Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

é 7 Vasárnap, 1959. szeptember 20. ji i %A szovjet kormány páratlan jelentőségű nyilatkozata a szovjet kormány bejelentésének megvalósulása a háború szó fogalmát véglegesen kitörli az emberek emlé­kezetéből, és megnyit a Föld népeinek életében egy új, félelemnélküli korszakot. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak e rendkívüli jelentőséggel bíró elképzelése páratlanul áll az emberiség történetében. Még soha nem hangzott el kormánynyilatkozat, amely annyira az emberiség általá­nos érdekeiből indult volna és még soha nem hatott ilyen nagy erővel milliárdos tömegek eszéig és szivéig egy-egy kormány elképzelése, mint a szovjet kormány véleménye. Mert mit kíván az emberiség legjobban: békességben élni, dolgozni, boldogulni, s a Szovjetunió kormányának is ez az óhaja. E kormány nyilatkozatából közöljük a befejező részt: Az általános és teljes leszerelés programja Az általános és teljes lesze­relés programjának a követ­kező intézkedéseket kell ma­gában foglalnia: Az összes fegyveres erők (szárazföldi csapatok, hadi­tengerészeti és légierők) fel­oszlatása és bármilyen újjá­szervezésük megtiltása. A fegyveres erőknél és a raktárakban levő összes iegyverfajták és hadianyag­készletek megsemmisítése. Az összes hadihajók, ka­tonai repülőgépek, varamint az Ö6szes egyéb haditechni­kai gépek és berendezések megsemmisítése. Az atom- és hidrogén­fegyverek betiltása után az összes ilyenfajta fegyverek gyártásának megszüntetése, e fegyverek kivonása az ál­lamok fegyverzetéből, az atom- és hidrogénfegyver­készletek megsemmisítése. A rakétafegyverek összes fajtái gyártásának teljes megszüntetése, a rakétafegy­verek megsemmisítése ható­sugaruktól függetlenül, be­leértve a katonai rendelte­tésű kozmikus rakétákat is. A vegyi és bakteriológiai hadviselési eszközök előállí­tásának, birtoklásának és tá­rolásának megtiltása, az ilyen fegyverkészletek meg­semmisítése. Az idegen területen lévő Összes szárazföldi, haditen­gerészeti, légitámaszpontok és az összes rakétakilövő ál­lomások megszüntetése. A haditermelés megszün­tetése a hadiüzemekben, a hadiipari berendezések gyár­tásának megszüntetése az éltalános ipari üzemekben. Mindenféle sorozás és • ka­tonai kiképzés megszünteté­se mind a hadseregben, mind a társadalmi szerveze­tekben, törvények kibocsá­tása mindenfajta katonai szolgálat megszüntetéséről, beleértve a kötelező, az ön­kéntes, a toborzásos és más­fajta katonai szolgálatot. A hadügyminisztériumok, a vezérkarok, a katonaisko­lák, valamint a különböző katonai és félkatonai intéz­mények és szervezetek meg­szüntetése. A katonai célokat szolgáló kiutalások megszüntetése mind az állami költségvetés­ben, mind a társadalmi szer­vezeteknél és a magánszer­vezetekben. A háborús propagandának és az ifjúság katonai neve­lésének törvényerejű meg­tiltása; olyan törvények ki­adása, amelyek a legszigo­rúbb büntetést helyezik ki­látásba a felsorolt intézke­dések bármelyikének meg­szegése esetére; Az államok kebelében csu­pán korlátozott és minden egyes ország számára együt­tesen megállapított rendőr­ségi kötelékek maradnának, amelyek könnyű lőfegyver­rel rendelkeznek és kizáró­lag azt a célt szolgálják, hogy fenntartsák a belső rendet és megvédjék az ál­lampolgárok személyi biz­tonságát. Az általános és teljes le­szerelést célzó intézkedések idejében történő végrehaj­tásának ellenőrzésére nem­zetközi ellenőrző szerv ala­kul. amelynek tagja lesz minden állam. Az ellenőrző szerv személyzetének össze­tétele nemzetközi, az igaz­ságos földrajzi elosztás el­vének figyelembevételével. A nemzetközi ellenőrző szervnek a szigorú ellenőr­zés elvégzéséhez szükséges összes anyagi feltételekkel rendelkeznie kell. E szerv feladatkörének és meghatal­mazásának összhangban kell állnia a leszerelési intézke­dések jellegével; A szovjet kormány azt ja­vasolja, hogy az általános és teljes leszerelési programot lehetőleg rövid idő, négy esztendő alatt valósítsák meg. minden formáját, a kötelező, az önkéntes, a toborzásos és másfajta katonai szolgálato­kat és megtiltják minden katonai és félig katonai in­tézmény és szervezet nyilvá­nos vagy titkos újjászerve­zését. Megszüntetik a katonai rendeltetésű kiadások min­den fajtáját, mind az állami költségvetésben, mind a társadalmi szervezeteknél. Az általános és teljes lesze­relés következtében felsza­baduló anyagi eszközöket a lakosságra kivetett adók csökkentésére. vagy teljes megszüntetésére, a nemzet­gazdaság anyagi támogatásá­ra, valamint a gazdaságilag elmaradott országok széles­körű gazdasági és technikai megsegítésére kell felhasz­nálni. Az általános és egyetemes leszerelési intézkedések vég­rehajtásának ellenőrzésére nemzetközi ellenőrző szervet létesítenek. Az ellenőrzés és a felügyelet mértéke az ál­lamok szakaszos leszerelésé­nek fokától függ. Az általános és teljes le­szerelés befejeztével — ami magában foglalja a fegyve­res erők összes fajtáinak felszámolását, az összes fegy­verfajták, közöttük a tömeg­pusztító (nukleáris, rakéta-, vegyi-, baktérium-) fegyve­rek megsemmisítését — a nemzetközi ellenőrző szerv szabad betekintést nyer min­den leszerelési objektumba. Az ellenőrző szervezet légi felügyeleti és légi fényképe­zési rendszert létesíthet az államok területe fölött. Az általános és teljes le­szerelési program megvalósí-, tása során a fegyveres erők A Szovjetunióban határozatot hoztak a hétórás munkanap általános bevezetésére A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjet Szak­szervezetek Központi Tanácsa határozatot hozott, hogy 1959 negyedik negyedévétől 1960 negyedik negyedévéig be kell fejezni a munkások és alkalmazottak átállítását a hét­órás munkanapra. Egyidejűleg életbelép az új bérbesoro­lási rendszer az emelt alapbérekkel. A határozat szerint az összes munkásoknál és alkal­mazottaknál hét óra, a fontosabb iparágak munkásainál, valamint földalatti munkahelyeken dolgozóknál pedig napi 6 óra lesz a munkaidő. A határozat megállapítja, hogy a hélorás munkanap bevezetése és ezzel egyidejűleg a munkabérek rendezése, amely elsősorban a nehézipar ágazatait érinti, a szocia­lista népgazdaság további fellendülésének fontos forrása és hozzájárul a dolgozók anyagi és kulturális jólétének növeléséhez. különböző fegyvernemei kö­zött egészen az állam összes fegyveres erőinek feloszlatá­sáig megmarad az az arány, amely a leszerelési egyez­mény hatályba lépésének pil­lanatában fennállt. Az államok az általános és teljes leszerelési progra­mot szigorúan a szerződés­ben meghatározott időpon­tokban hajtják végre. Vég­rehajtását nem lehet félbe­szakítani vagy függővé tenni olyan feltételek teljesítésétől, amelyek a szerződésben nem szerepelnek. Arra az esetre, ha vala­mely állam megkísérli meg­kerülni, vagy megszegni az általános és teljes leszere­lésről szóló megállapodást, a szerződésbe fel kell venni egy olyan cikkelyt, amely előírja, hogy a szerződés megszegésének kérdését ha­ladéktalanul meg kell vitat­nia a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének, mégpedig meghatalmazásuk­nak megfelelően. Magától értetődik, hogy a szovjet kormány reálisan akarja megítélni a jelenlegi helyzetet, ezért, ha a nyu­gati hatalmak most valami­lyen oknál fogva nem haj­landók beleegyezni az álta­lános és teljes leszerelésbe, a szovjet kormány, akár­csak korábban. hajlandó megállapodni a többi állam­mal részleges leszerelési in­tézkedésekben, valamint a biztonság megszilárdítását célzó részleges intézkedések­ben. A szovjet (kormány vé­leménye szerint a legfőbb ilyen intézkedések a követ­kezők: m Olyan ellenőrzési és felügyeleti övezet létrehozása bizo­nyos nyugat-európai orszá­gok területén, amelyben csökkentenék a külföldi csapatokat; Atomfegyvermentes 2 I övezet létrehozása Közép-Európában; I I As összes idegen | 3 csapatok kivonása I I az európai államok területéről, és az idegen te­rületeken levő katonai tá­maszpontok megszüntetése; Megnemtámadási egyezmény megkö­tése a NATO tagál­lamai és a varsói szerződés tagállamai között; Megállapodás a vá­ratlan támadások megelőzésének kér­désében. A szovjet kormány he­lyénvalónak tartja, hogy emlékeztessen az 1955. má­jus 10-1 leszerelési javasla­taira, amelyek konkrét el­képzeléseket tartalmaznak részleges leszerelési intézke­désekről. Meggyőződése, hogy ezek a javaslatok jó alapot szolgáltatnak a meg­egyezéshez e létfontosságú problémában. Ami az atomfegyver-kísér­letek megszüntetését illeti, a szovjet kormány e kísérle­tek haladéktalan és örök­időkre szóló megszüntetése mellett foglalt és foglal ál­lást A szovjet kormánynak mélységes meggyőződése, hogy a leszerelési probléma javasolt gyökeres megoldása alapvető változást hozna a nemzetközi kapcsolatok fej­lődésében, megteremtené a bizalom légkörét az államok között és megteremtené a népek békés életének felté­teleit A szovjet kormány felhívja a világ valamennyi országának kormányát, első­sorban a nagyhatalmak, ama országok kormányait, ame­lyek a leghatalmasabb had­seregekkel rendelkeznek, ál­landó tagjai a Biztonsági Tanácsnak és amelyekre kü­lönös felelősség hárul a né­pek előtt az egyetemes biz­tonságért, hogy haladékta­lanul és vállvetve lássanak hozzá az általános és teljes leszerelés megvalósításához. Külön építési csoportot létesítenek a dél-magyarországi műemlékek felújítására Az Országos Műemléki Felügyelőség új műemlékvédelmi listát állapított meg Szeged részére Az első szakasz intézkedései a következők: Megfelelő ellenőrzés mel­lett a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek létszámát külön­külön I 700 000-re, Nagy­Britannia és Franciaország fegyveres erőinek létszámát külön-külön 650 000-re csök­kentik. A többi állam hadseregé­nek létszámát arra a színvo­nalba szállítják le, amelyet az ENSZ-közgyűlés külön ülésszaka, vagy az általános és teljes leszereléssel fog­lalkozó világkonferencia megállapít. Az államok fegyveres elöl­nek birtokában levő fegy­verzetet és haditechnikát olyan mértékben csökkentik, hogy a megmaradó fegyver­zetmennyiség megfeleljen a fegyveres erők megállapított színvonalának. A második szakasz intézkedései a következők: » Befejezik az államok meg- patokat és a katonai sze­TeStaliT'^ erÓUlek mély~tet idogen területek­Megszüntetik az összes ro1 a nemze« határokon be­idegen területeken levő ka- lülre vonják vissza és fel­tooai támaszpontokat. A csa- oszlatják; A harmadik szakasz intézkedései a következők: Megsemmisítik a nukleáris és a rakétafegyverek összes fajtált. Megsemmisítik a légierő anyagi részét. Hatályba lép a vegyi és bakteriológiai hadviselési eszközök előállításának, bir­toklásának és raktározásának tilalma. A vegyi- és bakté­ri úmfegyver-készletekkel ren­delkező államok ezeket a készleteltet nemzetközi ellen­érzéssel megsemmisítik. Megtiltják a háborús cé­lokat, a fegyverek megszer­kesztését és a haditechnikát szolgáló tudományos kutatá­sokat. Megszüntetik a hadügymi­nisztériumokat, a vezérkaro­kat, az összes katonai és fé­lig katonai intézményéket és szervezeteket. Megszüntetik a toborzáso­kat és a katonai kiképzést. Az államok kötelesek törvé­nyes úton megtiltani az if­júság katonai kiképzését. Az államok saját alkot­mányjogi eljárásaiknak meg­felelően olyan törvényeket hoznak, amelyek megszün­tetik a katonai szolidat A kormány intencióinak megfelelően országosan fe­lülvizsgálják a műemléke­ket, az építészettörténeti szempontból jelentős épüle­teket, különböző történeti emlékeket, A vizsgálat cél­ja, hogy a valóban értékek­nek számító történelmi, né­pi, ipari emlékek véglege­sen nyilvántartásba kerül­jenek, s intézményesen gondoskodni lehessen azok felújításáról, karbantartásá­ról, védelméről és megfele­lő hasznosításáról. Ahogy a szegedi műem­lékvédelmi albizottság most megtartott ülésén kiderült, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség már értékelte a szegedi műemlékek eddigi listáját. a felülvizsgálatkor több épület eddigi értékelését megváltoztatták. Néhány szegedi műemlék­épületet alacsonyabb kate­góriába soroltak, műemlék­bő! műemlék-jellegűvé mi­nősítették át. Ez a körül­mény nem jelenti az érin­tett épületek lebecsülését, hanem azt, hogy azokra nem vonatkoznak azok a szigorú előírások, amelyek a műemlékek felújítását, átalakítását szabályozzék. Ez bizonyos mértékben megkönnyíti ezeknél az épületeknél jelentkező vá­rosrendezési problémák megoldását. Volt olyan épü­let, amelyre viszont maga­sabbfokú minősítést alkal­maztak. Végeredményben azonban a korábban nyilvántartott szegedi műemlékek száma csökkent. Az eddigi 35 szegedi mű­emlékből 19-et tartottak meg az országos műemlék­jegyzékben. Két szobrot is besoroltak a műemlékek közé. Az egyik a Széchenyi téren levő Tisza La.ios-szo­bor, melyet Fadrusz János készitetti Ugyancsak mű­emlékké nyilvánították Li­geti Miklós alkotását, az Erzsébet királyné szobrát, mely korábban a Sztálin sétányon állott. E szobornak becsét első­sorban művészi értéke adja meg. (Az Erzsébet-szobor végle­ges elhelyezéséről a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga dönt majd egyik követ­kező ülésén.) Bejelentették a műemlék­védelmi albizottság ülésén azt is, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség, amely saját, maga — a kivi­telezési osztálya útján — részt vesz egyes műemlékek felújításában, restaurálásá­ban és több központi — restaurátor, szobrász stb. — műhelyt, azonkívül az or­szág műemlékvédelmi szem­pontból fontos helyein épí­tési csoportokat, illetve múvezetőségeket tart fenn, Szegeden is létesít múveze­tőséget. Ez a művezetőség Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék területén irányítja a fontosabb mű­emlékekkel kapcsolatos építkezéseket. Az Országos Műemléki Felügyelőség máris kilátás­ba helyezte, hogy — rész­ben saját pénzéből — foly­tatja majd a szegedi vár­rom helyreállítását, amely a tanács ilyen pénzügyi fe­dezetének kiapadása miatt jelenleg szünetel. Azonkívül a szegedi műemléki műve­zetőség részt kíván majd venni a görögkeleti temp­lom renoválási munkáiban, ha a javítására az illeté­kes szervek megfelelő pénz­forrást találnak. PIACI ARAK Jó forgalmú volt a tegna­pi piac, ennek elllenére ért­hetetlenül magas árak ala­kultak ki. Baromfiárak kilónként: csirke 26, tyúk 20, pulyka 18, kacsa 17, hízottkacsa 22, liba 16 forint. A tojás da­rabja 1.50 volt. Zöldségárak: burgonya 1,80, sárgarépa 1,60, gyökér 3, vöröshagyma 1,20, fok­hagyma 8, fejes káposzta 1, kelkáposzta 1,80, paraj 3.50, karalábé 1, karfiol 4,50, para­dicsom 0.5J, zöldpaprika 1,80, tök 0.60, uborka 4, zöld­bab 3,50, zöldborsó 6 forint kilónként. Gyümölcsárak: alma 2,30, körte 3,50, őszibarack 3,50, szilva 1,70, málna 18, szőlő 3,20, görögdinnye 0,70, a dió kilója 10 forint volt. Ismét megrendezi a levelező hetet a posta Az Egyetemes Postaegye- közének állítva vele emlé­sület megalapításának tisz- ket. A bélyeg október 4-én teletére október 5 és 11 kö- kerül forgalomba 60 fillér zött a magyar posta Ismét névértékben, megrendezi a levelező hetet. Az ünnepi levelező héten Ebből az alkalomból külön külön alkalmi bélyegzőt is alkalmi bélyeget bocsátanak használ többek között az 1. ki, a levélnek, mint az em- számú szegedi postahiva­beri kapcsolatok egyik esz- tal is. * Örvendetesen növekszik a műtrágyafelhasználás a szegedi termelűszüvetkazetekbea A szegedi határ termelő­szövetkezeteiben mostanában kora reggeltől késő estig nagy irammal halad a mun­ka. Sietni kell az öszi beta­karítással, cukorrépaszedés­sel, kukoricatöréssel, mert ettől függ: sikerül-e késede­lem nélkül földbe tenni az őszi kalászosok magját. Az őszi vetési előkészületek azonban nemcsak a gyors betakarítás munkáján ke­resztül mérhetők le, hanem azon is, hogy mindegyik szö­vetkezeti gazdaság már j6­elóre beszerezte a vetések alá szükséges műtrágya­mennyiséget. Az idén elő­ször akarják megvalósítani, hogy az öszi kalászosok tel­jes mértékben megfelelő mútrágyaadagokkal aljtrá­gyázott talajba kerüljenek. Ebben az évben elóször tör­ténik meg, hogy a szeledi termelőszövetkezetek egy ka­tasztrális hold szántóra jutó műtrágyamennyisége meg­haladja a másfél nrfázsát. Különösen szembetűnő a fej­lődés, ha azt látjuk, hogy 1958-ban még csak 106 ki­logramm, 1957-ben pedig csu­pán 60 kilogramm volt a szegedi szövetkezetek egy hold szántóra jutó műtrágya­felhasználása. Erre a gyors iramú fejlődésre nem számí­tott és nem is tudott felké­szülni a kereskedelem. El­lenkező esetben a legtöbb szövetkezetben a műtrágya­felhasználás holdanként a két mázsát is elérte volna. A város egyénileg dolgozó parasztjai részéről is igen nagy az érdeklődés a mű­trágya iránt. A kereskede­lem azonban az egyéni szük­ségleteket korántsem tudja kielégíteni. 155 kiló műtrá­gyát kell biztosítania hol­danként a szövetkezetek szá­mára, s ezen a mennyiségen túl már csak a szerződéses növények ata iáró műtrágya­memv isőppt tudiák leszállí­tani a jövő esztendőben. « É

Next

/
Thumbnails
Contents