Azúr, csillámos, égi! Tudott ő mámort gyújtani, De nem — a földön élni! ügy célba von-röpít a vágy, Higgyétek el... Hiába! Xín-kéj-köd-fény-örvényen át A boldog-bús halálba! Agai Ágnes fordítása. V. J. Brjuszov, az orosz nép neves költője. Moszkvában született 1873-ban. Irodalmi hagyatéka több kötet vers, dráma s novella. Egy kötetnyi munkája magyar fordításban a közel­múltban jelent meg. Ökrös László Háfiz verseiből: &ideklh a kedveshez — Óh könyörgöm szép Sirázi add a szíved énnekem, érte rétek száz virágát mind elébed tépdesem! Rózsaberket kapsz egy csókéri örök nyílót, istenit, s barna színű szepiőidért Szamarkánd vidékeit. Azonkívül Bokharát is jutalmul néked adom, csak az édes, piciny szádat elérhessem egy napon. I ' — Fel barátom, jó korcsmáros! hozd a szín bort futva hát, hadd áztassa szomjas gégém' mint mezőt a Ruknabád! 1 — Szép szerelmem, téged né'1 1 napkelettől esteiig, míg Siróznák ifjúsága titkon rád leselkedik. ' ' Szívem úgy remeg teérted mint szélrázta gyönge lomb. Féltékenység zord kolompja bús nyakamban egyre kong. Mert nyugalmat nem találhat mindaddig szegény Hafiz, míg őt lányka meg nem szánod s utad hozzá odavisz. I Homlokét lásd, a Fiastyú égi fénnyel vonta be, de nélküled szép Sirázi mit sem ér az élete! (Rakovszky József fordításai • Szemsz-ed Din Mohamed HAFIZ. a perzsák legnagyobb lírai költője volt, született Sírásban, 1318-ban, meghalt ugyanott 1389-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents