Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

1939. augusztus 9., vasárnap BUDAI NAGY ANTAL A szabadtéri játékok első prózai bemutatója tént újjászületése igazolta a bátor kezdeményezést, s egy­szer és mindenkorra kijelöl­te a nagy társadalmi drá­mák jogosultságát és helyét a szabadtéri játékok pro­Nem árulok el semmi tit- Hozzáértő keze munkáját nos (Raksányi Gellért); (framjában. A közönség ezért kot, ha a Budai Nagy An- érezzük a nagy tömeg jelene- a főszolgabíró (K o r- az előadásért éppen olyan tal szabadtéri bemutatója- tek művészi beállításában mos Lajos); Máté pap (Ká- hálás volt, ezt a produkciót ról szóló megemlékezést az- és a történelmi kor hű meg- r oly i Ist­zal kezdem, hogy a közönség elevenitésében éppúgy, mint ván); Vajda­az idei műsor e pontjával az egyéni színészi játékban, házy (S zir­szemben volt a legbizonyta- az őszintén, emberien átélt tes Adám); lanabb. Amikor a Hunyadi és nagy színészi alakitások Márton iob­László, a János vitéz és a tucatjában, A templomi ki- bágy (H o r­szovjet balett jegyeiért va- vonulás, az inkvizíció, a gor- váth Jó­lóságos közelharcot vívtak bói tűz, de mindenekelőtt zsef); Ferenc az emberek, erre az előadás- a parasztsereg esküjének bíró (S i­ra még minden igényt ki plasztikus megjelenítése iga- ménfalvy tudtak elégíteni. A közvéle- zolja Marton Endrének a Sándor); Mar­mény tájékozatlan volt, a nagy térben is zavartalan, b, . ' r . h drámáról kevesen és keve- sőt teljes biztonsággal való set tudtak, s akik ismerték, irányító képességét. Művé- (Csűr ka. azok is találgatásokra vol- szi fegyelmére vall, hogy László) és tak utalva a Budai Nagy An- ugyanakkor nem tűri az ön- Szilágyi And­£5S%Í - rY (Tar­zatosan nyilvánosságra ke- látványosságot, sem a tech- soly Éle­tűitek a rendezői elgondold- nikai megoldásokban, sem mér) kitűnő sok, az emberek mindjárt a színészi játékban. beilleszkedése megsejtették ennek a drá- A {ró k S2abad- és hiteles ala­mának a nagyszerűséget és ' szabadtéri színpadra való tért színpadra torteno alkal- kitása. rendkívüli alkalmasságát — mazás és a szó igazi értei- Nekünk sze­s így egycsapásra az érdélc- rnében vstt nagyvonalú r&n- gcdiehnek kii­lődés középpontjába került de2Ői tevékenység azonban lön öröm, a Budai Nagy Antal is. a sikernek csak az egyik ol- hogy néhány 1. Rózsavölgyi—Vadasi: Palotás 2. Karay: Estéli nótázás 3. Kodály—Rábai: Háry intermezzo 4. Gulyás—Rábai: Haro mugrós 5. Bóka: Kesergő és friss 6. Albert—Farkas: Ollé niai hora 7. Gulyás—Rábai: Hevesi farsang 8. Csenki—Rábai: Mag yarországi cigánytáncok 9. Szobek Márta: Mag yar népdalok 10. Bakki—Hegyi: Régi nóta, régi tánc Csenki: Négy népdal Koposzov: Fecske 11. Csenki—Létai: Patak parton 12. Vujicsics—Létai; Pás ztorbotolo 13. Dankó-nóták 14. Gulyás—Rábai: Béké si esték Művészeti vezető: Ráb ai Miklós koreográfus Karnagy: Csenki Imre. Zenekarvezető: Gulyás László. s- .m • IWFIBBAII^TÉ Ez a árama valóban let- , — ...M . vánkozott erre a színpadra. do*a, egyik fele. S ki más- említett mu­Dinamikus cselekményével, sal kellene osztozniok a kö- vészünkön ki­ember- és korszakábrázoló zönség forró és lelkes elis- vül többen mérésén, mint azokkal a bu- (Gémesi d°P"« és szegedi művészek- Imre, Káló Berek Ka« <•«,.A-jlé. felvonultatásával kiaknázha- kel, akik »lelket leheltek* Flórián, Ko- Ferenc (Buda^Nagy Antal) a drama első tatlan lehetőségeket nyújtott, „ dráma szereplőibe? Budai vács János, mind a szabadtért változa- N . . . . Mentes József) szerepet éppen olyan gyönyörködve ton dolgozó Hubay Mik- ""0V Antal az elszánt harc fcap(afc ebben a drámában ünnepelte viharos tapsaival, lósnak, mind a Budapesti ra es az elérzekenyult sze- és az első szabadtéri prózai mint az eddig két legna­Nemzeti Színház Kossuth-di- relemre hajlamos parasztve- bemutatón igazolhatták a gyobb sikert: a Hunyadi Lászlót és az Esmeraldát. A gyönyörködést nem zavarta sem komoly technikai, sem súlyos művészi hiba, kivéve talán azt a körülményt, hogy nem sikerült megfelelő ösz hangot biztosítani a zenekar és az orgona játéka között. Hidas Frigyes Erkel-di­jas zeneszerző egyébként ki­sérő muzsikájával kitűnő hangulati aláfestését adta a lázas cselekménynek és a szereplők szenvedélyének, s mintha nem is a kulisszák mögött vezette volna a Sze­gedi Bartók Béla Filharmo­nikus Zenekart, pillanatnyi pontossággal léptette közre együttesét, a színház ének­karával együtt. A megjelenítés külső esz­közei — a monumentális, de sok kedves intimitással meg­tervezett díszletek és a kor­hű kosztümök Varga Má­tyás és Nagyajtay Te­réz Kossuth-díjas művészek munkája — éppúgy őszinte A Bese-portán: az Apát (Barsi Béla), Budai Nagy Antal (Bessenyei Ferenc) és Bese Tamás (Tompa Sándor). Simon István jas rendezőjének, Marton zés Bessenyei Ferenc szegedi színházi kultúra fej­Endrének. Kós Károly cso- kétszeres Kossuth-dijas ér- Iettségét. dálatosan tömör és költői demes művész erős, de haj- Ezúttal csalódást keltett munkáját — a szerző közre- lékony orgánumával és biz- Berek Kati, aki kevés li- elra9udtatásra késztették az működésével — nemes érté- tos, rutinos játékával való- raisággal játszott és Bese ötezres nézősereget, mint a keivel együtt az ő alkotó fan- ban igazi fősként és igazi Anna alakját nem adta visz- végig lenyűgöző színészi já­táziájuk emelte erre a gran- emberként elevenedett meg. Sza hitelesen. , . digzus színpadra. Amit zárt Ha c színészi teljesítmények Az előadás összhatása, a tek' a na»yvonalu rendezes színpadon csak sejtetni lehet, megítélésében a sorrend művészi élmény felejthetett ®s a szabadtéren alkalmazott az itt mind megelevenedett, egyúttal az elismerést is ki- ign „oít A Budai Nagy An- ötletek sokasága, mint a cselekmény szerves fejezi, Bessenyei mellett tai szabadtéri színpadon tér­részé, s a magyar történe- Kálmán György nevét lemnek egy nagy és fényes diktálja a nagy élmény, aki korszaka teljes hitelességé- Bálint pap szerepében esz­ben és ragyogásában bom- mét képvisel, csodálatos erő­lott ki előttünk, olyformán, vei és biztonsággal, puritán hogy a mai ember is érezte, játékkal, döbbenetes megje­mit tartogat számára mon- lenítéssel. Ugyanilyen él­danivalóként az író a XV. ményt jelentett a zsúfolt né­század-beli nagy paraszthá- zőtérnek Básti Lajos Kos­ború megjelenítése közben, suth-dijas érdemes művész Minden tisztelet a szerző- Csáky vajdája, Tompa nek, aki már 1935-ben fórra- Sándor Kossuth-díjas érde­dalmi bátorsággal és lenyű- mes művész Bese Tamása, göző tehetséggel ilyen súlyos Rajz János Kossuth-díjas emlékmüvet emelt a felkelő müv'ész erdélyi püspökje. és a harcban kiváló magyar s az egyik legnehezebb szerep­és román parasztoknak és ben, az apát szerepében acélgerincű vezérüknek, Bu- Barsy Béla Kossuth-díjas dai Nagy Antalnak s fokozatosan emelkedő és minden elismerés a rtjfide- ' döbbenetesen hü játéka, zőnek, aki egész sereg új Egy-egy értékes, szép köve a elgondolással, s ugyanannyi kdpriztató, ™°™ik™k az f" .. • _. ; úélyi urak (Pásztor Ja­otlettel gazdagítva teremtett no* Horkai János, újjá egv forradalmas korsza- Katona András és T é­kot a magyar történelemből, ry Árpád); Budai Nagy Já­Egy különvonat, hét kiilönrepülőgép éa hat különbus% érkezik ma Szegedre Ujabb csoportok, turisták kedvelőit az MTK—SZEAC érkeznek Szegedre. Tegnap mérkőzésre hozza, de uta­sok vendég kereste fel Sze- sai közül több százan nézik gedet, több száz vidéki lá- meg a szabadtéri játékok togató érkezett a Budai előadását. Ezenkívül hat au­Nagy Antal bemutatójára, tóbusz érkezik, Szombat­Az Idegenforgalmi Hivatal helyről, Székesfehérvárról, -csúcsforgalmi? napot bonyo- Szolnokról Szegedre a lá­lított le. Minden vendéget togatókkal. Ma jönnek meg sikerült elszállásolniok. A a nagymányoki bányászok belföldieken kívül számos js külföldi, így francia, szov­A jövő hétre ugyancsak jet, román és jugoszláv ven- számos külföldi vendég je­dég nézte meg a Budai Nagy lentette ^ érkezését, így Antal előadását. 35 szovjet és nyoic lengyel Ma két külön repülőgép turista. Ezenkívül angolok, érkezik Budapestről, ezen- németek, lengyelek érkez­kivül különvonat A sport nek Szegedre. Kós Károlyt Budai Nagy Antal Történelmi dráma 2 részben, 5 képben Budai Nagy Antal Budai Nagy János Bese Tamás Bessenyei Ferenc Kétszeres Kossuth-díjat, érdemes művész Raksányi Gellért Tompa Sándor Kossuth-dijas, érdemes művész Sívó Mária Berek Katalin Szirtes Ádám Bese Tamásné Bese Anna Vajdaházi Pál, hadnagy Ujlaky Bálint, kelyhes pap Kálmán György Máté pap Károlyi István C6áki István, erdélyi vajda Básti Lajos Kossuth-díjas, érdemes művész Lépes György, erdélyi püspök Rajz János Kossuth-díjas művész Tamási Henrik, székely ispán Pásztor János Apát, bencés pap Barsi Béla Kossuth-díjas mflvé6z Horkai János Katona András Téry Árpád Kaló Flórián Kormos Lajos Horváth József Gottfried, szász gróf Brassói királybíró Gerőfi Mihály, alvajda Kolozsvári főbíró Szolgabíró Márton jobbágy Kardos Jákob, román nemes Sándor Géza Lukács, bencés szerzetes barát Bagó László Ferenc, falusi bíró Siménfalvy Sándor Szilágyi András, kelyhes tiszt Tarsoly Elemér Marchiai Jakab, főinkvizitor Csurka László Szolga (Marci) Gémesi Imre Barcsi István Kovács János Szőke Dániel Mentes József Szolgagyerek Rácz Tibi Történik Erdélyben, 1437-ben. Szabadtéri színpadra alkalmazta: Hubay Miklós. A díszleteket Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész; a jelmezeket Nagyajtay Teréz Kossuth-dijas művész tervezte. Zenéjét szerzette és a Szegedi Nemzeti Színház zene­karát vezényli: Hidas Frigyes. Rendezte: Marton Endre Kossuth-díjas. Az erdélyi urak traktára várják Budai Nagy Antalt. IMpozans tabló a dráma má­sodik részéből. 4 harmadik hét játék naptára A Szegedi Szabadtéri Já­tékok harmadik hetébe ér­keztünk. A következő napo­kon ismét sűrűn következ­nek egymás után az előadá­sok. Ma. vasárnap este a Magyar Állami Népi Együt­tes műsorában gyönyörköd­het a közönség, de holnap, 10-én, és kedden, 11-én is­méi a Budai Nagy Antal keriil színre. Ezután még négy előadás következik a július 26-án bemutatott János vitéz-bői, mégpedig augusztus 12-én, 13-án, 15-én és 16-án, szer­dán, csütörtökön, szomba­ton és vasárnap. A vasárnapi előadás az idei játékok záróelöadása lesz. II Magyar nllami Népi Együttes ének-, zene- és tánckara szegedi díszelőadásának műsora

Next

/
Thumbnails
Contents