Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

3 Vasárnap, 1959. szeptember 8. Új munkáslakóházak Budapesten gyors ütemben épülnek az új munlcáslaköházak, és fővárosunk szinte új városnegyedekkel bővül hónapról hónapra. Képünk a XIII. kerület let/nagyobb építkezéséről, a Fiastyúk utcai új, modern munkáslakóházakról készült. •ta TCfc ta» Tyihonov: Nincs a földnek olyan része, ahol ne ismernék a békegalambo -Különös örömmel írok a pok. Nem azonnal, nem békemozgalomról, mert úgy egyik napról a másikra kezvélem, hogy sohasem vol- dődik meg a népek közötti tunk olyan közel a béke- új viszony korszaka. harc általános feladatainak megvalósításához, mint most* — írja a Pravda hasábjain Nvikolaj Tyihonov, a szovjet békebizottság elnöke. — Ha majd a jövő történészei megvizsgálják az 1949-től 1959-ig terjedő időszakot, azok közt a jelenségek közt, amelyek hatással voltak a népek életére, nem hagyhatják figyelmen kívül azt a történelmi jelenséget sem, amelyet mi békemozgalomnak nevezünk. Nincs ma a földnek olyan része, ahol nem ismerik a békegalambot, ahol nem hallottak a stockholmi felhívásról, ahol közömbösen hallgatnák az atomháborúról szóló beszédeket. Tyihonov megállapítja, hogy régen elmúlt már az az idő, amikor a világpolitika csak azoknak az osztályrésze volt, akik azt irányították, olykor-olykor titkos szerződések sötét paragrafusai közé zárva egyezményeket, amelyekről az egyszerű emberek semmit nem tudtak meg és nem is tudhattak meg. Napjainkban az egyszerű emberek figyelemmel kísérik azokat a béke elleni provokációs lépéseket, amelyekre egyes felelőtlen emberek ragadtatják magukat. A Hruscsov—Eisenhower találkozóról írva a szerző megjegyzi, hogy ez a hír rakéta-gyorsasággal száguldott végig a Föld felett és az egész világot örömmel töltötte el. A történelemben nincsenek üres, vagy félig írt laAz azonban biztos, hogy ez a korszak kezdetét fogja venni — fejezi be cikkét Nyikolaj Tyihonov. Átépítik a hidakat Az ország hídjainak zöme, mintegy 80 százaléka tíz méternél rövidebb kishíd. Ezek öntözőcsatornák, patakok fölött vezetnek át. Eddig fából, ritkábban kőből, vagy téglából készültek. Fában szegény ország vagyunk, ezért az összes fő közlekedési úton levő kishidakat vasbetonszerkezetúekre építik át. A hidak típusterveit az UVATERV mérnökei több változatban készítették el. A szerkezetet egy részüknél csak részben gyártják előre és a helyszínen betonozzák össze, más részüknél, amelyeket teljesen elkészítenek az üzemben, csak szerelni kell a helyszínen. Az előző eljárás előnye, hogy a szerelés könnyebb, egyszerűbb, de a betonozás és a kötés hoszszabb időt vesz igénybe. A másik, bár kényesebb munkát igényel, jóval rövidebb időt vesz igénybe. Az előregyártott gerendákból épülő hidak építési ideje fele annyi, mint a régieké. Az idén 30—40 készül el belőlük, jövőre pedig 50—60 darab építését tervezik. SAJÁT ERŐNKBŐL O lyan gazdag, sokrétű és munkásokat, akik forintokrendszeres a segítség, tói, a juttatás, amely üze- sze fillérekből rakták cszházuk építőanyagának jut eszükbe, hogy több évi jó munkával kellene kiérdemelni a magasabb fizetést, meinkben és a különböző árát. Tudom, életük sok dol- a jobb körülmények, feltétemunkahelyeken könnyebbé gos napját építették bele háteszi életünket, hogy néha zaikba. Emellett azonban már fel sem tűnik, sőt ész- eszembe jut, hogy hányan re sem vesszük őket. E ta- és hányan kaptak Szegeden pasztalatokat szűrtem le az a felszabadulás után kedvez- kólája. lek biztosítását. Bár az is igaz, hogy a csengelei iskola a szegedi járás egyik legnagyobb, s legmodernebb iselmúlt napokban, amikor az ményes áron portát ÜjszeÜjszegedi Kender- Lenszövő geden, s a város különböző Vállalat néhány dolgozójá- telepein. Ezekről b!zony I lyen elégedetlenséget hallani egyik-másik fiatal mérnöktől, techval beszélgettem. Közülük nemigen beszélnek. Régen nikustól is. Távol áll tőlünk, kevesen ismerték, még hoz- volt, elfeledték talán? Ami- hogy azt závetőlegesen is, hogy válla- riap azonban néhányan azt nincsenek latuknál mennyit fordítanak panaszolták, hogy egyesek évenként szociális, kulturá- Üjszegeden a juttatott tel- szok. Vannak és bizonyára lis dolgokra, amelyeket vég- ket magas áron szeretnék lesznek is. Mert ahogy épül, eredményben ők és társaik tovább adni. A házépítők erősödik kapnak, borítékon kívül, között sokan vannak, akiit gunk, nc Néhányan kétkedve tekin- OTP-kölcsönt kaptak, amely- porodnak a kívánságok. De tettek rám, amikor etmon- nek havi törlesztése alig ezek kiélégítésének anyagi dottam, hogy tíz év alatt több, vagy még annyi sincs, alapjai nem mannaként hultöbb mint 11 millió forin- mint a felépített lakóházzal lanak majd, hanem mindAllítsuk, nálunk indokolt kívánságok, kérések, vagy panaszocialista országunk, nőnek az igények, szatot költöttek ilyen célokra azonos főbérleti lakás bére. üzemükben. Inkább azt tart- s mennyit ér az üzemi seannyiunk munkájával teremtődnek meg, saját erőnkből ják számon, ki épített há- gítség a lakásépítésben? és saját munkánkkal. zat saját erőből, hogy ki ka- vagy talán ezek nem illepott lakást az üzemtől, a nek bele a "saját erőnkből* tanácstól De talán ennél is építettük fogalmába? jobban napirenden tartják a lakást kérők, igénylők számát. H N

em kell különösebb ismeret, hogy valaki tájékozódni tudjon az tudót-: életszínvonal növekedését jeleröből ző számok között. Anélkül; évvel, hogy bárkinek js el kellene ány munkás építeni saját ezelőtt 15—20 "Saját erőből*. Ügy mond- Ennek maguk a munkások mélyülnie a különböző ezják ki egyesek ezeket a sza- a megmondhatói, ők tudják zel kapcsolatos jelentések vakat, hogy az ember ön- legjobban, hogyan sikkadt el, adatainak értékelésében, kéntelenül is foglalkozni s pukkadt szét szappanbubo- elemzésében, meggyőződhet kezd gondolataiban ezzel a rékként a kisember vágya, és javuló életünkről, ha a csafogalommal. Az újszegedi miként vált semmivé verejmunkásokkal folytatott be- tékes küszködése, iparkodászélgetés kapcsán, ahányszor sa. Ami akkor álom volt séri. Ma már nem a nagyobb csak felmerült e mondat, csupán, ma a megtestesült, darab kenyérre vágyik a magam is boncolgatni kezd- vagy megtestesülő való-„\g, tem a szavak értelmét. S mert segít a társadalom, s most, hogy végiggondolom, a részt vállal a munkás párbeszédet, magam előtt lá- mának valóraváltásából tom a szorgos, takarékos állam, a munkáshatalom, ládok életét, a munkásélet változásait figyelemmel kídásszomját kielégítse, veltségét emelje. Növekvő érdeklődés Tovább tart a káosz a magyar politikai életben. Meghökkentő, időnként nevetséges dolgok játszódnak le. Az antant még mindig nem ismerte el a kormányt, pedig már több mint egy hete, hogy az ismételten újjáalakult. Az antant álláspontját teszi magáévá a magyar liberális blokk is. Szintén nem ismeri el Friedrichéket. Ebben olyan következetesek, hogy egyik vezető emberük, Lovászy Márton, aki az előző Friedrich-kormányban külügyminiszter volt, mindmáig bejárt hivatalába, intézkedik, jegyzékeket fogalmaz és nem hajlandó átadni a bársonyszéket utódjának. Ma ugyan megpróbálták eltávolítani, de nem sok sikerrel. Igaz, hogy nem szokatlan dolog az utolsó időben, hogy két külügyminiszter is van egyszerre, hisz nemrégen még a komplett kormányokból is kettő-három akadt. Ha min&en jól megy, most is alakulhat még egy. A listát már össze is állították és nyilvánosságra hozták a liberálisok, Heinrich Ferenc, a javasolt miniszterelnök, és minden posztra akadt »megfelelő« jelölt A keresztény Magyarország egyesült pártjainak blokkja, amely a keresztény nemzeti, a keresztény szocialista, a földmíves és a kisgazda pártokból áll, szorosabbra vonja sorait és erélyes ellentámadást indít a destruktívak ellen. Elsőnek Garamit akarják kilőni az ellenfél soraiból és — mi a leghatásosabb fegyver manapság — ráfogják, hogy a kommunizmus híveként élt és működött Svájcban. Szolgálataiért még fizetést is kapott A fegyver visszafelé sült el, mert a szociáldemokraták Lovászy segítségével könnyen bebizonyították, hogy Garaminak esze ágában sem volt támogatni a Tanácsköztársaságot, sőt... Ahogy az országnak két külügyminisztere, úgy Szegednek két kormánybiztos-főispánja van. Megérkezett ugyanis Kelemen Béla kinevezése is. Még nem tud róla. Lehet, hogy el sem fogadja, mert miniszteri múltjához képest túl kevésnek találja már ezt a egbízatást. Munkások, akik megízlelték a tudás gyümölcseit, a tanulás örömeit Megkezdődött egy újabb a kimutatásokat, amelyek annak idején a hat általáiskolai tanév. Az idősebb minden kétséget kizáróan nos iskolát végezte el, most korosztály — amelynek tagjai bizonyítják szavainak igaz- jelentkezett a hetedik és naponként munkában tölte- ságát. Az emberek valóban nyolcadik osztály elvégzőnek el nyolc órát — na- szeretnek tanulni a Szegedi sére is. gyobb számba veszi birtoká- Kenderfonógyárban, s ebba a tantermeket, hogy tu- ben úgy hiszem, szerepe van Adottak a feltételek az oktatásfelelős jó munká- . ,,, . jának is. — Az el°adok igen nagy , ... . . , lelkesedéssel és türelemmel Az uj oktatasi évben ioglalkoznak velünk az előÍL010,!2^"?31 . tanfolyamon készítő tanfolyamon A Szegedi Kenderfonó- 350-160 dolgoz" tanu1' 37113 mondta Szűcs Istvánné. gyárban több hét óta ké- elsőéves technikumi hallga- Ez is kedvet ad a tanulás_ szültek az iskolaév megnyi- tQval bovul a középiskola- h0Z) amely bizony nehéznek tására, a különböző szakmai sok, 22-vel a hetedik, nyol- látszik számomra a matanfolyamok indulására. Az fadik osztályos altalanos is- gyar nyelvtan a legnehe. üzem régi oktatásfelelőse, kolas°k tetszama a Szegedi zebb; de ügy higzem szorgal_ Bódi elvtárs, hatíéve irányít- Kendertonogyaiban. mas tanulással leküzdhetja, szervezi ezt a munkát. A nagyszámú jelentkezés jdk a nehézségeket. Ha elvéElmondotta, hogy annak ide- lehetővé tette üzemen belüli geztem az általános iskola jén az első fél évben négy iskola indítását. Az élőké- nyolcadik osztályt, még toszakmai tanfolyamon 90 dol- 6zítő iskoláknak olyan jó a vabb akarok tanulni, szeretgozó vett részt. Az általános híre és nagy a sikere, hogy ném letenni a technikumi iskola hetedik, nyolcadik a szomszédos üzemektől is vizsgát is. osztályában 18, a techniku- többen jelentették be rész- A gyár vezetősége minden mokban pedig 19 kenderfo- vételüket. A szakmai tanfo- segítséget megad, hogy a nógyári dolgozó tanult. lyamok sikere jórészt az elő- dolgozók továbbtanulását — Dolgozóink körében adott anyag érdekességétől biztosítsák. Előadótermek, még nem tapasztaltam ilyen és magától az előadótól is szakmai könyvtár segítik a nagy érdeklődést a tovább- függ. A száraz, érdektelen Szegedi Kenderfonógyár doltanulás iránt, mint ez év- előadásmód nem vonzó. Ez- g0zóit a tanulásban. A tárgyi ben — mondta Bódi elvtárs, ért a főművezetők és műve- feltételek jó szervező munLehetségez ez? Megmutatta zetők részére a továbbképző kával egészülnek ki, s entanfolyam anyagát úgy állí- nek nyomán valósul meg tották össze, hogy érdekes szeged legnagyobb textilüzeelőadásokat hallgassanak, mében a párt politikájának például az emberekkel való szellem.ben munkások helyes bánásmódról, a megbecsülésről, a kulturált ma- szakmai színvonalának, álgatartásról stb. talános műveltségének emelA különböző iskolai és kedése. szakmai oktatásban különbö- Zsilka László, ző korú dolgozók vesznek a Könnyűipari Minisztérium részt. Szűcs Istvánné 1931 oktatási osztályának óta dolgozik a vállalatnál, ő dolgozója munkás, mint régen, nem olyan cipőről álmodik, amiál- bői nincs ki a lába, hanem az újabb ruhákról a többi mellé. S vágyik motorkerékKérdezzük csak meg az párra, mosógépre, televízióüzemi mérnököket, techni- ra. Ezek szerepelnek sok hekusokat, vagy a fiatal peda- lyen ma már a családi kígógusokat, elégedettek-e be- vánságlistán. Ez jó dolog, osztásukkal, keresetükkel — De anélkül, hogy bárkit is vajon mit mondanak. Akad igyekeznénk lebeszélni e közöttük, aki panaszkodik, tárgyak vásárlásáról, azt Közvetlenül az elmúlt isko- mondjuk, nem helyes, hogy lai év befejezése előtt fiatal egyesek türelmetlenül szóiocsengelei pedagógusokkal be- gatják: miért nincs már meg szélgettem, akik egy-két éve ez, vagy az. Miért nem vekerültek ki a tanítóképző, hetjük meg már elsején a vagy a "Nagyon rülni a faluról« Mindjárt hozzáteszem, főiskola padjaiból, mosógépet, vagy a motorkeszeretnének elke- rékpárt. Vannak és elég somondták. kan, az »adj uram, de most on- mindjárta nézetet vallók, nan, ahol születtek, neve- Ezek átalában nem tudják, lődtek, ahonnan elindultak vagy elfelejtették, hogy ösztöndíjjal, kollégiumi ellá- előbb a maguk és embertással mai tudásuk megszerzésének ösvényén. Lám, alacsonynak tartják beosztásukat. "Hová igyekeznének''* társaik életszínvonal-emelkedésének gazdasági alapját kell megteremteni. S nem X-nek, vagy Y-nak, hanem — kérdeztem. — "Ha a fő- nekem, neked, neki, vagyis városba nem, legalább Sze- mindannyiónknak. gedre« — volt a válasz. Csak úgy mondták ezt, mintha azt kérnék barátjuktól, adj kölcsön tíz fillért. A több évig folyósított ösztöndíj, a kollégium már a múlté náluk, -arról nem beszélnek. Ügy érzik, keveset kaptak "útielőlegül*. S nem gondolnak arra, hogyan tudkívánságlisták teljesítése rajtunk, a mi munkánkon múlik. 9zért elérhető ma nálunk minden vágy, ha megfelelően dolgozunk, s hogy viszszakanyarodjak a fenti fogalomhoz, saját erőnkből juthatunk előre. így valósulhat meg az a további sok szép nák törleszteni jó munkával terv, amely napjainkban érott, ahová helyezték őket, lelődik. azt, amit eddig kaptak. Nem Nagy Pá! Megyei vendégszereplő korúira indul a Szegedi Kenderfonógyár művészeti együttese A Szegedi Kenderfonógyár gánszámok is elhangzanak kulturális bizottsága dicsé- majd. A közel háromórás, retes vállalkozásba fogott, hangulatosnak ígérkező műamikor elhatározta, hogy az sort első alkalommal ma, üzem színjátszóinak, népi ze- szombaton este 7 órai keznekarának, énekkarának és dettel mutatják be a Szetánccsoportjának összefogá- gedi Kenderfonógyár kultúrsával egész estét betöltő termében. Ezt követően nagy műsort rendez. Műso- 10-én a karhatalom tagjait ruknak "Dallal, tánccal, mu- keresik fel műsorukkal, zsikával* címet adták és majd 12-én Csongrádon, valamennyi csoport új szám- 19-én pedig Szentesen mumal lép fel, ezenkívül ma- tatkoznak be. GYORSAN ÉS EGYRE OLCSÓBBAN Phenjan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa elevenen pezsgő életével, lüktető forgalmával egyike Ázsia leggyorsabban fejlődő városainak. Ez különösen figyelemre méltó, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy a város az 1950 és 1953 között dúló koreai háború során szörnyű pusztításokat élt át: az imperialisták úgyszólván a földdel tették egyenlővé. Azóta a város nemcsak újjáépült, hanem a korábbihoz képest rendkívül sokat fejlődött is. Képünk egy hatalmas, új áruházat ábrázol, ahol a phenjaniak minden közszükségleti cikket megvásárolhatnak — gyorsan cs egyre olcsóbban.