Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

magyar szocialista munkáspárt L A P J A £ ^iiiHifflPwiffliHmiiiiifwiiniiimiiiiHifliiwr^ I FTTA; 1 Már a magasabb családi pótlékot \ fizetik ií::i; l Augusztusban i tovább növekedett] a termelés XV. évfolyam, 205. szám Ára: 50 fillér Szerda, 1959. szeptember 2. = ••Si:" Már 15 ezer tüzelőutalványt váltottak be Szegeden Van bőven tűzifa és szén Ma már a dolgozók nagy többsége intézményesen — a SZPT-akció keretében — szerzi be a télre szükséges szenet és tűzifát. Csongrád megyében eddig 24 200 dol­gozó váltotta be utalványát, ebből 15 ezer szegedi lakos. A TÜZÉP felkészült az akció zavartalan lebonyolí­tására. Már kora tavasszal kellő mennyiségű és válasz­tékú szénről és fáról gondos­kodott. Igen érdekes, hogy az igények emelkedését a TÜZÉP-telepeken is le le­het mérni. Általában a jó minőségű szenek után legnagyobb az érdeklődés. Néhány évvel ezelőtt még ••cukorként* kapkodták szét a komlói diót, s még néhány olcsóbb szenet. Jelenleg aránylag lényegesen keve­sebben vásárolják ezeket. A koksz és a brikett a leg­keresettebb. Idén ezekből többet hoz­tak forgalomba, mint az el­múlt években, de a megnö­vekedett igényeket mégsem tudják száz százalékig ki­elégíteni. A TÜZÉP a fafű­téses kályhákhoz hasonlóan nyilvántartja a kokszos kály­hákat is és tulajdonosai részére bizto­sítja a kokszot. Brikettből ha eddig nem is, de ezentúl kielégítik a vásárlókat. Nagy sikere volt a Német Demokratikus Köz­társaságból importált kocka­brikettnek. Most nálunk is hasonló minőségű és kalóriájú koc­kabrikettet állítanak elő. Már előre nagy sikert jó­solnak a szakemberek ennek a hidasi brikettfajtának. Tűzifából sincs hiány, bár néhány évvel ezelőtt még nagy gondot okozott, s gyak­ran a szénhez járó fát sem tudták kiszolgálni. Az idén ebből is jó az ellátás. Jó minőségű hazai és im­port fa áll a vásárlók ren­delkezésére. Először terjesztették ki az idén a SZÓT-akciót a fára is. 145 fafűtéses kályha tu­lajdonosa váltotta be eddig utalványát. A TÜZÉP Vállalat kéri az utalványtulajdonosokat, hogy a feltüntetett határ­időt saját érdekükben tartsák meg. Sőt kedvezményt is ad a vállalat. A későbbi dátumos utalványokat is beváltja. Nyolc TÜZÉP-bolt és két nagy telep — a rókusi és a Szeged pályaudvari szolgálja ki a vásárlókat. Eddig in­kább a két telep volt for­galmas, hiszen itt váltották be az utalványokat. Most már a boltokban is napról napra nő a vásárlók száma. Sokan szerzik be itt kész­pénzért téli tüzelőjüket. A boltokban is, a pályaudvari telepekhez hasonlóan nagy választékról gondoskodik a TÜZÉP. Akik a boltokból szerzik be a szenet, itt is ugyanazt találják, mint apá­lyaudvarokon. S milyen lesz télen a tü­zelőellátás? Lesz-e fa és szén azok részére, akik eddig nem szerezték be a tüzelőt? A TÜZÉP Vállalat illetéke­seitől biztató választ kap­tunk: télen is jó ellátásra számíthatunk. |Új áramátalakító állomás épül | • Nehéz feladat elé állítja a Csongrád megyei Építő- jj jg ipari Vállalat dolgozóit az új áramátalakító állomás épü- = íj letétiek alapozása Szegeden. A Zrínyi utcától magas desz- g 1] kakerítéssel elhatárolt területen nagy mennyiségű földet g j|emelnek ki a több mint három méter mély alapgödörből. = ]| (Tudósítás lapunk 3. oldalán.) Tsz-íáfogatásokat rendeznek Vagy a labda, j vagy a „baba"? § 5)!lllllllllllll!lll!linillll!l!l!lll!lllllllllllllllllllllllllllllilllt> Hruscsov visszaérkezett Moszkvába Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, akit Sztanyica Ve­senszkajában Mihail Solo­hov író vendégül látott, ked­den visszaérkezett Moszk­vába. Három gyárat épít az Egyesült Arab Köztársaságban a magyar ipar Magyar szakemberek há* A három új gyár megindí­rom gyárat építenek az tásához magyar munkásokat Egyesült Arab Köztársaság- küldünk az Egyesült Arab ban: Maádiban orvosi mű- Köztársaságba. Az építkezé­szergyárat, Heluanban ká- sek munkáit a napokban belgyárat, Soubra-Kairóban megkezdik. A tervek szerint pedig elektródagyárat. Az a heluani kábelgyár 1960 Afrikában létesítendő gyá- végén dolgozik majd. rak tervezésénél a mérnö­köknek különböző speciális körülményeket kellett fi- __ _ ^munr^nehézségeirői NePs*e™ « «pótmama"-szolgálat Kádár István iparmérnök a Mint azt hírül adtuk, a sze- népszerűbb a városban. A következőket mondotta: gedi városi nőtanács meg- növekvő érdeklődésnek meg­— Lényeges szempont volt szervezte a »pótmama«-szol- felelően emelkedett a »pót­— többek között — a hő- gálatot, melynek lényege, mama«-szolgálatot ellátók mérsékleti értékek minimu- hogy az elfoglalt szülők -7árn„ ic Ma -„ ma és maximuma, az abszo- gyermekeire a nőtanács ak- SZama lS' Ma mar harminc" lút és a relatív nedvesség tivistái ügyelnek fel. A ket nyugvás óvónő és pe­íoka, az uralkodó szél irá- szabadtéri játékok idején dagógus kapcsolódott be eb­nya. Megkérdeztük az ara- kezdődött szolgálat egyre be a munkába, bóktól, szükségesek-e leve­gőkondicionáló berendezé­sek, a műszaki rajzokat yardban vagy méterben ké­szítsük, s milyen az ipari­és ivóvíz-ellátás. Megállapo­dás értelmében az egyiptomi szakemberek ellátogatnak magyar gyárakba, s a ma­gyar munkásoktól sajátítják el a technológiát. A felszabadulás óta nemzetközi vonatkozásban is számottevően fejlődött iskolai oktatásunk A magyar oktatási rend­szer a felszabadulás óta mind felépítését, mind tar­talmát tekintve lényegesen megváltozott, a Horthy-kor­szakban az oktatásügy is a népellenes politika szolgála­tában állott. A dolgozók gyermekei előtt gyakorlati­lag csak egyetlen iskola, a népiskola volt nyitva. Azok a munkás- és parasztgyer­mekek, akik nagy nehezen elvégezték a népiskola min­den osztályát, csak a legrit­kább esetben tanulhattak tovább. Mint ismeretes, a felsza­badulás előtt az iskoláknak csak kisebb része volt álla­mi. 1937—1938-ban például 1287 állami népiskolával szemben 2856 iskola a kato­likus egyház kezén volt. Az egyházi befolyást növelte, hogy a tanítóképzők is szin­te teljesen klerikális irányí­tás alatt voltak. Az 1948-as A Textilművekből küldöttség utazott | Lengyelországba Néhány héttel ezelőtt ba­ráti tapasztalatcsere-látoga­tásra érkezett Szegedre a lengyelországi piotovkovi gyapotfeldolgozó üzem tíz­tagú küldöttsége. Két hetet töltöttek Magyarországon, s tanulmányozták a Szegedi Textilművek munkáját. Most, e látogatás viszon­zásaként Piotovkovba utazott Móczán Lajos, a Textilmű­vek igazgatója vezetésével egy üzemi delegáció. A sze­gediek is 14 napot töltenek a Lengyel Népköztársaság­ban, s ennek során megláto­gatnak több textilüzemet, ipari és kulturális neveze- _ tességet. * iskolaállamosítás lehetőséget adott, hogy az addig csak formai általános iskolákat valóban általános iskolákká fejlesszék. A messzemenő változásokat jellemzik a kö­vetkező számok is: 1935— 1938-ban a népiskolákban 26 000, ma az általános isko­lákban kereken 54 000 ta­nító és tanár működik. A pedagógusok ' összlétszámá­ban többszörösére nőtt a szaktanárok aránya. Az is­kolák tantermeinek száma az utóbbi tíz évben 5000-rel, a pedagógusok száma pedig több mint 17 000-rel emel­kedett. Nemzetközi szempontból is számottevően fejlődött kö­zépiskolai oktatásunk. 193 7 —1938-ban az ország 285 kö­zépiskolájába mintegy 52 000 diák iratkozott be, a leg­utóbbi tanévben pedig 435 középiskolánkban meghalad­ta a 137 000-et a fiatalok száma. A kulturális forradalom legszemléltetőbb sikerei kö­zé tartozik a munkásosztály és a parasztság gyermekei­nek térhódítása az egyete­meken és a főiskolákon. Az úri Magyarországon a hábo­rú előtti utolsó tanévben mindössze 3,5 százalék volt a munkás- és dolgozó pa­raszt származású hallgatók aránya, míg az elmúlt tan­évben ez az arányszám meg­haladta az 52 százalékot. Ma hazánkban összesen 30 egye­tem és főiskola működik, 53 karral. 1937—1938-ban a főiskolá­sok 14,5 százaléka volt csak nő, 1958—1959-ben ez az arányszám elérte a 32,5 szá­zalékot. Államunk mind na­gyobb anyagi erőket fordít az egyetemisták nevelésére. A diákotthonokban és kol­légiumokban például ma 28 ezer fiatal számára van hely, ellátásukra az állam évente csaknem 120 millió forintot fordít; a hallgatók mintegy 90 százaléka kap ösztöndíjat, illetve rendszeres állami tá­mogatást. Szocialista oktatási rend­szerünk egyik lényeges új vonása, hogy széleskörű le­hetőségeket nyújt a felnőt­tek tanulásához. Megkezd­hetik, illetve folytathatják tanulmányaikat, elsősorban azok, akiknek a Horthv­Magyarországon ehhez nem volt módjuk. A statisztikai kimutatások szerint az el­múlt tanévben például csak­nem 52 000-en látogatták az általános és a középiskolák, az egyetemek és a főiskolák esti, illetve levelező tanfo­lyamait. Nem csökkent az idegenforgalom (Siflis felv.) Tegnap valamennyi szegedi általános és középiskolában is bensőséges ünnepsé­geket rendeztek az 1959—60-as tanév megnyitása alkalmából. A városi nőtanács kezdeményezésére mindenütt kedves ajándékokkal lepték meg az elsőosztályosokat, akik először lépték át az iskola kapuját. A nagyobbacska diákok több iskolában műsorral köszöntötték a szülőket és új iskolatársaikat. Ma reggel már táskával, könyvekkel, füzetekkel mennek az iskolába a tanulók, hogy megkezdjék a felelősségteljes tanulmányi munkát. Iskolába menet csapa­tokba verődnek, s jó kedvvel haladnak a napsütéses utcán, meg-megállva egy-egy kirakat előtt. A képen szereplő kisdiákok azt tanulmányozzák a papírüzlet kira­kata előtt, vajon mire van még szükség, mi hiányzik az új táskából. A szabadtéri játékok óta sem csökkent Szegeden az idegenforgalom. Most is sok külföldi turista keresi fel a várost. De a belföldi érdek­lődés sem kisebb. Közvetlen a játékok után külön autóbusszal érkeztek Budapestről a Kismotor- és Gépgyár dolgozói. Elmond­ták, hogy nem kaptak jegyet a szabadtérire, de szerettek volna megismerkedni a vá­rossal, így — hogy ne fáj­jon szívük — csak a játé­kok után látogattak el. A SZEAC mérkőzéseire is l sok vidéki jött Szegedre. Az felmúlt vasárnap például kü­lönvonat hozta a VASAS­szurkolókat. A labdarúgás kedvelői délelőtt a várost te­kintették meg. A játékok befejezése után szovjet és cseh turisták for­dultak meg nálunk. Ezenkí­vül lengyel orvostanhallga­tók. Több egyéni utas is ide­látogat. így például az el­múlt hónapban tartózkodott itt egy angol orvosházaspár, akik az Idegenforgalmi Hi­vatal vendégkönyvébe nagy elismeréssel írtak az Iváno­vics professzor által vezetett Mikrobiológiai Intézetről. A legutóbbi napokban pedig Brüsszelből érkeztek vendé­gek.

Next

/
Thumbnails
Contents