Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

Szombat, M<>. szeptember 26. II szovjet kormányfő beszélgetése az amerikai szakszervezeti vezetőkkel (Folytatói oz I. oldalról.) taonként szervezzük meg, annak arányában, ahogyan • leszerelés megvalósul. — De hiszen mi egyenlő ellenőrzést javasolunk al Egyesült Államok és a Szovjetunió számára — mondotta Reuther. — Nem, nem egyenlők a feltételek — válaszolta Hruscsov. — Amerikai katonai támaszpontok vannak határaink körül, szovjet támaszpontok pedig nincsenek az amerikai kontinensen, hogyan éreznék magukat, ha s/.ovjet katonai támaszpontok tennének Mexikóban és Kanadában? — Ri gátolja önöket ebben? Csináljanak Ilyen támaszpontokat! — vágott közbe Reuther testvére. Ezt a provokációs megjegyzést v iharos felháborodással fogadták a jelenlevők. Hruscsov Reuther testvére felé fordulva (gy válaszolt: — Nem szégyenít magát, hogy ön; a munkásosztály képviselője ilyeneket ejt ki a száján? IzraelI mint a „szocializmus legfelsőbb fokának országa" Reuther, az AFG-CIO alelnöke ügyetlenül más témára igyekezett terelni a beszélgetést: arra hivatkozott, hogy mér késő van és hogy -a miniszterelnök úgy látszik, elfáradt, s ezért gyorsabban kell feltenni a kérdéseket*. Hruscsov azt felelte, hogy nem lehet bolhamódra ugrálni témáról témára. »Mit akarnak, komoly beszélgetést, vagy talán valami mást? Először «z egyik kérdést kenték el, azután a máslkat, most pedig a harmadikra akarnak ugrani. A leszerelés a kérdések kérdése, a legfontosabb kérdés. Azt akarjuk, hogy helyesen értsék meg álláspontunkat, s ezért alaposan el szeretném magyarázni.* Walter Reuther ennek ellenére sürgősen újabb kérdéseket akart bedobni, s r> célból Rivenak adta át u szót. Rlve egyszerre több lkérdést tett fel. Miközben Hruscsov RiVe kérdésére válaszolt, Reuther hirtelen megjegyezte, hogy -a szocializmus legfelsőbb fokát Izraelben érték el*, ahol állítólag a szakszervezetek kezében van az Ipar 60 százaléka?! Arra a kérdésre, hogy kié a hatalom Izraelben, Reuther nem tudott értelmesen válaszolni. Reuther ismét megjegyezte, hogy -a miniszterelnök úgy látszik elfáradt, s ezért újabb kérdéseket kell feltenni: Hruscsov erre gúnyosan fgy válaszolt: — Ml az, talán nincs elég erejük, hogy velem mérkőzzenek? En formában vagyok! Amig csak élek, nem fáradok bele a munkásosztály céljaiért vívott harcba. Ha akarják, beszélgessünk Reuther elképesztően táiékozatlan a kérdések égés* sorában Reuther, hogy megint kl- dezte Hruscsov. — A szovélezze a vitát, kijelentette, Jet munkások maguk dönhogy »a Szovjetunióban a tik el saját ügyeiket és Jól szakszervezetek az állam megvannak fogadatlan prófüggvénye, s magyarázatot kátorok nélkül, kért arra. miért nem emel „ „ m,nd| csak k|ok. szót n Szovjetunióban a tatn, „ ebMI „«nl ,e„ szakszervezet a párt ellen. j(. beszéI té$ E szavaknál néhány szakszervezeti vezető szót kért, Reuther erre gőgösen kidé Reuther úgy tett, mint- Jelentette: — Nemzetközi ha nem venné ezt észre és munkásszolidaritás ls van tovább beszélt a többlek a világon, helyett — Hogy mernek önök Hruscsov mosolyogva nemzetközi szolidaritásról megjegyezte* — Maga beszélni? Hiszen önök szaolyan. mint a csalogány: ez kitolták ketté a szakszervea madár amikor énekel. mtl világszövetségét. Önök behunyja a szemét. sem szegezték szembe saját nem lát, sem nem hall, szakszervezeteiket a világ csak a salát hangjában legtöbb szakszervezetevei — gyönyörködik. — A jelen- válaszolta Hruscsov, levők hangosan elnevették Reuther, mint mindig, magukat, Reuther elpirult, ha sarokba szorították, nem De tovább folytatta a mon- felelt, hanem újabb kérdésdókáját és azt állította, hogy re terelte a beszélgetést, a szovjet munkásokat vé- Knightnek adta át a szót. delmezl. Knlght hányaveti hang— Miért dugdossa az or- nemben felvetette »a néeat mások dolgaiba — kér- metfirszági szabad választákomolyan, senki sem korlátozza időnket, Carran, a Tengerész Szakszervezet elnöke Vette át a szót és elmondta, hogy a mindennapi életből Szeretne egy kérdést feltenni. »A harmincas években jártam a Szovjetunióban, amikor önök gépeket vásároltak tőlünk. örülünk a Szovjetunió műszaki haladásának. Most azt szeretnénk tudni, fejlődik-e a szovjet ipar műszaki fejlődésévei. együtt a kollektív szerződések rendszere, megkapják-e a munkások a sztrájkjogot? Hogyan védik a szakszervezetek a munkások érdekeit? — Ertem a kérdéJt — mondotta Hruscsov —, s tetszik nekem, hogy ön osztályérzésekkel veti fel a szakszervezeti munka problémáit. De úgy tdnlk, hogy ön egyáltalán nem látja tisztán a szocialista állam belső viszonyait, a munkásosztály helyzetét, a szakszervezetek szerepét. Ön mindent a szokványos amerikai mértékkel mér. Itt Reuther észrevette, hogy Carrant komolyan érdeklik Hruscsov magyarázatai, a gyorsan közbevágott. A személyi kultusz kérdéséről mondott valamit. Carran élesen rászólt: »Ne szakíts félbei* Hruscsov Carranhoz fordulva folytatta: — Az ön kérdése azért tetszik nekem, mert egyenes. Egyenesen is akarok rá válaszolni. Az októberi forradalom után, a legelső években nálunk is voltak sztrájkok. Magam ls többször beszéltem sztrájkoló munkásokkal. Most nem sztrájkolnak a szovjet munkások. Hogy miért? ön magától is kitalálhatja a magyarázatot, ha emlékezetébe Idéz néhány tényt Melyik tőkés országban képzelhető el, hogy a kormány minden, a munkásoktól jövő nyomás nélkül terveket dolgozzon ki a munkásosztály életszínvonalának emelésére? Tőkés országban egyenesen elképzelhetetlen, hogy a munkások bérét a munkaidő csökkentése mellett, minden sztrájk nélkül felemeljék. A Szovjetunióban viszont ez a feladat elsőrendű fontosságú. A kormány, a munkások éa a szakszervezetek egységesen azon dolgoznak, hogy tovább emeljük a béreket és csökkentsük a munkaidót. Ehhez csak a kalló gazdasági lehetőségeket kell megteremteni. Azt hiszem, hogy ha elfogadnák a teljes és általános leszerelésről előterjesztett javaslatunkat, nem 1964-ben, ahogy ezt a hétéves terv előirányozza, hanem már sokkal előbb megkezdhetnénk a hatórás munkanap bevezetését és az ezzel járó béremelést. A szovjet munkások szüntelenü' figyelemmel kísérik az ország gazdasági fejlődését és Jől tudják, hogy megvan-e az adott pillanatban a gazdasági lehetőség arra, hogy emeljük a béreket. Carran megköszöni a választ. sok* kérdését és az -úgynevezett magyar Ügyet*. — Tud ön egyáltalán valamit a Német Demokratikus Köztársaságról? Járt már ott? — kérdezte Hruscsov. — Mert én már többször jártam ott és elmondhatom önöknek, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a legdemokratikusabb alapon jött létre. Minden kérdést demokratikusan megválasztott kormány dönt el. Az NDK-ban megszűnt a termelőeszközök magántulajdona, a hatalom a dolgozóké, a munkásosztályt a munkásérdekekhez hű párt, a Német Szocialista Egységpárt vezeti, s más demokratikus pártok ls vannak. Ami pedig a németországi választásokat Illeti, már többször rámutattam, hogy ez a németek belügye. Döntsék el maguk között, a németek. Senkinek sincs joga, hogy belügyeikbe avatkozzék. Amikor Hruscsov határozottan visszautasította a -magyar kérdés* felmelegítésére Irányuló kísérletet, Reuther közbeszólt és megdöbbentő tudatlanságról tett tanúságot. Védelembe vette Kádár Jánost, mint polgári nacionalistát. Kollégái fergeteges kacajban törtek kl és rászóltak Reutherre, hogy Nagy Imréről kell beszélnie. Reuther csak ezután igazította helyre -nyelvbotlását*, mégpedig eléggé esetlenül. A dolog lényegéről Hruscsov a következőket mondotta: — A Magyar Népköztársaságnak saját alkotmánya, saját törvényes rendszere, saját demokratikusan választott kormánya van, szabadon fejlődik és nagy eredményeket ért el, a szocializmus építésében. Ml is történt Magyarországon 1958-ban? A dolgozók hatalmával elégedetlen népellenes elemek fellázadtak. A nemzetközi reakció bujtogatta magyar ellenforradalom meg akarta dönteni a szocialista rendszert. Az összeesküvők Nyugatról kapott fegyvert is használtak. Nyugatról jövő utasításoknak engedelmeskedtek. Az ellenforradalmárok, miután néhány napra kezükbe kerítették Budapesten a hatalmat, garázdálkodni kezdtek. irtották és gyilkolták a becsületes embereket. E nehéz percekben a Kádár János vezette magyar forradalmi kormány hozzánk fordult segítségért. Mi teljesítettük a kérést és büszkék vagyunk erre. Ha nem siettünk volna a Kádár János vezette népi kormány segítségére, a fasiszták megkaparinthatták volna a hatalmat. Amikor (estvéri segítséget nyújtottunk a magyar népnek a fasiszta lázadók elleni harcához, ml internacionalista kötelességünket teljesítettük. Külőnbőxő fogalmak E szavaknál Philipps újabb témát javasolt és megismételte azokat az amerikai burzsoá igényeket, hogy a Szovjetunióban szabadon terjesszék a reakciós lapokat, a szovjetellenes Irodalmat. Hruscsov erre megkérdezte Phllippset, ml a kedvenc étele? — A roastbéf (sült marhahús) — felelte Philipps. — Nekem pedig a borscs nevű leves — mondotta Hruscsov. — ön azt a levest bizonyára nem szívesen enné, de én nagyon szeretem. Maga kapitalizmust akar, én meg szocializmust. Hogy miért nem válaszolok . részletesebben az ön kérdésére7 Azért, mert Itt Amerikában már többször feltették nekem, s jónéhányszor válaszoltam ls rá. Lehet, hogy önnek nem tetszik eddigi válaszom és most valami újat vár. De valóban nem segíthetek magán! Ugyanis különböző fogalmaink vannak a szabadságról. Amikor Hollywoodban voltunk, megmu- mányoe fejlődés szabadsá- Két tettel ezelőtt részt vett tatták nekünk a kánkán ne- gát az E^SZ-barátok vilÁBjtóvü táncot. Ez a tánc abból — Axt ajánlja talán, hogy vétségének aezifi értekez*áll, hogy a görlök felhúz- törvényesen tiltsuk be az tén. zák a szoknyájukat és a effajta filmeket? - kér* -Tudom az taok ^^^ hátsójukat mutogatják. S dezte Philipps. veartet sokat teszrrak, bo«y ezt a táncot rendes, tisztes- — Igen, « négerek az Egyesült Aua séges színésznők kénytele- „ükség vau Ilyen tör- SSLS^SLSSlSEí nek bemutatni. Arra kény- vényre, mégpedik erkől- _ AmT^düTarokal fm^rek tofLhez^l^lmM ^ tÖrVényrC llíffVe£ekemberek ízleséhez alkalma- _felelte Hruscsov. ben az önök szakszervezetei~ Ha akarom megnézem, nek nézetei nem egyeznek a erre néző, de a szovjeten- ha akarom nem nézem szocialista országok szakberek elforduinak aZ ,iyen- _ ^ Ca_ szervezeteinek nézeteivel. fajta látványosságtól. Ez * a válaszom: önök tudják, pornográfia. Ez a megeső- _ De a maga gyermekei hogy mi másképp közelítjük ,m°,torara zull°U enLb,erí£ ilyen filmeket látnak! meg a társadalmi élet jelenu Z l^ 'TlE - Nincsenek gyermeke- sé*tt. mint önök, és másbemutatását Amerikában Jm képpen értékesük a jelensrabadsáfmak hívják Ne- De mÉ-okr,ak vannak! stégeket. Véleményünk szerint A világon sok szép gyér- a saakwerveaetetaek gy»mek él, meg kell óvnunk korIM) kapcsolatokat kell őket, a -szabad kulturú- teremteniük egymással, lis csere* leple mögött Egycsapásra természetesen terjesztett erkölcstelen ha- nem lehet mindent megoitásoktól. dani. De ha kibontakozik és hin múlik a szovjet-amerikai 'S^SSmSS^ÍÍ kulturális kapcsolatok fejlesztése? eleinte akárcsak kisebb je_ . , . , , .. . . _ . . lentőséeű kérdésekben, akEzután néhány szakszer- egy további kérdést-tett fel . V/Eeredményben a két vezeti vezető azt állította, a hidegháború szellemében. ország *g:ut a kBzös er«fehogy a Szovjetunió nem Egy papírlapról olvasva, sz(tóshez Egycsapásra önök nagyon igyekszik fejlesz- megismételte a burzsoá npm tudjók megérteni a mt tenl a szovjet-amerikai propagandának azt a kohol- „akszervezeteink álláspontkulturális kapcsolatokat mányát, hogy a szocialista arrijk)4nt a ml azakzzerHruscsov visszautasította országokban a munlcásosz- vezeti dolgozótnk sem tudezeket a hazug állításokat, tályt elnyomják, és ennek ják egycsapásra megérteri Hangoztatta, hogy valójá- folytán kénytelenek kül- önöket. Ezért közelebbről ban az amerikai félen mú- földre menekülni. k,.n megismernünk együk a dolog, s ajánlotta, Adzsubej. az Izvesztyija mást, jobban be kell tekinhallgassák meg a jelenlevő főszerkesztője, aki szintén tenünk egymás munkájába, Georgij Zsukovot, a kultu- jelen volt a beszélgetésen, jobban meg kell ismernünk rálls kapcsolatok szovjet rámutatott arra, hogy egymás tevékenységét. Vibizottságának elnökét, aki Feller szó szerint mégis- tatkozhatunk, lehet, hogyha mételte azt, amit a New nem is értünk egyet. Ámde, York Times aznapi száma írt. künk nem kell ez a fajta -szabadság*. Amint látom, önöknek tetszik az, hogy "Szabr/!on« bámulhatják a mások hátsóját Ml pedig jobban szeretjük a gondolkodás, a kutatás, a tudotájékoz,tatja őket a kérdésről. Az amerikai szakszervezeti vezetők azonban kitértek ez elől. Egyikük így •Fontolják meg, mit teszszólt: -Majd az újságban nek — mondotta Hruscsov, elolvassuk*. — Önök itt a burzsoá sajtó A tájékoztatás cseréjéről cikkeit ismétlik. Olvassák a szólva Hruscsov rámutatott, proletár sajtót akkor majd hogy tisztábban látnak ezekben a a szovjet emberek helyes- kérdésekben*, lik az Igazságnak megfc- Akinek lelő hírek cseréjét, mert mem „fcarnofc SZÓÉ adni ha meg akarjak szilárdítani a békét. Javítani akarjak a munkások, a dolgozó nép életét, miért élezzük ki kapcsolatainkat? Hiszen ez csak közös ellenségeink malmára hajtja a vizet. Ami a szakszervezeti mozgalom konkrét kérdéseit illeti, be kell vallanom, hogy még sohasem dolgoztam e téren és nem vagyok a kérHruscsov megjegyezte, hogy dés szakembere. Vannak néger Weavernek, aki azonban tápasztalt szakszeriékeztetett rá, hogy á Prav- szintén jelen van a beszél- vezeti kádereink. Miért nem da teljes szövegben közöl- gctésnél, többször is már lépnek érintkezésbe velük? te a munkanélküliségről szinte a száján van a kér- ök nem próbálnák önötárgyaló washingtoni ame- dés. amelyet fel akar tenni, ket kommunistává tenni rikai szakszervezeti értekez- de Reuther sehogysem akar- és azt hiszem, önök se leten elhangzott beszédeket. ja ezt észrevenni és meg- tennék őket a kapitalizmus egyetlen szóváltoztatás nél- adn' nekl 8 KÓt- , ' hívelvé. kül Az amerikai lapok vi- "Gn nem vczeti demokra- Mégis az eszmecsere kétségszont nem közölték ezeket t,kuB ™ódon a beszélgetést kívül hasznos lenne." a beszédeket, sőt -vörös ~Tond(*ta Hru?C?°L~~ ,Crr' az propagandának* minősítet- 'Wí£5f 2222 * es elősegítené a békét és a népek közeledését. A Jelenlevő Szatyukov, a Pravda főszerkesztője emték. — Az értesülések kicserélésének kérdésében, miként sok más kérdésben is, véleményünk különbözik — mondotta Hruscsov. — Ez is. Szégyen, amit ön csinál, köszönetet mondott HrusIgaz, önöknél ma Is van- caovnak a találkozóért, nak olyan helyek, ahová "Köszönöm, hogy idejét néger nem teheti be a lá- ránk pazarolta — szerencsés bátl* utat kívánunk. Működjünk Weaver kijelentette, hogy együtt a világ, az emberiség „ , , , .. . az Egyesült Államokban a javára* — jelentette kl. azonban nem Jelenti azt, szakszervezetek harcolnak a A találkozó baráti légkör?em találhatjuk meg fajl megkülönböztetés ellen ben fejeződött be. Búcsúzása kozos nyelvet az orszá- öt az a megtiszteltetés kor a szakszervezeti vezetők gaink nepeit érdeklő prob- érte. hogy egyes nemzetközi újra, meg újra köazönetet lémákat illetően. Ml azt értekezleteken képviselje nz mondtak a szovjet kormánvmondjuk önöknek: amerikai munkásmozgalmat, főnek a találkozóért, próbálják tágabb körben e , . , _ nézni az eseményeket. 9al'OertekCZleÍ hSSt túl a fa,ujuk -el ferdített álláspontok ismertetésére Jöjjenek el hozzánk, nézzék Kzek után meglepetést kel- sünkön szó esett a munkósmeg, hogyan élnek és dol- tett az a tény, hogy nyom- osztály diktatúrájáról, de goznak a szovjet munká- ban a találkozó után sajtó- nem a személyi diktatúrások, hogyan végzik munká- értekezletet tartottak, ame- ról. jukat a ml szakszervezete- lyen Reuther durván elfer- Hi lnk. hogyan védelmezik a dítette a beszélgetés lénye- hogy munkások érdekelt. Ml gét és femadfe azt minél Jobban halad másként fogjuk fel a jelen- feert* 1ak't kollegáival együtt tőségeket mint önök, ml ha- vendégként fogadott. Reuther . rvrl /,, rt wt -f h/MVir Lrt m Ulti. Hruscsov hangsúlyozta, ladunk a magunk útján a P?ent' hogy KkÍ3!!Y: kommunizmushoz. Önök !®tte:, pedig meg akarják szllárdl- ^^fe^f^áftotto ^n TSnk^U diktetöra formán álláspontunk különvagyok* Szovjetunió a kommunizmus felé, annál nagyobb mértékben valósulnak meg a Szovjetunióban az állam elhalása felé vezető Intézkedések. — Nálunk, a SzovjetunióvMathatotto J rt ? eA a Az ilyenfajta rágalmazó ban - mondotta - már nem „ÍSEsib v koholmányokkal nyilván egész sereg messzemenő InhoSl tnut z umeg* olyanokra akarnak hatni, W^edés történt e téren: hofhatfe? akiknek fogalmuk sincs a csökkentjük a fegyveres erőr v/ Szovjetuniótól és vezetőiről. a karhatalmat. csökMi azt hisszük, megpróbál- Nem vé,etlen, hogy gok bur- kentjük az állambiztonsági nntnanK. zsoá ,aDUldós(w megkérdez- szervek dolgozóinak létszányen együttműködésre te Hruscsovtól, mi a véle- mát. A rendfenntartás és az szüksége van az egész ménye Reuthernek erről a államigazgatás egyre több munkásosztálynak, hihetetlen állításáról. funkcióját adjuk át a tárDbban a harcban, amelyet — Nem tudom — mond- sadalmi szervezeteknek, alapvető érdekelért, a bé- ta —, ezt Reuther, vagy kéért vív. csak lelkiismeretlen újNem azért jöttünk ide, ságírók adták a szájába önökkel beszélgetni, hogy — válaszolta Hruscsov. — tovább élezzük a viszonyt, Valóban ezt mondta volna? ez amúgyis rossz — je- A sajtóértekezleten részt lentette ki Hruscsov. — vett újságírók megerősítetHa vádakat emelünk egy- ték. hoy Reuther megtette A 1qUÓ 39 hM sorso2ását ™S wPénteken tartotta Csornán a 37, 58, 67, 78, 85 — a lottó e heti nyerőszámai sem hoz a munkásosztály- kor Hruscsov azt mondta: nak. Hallgassunk a józan észre. Ne érintsük azokat a kérdéseket, amelyek elválasztanak bennünket. Egyesítsük erőfeszítéseinket a - Ha Reuther Ilyeneket Sportfogadási és Lottóigazmondott .akkor nem járt Satoság _ , el becsületes ember mód- A kisorsolt nyerőszamok jára. Amit mondott, az a következők: 37, 58, 67, 78, 85. A jövő heti tárgynyerevalótlan. világ békéjéért folyó harc- Nem becsülhetek olyan emban. bert, aki ilyen módszerek- mény sorsoláson a 39. játékK, Feller azonban még hez folyamodik. Beszélgeté- hét szelvényei vesznek részt