Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

Szombat, 1939. augusztus I. 8 Esmeralda története Tegnapi számunkban már felhívtuk olvasóink figyelmét arra, hogy az Esmeralda librettójának szerzői nem törekedtek Victor Hugó regenye teljes meseanyagának feldolgozására a balett felépítésekor. abból kizárólag Esmeralda történetét hasznalták fel, s ennek megfelelően a balettben csak a regény fő alakjai szerepelnek. Mivel "A párizsi Notre Dame- balettváltozata mindeddig ismeretlen a magyar közönség meghatározó többségének számára, úgy véljük, a szegedi bemutató alkalmaval célszerű Esmeralda történetét röviden összefoglalni. PROLÓGUSSAL kezdődik a balett cselekménye. Gudule, Esmeralda .anyja, este egyedül megy az úton, k<yjón gyermekével. Fáradtan az útra rogy és elalszik. Az arra járó cigányok halottnak vélik Gudule asszonyt és a gyermeket magukkal viszik. Az anya felébredve, beleőrül gyermeke elvesztésébe. AZ ELSŐ FELVONÁS 15 évvel későbben játszódik. Párizsban a Notre Dame székesegyház előtt, vízkereszt napján megtartják a bolondok ünnepét, ahol megválasztják a *bolondok pápáját*. A választás Quasimodora, a székesegyház nyomorék harangozójára esik. Megkapja a bolondok pápájanak járó -felségjelvényeket«, és hordón ülve fogadja a nép üdvözletét. Az ünneplést egy pap zavarja meg, aki el akarja venni tőle a pásztorbotot Quasimodo ráveti magát, de gondviselőjét, Claude Frollot ismeri fel benne, s végülis saját testével védi meg a tömegtől. A térre hirtelen cigányok érkeznek és táncolnak. Közöttük feltűnik egy leány — Esmeralda — csörgődobbal. Clctude Frollo, a pap is szenvedélyesen nézi. de annak tekintetétől a lány megijed, megszakítja táncát és alamizsnát gyújt. Itt találkozik vele az őrült Gudule aszszony, aki megátkozza, mert lányát a cigányok vitték el. Közben beesteledik és Esmeralda hazaindul. A pap elbújva figyeli öt és parancsára Quasimodo megragadja. A lármára felfigyel az éjszakai őrség és kiszabadítja Esmeraldát, aki nem veszi észre, hogy a púpos Quasimodo közben meg akarja csókolni a kezét. Esmeralda elbűvölten néz a kapitány után, majd futva elmenekül. A MÁSODIK FELVONÁS egy gazdag párizsi udvarában játszódik. Fleur de Lys, a ház fiatal úrnője közeli eljegyzéséről beszél. Jegyese: Phoebus kapitány, Esmeralda megmentője; Phoebus érkezésére a barátnők elfutnak. Közben cigányok jönnek a kaptu elé, és a kapitány parancsot ad bebocsátásukra. így találkozik ismét Esmeraldával, aki táncával kifejezésre juttatja iránta érzett szerelmét. Phoebus ettől megrészegedve megfeledkezik menyasszonyáról és Esmeraldával táncol, nem törődve a konvenciókkal. A ház úrnője kidobatja Esmeraldát, akit ezúttal a nép véd meg. Egy kocsmában találkozik ismét Phoebus a cigányokkal. Ott eln\eséli a menyasszonya házánál történteket, majd jelt ad Esmeraldának és együtt távoznak. Ugyanitt jelen van Quasimodo is, és észrevétlenül utánuk surran Claude Frollo, a pap. A padlásszobában boldogsában van együtt Esmeralda és Phoebus, amikor megjelenik Frollo, kehben tőrrel, és ájulásig megsebezi a kapitányt. A kapitányt elviszik, de Esmeraldát is, gyilkosság gyanúja miatt. A szobában csak Quasimodo marad, aki felismeri Frollo érét és megérti, hogy a pap a gyilkos. A HARMADIK FELVONÁSBAN Esmeralda « La Turnéi várbörtönében várja a halálos ítélet végrehajtását, de Claude Frollo lép elé, szerelmet vall neki és viszontszerelméért felajánlja a szabadulást. Esmeralda ezt viszszautasitja s öntudatlanul terül el a földön. A következő kép a székesegyház tere, ahol hajnalban kivégzik Esmeraldát. A nincstelenek gyülekeznek itt fel fegyverkezve, hogy megmentsék a lányt. Amikor elővezetik, mégegyszer feltűnik Frollo a székesegyház előtt és szabadulást ígér Esmeraldának szerelméért, de a lány nemet mond. Ekkor tekinti meg a tömegben a kapitányt, lábaihoz borul, de észreveszi, hogy Phoebus menyasszonyával elfordul tőle és eltávozik. A hóhér már közeledik, de Quasimodo, a púpos toronyőr leveri a lábáról, magával ragadja Esmeraldát és a templomba viszi. Nyomába a tömeg zúdul, hogy segítsen és öldöklő harc kezdődik a katonákkal. Amikor a tér kiürül, megjelenik Claude Frollo, karján Esmeraldával, és átadja a hóhérnak. Ekkor lép ismét a lányhoz Gudule asszony, hogy megátkozza, de nyakában felismeri a tőle származó talizmánt és ujjongva öleli át megtalált leányát. Mikor észreveszi a hóhért, futva menekülni akar Esmeraldával, de a katonák elállják fiz útját. Az anya bánatában és fájdalmában hol-, tan omlik össze, Esmeraldát pedig a bitóra hurcolják. A balett azzal a képpel zárul, amint Quasimodo a toronyban siratja a halott Esmeraldát és megjelenik előtte Frollo. Elkeseredett küzdelem kezdődik, majd a púpos toronyőr letaszítja a magasságból a gyilkos papot. Híven az író mondanivalójához A z Esmeralda cimű balettet Punyi zeneszerző Victor Hugó »A párizsi Notre Dame* című regínyéből írta. Orosz színpadon először 1848-ban mutatták be. A balett muzsikáját később Drigo egészítette ki, majd a Sztanyiszlavszkij Színház az Esmeralda balett librettóját ismét alaposan átdolgozta. (Az új librettó szerzői íVihomirov és Burmeiszter). Zenéjébe ekkor szintén kerültek új részek Glier és Vaszilenkó zeneszerzők által. A színház feladata az Esmeralda előadásának megrendezésében az volt, hogy minél inkább megelevenítse és kibontsa Victor Hugó regényének megfelelően a témát, bemutassa a hősöket. Ez a kitűnő mű teli van tragikus ellentétekkel és a XIV. században teljes drámaisággal összeütköző hősökkel, melyeket oly kitűnően rajzolt meg ismert könyvében az író. Hugó itt is a -megaiázottak* kedvenc témáját dolgozta fel. Az egyszerű, elhagyatott, nyomorult megalázottakkal szembeállítja a hatalom és az egyház embereit Az egyik oldalon a katolikus egyház, tele babonával, kegyetlenséggel, a -legszentebb* inkvizíció borzalmas és véres tevékenységének előestéjén, amely maga alá vonja még a világi hatalmat is, s amely ellenőrzés nélkül, önkényesen rendelkezik alattvalói életével —, a másik oldalon a nép, amely elnyomott, jogtalan, nyomorult, de rettenetes, telve hősiességgel. Claude Frollo, a Notre Dame szentegyház főesperese, az emberi lelkek -pásztora és nevelője*, akiről kiderül, hogy papi ruhába öltözött hazug, gyilkos, később inkvizítor. A királyi tüzérkapitány, Phoebus egy szépfiú, ügyeskedő francia, Esmeralda elveszejtője, végső soron feketelelkú, jöttment csavargó, asszonycsábító, csélcsap léhűtő. Velük szemben áll Quasimodo, a Notre Dame-i szentegyház harangozója, Frollo kutyahűségű szolgája, akinek parancsai szerint cselekszik és elrabolja Esmeraldát. Egy borzalmas, torz -félember*, ahogy a szerző nevezi, de jólelkű. Szíve teli van szerelemmel a kitaszított Esmeralda iránt, akiért ő, mint hasonló kitaszított és szerencsétlen, hajlandó az életét is odaadni. Ezt a hihetetlenül torz, rongyokba öltözött embert Hugó az ember magasságába .emeli. A nép által szeretett Esmeralda ragyogó és tiszta. Naiv szemmel nézi a világot és hiszékenyen esik a ravaszul fölállított csapdába. Gyermeki lelke nem tudja elviselni az első szerelméből való kiábrándulást és az élveszett anyjával való találkozás megrázkódtatásait, nincs ereje tovább harcolni, s végül belepusztul a küzdelembe. If étségtelen, hogy három felvonásos előadásban nehéz visszaadni a kitűnő regény teljes tartalmát. Azt gondolom, ez teljesen lehetetlen, de az alapvető mesét; a főhősöket bemutatni lehetséges. Ezért kapcsoltuk be a zenei témába Esmeralda anyjának Gudiile-nak az alakját, Vaszilenkó által komponálva, prológust és epilógust, amelyben Gudule elveszíti lányát, illetve Quasimodo ledobja Frollo-t a templom tornyából. A balett-együttes elsősorban azt akarta elérni, hogy húen adja vtssza azoknak a borzalms időknek az atmoszféráját, amely a regény hőseit tragikus kibontakozású sorsukhoz vezette. Vlagyimir Burmeiszter SztáKn-díjas, a Sztanyiszlavszkij és Dancsenko Színház balettmestere Heti játéknaptár Augusztus 1-én, szombaton, 2-án, vasárnap és 3-án, hétfőn: Esmeralda — a Sztanyiszlavszkíjról és Dancsenkóról elnevezett moszkvai opera és balettszinház előadása. Augusztus 4-én és 5-én nincs előadás. Augusztus 8, szombat: Budai Nagy Antal; augusztus 9-én, vasárnap: Magyar AUami Népi Együttes. Az előadások mindennap este 8 órakor kezdődnek. Hol parkolhatnak az autók, motorkerékpárok ? Az autóbuszok a Honvédé téren és a Zászló utcában) parkírozhatnak. A személy-s gépkocsik a Lenin körúton,\ az Aradi vértanúk terétől' a Korányi Sándor rakpartig, £ a Petőfi Sándor sugárút és aj Honvéd tér közötti részen., Ezenkívül a Toldi utcában ésí a Korányi Sándor rakpar-<, ton, a Roosevelt tértől a) Somogyi utca sarkáig. A So-í mogyi utcán, a Révai utca< és a Korányi Sándor rakpart < között, valamint végig a), Victor Hugó utcáig. Motor-) kerékpár és kerékpár táró-) lóheiy: Sztálin sétány (MóraV parktól a Vörösmarty utcaj sarkáig), a Somogyi utca és< a Korányi Sándor rakpart < sarkán lévő üres telek és a> Lenin körút (Aradi vértanúk^ terétől a Honvéd térig). A kiállítások, látnivalók Móra Ferenc Múzeum rí tárlata; Német—osztrák (Roosevelt tér): a Fehértó festészet a XIX. században; élő világa; régészeti kiállí- Rembrandt grafikai kiállítás; Szeged és a magyar tás. irodalom 1848-tól napjain- Pedagógiai Főiskola (Aprikig; Tápéi gyékény szövés; lis 4 útja 6.): Fotókiállítás. Népművészeti háziipari ki- Pedagógiai Főiskola Gyaállftái. korló Iskolája (Április 4 útA múzeum kupolacsarno- ja 8.): Országos úttörő-fotokában a Magyar Tanácsköz- kiállítás, társaság emlékkiállítása. Radnóti Miklós GrmnáziA múzeum képtárában um (Lenin körút 6 ): Szeged (Horváth Mihály utca 5.): A épít — dokumentációs kiálszegedi képzőművészek nyá- lítás; politechnikai képzés az iskolában; egészségügyi <j kiállítás. Juhász Gyula Művelődési ) Otthon (Vörösmarty utca 5.): JTextiljáték kiállítás. Postás Szakszervezet (Kos)suth Lajos sugárút 4.): -Ki {mit gyújt*. DÁV kultúrterme (KlauJzál tér): Nemzetközi bélyeg> kiállítás. KPVDSZ Csongrád meggyei központi művelődési > otthona, (Tolbuhin sugárút <14.) megyei amatőr fotoki) állítás. Zeneművészeti Szakiskola [(Lenin körút 77): Szeged zesnei életének jelene és múltúja. MTESZ-klub (Széchenyi tér É3.): Porcelán, kerámia, üveg) díszműáru kiállítás és vá5 sár. Képcsarnok (Klauzál tér Jö.): Iparművészeti bemutató. A kiállítások a két utolsót J kivéve mindennap délelőtt >10 órától este 6 óráig tar\tanak nyitva. A díszmű-ki? állítás hétköznap reggel 9Itől este 8 óráig, vasárnap Vasárnap gazdag program várja a vendégeket Ma Budapestről kétkiüör*- Vasárnap ax IBUSZ ktírepülőgép és egy különvo- lön kirándulóhajót indít nat érkezik. A különjárat Mártélyra. utasai két napig tartózkod- A -Délibáb—sétahajó kétnak Szegeden. Autóbusz óránként indul. A vendégek hozza a győri, a szolnoki, a és szegediek kívánságára az sztálinvárosi, a zalaegerszegi Idegenforgalmi Hivatal és érdeklődőket. Sopronból az IBUSZ kis és nagy szintén különvonattal jön- autóbusz körsétákat rendez, nek a szabadtéri játékokra. Három külörirepülőgép indul. A -magyar tengerre* viszi a szegedieket és a városban tartózkodó vendégeket. A gép reggel indul Sióitokra és este a szabadtéri játékokra már visszahozza utasait. JHXL JiizfLwbsi" a iznbadtérin A Szegedi Szabadtéri Jálékok ezután következő hatodik bemutatójára, a rendkívül nagyszabásúnak ígérkező Budai Nagy Anta l-ra, Kós Károly drámájának előadására is már, mondhatni, teljes ütemben folynak az előkészületek. Ennek egyik érdekes részletére kerül sor ma, szombatról vasárnapra virradó éjjel a Beloiannisz téren, a szovjet balettegyüttes műsora után néhány órával. Ekkor tartják meg a pirotechnikai próbát, vagyis a tűzpróbát. A dráma megfelelő jeleneteihez a rendező ugyanis előírta, hogy nagyszabású tűzvészt produkáljanak. Egyrészt Erdély lángbaborulását szimbolizálják vele, másrészt annak a malomnak az égését mutatják be, amelyben a parasztfelkelés egyik csoportjának vezetői pusztultak el. A tervek szerint ezt a Dóm egy magaslati helyén akarják megvalósítani, a közelebbi megoldás csak este dől eh A próbához 18 kilónyi szükséges, úgynevezett füstport és nagy mennyiségű egyéb vegyi anyagot használnak fel — amint mindezekről Czapkó Endre, a szabadtéri játékok művészeti vezetője tájékoztatta lapunkat. Az esti tűzpróbánál természetesen megjelenik a tűzoltóság is, sőt még a légoltalmi parancsokságot és értesítették. Nem lesznek sötét kirakatok Több szegedi és vidéki vendég helytelenítette, hogy este 9 óra után már a leg'több szegedi kirakatban eloltják a villanyt. Pedig még ilyenkor, sőt még éjfélkor is nagy a forgalom a Belvárosban és sokan gyönyörködnének a kirakatokban. A városi tanács kereskedelmi osztályához is érkeztek ilyen panaszok. Az osztály ezért intézkedett, hogy este 11 óráig világítsák ki a kereskedelmi vállalatok belvárosi üzleteik kirakatait. ESMERALDA 1. ... Balett 3 felvonásban, 8 képben. Zenéjét szerzette: C. Punyi, a Szovjetunió népművésze, P. M. Glier, az OSZSZK népművésze és SZ. N. Vaszilenkó. A librettót Victor Hugó -A párizsi Notre Dame* c. regénye nyomán D. Tyihomirov. az OSZSZK népművésze és V. P. Burmeiszter Sztálin-díjas, az OSZSZK és az Észt SZSZK érdemes művésze készítette. Esmeralda Gudule Claude Frollo (Liebma-nn Béla felv.) Szegeden szereplő szovjet balett-társulat bájos tónco-)) pedig délelőtt 10-től este 7 sai közül: Valja Jermilova. «óráig tekinthető meg. Szereplők: E. E. Vlaszova az OSZSZK érdemes művésze E. V. Kuznyecova A. A. Klein az OSZSZK érdemes mifvést? I. V. Kurllov A. V. Csicsinadze SZ. A. Vinogradov;1 J. D. Trcpihalin • M. M. Gazijev V. V. Csigirev A. G. Krupenyina Q. A. Berg T. N. Arhipova I. N. Daskova V. I. Kirpicsnikova M. E. Regyina az OSZSZK érdemes művéM. L Szalop G. I. Trufanov A. I. Lazarev V. M. Bocskov V. I. Dobrjakov I. A. Jelenyin A tancokat a balettkar adja elő. Rendező: V. P. Burmeiszter, Sztálin-díjas, az OSZSZK. és az Észt SZSZK érdemes művésze. Vezényel: V. A. Edelman. Díszlettervező: A. F. Lusin, a Türkmén SZSZK érdemes művésze. Koncertmesterek: J. K. Csapkovszkij és V. Sz. Fidler. Az előadást vezeti: A. G. Sztoljarova. Közreműködik a Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar. Quasimodo Phoebus Fleur de Lys Guillaume Clopin Gringoire Cigánylány Fleur de Lys anyja Fleur de Lys barátnői Tisztek A hóhér A bolondok