Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-11 / 187. szám

K 1959. augusztus 11., kedd 8 i Hliic fi^eímevtel a Uatsonauzá ? Szeged híres város... — hirdetik az érceshangú | harsonák a sötét színpadról. Méghozzá az előadás | megkezdése előtt mindig háromszor, s a felvonások | közötti szünetekben mindig kétszer. Hogy miért kell l ezt külön hangsúlyoznom, mindjárt kiderül. A Budai Nagy Antal előadásán voltam. Az elsői felvonás után természetesen a közönség jelentős része | szetrajzott a nézőtérről a büfék felé, vagy csak sé- f tálgatni egy keveset, ismerősökkel beszélgetni. A per-1 cek ilyenkor nagyon gyorsan múlnak. Megszólaltak a z harsonák. Először. Néhányán föl is figyeltek rá, el is] indultak a lépcsőkön fölfelé. A többség azonban ma-1 radt még. Megszólaltak a harsonák másodszor is. A | nézőtérre való visszaáramlás erősödött valamit. Nem I túlságosan sokat. Még mindig maradtak, odalenn ] jócskán. A nézőtér elsötétedett, megszólalt a zene, meg- g kezdődött a második felvonás. Azok, akik már ifitek, f a színpadot figyelték. Az áradó zenében gyönyörköd-$ tek. S nagyon kellemetlen, hogy ez a gyönyörködő ] figyelem nem lehetett zavartalan. Mert hiába mondo- í gatták az ültetők, hogy ha az előadás folytatódik, nemi lehet járkálni a nézőtéren! Figyeltem az órámat. A • kezdés után legalább tíz perc múlott el addig, amig J végre mindenki újra megtalálta a maga helyét. Tíz i percig zavarta a nézőket és zavarta a színpadon ját- ] szókat is az állandó motoszkálás, szaladgálás, pus- j mogás. Hiába kívánnám a nézőtéri személyzettől azt, | hogy csakugyan ne engedjenek föl a nézőtérre sen- | kit, miután az előadás megkezdődött. Ezt úgy sem | tudnák végrehajtani. S vannak olyan esetek is, ami-g kor igazságtalan dolog volna kirekeszteni azokat a f nézőtérről, akik egy pillanattal később érkeznek, vagy akár az előadás közben kénytelenek kimenni. Inkább ] a tisztelt közönség megértésére, jószándékára apellá- : lok. Legyenek tekintettel azokra, akik bizony alapo­san megdolgoznak azért, hogy önöknek kellemes es­tét szerezzenek. Legyenek tekintettel a színészekre, s ; a közönségre, nézőtársaikra is. Foglalja el mindenki • idejében a helyét a nézőtéren. A szünetekben erre figyelmeztet a harsona is! Kő* Károlyt Budai Nagy Antal Történelmi dráma 2 részben, 5 képben Osztatlan elismerés Az üzemi lapokban is nagy a visszhangja a szabadtéri játékoknak Budai Nagy Antal Bessenyei Ferenc . . • Kétszeres Kossuth-díj érdemes művész Budai Nagy János Raksányi Gellért Beée Tamás Tompa Sándor Kossuth-dijas, érdeme, művész Bese Tamásné t Sívó Mária Bese Anna Berek Katalin Vajdaházi Pál, hadnagy Szirtes Adám Ujlaky Bálint, kelyhes pap Kálmán György Máté pap Károlyi István Csáki István, erdélyi vajda Básti Lajos Kossuth-díjas, érdemes művész Lépes György, erdélyi püspök Rajz János Kossuth-díjas művész Tamási Henrik, székely ispán Pásztor János Apát, bencés pap Barsi Béla Kossuth-díjas művész Gottfried, szász gróf Horkai János Brassói királybíró Katona András Geröfi Mihály, alvajda Téry Árpád Kolozsvári főbíró Kaló Flórián Szolgabíró Kormos Lajos Márton jobbágy Horváth József Kardos Jákob, román nemes Sándor Géza Lukács, bencés szerzetes barát Bagó László Ferenc, falusi bíró Siménfalvy Sándo Szilágyi András, kelyhes tiszt Tarsoly Elemér Marchiai Jakab, főinkvizitor Csurka I.aszló Szolga (Marci) Gémesi Imre Barcsi István Kovács János Szőke Dániel Mentes József Szolgagyerek Rácz Tibi Történik Erdélyben, 1437-ben. Szabadtéri színpadra alkalmazta: Hubay Miklós. A díszleteket Varga Mátyás Kossuth-díjás, érdemes művész; a jelmezeket Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas művész tervezte. Zenéjét szerzet te és a Szegedi Nemzeti Színház zene­karát vezényli: Hidas Frigyes. Rendezte: Marton Endre Kossuth-díjas. A szegediek szerencséjére technikai akadályok miatt kénytelen volt visszalépni egy nagyobb vidéki csoport a Budai Nagy Antal ma esti elő­adásától. Mint a rendezőbizottság korábban megígérte, az így visszaszerzett jegyeket azoknak a szegedieknek tartja fenn, akik korábban nem jutottak jegyhez, mert nem intézték el idejében az előjegyzést. A mai nap eszerint az utolsó alkalom, amikor még néhányan azok közül is beülhetnek a nézőtérre, a Budai Nagy Antal impozáns előadására, akiknek a jegyváltásban a szerencse korábban nem kedvezett. Egyébként a mai előadás az utolsó a Budai Nagy Antalból — holnap már ismét a János vitéz kerül műsorra. Az érdeklődők a ma' esti előadásra szóló jegyekért a színház szervező irodájához forduljanak, mert az igy vissza­szerzett jegyeket ott hozzák forgalomba. Az eddig bemutatott dara­boknak: a Hunyadi László­nak, Budai Nagy Antalnak, nem utolsósorban pedig a moszkvai balett vendégsze­replésének országos vissz­hangja támadt A napila­pok, a rádió rendszeresen megemlékeznek mindezekről és méltatják a rendezést, a szereplők játékát stb. Ugyanakkor színes beszá­molók ismertetik az ünnepi hetek Szegedjét, magát a vá­rost, a lakóinak .életét. Érdekes, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékoknak vissz­hangja van a kisebb lapok­ban, sőt az egyes üzemi új­ságokban is, amelyek külön­ben csak szűkebb értelem­ben vett -hazai- dolgokkal, az üzemek belső életével foglalkoznak rendszeresen. A „bélyeges" ruha Ugyanis nagyon sok bu­dapesti, vidéki nagyüzem dolgozói vagy az IBUSZ, vagy saját üzemük szakszer­vezeti bizottsága által szer­vezett társasutazások alkal­mával ismerkedtek meg e napokban Szegeddel és az utazások élményeiről cikke­ket, tudósításokat írnak sa­ját üzemi újságjukban. Már a szabadtéri játékok előkészületeinek is nyoma van a különböző üzemi la­pokban. Goldberger Textil a neve a híres budapesti Goldberger-gyár lapjának. E lapban jelent meg először -Nem bélyeggyűjtemény­címmel a fényképe annak a kelmének, amit a kereskede­lem kizárólag a szegedi ipa­ri vásárra, illetve az ünnepi ^hetekre rendelt meg. ,Kiemelkedő esemény" — Bizonyosak vagyunk, hogy a jó kikészítésű anyag népszerű lesz Szegeden — írja a lap. A Goldberger­gyár dolgozóinak ilyen fel­tevése — bizonyság rá az ilyen ruhában Szegeden és másutt megjelenő nők sere­ge — helyesnek bizonyult. A Ganz Újság segített a szegedi társasutazás szerve­zésében. Ez a lap egyébként az "idei nyári évad kiemel­kedő eseményeként- értékeli a szabadtéri játékokat. „Ilyet csak egyszer lát az ember" Több üzemi újságban ér­dekes élménybeszámolókat, olvashattunk. Az Uj Komló például közli, hogy az ottani Kossuth Bánya fiataljai Sze­geden tettek látogatást. A lap e cikkében ismerteti, hogy Nemes Árpád, az egyik részvevő csillogó szemekkel meséli mindenkinek a látot­takat és a szép parkok, szobrok városának nevezi Szegedet. Nemes Árpád lát­ta a Hunyadi László bemu­tatóját és erről így beszél: "Ilyet csak egyszer lát az ember az életében, de azt nem felejti el-. A másik nagy budapesti textilüzem lapja, a Kistext Újság. Ebben ugyancsak szí­nes beszámoló jelent meg, amelyből megtudjuk, milyen szorongóan hallgatták az üzem dolgozói a MÁVAUT­buszban a rádióból a meteo­rológiai jelentést, mi szerint sokfelé esó lesz és zivatar. Az utasok egész úton druk­koltak: jaj, csak Szegeden ne essen! Színes műsorral gazdagította a szabadtéri játékokat a Magyar Állami Népi Együttes A magyar népi kultúra gyöngyszemeit csillogtatta meg a zsúfolj szabadtéri né­zőtér előtt vasárnap esti előadásában a Magyar Álla­mi Népi Együttes. Fellépé­sükkel méltó helyét jelölték meg a népművészetnek, a Szegcdi Szabadtéri Játékok programjában. Műsorukban helyet kapott nagysikerű brüsszeli vendégszereplésük több száma is, de a legújabb betanulásokból is láthattunk néhányat. Estjüket Rózsavölgyi Márk zenéjére komponált palotás­sal nyitották meg. Vadasi Tibor ízléses, formációkban gazdag koreográfiáját a tánc­kar ízléssel adta elő. Kár, hogy a palotás , frissének stílusa eltért az előző ré­szektől. Ez abból adódott, hogy a lassú résznél a ko­reográfus felhasználta a régi körmagyar elemeit, de a frissben teljesen mellőzte. Az együttes egyik legsike­rültebb száma volt Kodály Háry-jának intermezzó'yára Rábai Miklós koreográfiájá­val készült Huszártánca. E nagyszerű kompozíció kü­lön értéke, hogy a klasszi­kus magyar nemzeti tánc kialakításának hírnökét kö­szönthetjük benne. A népi tánc elemeire támaszkodó, de már klasszikus technikát igénylő Huszártáncban már új, egészséges irányzat je­lentkezik és nemcsupán a né­pi tánc és a balett ötvöző­désével állunk szemben. Rá­bai Miklós érdeme, hogy a népi motívikát, szinte klasz­szikus fokra fejlesztette. Ezúttal nihes mód arra, hogy minden számmal rész­letesen foglalkozzunk, de az együttes által újonnon beta­nított kompozíciókról érde­mes szólni. így például ki­emelkedő vólt Lékai Dezső­nek, a fiatal, tehetséges ko­reográfusnak Patakpartján és Kunsági botolló c. kompo­zíciója. Az előbbiben a lá­nyok köcsögös tánca különö­sen kedves képet nyújtott és a tánc érdekessége az ötle­tes. zenenélküli befejezés. A második érdekes, férfi pász­tortánc, kétbotos vetélkedő. Nagyon sok fantáziával, íz­léssel, mértéktartással meg­komponált szám, melyet a férfi tánckar fegyelmezett összmunkával és jó stílusát­vétellel oldott meg. Óriási sikere volt Rábai Miklós két pompás tánc­szerzeményének, a Heves megyei farsang-7iak, vala­mint a Békési esték-nek. Mindkettő híven tükrözi né­pünk gazdag hagyományait, amelyekkel gazdagon élt is művében a. kiválló Kossuth­díjas kor/ >gráfus. Kompözi­ciói bővelkedtek lírában, hu­morban és mindabban, ami szép, ízléses, ötletdús mű­vében új utakat keres és ta­lál, s a színpad úgy él, va­lósággal olyan üde, mint a virágos rét, a felkelő nap idején. E szép mjinka eléré­séhez az együttes minden résztvevője a legnagyobb di­cséretet érdemli. Az énekkar is nagyszerű teljesítményt nyújtott. A színpad méreteihez képest, kislétszáma ellenére is into­nálásban és precizitásban egyaránt kiválót kaptunk tőlük. Különösen nagy tap­sokat aratott Koposzov A fecske című számával, vala­mint a kedves figyelmesség­ként előadott Dankó-nóták­kal. A zenekar önálló fellépé­seivel és a táncok kíséreté­ben is elismerésre méltóan segíti elő az együttes mun­káját. Sajnálatos szürke foltként hatott mindezek mellett a diszletmegoldás. A nem az együttes produkciójához ké­szült gótstílusú oldaldíszlet és a különböző méretű és színű takarófalak semmi­képpen sem illettek az igen szép népi hímzésű háttérhez. Szót érdemel az is,' hogy az együttes egyébként kiváló számai ellenére maga a mű­sor az esztrád-jelleget visel­te. Az együttes művészeti vezetője, Rábai Miklós is ar­ról nyilatkozott, az előadást követő beszélgetésünk alkal­mával, hogy szerinte is e különleges szabadtéri szín­pad más művészeti bemuta­tót igényelne. A maga ré­széről örömmel tenne eleget annak a felkérésnek, hogy Szeged történetével foglal­kozó hároihfelvonásos, vagy három egyfelvonásos tánc­kompozíciót készítsen, örömmel üdvözölhetnénk I ilyen kezdeményezést a Sze­gedi Szabadtéri Játékokon, amelynek programjában a dráma, az opera, a balett mel­lett méltó helyet kell elfog­lalnia egy magyar klasszikus táncdrámának is, különösen olyan világszerte elismert együttes ' tolmácsolásában, mint a Magyar Állami Népi Együttes. Mezey Károly, a Szegedi Nemzeti Színház koreográfusa Tagadhatatlan, hogy a nyár legjelentősebb kultu­rális eseményévé váltak a Szegedi Szabadtéri Játékok. (Liebmann Béla felv.) A Budai Nagy Antal bemutatóján melegen ünnepelte a közönség Kós Károlyt, a dráma szerzőjét is. A városi tanács nevében Andrássy Lajos, a népművelési csoport vezetője virágcsnkorraf köszöntötte az idős írót, drámája szegcdi szabadtéri bemutatója és személyes megjelenése alkalmából. — Balról jobbra: Barsy Béla, Bessenyei Ferenc, Kós Károly. Az együttes női kara — Csenki Imre karnaggyal.

Next

/
Thumbnails
Contents