Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-12 / 188. szám

1959. augusztus 12., szerda 8 Kacsóh Pongrác: JÁNOS VITÉZ Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán, 3 felvonásban. Bakonyi Károly szövegét átdolgozta: Karinthy Ferenc. Versek: Holtai Jenő. Hangszerelte: Kencssey Jenő. Kossuth-díjas, érdemes művész Vezényel: Kzalatsy István. Rendező: Szinetár Miklós. Sárdy János Házy Erzsébet l odor János Kossuth-díjas, kiváló művész Rajz János Kossuth-dijas művész A francia királykisasszony Gencsi Sári A gonosz mostoha Gobbi Hilda Kossuth-díjas, kiváló mUvész Strázsamester Szabady István A falu csősze Domahidy László Történik: az I. tel vonás a falu végén, a II. felvonás a francia király udvarában, a III. felvonás első része az élet tavánál, a második része a falu végén. Közreműködik: a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara, és a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Díszlettervező: Sándor Lajos. Jelmeztervező: Márk Tivadar. Kossuth-díjas művész Koreográfus: Mezey Károly. Csoportjátékmester: Ormai Miklós. Kukorica Jancsi II us ka Ba|ó, a trombitás A francia király SZÁMOK ÉS ELVEK Az egymás után Tfz perc a díszletekről téri játékok díszletezési elveiről. Pedig nem kétséges, ' hogy a díszlettervek sem ötletszerűen készültek, haAzt mondhatná valaki: — nem alapos meggondolás gyorsan pergő bemutatókon már túl vagyunk. A téren elcsendesedtek a fűrészek, kalapácsok, és kiszáradtak .< festékes bádogok. A ha- „ ^^^^^^^ talmas díszlik egy része S2KÍSalapján' S *** lehettek már raktározásra vár — teljesítette idei küldetését. Nagy munka volt. A szá- emberi mok segítenek a díszítő apezek a meggondolások? A monumentalitás első helyen lességük. Ilyen szenvtelenül azonban csak az nyilatkozhat, aki nem látta nagysze•••••i helytállásukat, jott számításba, ugyanígy aki nem tudja például azt, a korhűség; Nos, az utóbbi srasrssaji zzznxs rtír; rr megítélésében. Négy bemu- kat 0id0ttak meg. A szovjet alkalmat: a régi diszleta tóhoz együttesen közel 50 balettegyüttes főpróbája tezési hagyományok szerint köbméter fát dolgoztak fel eiőtt hatalmas vihar zúdult törekedjenek-e errre, vagy az asztalosok, mintegy 5 a városra, s ez a színpadon w elgondolások alapján, «ezer négyzetméter vásznát felállított nagyméretű dísz- "' . * „ szabtak és varrtak a kívánt leteket is megtépázta. Ve- amelyeket a modern szlnhaz formára, s ezt a felületet 40 szélybe került a főpróba, s eszméje vetett fel? A dísz' —* így kicsit a bemutató is. lettervezők métermázsa festékkel mázolták be, a szivárvány minden színén, mit, hogy kellett. A díszletekhez ezenkívül szükség volt 6 köbméter bútorlemezre. 6 métermázsa enyvre, 40 tonna vasra és 5 mázsa szögre — hogy csak a nagyobb tételeket említsük. / Szédületes belegondolni, hogy hozzávetőlegesen 1200 darab diszletelem készült a négy bemutatóhoz! Ezeket pedig naponta kellett rakosgatni, cserélgetni, sokszor pillanatok alatt, a fényfüggöny mögött, teljes sötétségben. Akik ezt a munkát véghezvitték és nfiai napig is csinálják, a fergeteges tapsokból mégis alig kaptak valamit, mert a nézősereg Lajos — minden naturalizmussal szakítva a legszükpán. Aprólékosság, felesleges részletezés sehol sem ejtette őket kísértésbe. ilyenkor már nem gondol a De amint a fekete felhők tyás, Kossuth-díjas, továbdíszletmunkásra, aki • a elvonultak és csendesedett a bá A. F. Lusin és Sándor tervből csillogó hátteret, a sebesen nyargaló szél, a meséhez illő hú környezetet dfszletezők nlár csapatosan varazsolt, még a díszletter- , . m vező se nagyon jut eszébe ott voltak a színpadon, s ségesebb ^ legpregnánsabb — csak a muzsikára, az' egykettőre helyreállították jeLaésekre szorítkoztak csuénekre, a játékra figyel. De és „kikozmetikázták" a ha a gyönyörködés után vé- megrongált díszleteket, gíg gondolja, hogy mennyi . . . ,. . .. energia és fantázia súrúsö- Ezért a heteken at tarto dik egy-egy szép, szinte SZÍVÓS és kitartó munkaért Akár a Hunyadj tászlő súí^i^v^tii^mtS' próbaIjunk 32 el0adás°k0n lyos és tömör díszleteire ben, bizonyára megbecsules- ÚRy tapsolni hogy a szor- , , , , . T. sel gondol azokra is, akik a U8y . P."V. "" , .7™ Sondolunk, akar a János tűző napion, vagy az eső gos iaraanatatian aiszie- ^^ népi demekkei átszótt elöl elhúzódva a nézőtér tezök is értsenek belőle.., d(szítésére ezeket az elvetólöráz^ró^ra^tanem Mindeddig nem ket érvényesü.ni láttuk. Küismerve, hogy a mi élmé- me(jfeielö alkalom lön figyelmet erdemel 3 nyünk még teljesebb, még akttSc vtaE Badai Nagy Antal diszIet" tökéletesebb legyen. tosan is szóljunk a szabad- képe' amely monumentalitása mellett számos intimitással gazdagodott, s ugyanakkor piéldát mutatott a dóm és a díszletek stíluskúlönbségének áthidalására is. A magánviták tükrében , Gondolatok a régi és az új játékokról C okain és sokat beszél- puták minden esetben és és megszervezte annak előgetnek mostanában az minden vonatkozásban a adását az otszág valóban emberek a szabadtéri játé- mai játékok mellett szólnak, legjobb művészeti erőivel. kokról. Arról is, ami a 30-as a viták mérlegének nyelve Mert Szeged ezzel nem akart években volt, s arról.is, ami mindig 1959 javára billen. sem többet, sem kevesebbet, most van. Akik mindegyik- Hallgassunk csak meg két minthogy az ország legnanek tanúi, vagy részesei le- vitatkozót: gyobb és legnagyszerűbb hettek, összehasonlításokat*is — Nahát, ez a nézőtér, színházi fórumát létrehozza, tesznek. Kezdik a műsorral, meg ez a színpad óriási. A s együtt nyújtsa a közönségei szereplőkkel, azután el- régi csak rozoga tákolmány nek mindazt, amit nagy jutnak a technikai felké- volt ehhez képest. színházaink is csak különszültséghez, sőt egészen az — Jó, jó, de vedd figye- külön tudnak nyújtani. akkori ós mai Szeged össze- lembe, hogy azt legtöbbször Azután is tovább erőskövetéséhez is. Már eddig is katonák ácsolták ödsze, szak- dött, hogy ez a „művészimszámtalan ilyen beszélgetés- értelem és lélek nélkül, port" az egész kezdeményenek tanúja és részese vol- egyszerű parancsra! zés varázsa, és sehogysem tam, s boldog örömmel je- — Az most mindegy! Az akarta megérteni: ennél jólentem ki, hogy ezek a dis- éredmény a lényeges. Mikor val többről van szó, ez nemfiit itt a téren ötezer-három- csak Szegednek é6 nem is száz ember ilyen kényelem- csak az országnak készült, s ben? Mikor hallott ilyen jól mi sem természetesebb, hogy annyi néző a nézőtér min- színházi életünk reprezenden pontján? tánsait kérjük fel a külön— Nem mondom, hogy böző szerepekre, technikában nem múlták fe- Dizonyára az ő eszében lül a régit, de a műsor... u is a régi szabadtéri — A műsor, a műsor... forgott, amikor a város vaAz egész régi játékok hét lóban alig adott a játékokesztendejének eredményeit hoz valamicskét művészeti akarjátok összevetni a fel- síkon, egy katonazenekar és újítás első évével! Azt ki- a statisztéria erején tű! Ha vántátok volna talán, hogy azt az időt veszi a vita alapegy év alatt játsszák el a jául, igaza lehet. Akkor üztéren Az ember tragédiáját, leti szellem játszott közre a Bizáncot, a Parasztbecsü- ebben és az a sajnálatos kötetet, az Aidát, a János vi- rülmény, hogy Szegednek tézt, a Háry Jánost meg a nem volt semmije. Hét eszTurandot-ot? Nem sokallod tendő alatt egyetlen szegedi kicsit? énekes vagy színész nem ka—— Hát, ebben van vala- pott szerepet a szabadtérin, mi... egyetlen díszletterv itt nem — A Hunyadi talán nem született, a szegedi zenekart volt olyan értékes, vagy a a kritika állandóan elmaszovjet balett, vagy a Bu- rasztalta, hiszen képzetlen dai? S mikor produkáltak itt katonazenészekből állt, amiolyan népszerű hangversenyt, kor nem jött budapesti mikor adtak olyan sokszínű együttes. És most? Tessék műsort? végigolvasni a színlapokat! A Más esetben magam keve- Hunyadi Lászlóban egy se redtem vitába egy fővárosi reg szegedi énekes, sZbgedi kultúremberrel. Azt magya- karmester, szegedi zenekar! rázta nekem, hogy könnyű A János vitézben ugyanezt így szabadtéri játékot csi- tetézi a szegedi díszletterv nálni — lehozni a legjobb S a Budai Nagy Antal fővárosi művészeket, rende- ugyanígy a szegedi müvézőket és technikai szakem- szeti adottságok számbavé bereket. telével nőtt sikerré! Ezután — Szeged oíyformán volt pedig még inkább így lesz, ezzel — érvelt indulatosan hiszen a szegedi színházi és —, hogy tessék, itt ez a tér, kóruskultúra napról napra ide jön a nézőtér, ide a fejlődik — s különösen fejszínpad, elevenítsétek meg lődni fog a játékok közelséezt és ezt. gében. — Szeged oíyformán volt Czükséges még újabb téezzel — magyaráztam kont- ^ nyeket tenni 1959 serraképpen —, hogy évekig penyőjébe? Ügy hiszem, a tartó gondos munkával, nagy mérfleg nyelvét ezek a kaanyagi áldozatokkal, messze- pásból kiragadott, rapszódimenő állami segítséggel lét- kusarr feltörő piéldák is végrehozta ezt az óriási színpa- legesen erre az oldalra mozdot az országnak, azután dítottak. Varga MáVarga Mátyás díszletter ve — a Hunyadi László-ból Sándor Lajos díszletterve — a (Siflis felv.x, János vitéz-bői A modern dibdetezesi elvek — miként a modern rendezés és játék — az idei nagy sikersorozat egyik'pillérévé váltak s nagyon sok hasznos tapasztalattal járultak hozzá a következő évek még nagyszerűbb munkájához. (si) megtervezte az idei műsort (mn) Szabadtári naplÁ JŰLIUS 12. — Apám, édesapám, készen van a szabadtéri! — Az lehetetlen, fiam, tegnap láttam, és még sok igazitanivaló volt. — Akkor is készen van, tudd meg, mert szól a zene és ki-be sétálnak a bábuk JÚLIUS 20. — Kérek öt darab jegyet a szovjet balettre! — Nincsen. — Akkor a Hunyadira. (— Arra sincsen. — Akkor a János vitézre. — Nincs, nmet, nincs ... — Ez lehetetlen! Ilyen még a múltban sem volt! Adjon ötvenforintosat, az csak van. — Semmi nincs. — Nahát, ez is csak a demokráciában történhet meg! JÚLIUS 22. _—1 a fiatalember ott •icsoda? — Statisztavezető. — Tudom, de egyébkéné? — Segédrendező. — És ha kitanulja a szakmát, olyan lesz, mint aki ott kiabál a mikrofonba? JŰLIUS 29. — Az, tetszik tudni, nem rendes dolog, hogy egy rendező olyan szépen beszél az emberekkel. Mégesak nemie ordít! — Miért ordítana? így talán nem csinálják meg becsülettel, amit kell? — De igen. Csak úgy mégis más! AUGUSZTUS 2. — Kérek ide húsz embert katonának! Ugy! Most álljanak ide a bajuszotok, még, kérek húsz embert szerzetesnek! — Igen, jő. — De kérem, ön nem állhat ide, hiszen bajusza van.! i— Nincsen. r— De van, hiszen mindenki látja. — Nem baj, holnapra nem lesz1 (tma) Munkában a felevízió ... J Egy kevés bosszúság, de vesztettünk előadásonként sok-sok öröm..: — körül- egy-két tucat nézőt, de az belül ennyit jelentett a sze- országban ezen az áron 20— gedieknek a Magyar Televí- 30 ezret nyertünk. Mégiszió munkája a szabadtéri csak jó befektetés volt! játékok idején. Hogyne je- A Televízió nagy múszalenteitt volna zsörtölődést, ki és anyagi áldozatokat hogy a nézőtéren három fel- fordított ezekre a közvetítévevőgép körül üresen ásí- sekre, »hi6zen a Hunyadi toztak a székek! Erre azért László, a János vitéz, a Bűvölt szükség, hogy a Televí- dai Nagy Antal és a Mazió munkatársa dolgozni gyar Állami Népi Együttes tudjon a gép körül, ellenben azért nem tetszett nekünk, mert ilyenformán legalább húsz-harminc érdeklődő lemaradt az előadásról. Ugyanakkor viszont valamennyiőnk jóérzését és megelégedettségét táplálta az a tudat, hogy e gépek segítségével az ország valamennyi részén láthatták, tapasztalhatták a mi nagy kezdeményezésünket. Világosabban szólva: itt, Szegeden műsorát sugározta. De nem maradt országos propaganda és közvetítés nélkül a szovjet balett műsora és a nagy szabadtéri koncert sem. Előbbiről a Filmhíradó készített felvételeket, utóbbit pedig teljes egészében közvetítette a rádió — a szegedivel egyidőben, a helyszínről Képünkön: munkában a televízió egyik felvevőgépe. . W ",/ W" ' ; H r']' • WBm^fgM,. (Liebmann Béla felv.) t