Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

s Csütörtök, 1059, szeptember 3. Ne hagyjuk elpusztulni az egykori híres fazekasmesterségei A Marx téri piac kisipari zeskonsójából sem fogy any- hiszen a gép kapacitása csu­negyedében két fabódé előtt nyi, mint régen. A terme- pán 50—60 százalékra van virágcserepeket, fazekakat, lőszövetkezetek ma már nem kihasználva. Szükség is len­köcsögöket, korsókat és sok kétliteres cserépedényekben ne a cserépre, vevő is akad­niás agyagedényféleséget ára- altatják a tejet, hanem nagy- na, dehát az a létszám, amit sitanak szerdán és szómba- ban szállítják a városba, a Kertészeti Vállalat foglal­ton az egykor híres szegedi vagy saját kis üzemükben koztat, többre nem képes fazekasipar utolsó mohikán- dolgozzák fel. Mégha csinálnának is többet, jai. Valamikor a Kiskörúton Néhány hete a Szegedi nem volna hol szárítani, — ahogy akkoriban nevez- ipari Vásáron Szabó Lajos égetni. Egyéb agyagedénv-' ték a Lenin körutat — két mezőtúri fazekasmester há- féleségeket, fazekas néprnű­utca közét is elfoglalták pia- romszor is hozatott utánpót- vészeti tárgyakat a részlog­cos napokon a fazekas ké- lást a fazekas népművészeti vezető Donóth Mihály csak szítmények. De ahogy múl- és díszműárukból. Pedig önszorgalomból, saját maga tak az évek, s kiöregedtek, nagy paviionban árusították szórakoztatására készít. Szűk elhaltak a régi mesterek, Hódmezővásárhelyi Maio- kis műhelyszobájában gyö­ngy fogyott a szakmát kep- a Hodmezovasarneiyi Majo- örkMik R furfa kcr_ viselő fazekasmesterek szama, likagyár tetszetős keszítmé- _ « 'KAPUNYITÁS ELŐTT a szocialista tanítóképzés műhelyében 13 Vajon a készítményeik őket kielégíti a iránti kereslet is csökkent? piac is. Valamelyest igen. A háztar­tásokban ma már szíveseb- 1 i ben látják a porcelánt, az |_J alumínium- vagy más fé­mekből készült edényeket. Szóval hanyatlik a nagy­.... .. , sóban, amelynek 9 szivóre­nyeit is. A szegedi mesterek . . , , ' , , ,,,, , . sze van. Az a furfang ben­távol tartották magukat a , , , J- * , ,,, -v "e, hogy egyen szívhatja az szegedi vásártól, ugylátszik, ' . . f ' L . • n/r .A,; ember a vizet. így aztán az „ Marx teri ismeretlen végigpróbálja szinte valamennyit, mire rá­akad az igazira. Formál ő állatokat, szobrocskákat, sok mindent, ami tetszetős. Szak­tapasztalataira terjed ki. Telik már erre is. Szobadí- múltú szegedi fazekas ipar- tudósát a mellette dolgozó széknél igen közkedvelt cikk ág, de mindjárt hozzátehet- segédmunkások igyekeznek a majolikaáru, ami ugyan- jük, hogy csak a kisipari elsajátítani. De ez csaktöbb­csak agyagból készül szép, ága. Ugyanis a Haladás Ter- nyire a virágcserépgvártás tetszetős, zománcozott kivi- melőszövetkezet és a Szegedi tclben. Ezt pedig nagyüze- Kertészeti Vállalat mellék­mileg gyártják Csongrád me- üzemágként működtet egy­gyében, Hódmezővásárhelyt, egy virágcserépgyártó rész­Virágvázából többet vásárol- leget. A Haladásban gépko­nak.s díszítik vele a lakást ronggal a Szegedi Kerté- Van még szakmunkas­Szegeden es kornyékén is. szeti Vallalatnal meg ennel „. , . , .. _, , Dehát ebből is közkedvel- is gyorsabb eljárással készí- garda- Jelentkeznének ta­tebb a porcelán- és üvegáru, tik a virágcserepeket. A uulók is, ezért érdemes len­Nem veszett kl azonban az kertészet három égetőke- ne felkarolni ezt a hanyatló, agyagféleség a virágcsere- mencével is rendelkezik, s egvkor híres szegedi rr.es­peknel, s néhány falusi ma mar oly nagyban vég- . ,„ . „ , . . . edényféleségnél. A virágcse- zik ezt a munkát, hogy ok terseget- Ha a kisiparosok répből most több kell, mint látják el virágcseréppel rész- kiöregednek is, az állami 10—15 évvel ezelőtt. Soha- ben a debreceni, kecskeméti, ipar — itt elsősorban a ta­sem volt ilyen gavallér, ked- kiskunfélegyházi, szekszárdi nacsj iparra gondolunk — veskedő a város lakossága, és kaposvári kertészeti vál- , „ ­tanúk erre a virágüzletekai- lalatot is. Legutóbb dunán- felkarolhatna ezt a mester­kalmazottai. A csokrok mel- túli bányavállalatok is ér- séget. Ha nem a Kertészeti lett ennyi cserepes virág so- deklődtek, kaphatnának-e Vállalatnál, akkor valame­hasem üzent jó kedvet, örö- virágcserepet. Havonta mint- iyik rokonszakmánál vagy met a virág színes nyelvén egy 15 ezret gyártanak bc- „ „ a kedvre és örömre vágyók- lőle, télen valamivel keve- egy onáUÓ vállalat létreh°­nak. S a "Virágos Szege- sebbet. mert nehézségekbe zásával biztosítani lehetne a dért—mozgalom, a muskát- ütközik a szárítás. Most, fejlődés feltételét. Hiszen lis ablakok, mind-mind a amikor napos az idő, a sza- nem nagy beruházással s virágcserepek százait, ezreit bad ég alatt is szárad a . ÍA1 ... ,,,.. . '.„. kérték és kérik. nyereára. Télen csak a ke- ha ]Ó1 körülnézünk, a legi Tejesköcsögből viszont ke- mence körül száríthatnak. mesterek szerszómainak fcl­vesebb kell. Az aratók vi- A termelést fokozhatnák, vásárlásával könnyen létre - i lehetne hozni egy vállalatot, Bővítették az Állami Gyermekotthont Eddig a Londoni körút és keretszámot tovább bővítik a Tolbuhin sugárút sarkán majd. Az új otthon nevelői álló sárgára meszelt épület — szám szerint négyen — fogadta be a szülők gondos- és a technikai személyzet kodását nélkülöző gyereke- már elfoglalta helyét és a ket. Egyre sürgetőbb volt a gyerekek elhelyezésén fára­probléma, amelyről lapunk dozik. is írt, hogy Szegeden nincs elegendő hely a gyermekek elhelyezésére. Megoldást kel­lett találni. Kormányzatunk támogató- , sával a városi tanács segí- ? tett, amikor új gyermekott-" hont létesített a Rigó utcai élelmezési ipari tanulóotthon helyén. Az egyemeletes tá­gas épületben most az álta­lános iskola felső tagozatát j végző állami gondozott gye- • rekek kerülnek majd elhe-1 lyezésre, mig a régi gyer-r mekotthonban, mint eddig is, j az. alsó tagozatosoknak bizto-j sítanak helyet. A megoldás igen szerencsés a gyerme-l kek nevelése .szempontja-1 ból is. Eddig a négy osztályt el-j végző gyerekeket kénytele- 5 Jiek voltak más városok i megfelelő gyermekotthonai-} ba elküldeni, más nevelők J keze alá. Az ilyen változó-! sokat sokszor megsínylette a j gyerekek érzékeny szerve-! z.ete és idegrendszere. Ezen-1 túl viszont, miután elvégzik j a négy osztályt, nem kell J elmenniök a városból, csu-1 pán az új gyermekotthonba j kell átsétálni, s találkozhat-1 nak rendszeresen régi neve-j léikkel is. Az új gyermekotthont 600 ezer forintos költség­gel szerelik föl, s ebből az ősszegből bizto­sítják december 31-ig az üzemeltetést is. A gyerekek egy része már be is költő- j zött új otthonóba, ahol szé- f pen fölszerelt tanuló- és há- $ lószobák, kultúrterem és po-1 litechnikai műhely fogadtaj őket. Egyelőre 60 fiú szá-1 mára tudnak férőhelyet biz-1 tosítani, de amennyiben a í beruházások engedik, ezt a* ahol nemcsak virágcserepe­ket, hanem a régi szegedi stüusú fazekas népművészeti tárgyakat, s ahogy Donáth Mihály, a Kertészeti Válla­lat égetőmestere mondotta: falburkoló rajzos, mintás zo­máncozott cserepeket is ké- j a szakmai ismeretek voltak szíthetnének. túlsúlyban. Ez a visszásság Az ország több nagy vá­rosában ebben az iskolaév­ben kezdik meg működésü­ket az újonnan szervezett,, felsőoktatási szintre emelt tanítóképző intézetek. Sze­ged, adottságainál fogva, az egyik legnagyobb és leg­korszerűbb intézetnek adott helyet s így a déli megyék tanítójelöltjei itt szerzik majd meg az ' alsótagozatú általános iskolások oktatá­sához és neveléséhez szük­séges tanulmányokat. Ezen­túl tehát nem a négy közép­iskolai osztály elvégzése utón kaphatnak a tanító­képzősök oklevelet, hanem csak az érettségit követő to­vábbi hároméves akadémiai tanulmányok után. Félévszázados kívánság valósul meg A felsőfokú tanítóképzés megteremtése régi követelés a magyar pedagógusok ré­széről. ígéretet kaptak is erre mór a múlt rendszer­ben, de annak megvalósítá­sát a hivatalos kultúrpoliti­ka mindig halogatta. A szándék azonban változatla­nul ébren maradt, s ezt hi­telesen igazolja egy mai ap­ró epizód is. Amikor híre ment. hogy ebben az évben valóban sor kerül a felső­fokú tanítóképző megnyitá­sára, dr. Greguss Pál egye­temi tanár — aki évtizedek óta dolgozik a nevelői pá­lyán — telefonon felhívta a szegedi intézetet és öröm­mel köszöntötte annak ne­velő testületét. Elmondta, hogy 55 évvel ezelőtt maga is járt egy küldöttséggel a kultuszminiszternél. kérve, hogy érettségire építsék a magyar tanítóképzést, s na­gyon örül, hogy végre sor került erre a reformra a magyar iskolapolitikában. A követelés azért volt in­dokolt akkor is, s ma is, mert a régi képzési formá­ban tanítóink nem szerez­hettek alapos általános mű­veltséget, hiszen ugyanany­nyi tanulmányi idő állt ren­delkezésükre, mint mór kö­zépiskolákban, jóllehet, itt Beszédes házak és falak (Llebmann Béla felv.) A Klauzál tér 1. számú ház, melyben most a Vi rág Cukrászda helyezkedik el, kora eklektikus stílusú épület. Ezt a stílust az jellemzi, hogy a tervező a ko­rábbi stílusokból válogat (eklektizál) építészeti formákat. Az eklekticizmus kez­detben inkább a reneszánsz formákat veszi át. Szeged árvíz utáni újjáépítése a kora eklektika idejében történik, ezért sok ilyen stílusú ház, vagy egész épületsor található a városban. Ez a körülmény egyébkent szerencséje Szegednek. A rekonstrukció idején épült eklektikus stílusú házak homlokzatai nyugodt, egységes városképet alkotnak, míg a kapita­lizmus későbbi éveiben készült épületeket valami zavarosság, tarka összevissza­ság jellemzi. Az épületek a gazdáik hivalkodó gőgjét, törtetését is jelzik átvitt értelemben. Ez a Klauzál téri épület szép példája a magyarországi kora eklekti­kus építészetnek, szerepel is Geró László szakkönyvében. A város újjáépítését annak idején e házból irányították. A földszinti ré­szen volt valamikor Cserzy Mihály borbélyműhelye. Cserzy jellegzetes alakja a múlt századvégi Szegednek. Korában mint írót is jól ismertek. most megváltozik, az általá­nos műveltség és a szakmai műveltség egyensúlyba ke­rül, mert a tanítóképzés középiskolai érettségire épül és a további három év során számos alkalom nyí­lik mind a szakismere­tek elsajátítására, mind az általános műveltség to­vábbi fejlesztésére és gya­rapítására. A jelöltek három éven ke­resztül igen alapos, elmé­lyült pedagógiai képzésben részesülnek. Ezt különböző speciális ismeretekkel egé­szítik ki — hogy csak néhá­nyat említsünk: stilisztiká­val, művelődéstörténettel, technikai ismeretekkel, nép­művelési gyakorlattal és ala­jxis ideológiai képzéssel. Nagy előnyt jelent az is, hogy a tanítójelöltek éret­tebb korban, nagyobb felké­szültséggel sajátítják el az oktatás és nevelés tartalmi anyagát, illetve módszerta­nát. A munkás-paraszt fiatalok vonzódnak a tanítói pálya felé Amikor közismertté vált az az elgondolás, hogy az új tanítóképző intézeteket első­sorban munkás- és paraszt­származású, a termelésben is jártas fiatalokkal kellene benépesíteni, sokan kétsége­ket tápláltak ezzel a törek­véssel szemben. Azt hangoz­tatták, hogy ennek a pályá­nak nem lesz olyan varázsa, amely felkeltené az említett társadalmi kategóriákból származó fiatalok érdeklődé­sét. A jóslás azonban nem vált be, hiszen — mint a jelentkezések és a felvételi vizsgák eredménye igazolja — az idei létszám 63 száza­léka éppen közülük kerül ki, 20 százalékuk pedig az üze­mekből és a termelőszövet­kezetekből jelentkezett az akadémiára. Három társa­dalmi ösztöndíjas is tanul mór itt az első évben, kö­zöttük a Szegedi Cipőgyár egyik volt munkásfiatalja. Hogy ifjúságunk legjobb­jai valóban megbecsült hi­vatásnak tartjók a tanítói pályát, arra hiteles tanú egy másik számadat is. Nyolcvanöt jelentkező közül C8 -an tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Ilyen­formán — a szociális össze­tételt és a hallgatók eddigi politikai magatartásót figye­lem be véve — minden felté­tele megvan annak, hogy a most kezdő elsőévesele há­rom év múlva jól képzett, szocialista gondolkodású ta­nítókként hagyják el az in­tézetet. A tanítóképzés legjobb szakemberei A felsőfokú tanítóképzők megszervezése során gon­doskodtak arról ls, hogy a jelöltek a tanítóképzés leg­kiválóbb szakembereitől sa­játítsák el a munkájukhoz; szükséges ismereteket. Az intézet tanári állásait a Mű­velődésügyi Minisztérium pályázat alapján töltötte be. A pályázók közül számos vidéki is alkalmazást nyert Szegeden, a tanári testület zöme azonban a két volt szegedi tanítóképző és egy db szegedi oktatási intézmé­nyek kiváló tanáraiból áll. Közülük számosan rendel­keznek több évtizedes gya­korlattal. Ugyanakkor azon­ban a tehetséges fiatal pe­dagógusok egész serege dol­gozik a nevelőtestületben. A tanári kar máris össze­kovácsolódott a tanév jó előkészítéséért végzett kol­lektív munkában. Számára a nyár nemcsak pihenést, szabadságot jelentett, ha­nem számos esetben ke­mény munkát, önkéntes el­foglaltságot. Maguk a ne­velők rendezték be az inté­zetet, sokat fáradtak annak szépítéséért, csinosításáért és otthonossá tételéért. Kommunista munkaszellemmel Az utóbbi egy év alatt mór minden a felelősségtel­jes munkára való készülő­dés jegyében történt ebben az intézetben. Erős pártszer­vezet jött létre, amelyben mindennapos a nyílt véle­ménynyilvánítás és az őszin­te eszmecsere. A kommunis­ták teljes egységben dolgoz­nak és ez a jó szellem ma már teljes mértékben a munka szolgálatában áll. A párttagok sohasem ahhoz mérik véleményüket, hogy kiről van szó, hanem min­dig az ügy előmeneteléhez. A pórtszervezetben gon­doltak a kommunisták ön­képzésére is. A taggyűlése­ken rendszerré vált, hogy a pártszervezet egv-egy tagja 15—20 perces előadást tart szabadon választott témából, szakmai, politikai kérdések­ről. Ennek a kezdeménye­zésnek nagy sikere volt és van, mert érdekesnél érde­kesebb témák követik egy­mást. (Például: az objekti­vizmus; a falusi népműve­lés; a modern csillagászat és a materializmus stb.) Az intézet pártszervezete azok közé az iskolai kommunista kollektívák közé tartozik, amelyek megtalálták műkö­dési területüket és tartalmat tudtak adni tevékenységük­nek. A kommunista munkaszel­lem és lelkesedés bizonyára magával vonzza majd a fel­sőfokú tanítóképző hallga­tóit is és termékenyen hat mind tanulmányaikra, mind későbbi pedagógiai munkás­ságukra. S. L Schiller és Brecht Kínában Schiller születésének 200. kínai fordítása a húszas évfordulója alkalmából első években készült izben mutatjuk be Sanghaj- T, ban a költő ~Ármány és sze- Ugyancsak Sanghajban relem- című darabját, ame- mutatják be Brecht »Kurá­lyet 1784-ben írt. A darab zsi mama« című művét is. Különleges automaták a lipcsei vásáron Az idei lipcsei őszi vásá­ron számos új író- és szá­mológép-típust, különleges automatákat állítottak ki. Igen nagy feltűnést keltet­tek az erfurti Mercedes-mű­vek által gyártott elektro­mos írógépek. A Német De­mokratikus Köztársaság iro­dagép-gyártásának nagyará­nyú fejlődését szemléltetően mutatja, hogy 1959-ben 203 százalékkal több irodagépet állítottak elő, mint 1955-ben. Az NDK-ból ma már több mint 90 ország vásárol ilyen gépeket. Sxovjet—angol árucsereegyexményt írtak alá Az angol kereskedelmi minisztérium közlése sze­rint az angol kereskedelmi minisztérium és a londoni szovjet kereskedelmi képvi­selet között folyó tárgyalá­sok eredményeképpen alá­írták az 1960. június 30-ig terjedő gazdasági évre szó­ló árucsereegyezményt. Az AFP jelentése szerint az árucsere elsősorban köz­szükségleti cikkekre vonat­kozik és összege 3 400 000 fontsterling.

Next

/
Thumbnails
Contents