Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

5 Kedd, 1959, weptember 29. Kendelet jelent meg e mezőgazdaságfejlesztési tervek végrehallásáról t # A földművelésügyi minisz- Jölni a község, a város, a vá- A terv elkészítésénél te- J ter és az építésügyi minisz- rosi kerület bel- és külterü- kintetbe kell venni a nagy- * ter együttes rendeletben in- Jetének jelenlegi határait, az üzemi gazdálkodásra alkal- , QlÁfdmdjuereg,ank napián U adsereg, katonaság tézkedik a termelőszövetke- esetleges módosításra vonat- mas területek kialakítása ér- i érzelmeket keltenek ezek a szavak traktorok, ekék és íróasztalok mellett. j zeU községek, városok me- kozó javaslatot, a szociális- dekében végrehajtott föld- J az emberben. Háborús emlékeket kavar- Szeretjük ezt a hadsereget, de holnap J ^gazdaságfejlesztési tervé- ta nagyüzemek elhelyezését, rendezések és tagosítások, a ; foi> ^^^ szívesen lemondunk róla, holnap f ről szóló kormányrendelet továbbá az üzemi központok mezőgazdasági talajkutató J ^IHJH" £ rótoodik szlV€sei1 beo vaszt7uk áPuit' lankJa,t es J végrehajtásáról. A Magyar és egyéb nagyüzemi mező- intézetek kutatásainak ered- * ^„ÍíJ?) /,.?^!, szuronyai! ekevasnak, ha a Szovjetumo * rvoziony leguiouui szamauau gazdasagi epuieteK tervezeit menyen, az vi.w.aBu.i víz- , . , ... . nincékben töltött véres • J , — * megjelent rendelet kimond- elheiyezését, a szükséghez ügyi Főigazgatóság által ké- J a £S2BL J^^Ö^'rrT* * '' •laI.h?gy a termeloszovetke- mérten kialakítandó ú ako- sz tett vízügyi monográf ai 'J k ' ,„ m akjk fájdalmasaJ1 inte_ t^ona tóciőrt^U l&Ttemű to hU- ! zetl közsegekben, varosok- területek helyét. Foglalkoz- felvételeket to a ^vízgazdái- getve'mentek el s akikről nem jött hír doSkal íLme^króik hcdn^azí^Lróben í ban, illetve varra: kerületek- nia kell a tervnek a meglé- kodasi fejlesztési terveket a J ^ha. És jut eszünkbe olyan hadsereg, olyan úi ré^í ' ben a helyi adottsagok a vő dülőhálózatnak a nagy- Szőlészet. Ku a to Intézet al- J háború amelybe nem szólt királyivá© éteWt rahát hllzt íáttah^v^m' í távlati lehetőségek alapjan üzemek kialakítása miatt tal a szolokulturak telepite- \ konnányzói behívó, amelyben nem idegen T vtláion teívverS ' és a népgazdaság érdekeinek szükségessé váló módosítása- se es felújítása erdekeben j célokért, urak vágyaiért kellett elvérezni, ^L^JlZr ° ie© veres ' mo7n. „ vé^-yífo/f OTAIAVQtictor. cth ' t i T i-a-.a.a. i._i veaeKezesre. f — -- mező- val. a közlekedési hálózattal, készített szőlőkatasztert stb. J hanem kenyérért, jogért, szabadságért kel­gazdaságfejlesztési tervet fel kell tüntetnie a jelenlegi Mezőgazdaságfejlesztési ter- t jett kaszát egyenesíteni, fegyvert for- Mi nem a fegyvereket ünnepeljük ezen , kell készíteni, amely kitér- vízrajzi viszonyokat, a víz- vet elsősorban a termelőszö- * gatnj " a napon, hanem az embert, a katonat, * jed a termelőszövetkezeti gazdálkodás, a talajvédelem vetkezeti községekben kell « s néohadseree naDián is ezeket aki. a történelemben először nem a hábo- , községek, városok, városiké- to. {^^tlö készíteni. A me©el tanács J . J^JJJ ETSXSJtt \ lületek, mező- és erdőgaz- kJj°úrák _ szőlő ©ümöl- véSrehajtó bizottsága azon- \ zsát; Rákdczit. a 48-as honvédséget és a sohasem volt ilyen erős. szellemben és tö- í dálkodás célját szolgáló kül- csös jegeig erdd telepi- ban indokolt esetben más J ig_e{. vöröskatonákat. rekvéseiben sohasem találkozott ennyire J területeire, valamint az ilyen tésére, vagy felújítására al- községekben is engedélyez- * Az egéaz társadalom hadseregünket ün- orszóg az egész emberiség vá©ai- < célú létesítményekre. A fej- kalmas területeket, a fásítá- heti mezőgazdaságfejlesztési * nepli ma, szeptember 29-én, a 48-as ma- 1 " lesztési tervben meg kell je- si előirányzatokat. terv készítését. J gyar honvédség első ragyogó ©őzeimére, Boldogító, bizakodást sugárzó érzés, « t Pákozdra emlékezve. Ho© futott 111 év- ho© a világ hadierejének na©obbik ré- J A teremtés koronája Uj magyar vígjátékkal nyitott a Kamaraszínház közönség müve iránti rokon­* amerre elvonultak, hanem az áruló, a remtő, alkotó erejét anyagi és szellemi J Fehér Klára mint színpadi gondolkodásra készteti az nisége sem a szerzői meg- j rabió bújt előlük. jobblétére fordítsuk. Talán nincs messze , szerző, már a múlt színi- embereket és bizonyos neve- formálásban, sem L ontay t az az idő, amikor az embermilliók soha- » évadban is sikert aratott a lőerőt képvisel. Ugyanakkor Margit alaki'ásában nem t Az ünneples annak a hadseregnek szol, sem fognak háborúra, borzalmas pusztu- J Szegedi Nemzeti Színház- azért is dicséri a szerzőt, vált világossá. Különösen { aJ"ely a pakozdi és a salgotarjani MSZIOK íásra gon<jolni, hanem közo6 munkálko- » ban Nem vagyunk angya- mert őszinte igyekezettel ez eset ben hiányzik a lélek- i a7a« gyülekezik s nem kacsingat idegen d;issal megteremtik az egész világ szép ' lok című színművével. Kü- nyúl a mai élet kisebb-na- ábrázolás alapossága. Bpi- * de keze?élt , ^^« virágoskertjét. 5 Ionosén azzal váltotta ki a gyobb problémáihoz. zódszere pben Gém esi lm- j ^tjüfma SSly Legyünk büszkék, hogy a mi erőnk is * A siker lehetőségei — mint re tűnt fel jó játékkészsege- f b<ikess<Sgünket és határainkat őrzi:'a mun- errc se®" az emberiséget. ' " " " """ ------ .... 0jyan gzerg. J készenlétben kell len- * (s. i.) don ki kell aknázni. Az új várószobában lehetett volna * osszefuggeseit ragadta meg. S2ínpadi művek bemutatása színészi invenciókkal színe- « Ez egymagában is félsikert Uyen tekintetben mindig fo- síteni az előadást. Ezúttal az jelent, hiszen minden nézőt kozottabb munkát és fele- átlagos művészi munkával is érdekéltté tud tenni, s csak lösséget ró a rendezőre és adósunk maradt Várady fokozza az eredményt, hogy a színészi gárdára. Ez eset- Szabolcs és Árkos Gyu­egyes nezocsoportokat — je- ben> sajnos> czt a törekvést la, továbbá Radnóti Eva len esetben férfiakra es nők- nem regisztrálhattuk kellő- és Rajna Mária, re gondolok — máskent és képpen. Versényi Ida Közepesen jó vígjáték, másként. rendező munkáján hűvös kö- közepesen jó előadás — így Az írónő lelemenyessége- telességtudást érzünk, de ez- summázhatnánk A terem­ből, tapasztalataiból és gaz- uttal hiinyoljuk a találé- tés koronája bemuta­dag clmenyanyagából rovtd konyságot, az ötletességet, /óját. Sem kirívó hibák nem i'don belül futotta egy másik söt néhány helyen a játék jelentkeztek, sem kiugró hasonlo zsánerű színpadi jobb beillítátát és kidolgo- művészi erények. S ebbe a mure is, amely mar joval gya- zásat is. fcörbe beletartozik a sok te­korlottabb szerzőre vall A te- a színészeket illeti, kintetben primitív díszlete­t e ín z e s KOTOTiQ.) a. ara- , M> ­maturgiaílag tökéletesebb. l°bb szcr/p ^ró/ormalasa- zés is cselekménye élénkebb és ba,n Bondokkal küszködhet- Mi tagadas azonban - ki­szereplöi is jobban körülha- tek. Egyoldalú és egyhangú tunóen szórakoztunk, tároltak. Ezek ellesiére is mlnd a Jomérnokno, mind Simon István túlzás volna azonban a mü- " főmérnök figuraja s ezen vet szuperlatívuszokkal il- csak enyhíteni, de változtat­Ictni, mert bár kitűnően ni nem tudott nem Miklós szórakoztat, leköti és érde- Która- sem Kormos La­keltté teszi a nézőt, nem fos- A szerző tul ridegre, tul képvisel különösebb mara- hivatalosra »méretezte« a dandó értékeket. A hálás főszereplöket, s ebből nem téma végig csak játékos öt- lehet játékkal kitörni. Hogy let, a szereplők pedig mégis sokat tehet egy sze­nélkülözik a lélekábrázolás regért a színész, arra Kor­alaposságát, ennélfogva meg- mos Lajos számos egyéni lehetősen egysíkúak. Ez a próbálkozása, színpadi meg­leegyszerüsítés nem válik a nyilvánulása bizonyság. Jo­vígjáték javára, s talán ép- val könnyebb dolga adódott pen ezért nem érezzük meg- Dómján Editnek, aki győzőnek azt a mondaniva- Mária húgának szerepében lót, amelyet a szerző sugá- hiteles, szinte az életből rozni, tolmácsolni kíván. színpadra emelt lányt for­Ezeket a körülményeket máit meg, sok pajkossággal valamelyest ellensúlyozza az, és jó művészi érzékkel. Jfagy a vígjáték eléri célját: Nyitrai titkárnőjének egyé­Nincs lemaradás a gabonaíeivásárlással megyénkben Az idei jó gabonatermés pán hat telephely nem tel­eredményeképpen a Csöng- jesítette még száz százalékig rád megyei egyéni gazdálko- felvásárlási tervét, azonban dók és tsz-ek ismét példát néhány százalék szükséges mutatnak az állam iránti csupán az előirányzat telje­kötelességük teljesítésével, sítéséhez. U©anakkor pél­A terményforgalmi vállalat dául a szőregi telephely 158, húsz telephelyén mindenütt az algyői 126, a dorozsmai szépen halad a gabonafel- 111, a sándorfalvi 108, a vásárlás. Jóllehet, ma már kisteleki 106, a mórahalmi ritkábban érkeznek a búzá- felvásárlóhely pedig 106 szá­vai, árpával, rozzsal megra- zalékra teljesítette felvásár­kott szekerek a tárolóhelyek iási tervét. Mindez azt mu­elé, mint néhány héttel ez- tatja, ho© a dolgozó pa­előtt, a terv máris teljesí- rasztság elégedett a gabona­tettnek, söt túlteljesítettnek árakkal, és szívesen eladja mondható. Egy héttel ez- felesleges gabonáját az ál­előtti értékelés szerint csu- lamnak. Több ezren hallgatták Komócsin Zoltán elvtárs beszédét az iillési nagygyűlésen A szegedi járásbeli Ullés színhelyén a mórahalmi tese mutatott be érdekes községben a néphadsereg KISZ-szervezet fúvószeneka- műsort. Délben a község napját ünneplő falusi dol- ra játszott indulókat, s a vá- vezetői, termelőszövetkezeti gozók nagygyűlésén Komó- sártéren Üllés és környéké- és egyéni parasztjai, vala­csin Zoltán elvtárs, az nek több ezer dolgozója vett mint a meghívott vendégelt MSZMP Politikai Bizottságé- részt. közös ebéden vettek rész!, nak póttagja, a KISZ Köz- Komócsin Zoltán elvtárs Komócson Zoltán elvtárs ponti Bizottságának első tit- na©' érdeklődéssel kísért délidőben és ebéd után kára mondott beszédet. Ezt beszédében méltatta a nép- hosszasan elbeszélgetett az megelőzően a kora délelőtti hadsereg napját. A nagy szá- üllési dolgozókkal, megláto­órákban felvonulással kez- mú hallgatóság lelkes taps- gatta a helybeli Vörös Csil­dődött az ünnepség. A fel- Sal fogadta beszédét. jag termelőszövetkezetet. Az vonuláson, s a na©gyulés A nagygyűlés után dísz_ ünnepségek délutan sport_ szemle következett, majd , _ , . .. .„ úttörőavatást tartottak, utó- rendezvennye1' majd es4e na a helyi KISZ-szervezet jólsikerült ballal folytatod­öntevékeny kulturális e©'üt- tak. (Siflis felv.) A főmernöknő (Miklós Klára) és Nyitrai főmérnök (Kor­mos Lajos) a 2. felvonásban Budapesten tegnap újra megjelentek a napilapok. A hírre, a tájékoztatásra éhes pestiek szétkapkodjak. Az Est, a Pester ,Lloyd és a többi polgári lapok első számát. Rendkívül gyorsan elfogy a Népszava is. Sok biztató hírt ugyan nem találhattak az egyik újságban sem az olvasók. Némi változatosságot jelent azonban, hogy a Friedric.h­kormányt fenntartás nélkül dicsérő egyetlen lap mellett több olyan újság is van már, amely szidni meri a kor­mányt. Ez a szidás persze módjával történik csak. Friedrichék érzik, hogy a liberális ellenzéket nem lehet háttérbe szorítani, hiszen az antant hatalmak is tá­mogatják őket. Ezért kezdenek engedékenyebbek lenni. A pesti tudományegyetem Szerb utcai épületének ka­puján ma reggel egy plakát fogadta a hallgatókat, ame­lyen rektori rendelet volt olvasható: "A budapesti tudomány­egyetem további intézkedésig bezáratikBallagi Aladár, a rektor elmondotta az újságíróknak, hogy az intézkedésre azért volt szükség, mert az egyetemisták, különösen a jo­gászok, nap mint nap verekedéseket rendeztek az egye­temen, legutóbb pedig megakadályozták, hogy zsidó hall­gatók belépjenek a kapun, s egyáltalában felforgatták az egyetem rendjét, a tanári kar pedig nem tud ez ellen semmit sem tenni. Szegeden egy felsővárosi kocsmában nagygyűlést tar­tott a Keresztényszocialista Párt, amelynek nekihevült szónokait nagy lelkesedéssel hallgatták a közönség azon tagjai, akik az egyik helyi lap szerint "...főképpen az úri osztályból kerültek ki". A legalább ugyanannyian je­lenlevő munkások azonban csakhamar beléjük fojtották a szót az előadókba és botrányba fullasztották az ülést. A dolog meglephette a gyűlés elnökét, aki kijelentette, hogy Szegedem 120 ezer heresztény mcgycir vein, Ű*CÍ egyet dhclx» A kormány határozata a ttz éve mMiMö mez gazdasági lermeiöszövetHezelek és alapitó tagjaik kitüntetéséről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a föld­művelésügyi miniszter és a Termelőszövetkezeti Tanács javaslatára határozatot hozott arról, ho© a tíz éve mű­ködő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket elismerő ok­levéllel tüntessék ki. A termelésben, a munkaszervezésben és a szövetkezeti demokrácia megvalósítása terén legki­emelkedőbb eredményt elért három jubiláló termelőszö­vetkezetnek a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével való kitüntetésére a kormány az Elnöki Tanácshoz előterjesz­tést tesz. Elismerő oklevéllel tüntetik ki azokat a dolgo­zókat, akik a tíz éve működő termelőszövetkezeteknek alakulásuktól fogva folyamatosan tagjai. A boszorkányszfgeH „csata" Vasárnap reggel a Brazorkányszi­geten csaknem 600 szegedi úttö­rő ©ült össze, föl­készülve a nagy számháború izgal­maira. A városi úttörő elnökség felhívása nyomán született meg en­nek a "háború­nak* az ötlete, amely emlékeze­tessé, sokáig meg­maradó élménnyé tette az úttörők számára a mos­tani néphadsereg napját. Csata nincs ha­diterv nélkül. Ezért a védő és támadó seregek parancsnokai előbb rövid eliga­zításon vettek részt. Eligazítás után aztán mind­két sereg elfog­lalta a kijelölt ál­lásokat és meg­kezdődött a -vé­res- számháború. A védőknek harci feladata a zászló megőrzése volt. Ügyesen álcázott állásokból e©­másután lőtték ki a támadókat, aho© a jelzőra­kéta kilövése után megindult a küzdelem. Két­órás harcban a támadók elfoglal­ták a védők első állásait és az adó­vevő készülékeket is, amelyek a vé­delmet erősítet­ték. A zászlót azonban nem si­került megkapa­rintaniok, s így a csata végén fel­lőtt rakéta egyút­tal a zászló védő­inek diadalát is jelentette. A nagy szám­háború befejezése után felsorakozott úttörőknek Sikuta Szabolcs százados beszélt a honvéd­ség megalakulásá­ról, a 48-as ma­gyar honvédek, néphadseregünk példaképeinek hő­si harcairól. Ez­után rövid mű­sor következett, amelynek befejez­tével vidáman énekelve indultak haza a harcban alaposan megéhe­zett "kiskatonák* ebédelni.

Next

/
Thumbnails
Contents