Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

Vasárnap, 1959. szeptember 6. ELŐ EMLÉKEK E Kevés a könyv E mléktábla ide, emlék- már nem szereztük meg. A dara előkészített anyag bő tábla oda — hogy Somogyi Könyvtár adataiból ven. egy iró emléke meny- következtetni mertünk, hogy r-rát ez nem valami ör­nyire elevenen él, első- másutt is hasonló a hely- |-| vendetes. Annyit te­sorban mégiscsak abban zet. Viszont elmentünk a Szünk csak hozzá, mutatkozik meg, olvassák-e Kárász utcai ÁKV üzletbe, hogy nem értjük a könyv­a müveit, vagy nem. Igen — Ne azt kérdezze — fo- kiadó eljárását. Nem besrél­am, de ki vállalkoznék arra, gadott a bolt vezetője — ve most másról, Móra mű­hogy megolvassa, hányan hány Móra-kötetet adtunk veinek kiadása üzletnek se olvassák Szegeden például el. Azt kérdezze, hányat ad- rossz Móra Ferenc müveit? Nem- tunk volna el. ha lett volna. _ . . . . t H... csak a könyvtárak adatait Arra könnyebb felelni. Mó- Ezt ,mar könvvk adók es kellene ehhez összegyűjteni, ra könyveiből - egy-két if- ™dtak a konyvtaadók és hanem azt is meg kellene júsági művet nem szamítva U^Uand^i klz tudni hogy hany "maszek - egy darab sincs a raktá- iratoké ostromolták. Mond­konyvtárban- találhatók a runkban. . . , ... . nagy szegedi iró művei s Tehát a könyvesboltban is Z^unTVz^t lígirat­aztan mindennek a tetejébe kevés a könyv. Mármint . . ieitemzo anek­fondorlatos kérdésekkel még Móra könyvei: az üzlet kis ^ £ A^ekdÍT^SS­azt is ellenőrizni kellene, szamban kapja meg okét es lehel hogy az ív™* elolvaUstók-enTkönav?" élkXÍ ismert pesti «®rkesztő, Sup­ke" vagy8í> csak megették" ' Nem nagyon jó, hogy ke- becsültf'a^U^f^eedf'író Nincs ember, aki ilyesmire vés a könyv ez kétségtelen, ^sművészetét^ annfkfdején vállalkozni merne. De ha Mégsem tudok emiatt olyan áll dóan reainvírásra akar. pontos számadatokat nem is nagyon szomorkodni. Nagyon f SiTrét ö aron­lehet összegyűjteni, azt azért Jól emlékszem még Móricz ^ húzódzkodott ettől. De mégiscsak meg lehet tudni, Zsigmond egyik nportjara. _ . csüaeedt Véam ho& Móra művei érintetik Annak pz adatai valóban fe^óra megirtf a -Hann"­nül porosodnak-e a könyv- szomorúak voltak. Az derült ™ a "Hanm tárak polcain, vagy pedig ki belőlük, hogy a harmincas anekdota is azza, ke_ az olvasók kezei között fo- években az emberek itt az Az anekdota is azzal kez­rognak. Azt is ki lehet derí- Alföldön nem igen vásárol- dMik, régy Supka - a hű­teni, eladatlanul hevernek-e tak könyvet. Hódmezovásar- s^ években - kéziratot, az újabb kiadások a köny- helyen például talált az író novellát kért Moratol. Mora vesboltok raktáraiban, vagy olyan könyvesboltot, ahol azonban - nem lényeges pedig vásárolják őket. A fél esztendeig egyetlen köny- most, miért — nem akart konkrét szamoknak alig van vet sem tudtak eladni. Hogy küldenl. Mi. t^etett erre a jelentőségük: az érdeklődés ma kevés a könyv: ez fe - SteAesztő? Na^obb honorá­fokát ielleeét. minőségét a emelkedésünk egyik bizony!- riumot ígért. Móra azonban sSk toserT fejelhetik téka. Nemcsak azt fejezi ki, erre is nemet mondott. Sup­számok úgysem fejezhetik ^ nagyobb a kulturális' ka erre ismét felemelte a — Kevés a könvv — pa- érdeklődés, mint régen, ha- tiszteletdíjat. Megígérte, hogy naszkodnak ezzel kapcsold- nem azt is, hogy most több soronként fizri. De Mórai vá­ban a Somogyi Könyvtár a pénzünk. l^za eree s a visszatérő kölcsönzőjében. — Három- Móra köteteinek új kiadá- P®™.®upka ~ T* /Jí" sw>r annyi Móra-kötetre len- sa Szegeden készül. Vajda ~ Most ne szükségünk, mint ameny- László főiskolai tanár ké- ^ nem soronként Izavan nyi van, - mondja Nagy szíti elő a kiadásukat. Ellá- ™ár TtŐ&tdüóri­László -, hogy az érdeklő- togattunk hozzá, hátha tud kGnt *A^"JJJJJ ™ dést teljesen ki tudjuk elé- valami jót mondani azok- volbJ gfteni. Ezért azután az ol- nak, akik szeretnének Móra v-ok, illetve a kölraönzök könyveinek új kiadásaiból ^höllítt te mée 3 egy része vár a keresett vásárolni, de eddig még nem ^ ^tt. °e még mimhg kÖnyVró -1 aztán hoev a ^Sata^ mondta Vai « iKkML i ratot K'ISSvttSS ahTóraa- d.-p5&T - kS Ta^k AV művek összesen 180 húzza, halasztja a kötetek h®n „S& példányban találhatók meg. kiadását.'A szerződés erede- ba "ovellat Ezek közül háromhetenkint tileg háromban, illetve négy­100 kötet cserélődik az ol- ben jelölte meg az évenként. , gG"fk' férje még ilyen fantasztikus tiszteletdíjért sem hajlandó vasok között. Ehhez jön kiadásra kerülő kötetek szá' még az olvasótermi felhasz- mat. Ez a szám azonban, ... , . nálás. Ez azt jelenti, hogy a ügy látszik, egyre csökken. novelldt ,rm> könyvtár teljes Móra anya- Ebben az évben például ga állandóan forgalomban mindössze két kötet jelenik van. Ugyanez a helyzet a meg. A már megjelenten fiókkönyvtárakkal kapcso- kívül a Georgikon-t és a megkapta Mórától a kívánt latban is. Nádi hegedú-t adják ki egy novellát. A többi könyvtár adatait kötetben. Pedig van nyom- ökrös László A z anekdota szerint Supka két nap múlva expressz levélben TótlCiA^nfel Szegedi kiadványokból mutatós és tanulságos kira- jövője*. "A forradalmak sze­katot rendezhetne be —még gedi szemtanúi*, »A szege­nem késő! — valamelyik di írók a Tanácsköztársasá­Kárász utcai könyvesből- gért*, "Dankó Pista* a »Sé­tunk. Csodáljuk, hogy ez ták és kirándulások Sze­nem jutott eddig a boltveze- ged környékén*, s nem tők eszébe. A Magyar Könyv utolsósorban a "Tiszatáj Kis­vállalat Juhász Gyula Bolt- könyvtár* eddig megjelent jában mindkét kirakatban három kötete.) elszórtan vannak szegedi A szegedi tárgyú és szer­könyvek. s ez mutatja, hogy ^ kiadványokból beren­valami halvány fölismerés dezett könyvkirakat méltó élt a kirakat berendezőiben. módon ismertethetné meg Ám helyes lenne, ha a gon- vendégeinkkel a szegedi iro­dolatot következetesen haj- dalom hagyományait és mai tanák végre: az egyik kira- eredményeit egyaránt. HÁNY ÓRA VAN A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIN? A szovjet haditengerészeti flotta hidrográfiai szolgála­ta kiadja a világ időöveze­teinek új térképét. Ez tar­talmazza az eddig legtelje­sebb adatokat Földünk idő­övezeteiről, s táblázataival megkönnyíti a sarki és a Greenwich-i időszámítás összeegyeztetését. A térkép összeállításánál felhasznál­ták az angol, amerikai francia szakirodalmat is. Beszédes házak és falak 1845-ben épült a Kárász-ház, amelyet valószínűleg Vedres István, a neves szegedi építész tervezett. Nagyon szép, klasszicista épület. A klasszicista stílus elnevezése onnan származik, hogy az Ilyen épületek tervezői a görög és főleg a ró­mai épületeket tanulmányozták és azok­ról vették a mintát. Ezeknek az épületek­nek vonalai, homlokzatai nyugodtabbak, merevebbek. Több a vízszintes, mint a függőleges tagoltság, kevés a hajlított vo­nal. Az épület stílusának értéke a nemes arányokban és az egyszerűségben rejlik. A klasszicizmus egyes országokban saját­ságos nemzeti jelleget öltött. Híres az orosz klasszicizmus, amely a régi Szent­pétervárott, a mai Leningrádban virág­zott ki. A magyar építészeti klasszicizmus sa­játos. Érdekes, hogy a nép is átvette an­nak idején. Főleg Dunántúlon találunk zömök oszlopos, vagy félköríves tornácú, fehérre meszelt parasztházakat, amelyek nemes egyszerűségükben mutatják a klasszicista stílus szép jegyeit. Külön jel­legzetessége a klasszicista városi lakóhá­zaknak, hogy nagyon szép, kocácsolt vas­rácsokat alkalmaztak az erkélyeken. A Klauzál térről gyönyörködhetünk egy ilyen remekművű vasrácsban a Kárász­házon, amelynek árkádos udvara is na­gyon szép. Kossuth Lajos beszélt a ház erkélyéről 1849. július 12-én. Ugyanerről a helyről jelentették be a polgári demokratikus forradalmat Szeged népének 1918. október 31-én. Ezért várostörténetileg is neveze­tes ez az épület. Meg kell továbbá emlí­teni, hogy az épület szépsége a renoválás­kor, a portálok eltávolításánál bontako­zott ki. A renoválás annyira sikerült, hogy számos országos hírű szakember hi­vatkozik erre az épületre hasonló esetek­ben. MOTOROSÉLET — Megállt? Meg! Na, mi baja a motornak? — Ha tudnám, már nem lennék itt! — Hány órája próbálgat­ja? — Fél! Ilyen jó masinánál egy csa- — Egészen biztos vagyok! varral kevesebb meg se — Ember! Öh, ember! Hát — Hm!.. Épp jó helyen! kottyan... azért nem ment a motorja, — Hogy-hogy jó helyen? —Na, ami igaz, az igaz. mert kifolyt a benzinje!.. — Ügy értem, hogy 35 km Ez egy nagyon jó masina. Hát hogy ülhet fel a mo­a legközelebbi város! — Hát, itt úgy látom, nincs torra az, aki semmit nem — Hm!.. Az bizony sok! hiba. Valószínű újra kell be- ért a kezeléséhez? Ejnye, — Segítsek? állítani a tengelykapcsolót, ejnye!.. Na, árért ne szo­— Lehetne! Hű, de nehezen megy! Adja morkodjék... Sosem árt az, — Jó! Akkor leszállok! már ide a kalapácsot. ha a saját motorját ismeri Leállítom a motort! Kész! — Csak nem akarja azzal az ember... Na, fel a fejjel ütni? szakikám... Nézze csak, — Dehogy nem! Egyszer- hogy kivel van dolga, még re jobban megy! segítek is összerakni... — S ha eltörik? Fogja csak azt a kalapá­— Akkor eltörik! Ami el- csot... Na, látja milyen törik, azt sohasem szabad egyszerű az egész... Szorít­— Hm! Az bizony sok. sajnálni, mert az előbb- sa meg azt a két csavart... Meg kellene akkor belülről utóbb eltörött volna. S Ügy!.. Na, most üssön ide is nézni... mindig jobb, ha elébb, még a kalapáccsal! Tökéle­— Meg kellene bizony ... mintha utóbb. tes! Uram, ön igen nagy mo­— Megnézzük? — Ez valóban így van! toros lesz! Egyenesen zseni! — Nem ártana! De ért — Na, látja!.. Persze, itt Ennyi szaktudást, hallja, maga hozzá? se látok hibát. Tudja mit, még öreg motorosoknál se — Hogyne értenék! A kis- szedjük le az első kereket! tapasztaltam! Mondom ma­motorokhoz mindenki ért. Hátha van ott valami! gának, még sokra viszi!.. — Szedett már szét mo- — Jó! Szedjük le! Na látja, már össze is van tort? — Na, fogja csak... Ügy!., rakva. — Nem! De a műszaki Meghúzni! Ez az!.. De tud- Khm Khm... Izé... leírást olvastam! Ez elég! ja mit, ha már leszedtük az Kedves mester Még liá­— Akkor jó. Hát... kezd- elsőt, a szimmetria kedvéért rom csavar és égy kerek­jünk is hozzá! le kell venni a hátsókereket szerú hogvismondják micso­— Kezdjünk! De hol kezd- is. Nem igaz? Dehogynem! da a zsebemben maradt... jük? Na, fogja csak gyorsan! Mintha nem tettük volna — Hát...- szereljük ki Ügy!... Egész egyszerű? Na, vissza a gépbe! először a porlasztót. látja!.. Egyszerre tisztább a — Ez jó gondolat! helyzet. Mindjárt könnyeb­— Ugyan!.. Ez lehetetlen, - Hej! Egy csavar legu- ben fér hozzá az ember a kérem! Nem arról van szó, rult a fűbe! Hű de nehéz motorhoz, ha a sallangtól ""ftarta'ékkal btatos^bréí lesz megkeresni. megtisztította. Mi van a «rt£fkkal J™*08 toPPf — Minek keresné kollega? levegőszúrővel? Mintha azt raKott Deie a gyár... rer­nem sze' ezen ma6a ne aggódjék. fszúrt rendesen? Nem tudná, hogy a szervíz­- .. , .. . . . _ ben hogy örülnek az ilyen smondta? Nem baj, ha mar alkatrés%knek, Hahaha' 5eddig eljutottunk, ezt se , * „i­"haeviuk Piszkos kis dolog Direkt harapnak rá... Ha­JZi pörölhet perlőimmel akik sárba rántanak aztán hová ^ám ez a levegőszűrő' Ma- háj!" Magát egyenesen kö" •*v meneküljek körös-körül zord falak s nekik van csak igazságuk c„ui " Mi föld felett és ég alatt csillag-osztó békességet én is békét ZSOLTÁROK katot csupa szegedi kiad- „lllLlilltl(Mit,lllíflilll,lilliuiuu,|1M1,BIB,liyB|l|,1iniiiiiii(iii«i umtiniiwimMgmondta volna, hogy nem vánnyal díszítenék. Hála a| =—*--* —­legutóbbi évek könyvkiadó-? sának, van mibőlI A bolt. névadójához méltón. Juhász? Gyula összes verseinek idei* kiadása és válogatott prózai3 műveinek "örökség* című* kötete állhatna a középpont-? ban, mellettük pedig a Szép-* irodalmi Könyvkiadó ismert! Tömörkény és a Magvető = közkedvelt Móra-sorozaté-­nak még kapható néhány? kötete. A "Szegedi Kalauz*­és a "Szeged* című úti-; könyv és az Idegenforgalmi­Hivatal egyéb kiadványai; mellett Bálint Sándor »Sze-2 ged városa- elmú műve és ~ "Szegedi Szótára*, s né-" hány szegedi vonatkozó-1 sú tudományos munka ­(Nacsády József: -Mikszáthi szegedi évei* Gaál Endre: íj »A szegedi munkásság har-~ ca a Tanácsköztársaságért* ­stb.). Helyi kiadványokkal is? gazdagíthatnánk a fölsorol-* takat (-A Szegedi Szabadté-­rl Játékok múltja, jelene és" akarok mindig vetett földeket gránit-kockák ott a falban én is én is kő vagyok Csodálatos épület lesz minden élő benne él majd s biztonsága végtelen ablakait láncba fonja ablakait fö Ideriti boltozatos tiszta homlok mi urunk az Értelem Kezünk intésére hajlik már a föld is úgy forgatja dimbes-dombos nagy fejét orcáinkra szállhat este tová bb élünk a halálban mérges kígyó ne m sziszeg ránk se a Kezdet se a Vég ...az én szép sierelm esem nem tudjátok vár-e még... J/ulkán-napok kráterében fojtott tűzvész sistereg eloltani egyedül siránkozva nem lehet eloltani millió se milliárd ha tudja tán aki mint a Himalája kinek könnye óceán ...itt a tömeg a tömeg karja hegyet döntöget rettenetes lábaival magát maga óvta meg... Az én szép szerelmese m eljöhet e hosszú útra sokszor véres útra is öle termő jövőt hordoz hosszú érős lába fürge karja bátor karja friss szeme tiszta mint a csillag gondolata nem hamis ... eljöhet ha így aka rja eljöhet ha zordságunkat kő-szavunkai gép-szagunkat hosszú utat birja is... PAPP LAJOS _ga nem is sejti... Mit kiugrálják érte... ?mond?.. Hogy a gyújtófej- —Hát, ez is igen-igen Inéi van a hiba?.. Nem szólt szép! De mit lehet most ten­iróla? Rosszul értettem?... ni ezzel a motorral? ÍNem baj, ha nem mondta! — Ja! A motorral? Hát, -Nem tesz semmit. A jó mo- haza kell tolni!.. Ennyi az ltorosnak ezt is meg kell egész!.. Na, minden jot sza­3néznie, ha gépet javít! Sőt! kikám! Ejnye! Mondja csak! ?A hengerfej is sorra kerül... Nős ember maga? ! Vegye le gyorsan a kipufo- — Az! Igócsövet — Úgy! Ügy!.. Na! _ Na> akkor mondja meg ;Lát valami hibát? a címét, és beszólok a fele­* — Hát ami azt illeti, ne- ségének, hogy éjfél után ?hezen! odahaza lesz. ;, - Hm... Hm .. Megval- _ De c g a k ?lom, en se látok ... Na, ez Ise baj, majd az összerakás­ánál kiderül. De idefigyeljen -mester, mi ez a tócsa itt? | — Hát... hát mi volna?.. I Kérem, higyje el, én nem ?csináltam semmit! í — Semmit?! "ebbe, mondja! beszól? — Csak beszólok! — Köszönöm szakikám! — Semmi az egész!.. Szót sem érdemel!.. Ne­künk motorosoknak kutya kötelességünk egymáson sfe­Maga biztos gíteni! Na' minden jót" — t>i — I

Next

/
Thumbnails
Contents