Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

7 Vasárnap, 1959. szeptember 20. Társadalmi összefogás egy iskoláért tő, hogy ez a buzgalom to­vábbi szép eredményeket fog szülni. Januárra két új tanterem- Hirtelen fejlődésére jel- megindult a Jóasef Attilá­méi és egy zsibongóval bő- lemző, hogy eddig napközis teIepi iskoiáért, és remélhe­vul Újszegeden a József At- etkeztetes egyáltalán nem tila-telepi általános iskola. A volt az iskolában, míg közel 200 ezer forintos taná- . ,„ . , csi építési költségek mellett m?s\ mar gyermek kap jelentős társadalmi munká- m,ndennap ebedet­val járullak már eddig is az Még többen is igénylik ezt, iskola bővítéséhez a szülői akiknek szülei olyan rnun­munkaközösség tagjai. A ko- kabeoszlásban dolgozna!:, rábban mindenképpen kor- hogy nem tudnak friss főtt szerűtlen iskolát most egy- éteít biztosítani délben gyer­szeriben megszerették és tá- mekeiknek. mogatják az újszegedi szü- Eddig napközis foglalkozás lök. Üjuló formájában most sem volt ebben az iskolá­már igazán magukénak, il- ban. Most több mint 20 letve gyermekeikének érzik, gyermek esetében maguk a Ezt bizonyítja többek között szülők kérték a tanulók dél­a közel 5 ezer forint ér- utani korrepetálását. Kint- j kapta a magyar textilipar, tékben végzett társadalmi jártunkkor a József Attila­munkájuk, telepen beszélgettünk az valamint az a tény, hogy egyik ott tanító pedagógus­számos szülő ismét vissza- sal, aki elmondta, hogy most Kétmillió méter gyűrhetetlen szövet készül az idén Még a hároméves terv kez­detén azt a fontos feladatot íratta a korábban más isko­már öröm itt tanítani, hi­lába járó gyermekét az-öreg ... ,, , , skolá-ba. Volt tanuló, aki 6zen a komyek lakosainagy a József Attila-telepről az megértéssel fogadták a régi Árpád téri iskolába járt, iskola bővítését, .korszerűsí­vagy a szintén távolabbra fosét, s ennek szellemében levő Berkert utcaiba. , .,, , A IV. osztályba most 9, a 18 munkalkodnak. III.-ba 8, a II.-ba pedig 5 Az I. kerületi tanács meg­tanuló iratkozott vissza, míg ígérte, hogy az első osztályosok esetében . , ..... már teljesen eltűnt a szülők ,az .tek°latól4 .npm ™efze előítélete, aggodalma, és szí- lev° ?z°v6tse* utcaban vesen Íratták gyermekeiket gyalogjárdát csinaltat, a megújuló iskolába, amely hogy télen ne sárba-vízbe egyszeriben ki fog vetkőzöd- kelljen taposniok iskolába ni eddigi elhanyagolt mivol- menet a tanulóknak. A tár­tából. sadalmi törődés mo6t már Elektromos szénlapátoló A MAV-nál érdekes találmányt mutattak be nemrégiben, az elektromlos szénlapátolót. Az új talál­mány egy óra alatt egy ember kezelésével egész va­gon szenet rak ki. hogy gyorsított ütemben nö­velje a műszál és a műszál­lal kevert ruhaanyagok gyár­tását. Az utóbbi másíél év­ben ennek megfelelően je­lentősen nőtt a textilipar­ban a műanyag felhasználá­sa. A pamutiparban például évente 8000 tonna műszálat dolgoznak fel Az idén kétmillió méter gyúrhetetlen, vasalást nem igénylő pamut- és múszálszö­vetet szállít az ipar a ke­reskedelemnek. A Kőbányai Textilművekben — az ipar kérésére — új gyárt­mányt kísérleteztek ki, a szintétikus szállal kevert, kopásálló munkaruha-anya­got. Ebből a szövetből olyan iparágak dolgozói részére ké­szítenek majd munkaruhát, ahol lényeges, hogy a védő­öltözet tartós és kopásálló legyen. II segédmunkás is nélkülözhetetlen A címben foglalt Igazságot lás, kieső munkaóra a kö- körülbelül 1800 forint ha­talán nem is kellene külö- vetkezmény. A gépi forrná- vonta. nősképpen bizonygatni, mert zók mellett dolgozó három Ha már a keresetnél tar­az emberek többsége tudja segédmunkás készíti a gép tunk, mit mond erről Ker­ezt. Mégis előfordul, mikor mellé a formaszekrényt, a tész János, a szárító egyik egyesek legyintenek, ha va- hornokot, a talajformázók- segédmunkása? lakiról azt haliják, hogy se- kai dolgozó két segédmun­gédmunkás. Szemléletük kas emeli szét a súlyos for­semmiesetre sem egyeztet- mákat, s ad kéz alá minden hető össze társadalmi ren- anyagot, petróleumot, grafi­dünkkel, mely megbecsüli, tot, és a többit. De nélkü­jól fizeti és a továbbfejlődés lözhetetlenek a segédmunká­Meg vannak elégedve a körülményekkel — Nem keresek az 1300 forintot is rosszul, megha­minden lehetőségét megadja sok a homokkeverő (kolleij jadja néha a fizetésem. gépek mellett, a szárítóban igaz, hogy nehéz a munka, és az úgynevezett féderező- és főleg meleg a munka­ben is Az öntőbrigádnak hely, de higgye el, megszok­na in den tagja segédmunkás, tam és megszerettem mind­pedig közülük öt munkája kettőt. igen-igen fontos. Brigádba Már régóta dolgozik avas­tömörülnek a rámolok is, öntödében Fodor András. számukra. Rövidebb munkaidő, de ugyanannyi forint Bízvást mondhatjuk pél­dául, hogy a Szegedi Vasön- , . , tödében több segédmunkás aklk allandoan éjszaka dol- Jelenleg kolleros. Az ónto­dolgozik. mint szakmunkás. Poznak és az a feladatuk, brigádon kívül talán min­Tevékenvségüket egy napig hogy az egész üzemet elő- den üzemrészben járt az el­sem lehetne nélkülözni. Ha készítsék a másnapi terme- múlt évek során, betegség vagy esetleg más íésre. Munkaidejuk a nem- _ Nagyon kevés volt az akad-ílv miatt hiánvzik va- régiben megjelent kormány- plső keresetem, amikor ide­ahadaly miatt hiányzik va rendelet értelmében hat és jöttem 1953-ban. Alig 700 fo­lamelyiKuk, a termeles ira- fél órára csökkent, s persze J.^t. Most éppen kétszerese, ma nyomban lelassul, gépül- a keresetük a régi maradt: mivel 6,50 forint az órabé­• i rem. Jól megélünk belőle a feleségemmel, aki csak más­fél hónapja dolgozik a Pa­tyolatnál. Májusban vettünk egy szép szobabútort, és két disznót is hizlalunk. Azt hi­szem. azokból ruha lesz, meg rekamié. Mielőbbi betakarítással, jó tárolással meg lehet előzni a téli . takarmánygondokat A Földművelésvgyi Minisztérium takarmány gazdálkodási osztályának felhívása Kedvező, jó idő járt az idén a természetes és vetett takarmányokra egyaránt, mégis nehezen gyúlt a télre, tavaszra való szálastakar­mány: a gyakori és elhúzódó nagy esőzések sqk kárt tettek megélhetést a parasztemberek számára csakis a termelőszövetkezet tudja biztosí­tani. Azért mondjuk ezeket, mert azt akarjuk, hogy a parasztember ne a föld­nek rabszolgája, hanem annak ura legyen. Jelenleg körülbelül 20 ezer traktor köny­nyíti a nehéz paraszti munkát — jövőre ez az állomány 12 ezerrel szaporodik. F elvetődik a parasztságnak a fele­lőssége az ország ellátásáért. Az ipari termelés tíz év alatt négysze­resére emelkedett, a mezőgazdaság ugyan­akkor csak 15 százalékos emelkedést ért el. Nagyon sok helyen úgy termelünk, mint 50 évvel ezelőtt, amikor traktor-, szakemberellátásunk a jelenlegit meg sem közelítette. (Ugyanakkor hozzá kell ten­nem azt, hogy a 15 százalékos emelkedést is úgy értük el, hogy ebbe a szocialista szektor lényegesen belesegített.) Vélemé­nyünk szerint tehát — még számos más példa is ezt igazolja — a jelenlegi ma­gángazdálkodás útján tovább menni nem szabad. Jól tudjuk, hogy ezt pillanatnyilag egyesek nagyon nehezen értik meg, mert a mostani átszervezés időszakában az egyéni parasztoknak még átmenetileg kon­junktúrájuk van. Például tavaly százezer sertést vásároltunk fel Csongrád megyé­ben — az idén már 130 ezret. Azonban meddig mehet ez így? Legfeljebb még egy-két évig, s mi lesz azután? Egyes pa­rasztok spekulálnak a gabona eladásával, visszatartják terményüket, pedig a jelen­legi termés az ország ellátását bőven fe­dezi. Azt akarják-e ezek a dolgozó pa­rasztok, hogy az idén is, a jó termés elle­nére külföldről hozzuk be a gabonát? Kinek lesz ez hasznos? A magyar népnek egyáltalán nem. Akadnak parasztemberek, akik furcsán képzelik el a munkás-paraszt szövetséget. Elvárják azt, hogy bőven legyen iparcikk, ugyanakkor pedig egyes dolgokkal — köz­tük a gabonával is — spekulálnak. Ez nem jellemző a magyar paraszt egyénisé­gére: ez nerfi egyenes dolog. Azt is meg kell mondanunk, hogy a termelőszövetkezet nem minden áldozat nél­küli nemzeti ajándék senki számára. Van­nak, akik úgy képzelik el: majd az állam épít istállót, ad ingyen vetőmagot, tehe­net, sertést, lovat és mielőtt belépünk, ál­latainkat eladjuk. Mi nem így gondoljuk a termelőszövetkezeti mozgalmat: a jobb létért minden egyes dolgozó parasztnak le kell tennie a maga garasát. Felvetődik az idős, munkaképtelen pa­rasztemberek sorsa is: mi lesz velük a termelőszövetkezetben? Meg szeretném említeni, hogy ha valaki a termelőszövet­kezetbe belépett — ez a fiatalokra vonat­kozik —, ezzel részére a szülők iránti kö­telesség nem szűnik meg. A mi társadal­mi rendszerünkben a szülők megbecsülése, velük szemben való kötelesség nem csök­ken, hanem növekszik. Tehát a termelő­szövetkezeti tagoknak továbbra is támo­gatniuk kell az arra rászoruló szülőket. Ezen túlmenően a tsz-tagoknak nyugdíj­lehetőségük van, erre—szociális keret áll rendelkezésre. Azonkívül a háztáji földek­kel tud a termelőszövetkezet az idős ta­goknak is segitséget nyújtani. A teljesen magára marad öreg dolgozó parasztoknak az eltartása természetesen a termelőszövet­kezet és a község feladata. p ágyon jól tudjuk, hogy egyeseket még mi tart vissza a termelőszö­vetkezettől. A magyar parasztem­ber rengeteget küzdött azért a földért, amely a birtokában van. Szinte a családja szájától vonta el a falatot azért, hogy a földet megszerezze. Erről a földről, amely­nek minden rögéhez ezernyi küzdelem, emlék tapad — nem olyan egyszerű le­mondani, pedig a tsz-ben még több földje lesz. Bizonyos fokig majd minden paraszt­családban olyan problémák vannak, hogy a férj, a gyerek már menne a termelő­szövetkezetbe, vagy a feleség lépne be, de a férj nem akar. Előbb-utóbb ezeknek a nehéz családi kérdéseknek meg kell dódniuk, miként megoldódtak a tavasszal II szabadtéri játékok megrendezésében kiváló munkát végző személyeket tüntettek ki A művelődésügyi miniszter tetéseket tegnap délben kitüntetésben részesítette A c z é 1 György, a müvelő­azokat a művészeket és köz- désügyi miniszter első he­életi embereket, akik a Sze- lyettese adta át. A Szocia­gedi Szabadtéri Játékok meg- lista Kultúráért kitüntető jel­rendezésében kiváló munkát vényt kapták: if j. Komó­végeztek, annak sikeréért 08 in Mihály, az MSZMP ,, f .. . , . váro6i bizottságának elsotit­aldozatosan, fáradságot nem kára BÍCZÓ György, a vá­ismerve dolgoztak. A kitün- rosi tanács v. b.-elnöke, S i ­mon Béla, az MSZMP vá­rosi bizottságának osztályve­zetője. Ladányi Benedek és Tari János v. b.-elnük­helyettesek, T u r y Géza, a művelődési osztály vezetője, Bakó József, a technikai létesítmények építésének mű­szaki vezetője. Marton Endre és Mikó András ren­dezők, Sándor Lajos és Varga Mátyás díszletter­vezők és Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója. A kitüntetések átnyújtása alkalmából Aczél György elvtárs az MSZMP Központi Bizottsága és a Művelődés­ügyi Minisztérium nevében mondott köszönetet a kitün­tetetteknek munkáért. a száradó szénákban, s a be­takarítottak is vesztettek jó minőségükből. Rendkívül fontos tehát, hogy a még kintlévő takar­mányokat jó minőségben betakarítsák, N' •s a lehető legkisebb veszte­2 seggel tárolva, megelőzzék a • téli-tavaszi takarmánygondo­J kat. A Földművelésügyi Mi­nisztérium takarmánygazdál­•kodási osztálya felhívja a J termelők figyelmét az őszi •takarmányfélék betakan'tá­2 sára. • Rendkívül fontos az évelő •pillangós sarjuk, továbbá a 2 másod- és tarlóvetések ter­• mésének jó betakarítása és 2 tárolása. • Mivel a szénaszárítás bi­• zonytalan már, legjobb a 2 zöld takarmányokat mielőbb • silóba tenni. w 2Az erőteljesen fejlődő állat­2 állomány jó átteleltetése ér­• dekében törekedjenek arra a •termelők, hogy • 2 a szántóföldi és kertészeti • melléktermékeket, hulla­• déktakarmányokat, a répa­2 fejet, répa- és káposzta­• levelet hasznosítsák, akár 2 frissen feletetve, akár si­• lózással. • 2 A kukoricaszárat a törés • után lehetőleg azonnal — • míg kellő nedvességet tar­2talmaz és levelei le nem tö­2redeznek — silózni kell más röldtakarmányokkal, vagy a nagyszerű Szavaira ifj. Ko­mócsin Mihály válaszolt. El­mondotta, hogy ebben a ki­tüntetésben a közös, össze­fogott fáradozás megbecsülé­sét kell tekinteni a legfel­sőbb párt- és kormányszer­vek részéről. Az elismerés nem annyira személyeknek szól, mint annak a lelkes kollektívának, amely a vá­ros párt- és állami vezeté­sével együtt munkálkodott ezért a szegedi és országos ügyért. I többség már tovább is néz Tagadhatatlan, hogy olyan régi ember, mint Fodor And­rás, nem sok van az üzem­ben. Legtöbbjük alig egy­két éve dolgozik csak ezen a helyen. Van közöttük mun­kaerővándorlés is: egynéme­lyikük ősszel jön és tavas­szal elmegy. Azonban egyál­talán nem kevés azoknak a volt segédmunkásoknak a száma, akik ma is az öntö­dében dolgoznak, csakhogy már szakmunkások. Sokuk közül megemlíthetjük Berta András, Illés Ferenc, vagy Márton László nevét, de Gyömbér Gézáét különös­képpen. Gyömbér is segéd­munkásként kezdte meg 1949-ben, az államosítás előtt. Ma a legjobb talajformázók közé számítják, s hogy va­lóban az, bizonyítja 2200 fo­rintos keresete. Éppen a na­pokban tett technikumi fel­vételi vizsgát, mert még min­dig nincs megelégedve szak­ismeretével és nagyobb tu­dásra vágyik. Akár a mezőgazdaságban, akár az építőiparban, akár másutt — mindenhol egy­formán szükség van a se­gédmunkásokra. Nélkülük el sem képzelhető a termelés. Ha egyeseknek nem is tet­szik, szocialista társadal­munkban mégis megnyíltak a kapuk előttük. Mi sem természetesebb, minthogy szakmai tudásuk, általános műveltségük és életszínvo­naluk egyre magasabbá lesz. Ha munkaidő lejártával ki­lépnek az utcára, megjele­nésük semmiben sem külön­bözik a többi fizikai vagy szellemi dolgozótól. Nélkü­lözhetetlenek a munkában — és a társadalom számára is. F. K. kialakult termelőszövetkezeti megyékben. 2melasszal keverve. Jelenleg az ország szántóterületének 50 százaléka a szocialista szektorok tulaj­dona. Azok az elvtársak, becsületes ter­melőszövetkezeti tagok, akik 10 évvel ez­előtt beléptek a termelőszövetkezetbe, em­lékeznek arra, hogy náluk sem ment köny­nyen a közös útra való térés. Akkor na­gyon sokan közülük is bizony nem min­denben értettek velünk egyet. Jelenleg ezek az emberek ma már, egy évtized után, dicsérnek bennünket, kommunistá­kat és jobban is becsülnek azért, mert jót akartunk számukra. Ugy gondolom, ha jelenleg nem is, de egy-két év múlva a* szegedi járásban élő dolgozó parasztok véleménye egyezni fog a miénkkel és he­lyeselni fogják, hogy bátran fel mertük vetni a vajúdó kérdéseket, és igyekeztünk meggyőzni a iárás parasztságát arról, hogy a felemelkedés útját válasszák. • Szükség esetén kúpokban, 2 vagy kazlakban is jól tá­• rolható a felaprított, s kc­• verten silózott kukortca­2 szár. • • Meggondolásra érdemes .szempont a takarmányok 2konzerválási módja. Leg­2 eredményesebben silózással •lehet megoldani a takarmá­2nyok konzerválását. • • Általában 20—50 százalék­2 kai több tápanyagot őriz­• hetünk meg a takarmány­2 ban a silózás segítségével, I mintha szénát készítünk be­•lőle. Friedrich már egyszer megpróbálta bevezetni az or­szág egész területére a statáriumot, azonban a román pa­rancsnokság megakadályozta ebben. Most Horthy sürgeti a miniszterelnököt, hogy legalább a meg nem szállott te­rületeken rendelje el a statáriumot a kormány. A fővezér így érvel: »Mivel az ország létére döntő fontossággal bír, hogy a bolsevizmus többé fel ne üthesse fejét, miután na­gyon valószínű, hogy a bolsevista agitáció titokban tovább folyik, elodázhatatlanul szükségesnek tartom a statárium (rögtönítélő bíráskodás) kihirdetését az egész meg nem szállott területre." Ezenkívül kivételes törvények életbe­léptetését is szükségesnek látja. "Igen fontosnak és többé el nem kerülhetőnek tartom, hogy a polgári bíróságok szi­gorított eszközökkel rendelkezzenek a volt kommunista elemek megbüntetésére... világos, hogy az eddigi törvé­nyek nem adják meg a bíróságoknak azon hathatós esz­közt, amely szigorú eljárást biztosíthatna a volt bolsevis­ták ellen. Javasolja még Horthy a bírói kar felülvizsgá­lását is, mert »szomorú tapasztalatai vannak* annak enyhe Ítéleteiről. A Tolna megyei főispán jelenti, hogy a nagymányoki, a szászvári és a komlói bányász-sztrájkot katonai erővel letörték. A bányákban megindult a munka. Oláh Dániel, a keresztényszocialista ügynökből lett »munkásminiszter« elmerészkedett az Északi Főműhely munkásai közé. A munkások tüntetést rendeztek ellene és nem hagyták szóhoz jutni. Oláh Dániel kétségbeesetten kia­bálta: "Nem azért jöttem, hogy megverjenek". Az egyik bizalmi javaslatára a munkások végülis faképnél hagytak a minisztert. A Szegedi Uj Nemzedék sürgeti a Teleki—Pekár-féle Keresztény Nemzeti Párt szegedi szervezetének megalakí­tását.

Next

/
Thumbnails
Contents