Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

3 Péntek, 1959. szeptember 4. 3 pesítést. Ez a szakmunkásképzés bevált, s most kiterjesztik több vidéki város textilüzemeire is. Betanult munkásokból szakmunkásokká válnak a textilüzemek dolgozói Nincs nálunk olyan iparág, Egy ilyen fonónő például nyu- tatnak fonó- és szövőnőképahol a férfiak mellett ne godtan tudna dolgozni Sze- zést. Itt 15—16 éves leányok foglalkoztatnának nőket is. geden a Textilművekben, a egyéves tanulmányi idő alatt Vannak azonban hagyomá- Kenderfonógyárban vagy a szerzik meg a szakmai kényos munkaterületek, mint a Jutaárugyárban is. textilipar, s bizonyos mér- Náiunk is kísérleteztek lekben az élelmiszeripar, már tanulóképzéssel, de ez aho1..,a , mu"kas?k ..t°bbség? csak vagy a pamut-, vagy a a nok korebol kerül ki. A kender-, lenfonásra specialiszovesre, fonasra joggal zálódott. A szegedi Textilmondják Szegeden is, hogy művekben például a gimná- A Szegedi Textilművekben női szakma, hiszen a textil- ziumi politechnikai oktatás például 25 fiatalt vesznek üzemekben a nők arányszá- keretében jelenleg 10 leány A jövőben az így képma 80 százalék. sajátítja el iskolai tanulmá- 7Jíti fonónők, s azok, akik a Mint régen, most is fő- nyai mellett a fonószakmát, politechnikai oktatás során ként asszonyok, lányok Nemrégiben fejezték be egy- sajátították el a szakmát, müvelik a textiles szakma havi nyári gyakorlati mun- képezik majd az üzem törzskülönböző ágait. káiukat. Eszerint úgy lát- gárdáját. Szakmának mondják — de szik igen eredményesen ha- Az idősebb nemzedékkel is csak a közelmúltban nyilvá- Iádnak előre a szakmai ra- törődnek, akik sok évi gyanították annak. Eddig beta- nulásban. Rendes műszaki korlat után valóban a szaknított munkásokként dolgoz- normában dolgoztak, s egy ma mestereivé váltak, tak a textilüzemekben. A hónap alatt összesen 90,1 Rendelet készül, Textilművek és más szegedi százalékos átlagteljesítményt ameiy szerint a régi muntextilipari gyár munkásnői- értek el. A 10 leány közül ká£ok jj. megkaphatták a nek egy része, különösen a a legszebb eredményt Paj- Bzakmunkás igazolványt, fiatalok, igen sokan nem re- kos Mária érte el, aki 96,6 Előreláthatóan rövidesen gen hagytak el a falut s a szazalekot teljesített napon- megjelenik e rendelet végparaszti munkát lelcsereiteK ta, negy hét alatt. rehajtási utasítása is, s eluzemire. A régi garnitúra, a Az ország más részeinek jön az idő, amikor a szevarosi mun Kasok serege is textilüzemeiben, például Pá- gedi textilüzemek dolgozói betanított munkásként dol- ^ Kispesten és K5bá_ betanult munkásokból szakgozik, éven, vagy evtizedek n án né esztendeje foly- munkássá lesznek. ota. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országok többségében már régebben szakmunkásokkent dolgoznak a fonodákban, szövödékben. Romániában például fonás, A Nagykörúton túli részekért Ma nyitja kapuit a Mezőgazdasági Kiállítás Csütörtökön délelőtt a 63. Dögei Imre földművelésügyi szövés és kikészítés szerint ?,F®zágot] Mezőgazdasági Ki- miniszternek, a főbizottság . . - - • . , •> 111 Tn n o r. A +a„II IA+AVI Szakm un k áss á aronb^fk t^TldélSSTE t?^,^™* ^ munkát állítás és Vásár területén úgy és akkor minősítenek, ha a dolgozó igazán érti a bizottsága. Az ülésen részt Kopács Mihály, a 63. Orszávett Fehér Lajos, az MSZ- gos Mezőgazdasági Kiállítás szakmát. A fomónőknek is- MP Politikai Bizottságának és Vásár igazgatója bejelen, tagja, Z. Nagy Ferenc, az tette, hogy a kiállítás lényeországgyűlés mezőgazdasági gében elkészült, csupán a merniök kell nemcsak a pamut, hanem a len-, kenderés a selyemfonást is. Hasonlóan a szövőnőknek is. bizottságának elnöke. gyümölcsöket, zöldségféléket, a vágott virágokat helyezik el a pavilonokban még a mai napon. Csütörtökön csaknem 800 ember részvételével általános nagytakarítást tartottak a területen. A főbizottság tagjai végigjárták a pavilonokat és bemutató területeket, elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Pénteken, ma délelőtt a kiállítás főpavilonja előtt Dögei Imre földművelésügyi Említettük már a siófoki börtön őrének vallomását, amelyben arról számol be, hogy saját szemével látta Szamuely Tibor testvérének, Zoltánnak a meggyilkolását. Most a lapok így hozzák a halálhírt: »Nem várta be, hogy törvényes bírái mondjanak ítéletet felette, hanem, mint Siófokról jelentik, egy őrizetlen pillanatban felakasztotta magát*. Hány ilyen szemenszedett hazugság jog még megjelenni az »őrizetlen pillanatban« elkövetett »öngyilkosságokrólAz igazságügyminiszter mai tájékoztatójában bevallott 2570 letartóztatott Ifözül is nem egynek ez lesz a sorsa. Még ahol a »törvényes« bi- miniszter mond ünnepi berák be is tartanák a formaságokat, ott sem mindenütt szédet a meghívott vendésikerül ez. Ezt tanúsítja a csurgói főszolgabíró jelentése is, amely arról számol be, hogy a Prónay-különítmény egyik osztaga megjelent a községben és követelte a fog- . . . , va tartott kommunisták kiadását. "...Dohány doktor utan 2 oratol látogathatja a ügyvéd, direktóriumi elnököt, valamint Farkas János és kiállítást. Adám János volt forradalmi törvényszéki elnököket a __ tiltakozás dacára erőszakkal elvitték«. Az elhurcoltak további sorsa nem kétséges. Őket is meggyilkolták. A Szociáldemokrata Párt szegedi vezetősége Dobay kormánybiztos útján a francia városparancsnoksághoz fordul panaszaival. »A munkanélküliséget és a nyomort a munkaadók újabb felmondásokkal, munkaidő-emeléssel és bérleszállításokkal növelik, s ezzel megsértik a kollektív szerződéseket, a fennálló törvényeket, a korgek és a kiállítók előtt. A nagyközönség pénteken délKülönös diszkréció A törökországi Izmir város törvényszéke hírzárlatot rendelt el négy amerikai őrmányzósági rendeletet és a legelemibb emberi jogot: a mester nagyszabású valutamunkához és az élethez való jogot". A pártvezetőség csalási bűnperéről. AzEgyemindezek ellen elegendőnek találja, ha a francia ezredeshez fordul, így hízelegvén neki: "Az ön munkásbarát kormányzati rendszere bizalmat öntött a munkásságba, iu-Kr„wi' + sít *+ hogy a halaszthatatlan és elmaradhatatlan kormányzói nagy felháborodást váltott beavatkozást kérje%. sült Államok iránti „diszkréció" e megnyilvánulása ki török sajtókörökben. (Liebmann Béla íelv.) Vidámsággal, kedves figyelmességgel fogadták — mint már jelentettük is — a szegedi iskolákban az első osztályosokat. Több helyen műsorral köszöntötték őket, hogy hamarább megbarátkozzanak nagyobb iskolatársaikkal. A Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolájában különösen szép volt az első osztályosok fogadtatása: a nagyobbacska diákok táncokkal és gyermekjátékokkal szórakoztatták az apróságokat az ünnepi megnyitón T

ermészetes következménye volt a Szegedi Ünnepi Hetek megrendezésének, hogy a városnak az a része, ahol a szabadtéri játékokat, az ipari vásárt és az egyéb rendezvényeket megtartották, erőteljes fejlődésnek indult. Ez Szeged minden lakosának a javát szolgálta, hiszen ez a város úgy alakult ki, úgy épült fel annak idején, hogy forgalma elsősorban a Lenin körúttal határolt területen zajlik le s a külső városrészek lakói naponta bejönnek a belső utcákba dolgozni, vásárolni, vagy szórakozni. Az a körülmény* hogy nem kell a Klauzál tér gödrös úttestén bukdácsolni, vagy hogy a bővítés folytán megnagyobbodott belvárosi üzletben meggyorsult a kiszolgálás* épp úgy a Széchenyi téren lakók nyeresége, mint például a petőfitelepieké* mert az utóbbiak az évtizedek során hozzászoktak, hogy a Kárász utca kirakataiban gyönyörködjenek vasárnap délutánonként. A belső nagy üzletek korszerűsítése a rókusiak, az alsóvárosiak számára is előny, mert az ott lakóknál is kialakult az a gyakorlat, hogy egyegy drágább ruhadarabot, értékesebb holmit csak a Belvárosban, nagy áruházakban, a város szinte történelmileg kialakult kereskedelmi útvonalain található üzletekben vegyék meg. M

égis, Szeged egységes fejlődése, a a nagykörúton túl lakók érdeke megkívánja, hogy az elkövetkezendő hónapokban több gondot fordítsunk a sűrűn lakott külső városrészek, a városperem, a városhoz szorosan hozzátartozó települések gyarapítására, az ott lakó dolgozók életének könnyítésére* Hogy félreértés ne essék, mindjárt meg kell mondani, hogy az utóbbi években már történt egy és más a nagykörúton kívül. A városi tanács és a kerületi tanácsok egymás után igyekeznek megoldani a korábbi évek s főleg a Horthy-rendszer örökségeként feltorlódó lokális problémákat. Újszeged például rengeteget kapott a kerületi tanácsok megalakulása óta. Szép és korszerű településsé fejlődött, amelynek aszfaltos útjai, rendeződő utcái élményt nyújtanak azoknak, akik csak a felszabadulás előtt ismerték ezt a negyedet. Alsóváros sem az a falusias jelegű része a városnak, mint amilyen korábban volt. Uj utak szelik át s új intézményekkel* iskolákkal, létesítményekkel bővült. Lapunk olvasói sűrűn találkoznak hasábjainkon azokkal a híradásokkal, amelyek arról számolnak be, hogy a régebben mostohagyermek települések: Hattyas-j a volt Kecskés-, most Ságváritelep, Béketelep és a Petőfitelep, mindig kapnak valami újat. A

kerületi tanácsok a város fejlesztési terve alapján sok-sok társadalmi segítséggel, egyre eredményesebben dolgoznak a közművek javításán, bővítésén* Sok út, csatorna* kútkifolyó és utcai lámpa készült és készül ezekben az években* Az egészségügyi intézmények, a körzeti orvosi rendelők hálózata — Újszeged, Mihálytelek, Ságváritelep stb, — már beszövi a külső városrészeket. De a gyarapodás üteme elég hullámzó és néha tervszerűtlen* Főleg a kerületi lakosság köznapi szükségleteinek kielégítését szolgáló létesítmények tekintetében. Az úgynevezett szolgáltatóhálózat, üzletek, vendéglök, fodrászat, különböző kisipari javítórészlegek még mindig gyéren láthatók a nagykörúton kívül és főként a körtöltésen túli településeken. Az elmúlt hónapokban több szerv elemezte a szegedi vendéglátóipar, kereskedelem, kisipari szövetkezetek helyzetét és vizsgálta ezek területi elhelyezését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy több kisvendéglőt, élelmiszeres egyéb üzletet, javítóműhelyt kellene létesíteni a II* és III* kerületben és Újszegeden. A vizsgálatok azt is felderítették* hogy a megoldás módja, a fejlesztés útja nem könnyű, rengeteg pénzbe kerül. Igy például a legtöbb tanácsi irányítás alatt levő üzlet magántulajdonban levő épületekben létesült a kerületekben. A fennálló rendelkezések szerint ilyen épületekre nem lehet nagyobb összegöket fordítani felújítás címén. Erre a tanács kereskedelmi osztálya és az egyes kereskedelmi vállalatok jogosan hivatkozhatnak. Számos tapasztalat mutatja azonban, hogy olyan esetekben, amikor tényleges objektív okok nem állnak fenn, mégis másodrendű dologként szerepel a külterületi üzlethálózat fejlesztése. Érthetetlen például, hogy mért húzódik el annyira a ságváritelepi új üzletház megnyitása, holott ez nemcsak a telep, hanem Mihálytelek áruellátását is megjavítaná* Az építés- és közlekedési osztály, amely dicséretre méltó igyekezettel szervezte az épület társadalmi felépítését, a befejezésnél megakadt. A kereskedelmi osztály azonban nem segít, holott a lakosság sürgeti az új üzletet. A kerületi tanácsok a példák egész sorát hozhatnák fel annak illusztrálására, hogy a hálózat fejlesztését irányító kereskedelmi osztály nem mindig használja ki a2 adott lehetőségeket egy-egy új üzlet létesítésére a külterületeken. A III. kerületi tanács is régóta sürgeti egy húsbolt létesítését a Szivárvány utcában, amelyhez pedig az üzlethelyiség már biztosítva van. S

enki sem kívánja, s ésszerűtlen volna, hogy ha az új állami áruáruházat a nagykörúton kívül építenék meg. De már meg kellett volna keresni a módját annak, hogy korszerűen, előregyártott elemekből, viszonylag kevés költséggel a nagyobb, forgalmasabb helyeken: a József Attila sugárúton, a Mátyás tér környékén, a Csongrádi sugárút és a nagykörút kereszteződésnél, az üres telkeken modern kis üzletházakat létesítsenek. A Balaton nagyobb üdülőhelyein ez évben mindenütt kis földszintes és mégis megfelelő pevilonokat emeltek, amelyek óriási forgalmat bonyolítanak le élelmiszerből, de ipari árucikkekből is. Érdemes lenne ezek műszaki megoldását és költségkihatását tanulmányozni az érdekelteknek. A vendéglátóipari egységek elhelyezkedése is közismerten rossz Szegeden, hiszen a vendéglök kétharmada a Lenin körúton belül található. És mégis, a nagyállomással szembeni volt Sárkány Szálló visszaalakításának, felújításának ügye majdnem zátonyra futott a különböző szakigazgatási szervek között, holott a szállodára, illetve étteremre idegenforgalmi szempontból is égetően szükség van. Most, hogy a József Attila sugárúton a II. kerületi tanácsházával szemben felépült a két korszerű emeletes lakóház, a felsővárosiaknak eszébe jutott: milyen jó lett volna, ha azok földszintjén — a kerület legforgalmasabb helyén — üzlet is létesült volna. E példa is igazolja, hogy kellő előrelátással módot kell találni az új lakásépítkezéseknél egy-egy kerület, ilyen hálózati problémájának megoldására is, annak ellenére, hogy bizonyos merev rendelkezések nehezítik a helyes elképzelések megvalósítását a beruházásoknál* A

kisipari v szövetkezeteknek nem kisfeladata a lakosság és elsősorban a külterületi lakosság különböző igényeinek kielégítése. E téren már örvendetes fordulat mutatkozik a szegedi szövetkezetek egy részénél* Ujabban a Cipész KTSZ több javítórészleget létesített a II. és III. kerületben. Más szövetkezetek is foglalkoznak hasonló tervekkel. A tervek megvalósításával azonban igyekezni kell, mert a lakosság sürgeti egy-egy ilyen szolgáltatórészleg létesítését. Béketelepnek, Ságváritelepnek például fodrászüzletre volna szüksége. A mosógépek elterjedése bizonyos mértékig befolyásolja a Patyolat munkáját is. Szeged külterületi adottságai nem olyanok, hogy már most felvetődjék egy-egy felsővárosi, vagy újszegedi Patyolatfiók létesítésének gondolata* (Lehetséges azonban, hogy ennek ideje rövidesen elérkezik) viszont annál inkább módot kell találni a háztartási gépeket kölcsönző boltok számának szaporítására. Helyes, hogy a Mikszáth Kálmán utcai kölcsönző bolt „fiókot" létesített az újszegedi strandon kerékpárok és egyéb ilyen cikkek kölcsönzésének „decentralizálására", de még jobb vqlna, ha egy ilyen, a második műszakot könnyítő mosógépeket és egyéb kisgépeket már Petőfitelepen, vagy a Mátyás tér környékén bérelni lehetne az ottani fiókból. Ugyanis a lakosság méginkább igénybe venné a kölcsönző bolt szolgálatait, ha nem kellene kilométereken cipelni a haza- és visszászállítáiv nál a bérbe vett gépeket. Az_ elmondottak is igazolják, hogy a kulso városrészek lakosait érintő üzlet es szolgáltató ipari létesítmény hálózat íejlesztese nem megy máról holnapra és szívós, folyamatos és főleg tervszerű munkát követel. A kereskedelmi oszí^oS^V a kerületi tanácsoknak, sőt a Kl&ZOV-nek is akad már részletelgondolása. Ezeket azonban felsőbb szinten egyseges tervbe kellene foglalni, amely kőtelező lenne. Akkor nem fordul majd bogy esy-eey "yen létesítmény megvalosítasa, a helyes elgondolás realizálása — mint a ságváritelepi űj üzletbaz> vagy a Sárkány Szálló esetében refDtn - -T vagy a megvalósítás, meghiúsító akadalyba ütközik. Tem lenne hiábavaló fáradság tehát, ha az összes érdekeltek: a kerületi tanácsok, a szakigazgatasi szervek, a tanácsi vállalatok, a szövetkezetek, valamint a kerületi és városi népfrontbizottságok bevonásával városi szinten elkészülne a nagykörúton kívüli részek fejlesztési terve. Ez tartalmazna mindazokat a feladatokat amelyeket ellátási, szolgáltatla k^ egészségügyi és kulturális vonatkozásban Ln'TT* LakÓÍnak érdekében meg kell valósítani. Ez a terv jó kiegészítője imlív annak K . - másik "tervezetnek", amely a szabadtéri játékokkal kapcsoltban a város belterületét érinti. Ezek realizálasa gyarapítaná Szegedet és könnyítene minden lakójának életét* Németh Lajos N'