Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-11 / 187. szám

K 1959. augusztus 11., kedd 8 i Hliic fi^eímevtel a Uatsonauzá ? Szeged híres város... — hirdetik az érceshangú | harsonák a sötét színpadról. Méghozzá az előadás | megkezdése előtt mindig háromszor, s a felvonások | közötti szünetekben mindig kétszer. Hogy miért kell l ezt külön hangsúlyoznom, mindjárt kiderül. A Budai Nagy Antal előadásán voltam. Az elsői felvonás után természetesen a közönség jelentős része | szetrajzott a nézőtérről a büfék felé, vagy csak sé- f tálgatni egy keveset, ismerősökkel beszélgetni. A per-1 cek ilyenkor nagyon gyorsan múlnak. Megszólaltak a z harsonák. Először. Néhányán föl is figyeltek rá, el is] indultak a lépcsőkön fölfelé. A többség azonban ma-1 radt még. Megszólaltak a harsonák másodszor is. A | nézőtérre való visszaáramlás erősödött valamit. Nem I túlságosan sokat. Még mindig maradtak, odalenn ] jócskán. A nézőtér elsötétedett, megszólalt a zene, meg- g kezdődött a második felvonás. Azok, akik már ifitek, f a színpadot figyelték. Az áradó zenében gyönyörköd-$ tek. S nagyon kellemetlen, hogy ez a gyönyörködő ] figyelem nem lehetett zavartalan. Mert hiába mondo- í gatták az ültetők, hogy ha az előadás folytatódik, nemi lehet járkálni a nézőtéren! Figyeltem az órámat. A • kezdés után legalább tíz perc múlott el addig, amig J végre mindenki újra megtalálta a maga helyét. Tíz i percig zavarta a nézőket és zavarta a színpadon ját- ] szókat is az állandó motoszkálás, szaladgálás, pus- j mogás. Hiába kívánnám a nézőtéri személyzettől azt, | hogy csakugyan ne engedjenek föl a nézőtérre sen- | kit, miután az előadás megkezdődött. Ezt úgy sem | tudnák végrehajtani. S vannak olyan esetek is, ami-g kor igazságtalan dolog volna kirekeszteni azokat a f nézőtérről, akik egy pillanattal később érkeznek, vagy akár az előadás közben kénytelenek kimenni. Inkább ] a tisztelt közönség megértésére, jószándékára apellá- : lok. Legyenek tekintettel azokra, akik bizony alaposan megdolgoznak azért, hogy önöknek kellemes estét szerezzenek. Legyenek tekintettel a színészekre, s ; a közönségre, nézőtársaikra is. Foglalja el mindenki • idejében a helyét a nézőtéren. A szünetekben erre figyelmeztet a harsona is! Kő* Károlyt Budai Nagy Antal Történelmi dráma 2 részben, 5 képben Osztatlan elismerés Az üzemi lapokban is nagy a visszhangja a szabadtéri játékoknak Budai Nagy Antal Bessenyei Ferenc . . • Kétszeres Kossuth-díj érdemes művész Budai Nagy János Raksányi Gellért Beée Tamás Tompa Sándor Kossuth-dijas, érdeme, művész Bese Tamásné t Sívó Mária Bese Anna Berek Katalin Vajdaházi Pál, hadnagy Szirtes Adám Ujlaky Bálint, kelyhes pap Kálmán György Máté pap Károlyi István Csáki István, erdélyi vajda Básti Lajos Kossuth-díjas, érdemes művész Lépes György, erdélyi püspök Rajz János Kossuth-díjas művész Tamási Henrik, székely ispán Pásztor János Apát, bencés pap Barsi Béla Kossuth-díjas művész Gottfried, szász gróf Horkai János Brassói királybíró Katona András Geröfi Mihály, alvajda Téry Árpád Kolozsvári főbíró Kaló Flórián Szolgabíró Kormos Lajos Márton jobbágy Horváth József Kardos Jákob, román nemes Sándor Géza Lukács, bencés szerzetes barát Bagó László Ferenc, falusi bíró Siménfalvy Sándo Szilágyi András, kelyhes tiszt Tarsoly Elemér Marchiai Jakab, főinkvizitor Csurka I.aszló Szolga (Marci) Gémesi Imre Barcsi István Kovács János Szőke Dániel Mentes József Szolgagyerek Rácz Tibi Történik Erdélyben, 1437-ben. Szabadtéri színpadra alkalmazta: Hubay Miklós. A díszleteket Varga Mátyás Kossuth-díjás, érdemes művész; a jelmezeket Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas művész tervezte. Zenéjét szerzet te és a Szegedi Nemzeti Színház zenekarát vezényli: Hidas Frigyes. Rendezte: Marton Endre Kossuth-díjas. A szegediek szerencséjére technikai akadályok miatt kénytelen volt visszalépni egy nagyobb vidéki csoport a Budai Nagy Antal ma esti előadásától. Mint a rendezőbizottság korábban megígérte, az így visszaszerzett jegyeket azoknak a szegedieknek tartja fenn, akik korábban nem jutottak jegyhez, mert nem intézték el idejében az előjegyzést. A mai nap eszerint az utolsó alkalom, amikor még néhányan azok közül is beülhetnek a nézőtérre, a Budai Nagy Antal impozáns előadására, akiknek a jegyváltásban a szerencse korábban nem kedvezett. Egyébként a mai előadás az utolsó a Budai Nagy Antalból — holnap már ismét a János vitéz kerül műsorra. Az érdeklődők a ma' esti előadásra szóló jegyekért a színház szervező irodájához forduljanak, mert az igy visszaszerzett jegyeket ott hozzák forgalomba. Az eddig bemutatott daraboknak: a Hunyadi Lászlónak, Budai Nagy Antalnak, nem utolsósorban pedig a moszkvai balett vendégszereplésének országos visszhangja támadt A napilapok, a rádió rendszeresen megemlékeznek mindezekről és méltatják a rendezést, a szereplők játékát stb. Ugyanakkor színes beszámolók ismertetik az ünnepi hetek Szegedjét, magát a várost, a lakóinak .életét. Érdekes, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékoknak visszhangja van a kisebb lapokban, sőt az egyes üzemi újságokban is, amelyek különben csak szűkebb értelemben vett -hazai- dolgokkal, az üzemek belső életével foglalkoznak rendszeresen. A „bélyeges" ruha Ugyanis nagyon sok budapesti, vidéki nagyüzem dolgozói vagy az IBUSZ, vagy saját üzemük szakszervezeti bizottsága által szervezett társasutazások alkalmával ismerkedtek meg e napokban Szegeddel és az utazások élményeiről cikkeket, tudósításokat írnak saját üzemi újságjukban. Már a szabadtéri játékok előkészületeinek is nyoma van a különböző üzemi lapokban. Goldberger Textil a neve a híres budapesti Goldberger-gyár lapjának. E lapban jelent meg először -Nem bélyeggyűjteménycímmel a fényképe annak a kelmének, amit a kereskedelem kizárólag a szegedi ipari vásárra, illetve az ünnepi ^hetekre rendelt meg. ,Kiemelkedő esemény" — Bizonyosak vagyunk, hogy a jó kikészítésű anyag népszerű lesz Szegeden — írja a lap. A Goldbergergyár dolgozóinak ilyen feltevése — bizonyság rá az ilyen ruhában Szegeden és másutt megjelenő nők serege — helyesnek bizonyult. A Ganz Újság segített a szegedi társasutazás szervezésében. Ez a lap egyébként az "idei nyári évad kiemelkedő eseményeként- értékeli a szabadtéri játékokat. „Ilyet csak egyszer lát az ember" Több üzemi újságban érdekes élménybeszámolókat, olvashattunk. Az Uj Komló például közli, hogy az ottani Kossuth Bánya fiataljai Szegeden tettek látogatást. A lap e cikkében ismerteti, hogy Nemes Árpád, az egyik részvevő csillogó szemekkel meséli mindenkinek a látottakat és a szép parkok, szobrok városának nevezi Szegedet. Nemes Árpád látta a Hunyadi László bemutatóját és erről így beszél: "Ilyet csak egyszer lát az ember az életében, de azt nem felejti el-. A másik nagy budapesti textilüzem lapja, a Kistext Újság. Ebben ugyancsak színes beszámoló jelent meg, amelyből megtudjuk, milyen szorongóan hallgatták az üzem dolgozói a MÁVAUTbuszban a rádióból a meteorológiai jelentést, mi szerint sokfelé esó lesz és zivatar. Az utasok egész úton drukkoltak: jaj, csak Szegeden ne essen! Színes műsorral gazdagította a szabadtéri játékokat a Magyar Állami Népi Együttes A magyar népi kultúra gyöngyszemeit csillogtatta meg a zsúfolj szabadtéri nézőtér előtt vasárnap esti előadásában a Magyar Állami Népi Együttes. Fellépésükkel méltó helyét jelölték meg a népművészetnek, a Szegcdi Szabadtéri Játékok programjában. Műsorukban helyet kapott nagysikerű brüsszeli vendégszereplésük több száma is, de a legújabb betanulásokból is láthattunk néhányat. Estjüket Rózsavölgyi Márk zenéjére komponált palotással nyitották meg. Vadasi Tibor ízléses, formációkban gazdag koreográfiáját a tánckar ízléssel adta elő. Kár, hogy a palotás , frissének stílusa eltért az előző részektől. Ez abból adódott, hogy a lassú résznél a koreográfus felhasználta a régi körmagyar elemeit, de a frissben teljesen mellőzte. Az együttes egyik legsikerültebb száma volt Kodály Háry-jának intermezzó'yára Rábai Miklós koreográfiájával készült Huszártánca. E nagyszerű kompozíció külön értéke, hogy a klasszikus magyar nemzeti tánc kialakításának hírnökét köszönthetjük benne. A népi tánc elemeire támaszkodó, de már klasszikus technikát igénylő Huszártáncban már új, egészséges irányzat jelentkezik és nemcsupán a népi tánc és a balett ötvöződésével állunk szemben. Rábai Miklós érdeme, hogy a népi motívikát, szinte klaszszikus fokra fejlesztette. Ezúttal nihes mód arra, hogy minden számmal részletesen foglalkozzunk, de az együttes által újonnon betanított kompozíciókról érdemes szólni. így például kiemelkedő vólt Lékai Dezsőnek, a fiatal, tehetséges koreográfusnak Patakpartján és Kunsági botolló c. kompozíciója. Az előbbiben a lányok köcsögös tánca különösen kedves képet nyújtott és a tánc érdekessége az ötletes. zenenélküli befejezés. A második érdekes, férfi pásztortánc, kétbotos vetélkedő. Nagyon sok fantáziával, ízléssel, mértéktartással megkomponált szám, melyet a férfi tánckar fegyelmezett összmunkával és jó stílusátvétellel oldott meg. Óriási sikere volt Rábai Miklós két pompás táncszerzeményének, a Heves megyei farsang-7iak, valamint a Békési esték-nek. Mindkettő híven tükrözi népünk gazdag hagyományait, amelyekkel gazdagon élt is művében a. kiválló Kossuthdíjas kor/ >gráfus. Kompöziciói bővelkedtek lírában, humorban és mindabban, ami szép, ízléses, ötletdús művében új utakat keres és talál, s a színpad úgy él, valósággal olyan üde, mint a virágos rét, a felkelő nap idején. E szép mjinka eléréséhez az együttes minden résztvevője a legnagyobb dicséretet érdemli. Az énekkar is nagyszerű teljesítményt nyújtott. A színpad méreteihez képest, kislétszáma ellenére is intonálásban és precizitásban egyaránt kiválót kaptunk tőlük. Különösen nagy tapsokat aratott Koposzov A fecske című számával, valamint a kedves figyelmességként előadott Dankó-nótákkal. A zenekar önálló fellépéseivel és a táncok kíséretében is elismerésre méltóan segíti elő az együttes munkáját. Sajnálatos szürke foltként hatott mindezek mellett a diszletmegoldás. A nem az együttes produkciójához készült gótstílusú oldaldíszlet és a különböző méretű és színű takarófalak semmiképpen sem illettek az igen szép népi hímzésű háttérhez. Szót érdemel az is,' hogy az együttes egyébként kiváló számai ellenére maga a műsor az esztrád-jelleget viselte. Az együttes művészeti vezetője, Rábai Miklós is arról nyilatkozott, az előadást követő beszélgetésünk alkalmával, hogy szerinte is e különleges szabadtéri színpad más művészeti bemutatót igényelne. A maga részéről örömmel tenne eleget annak a felkérésnek, hogy Szeged történetével foglalkozó hároihfelvonásos, vagy három egyfelvonásos tánckompozíciót készítsen, örömmel üdvözölhetnénk I ilyen kezdeményezést a Szegedi Szabadtéri Játékokon, amelynek programjában a dráma, az opera, a balett mellett méltó helyet kell elfoglalnia egy magyar klasszikus táncdrámának is, különösen olyan világszerte elismert együttes ' tolmácsolásában, mint a Magyar Állami Népi Együttes. Mezey Károly, a Szegedi Nemzeti Színház koreográfusa Tagadhatatlan, hogy a nyár legjelentősebb kulturális eseményévé váltak a Szegedi Szabadtéri Játékok. (Liebmann Béla felv.) A Budai Nagy Antal bemutatóján melegen ünnepelte a közönség Kós Károlyt, a dráma szerzőjét is. A városi tanács nevében Andrássy Lajos, a népművelési csoport vezetője virágcsnkorraf köszöntötte az idős írót, drámája szegcdi szabadtéri bemutatója és személyes megjelenése alkalmából. — Balról jobbra: Barsy Béla, Bessenyei Ferenc, Kós Károly. Az együttes női kara — Csenki Imre karnaggyal.