Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

9 1959. augusztus 9., vasárnap A MOZDONY SZERELMESE Messzire hangzik a mozdony pöfögése. Húzza, vonszolja maga után a kocsisort Budapest felől Szegedre. Szállítja a sok vendéget a szabadtéri játékokra, a többi között egy vasutast is: Bite János fűtőt Most utas ő is, mint sok száz más dolgozó a vonaton. Hivatalos útról tér vissza, s nem is akármilyen meghívóval járt a fővárosban. Az Elnöki Tanács kérette az Országházba a vasutas-ünnep előtti napra. Kitüntették. Ma már a Szocialista Munkáért Érdemérem boldog tulajdonosa. Ott lapul zsebében a címeres, vörös selyem béléses doboz, benne a kitüntetéssel. Ki tudja, hány ember bóbiskol. vagy dúdol a vonaton a kerekek csattogására. Bite János azonban nem szundikál, ö munkája e magas elismerésére gondol, s visszafelé forgatja az idő kerekét: emlékezik. A vonat megállt, a kalauzok Ceglédet kiáltanak. A kocsi amelyikben ül. talán éppen ott áll, ahol 1944 őszén az ő mozdonya, amikor a felszabadító csapatok utáft vontatta az első szerelvényt a ceglédi állomásra. Kinéz az ablakon a pályaudvarra, ahol rond, tisztaság uralkodik. — Ni, csak. ott álltak akkor a vagonok kiforgatva. Talán valami akna szórta szét őket. Sok postacsomag hevert szanaszét. Egyikből vadonatúj csendőrkalap kandikált ki, odébb egy rendőrcsákó hevert, mint a múlt jelképe, néztek vele szembe, ö mind a kettőt a mozdonykerekek elé tette a sínvasra, s aztán föl a vasparipára, gézt neki. az anyját.;. Szóval kivasalta őket. Talán még a mozdony is sejtette, mire gondolt, akkorát fújt, hogy szétszórta a tökfödők maradványait. Nem, ezeket sohasem vissza. S akkor hirtelen derekába nyilait a fájdalom. Ott hordja az alsóvárosi lovas-rendőrőrsön kapott ütlegek nyomát. Ha akkor ott lettek volna a ceglédi állomáson a Horthyrendszer lovas pribékjei, talán őket is odaállítja a kerekek elé: pusztuljatok bitangok. De azok már Dunántúlon jártak, tákolták a nyilas hatalmat. Szeged már szabad volt, s mindjárt szolgálatba áilt a szovjet csapatok megérkezése után, nekik szállította a muníciót északra, a front.», Budapest felé. Hányszor vissza kellett jönni, s aztán újra előre. Élete leghosszabb idejét töltötte ekkor a mozdonyon: 208 órát egyhuzamban. Csak ott ettek, ahol kaptak, s ott aludtak, ahol egy pillanatra megálló volt Aludtak, ha tudtak, mert a német repülőgépek rendszerint a mozdonyokra vadásztak. Egyet ki is lőttek alóluk Cegléd előtt, de másikra szálltak. Csak két hét múlva jutottak vissza ismét Szegedre. Idehaza már elsiratta a család: biztos nem é! — Élek én most is és még sokáig. Hiszen még csak az ötvenediket taposom. Igaz, felét a vasútnál éltem le, többnyire mozdonyon. Igaz, a derék mintha kenetlen volna, recseg, ropog, nyikorog. Kifacsarta a szén, a tűz, a sok izzadtság, a hideg. Ezért vagyok most állomási tartalékszolgálatban. Hol vannak már a felszabadulás utáni külföldi utak. a régi fiatal évek. Az én mozdonyom útjának hossza a Rendező-pályaudvar. — No lám, már haza is értünk, itt a Rendező. Szép munka ez is, vonatokat öszszeállítani, teher- és gyorsteher-szerelvényeket indítani pontosan, időben. Ha fúj a szél, vagy sötét van, a szállítmánynak menni kell. Hát csináljuk. Csinálom. 24 éve balesel nélkül. Még egy váltófelvágás sem történt hibámból. A vasutasmunka: figyelem és felelősség. Nyitott szemmel kell járni, s éberen. Meg is becsülik. Lám. még a kormány is gondol ránk: kitüntetést kaptam. Szép munka ez, szeretni való. Míg elgörgette előttem élete kerekét a 25 éves távon, s hallgattam vallomását a munkáról, a vasútról Emilé Zola gyönyörű leírása jutott eszembe. Egy mozdonyvezetőről ír. aki éjjel álmában is a mozdonnyal foglalkozik. Félti, becézi, mint kedvesét. „Száguld vele túl a síkságon, neki a kaptatónak, hogy megtorpanva lágyan, szelíden álljon meg végül mozdulatlanul és fényesen, mint a láng". Bite János is a vasutasoknak azon fajtája, akiknek minden percét, talán 'álmát is a munka, a mozdony foglalja lel. Gondolatban most ismét megszorítom kérges kezét, s kívánom, fűtse a mozdonyt s viselje a most kapott kitüntetést erőben, egészségben még sok boldog éven át. N. P. ÉJJEL-NAPPAL A TISZÁN rohamcsónakkal Eredményesen dolgozik, a révőrség A révörség rohamcsónakjai, orrukon a kék rombuszszal díszített fehér zászlóval éjjel-nappal járják a Tiszát, a Boszorkányszigettől, helyesebben a magyar—jugoszláv határtól Szentesig, és jó darabon a Marost. Állandó cirkálásuk szükséges is, hiszen a nyár öröme könynyen ürömmé válhat a fürdőzőnek, csónakázónak, ha nem tartja be a víziélet írott törvényeit. Sok tízezer fürdőző életére vigyáz a révőrség, s különös figyelemmel kíséri a csónakázókat, kajakosokat és motorcsónakosokat, hiszen közel 500 vízijármú siklik már a Tiszán Szegednél. Az Idén, mintegy száz motorcsónakkal növekedett a víziforgalom a Tisza szegedi szakaszán, s most már 300 motorcsónak hasítja a vizet. Nyolc mentés Eddig Szegednél nem történt idén egyetlen esetben sem tragikus kimenetelű fürdőzés, mint ahogy történt például Csongrádon, Szentesen, Szolnokon és a tokaji Készülődés az új iskolai évre Bőven lesz iskolaszer a szegedi üzletekben M. R. Sommer JL w&VMk iá a• atuuvMánq Bújdokol a játszi napfény, sírnak az egek, fátyolosan fenn lebegnek sürü fellegek. Gyöngyparányok csorgó [cseppje arcodon pereg, könnyeiddel elvegyülve fény után rsmeg. Ám tudom, pár pillanat és lelked már vidám, felderengő szép szivárványt bont a napsugár. Nézd. virágok* kelyhe tárul, tisztul táj, világ, új nap kél, lemosta zápor szíved bánatát! Fordította: Ilyenkor nyárutolján, az iskolai szünet végefelé egyre többet gondol a diák és a szülő az új iskolai évre. Üj gond, új probléma a kereskedelemnek is. A Papírés Irodaszerértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat az elmúlt évek tapasztalatai alapján az idén még nagyobb gonddal készült az oktatási évre. A kis- és nagydiákok füzet- és irodaszerszükséglete már a kiskereskedelmi vállalatnál, helyesebben a papírüzletekben van. Az 1959 —60-as oktatási évben a Papírértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat 420 ezer darab füzetet hoz forgalomba Szegeden. Ez lényegesen több mint az elmúlt években volt, de az igény egyre emelkedik. Ugyancsak az elmúlt évek tapasztalatai alapján lényegesen több pasztellfestéket rendelt a nagykereskedelmi vállalat Szeged részére. A jóminőségú hazai gyártmányon kívül sok külföldi, főleg csehszlovák pasztell között válogathatnak a diákok. Grafit ceruza is lesz bőven. A kiskereskedelmi vállalat 50 ezer darab irónt vett át a napokban a nagykereskedelemtől. Az iskolatáska-ellátás is zavartalan lesz. Néhány évvel ezelőtt a választék kevés volt. Vagy olcsó, vagy drága táskát lehetett vásárolni. Most 21—126 forintos táskák között választhatnak. A forgalomba hozott táskamennyiség 10—12 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben volt. Tavaly még hiánycikk volt a ceruzahegyező. Különösen a kisdiákok körében. Az idén erről is idejáben gondoskodtöbb ezer olcsó kínai, műanyagból készfiit ceruzahegyezőt hoznak forgalomba. Még mindig nagy gondot okoz a tanulóknak a rajztábla. Tudniillik ebből már évek óta nem tudták kielégíteni az igényeket. A Papírés Irodaszerértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat igyekezett ezt a hiánycikket is pótolni, s az igényeknek megfelélőeri "ni szferezték"" be rajztáblát. Lehet, hogy az év elején még zavar lesz, tudniillik az import rajztábla érkezését szeptember végére várják. Ha ez megjön, kifogástalan lesz az ellátás. Nagy sikert aratott tavaly az olcsó, 11 forintos műanyagkörzö. Aránylag keveset, körülbelül ezer darabot hozhattak forgalomba. Most ez is lesz bőven. A szegedi diákok részére a nagykereskedelmi vállalat négyezer darabot rendelt. S még egy jó hír a technikumi diákoknak. Az elmúlt években nem lehetett kapni léptékvonalzót. Az idén ez is lesz. A politechnikai oktatás egyre nagyobb körben terjed el Szegeden. Ennek megfelelően készül a kereskedelem is. A politechnikai oktatáshoz szükséges kézimunkapapírt szerzett be, Ismét lehet majd kapni különböző színekben ívenként tafetpapírt. Az elmúlt hét végén már megnőtt a forgalom a szegedi papírüzletekben. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat elkészítette osztályonkint a füzetcsomagokat, így gyorsan, minden sorbanállás nélkül megkapják a tanulók füzeteiket. GÖNCZI KLÁRA te*, Rejtett levél az asztallapban Szakadozott szélű, régi füzetlapot juttattak el szerkesztőségünkbe. Nehézkes, szálkás betűkkel rótt ceruzasorokat olvashatunk rajta. Régi idők tanújaként, érdekes módon került most elő. Egy felsővárosi asztaloskisiparoshoz, Manderchem Sándorhoz nemrégiben alakíttatásra vittek el egy ebédlőasztalt. Amikor hozzálátott a munkához és szétszedte a régi bútordarabot, az asztal lapjából hullott elő az írási Nem évszázados okmány, tulajdonképpen csak 39 esztendős, mégis dokumentuma egy letűnt, szomorú kornak. A szakadozott írkalapon ugyanis e sorok állanak: „Készítette Bába Sándor, 1920. november 1-én, a világháború után, négy és fél évi katonaszolgálat után, be tegen, összetörve, sebesülve kellett dolgozni 50 korona heti konlópénzért — és egy kiló zsír 190 korona volt Elvtársak, szervezkedjetek, le a tőkés osztállyal, mely minden életet kiszív belöletek! Éljenek a szervezett mun kások, le a gaz bitangokkal!« E felhívás csupán egyszerű munkás sorai a sok millió közül, s nem jutott el azokhoz, akiknek akkor szólt, de emlékeztető figyelmeztetés ma is, mindannyiunknak. <—ős) őrs területén. Nyolc esetben mentett azonban vízből a szegedi révőrség, a Boszorkányszigetnél pedig a fürdésre tiltott területen Batki István halász mentett ki több gyereket a vízből. S ha már erről szólunk, akkor azt is érdemes megemlíteni, hogy mi akadályozza a révőrség még jobb munkáját. Még minden évben megírtuk, hogy a volt vasúti hídnál a Tiszába lolxó szennyvíz a Boszorkányszigetnél több száz méteren szennyezi a Tiszát. A III. kerületi tanács azonban mind a mai napig nem állított fel a parton tiltó, figyelmeztető táblát. így a révőrség jóformán tehetetlen a tilosban fürdőzőkkel szemben, akik megvárják, míg a rocsó elmegy, s aztán tovább fürödnek az erősen szennyezett vízben. Szabad slrand kellene a Bertalanhoz — A Tisza nem büntetésből folyik el Szeged alatt — mondják az újszegedi lakosok, akik, ha lenne kijelölt szabad fürdoterület, a Bertalan-szobortól a Marostorokig, fürödnének. Ott egyébként kitűnőek a partviszonyok, ™ fürdésre ugyanolyan alkalmas ez a terület, mint az újszegedi partfürdő. Csak ki kellene jelölni a területet, a vízben megfelelő szélességben bólyákkal jelölni a szabadfürdőt, s két-három csónakos ember felügyeletével, úgynevezett szabadstrand is létesülhetne kilométernyi hosszúságban, a Bertalan-emlékműtől felfelé. Ennek hiányában azonban tovább „kísérleteznek" a szabadfürdőzők, sokszor több százan is perlekedve a révőrséggel, ráfogva, hogy elveszi tőjük a Tiszát, amiért a fürdőzésre kijelöletlen területen nem szabad fürödni. A Sárgán A Sárga üdülőtelep előtt a II. kerületi és a tápéi tanács, valamint az üdülőtársaság tartozik bólyákkal kijelölni a fürdőterületet. Ehelyett a bólyák a parton száradnak, a napokban ugyanis felszakadoztak, s ennek következtében — mint ahogy meg is írtuk — P. L. 14 éves leány a bólyakötélbe keveredett és majdnem a vízbe fulladt. Jó lenne ennek megfelelően és kulturáltan — mint ahogy azt az újszegedi partfürdőn teszik — kijelölni kUlön a gyermekek és külön az úszni tudóknak a fürdőzésre alkalmas területet. Mindezek „objektív" nehézségek, a révőrség hatáskörén kívül eső negatív tényezők,' amelyek, ha nem lennének, még biztosabb lenne a vízirendőrség munkája a Tiszán. Egyéb nem tetsző jelenséggel elbírnak, mint például a szabálysértők sokféle variánsaival, a Tiszát átúszókkal, fegyelmezetlen vízri jármüvesekkel Ss így tovább. Körei 70 esetben tettek szabálysértési feljelentést felelőtlen emberek ellen, akik maguk vagy gyermekeik felügyelet nélkül hagyásával követtek el szabálytalanságot a vízen. Ilyen volt, mint kirívó példa Vígh József, Budapest, Hullám utca 85 szám alatti lakos esete, aki a Hídépítő Vállalat vizsgázatlan motorcsónakjával nyolc főt, köztük három gyermeket vitt motorozni. ö maga erősen ittas volt és nem rendelkezett kishajóvezető igazolvánnyal sem. Az Ercsi-gőzös körül keringett, a hajóverte hullámokban furikázott, keresztezve a hajó útját is, nem gondolva arra, hogy az erős szívóhatás a hajókerekek közé ránthatta volna a motorcsónakot és utasait. Hogy ilyen és ehhez hasonló esetek ne fordulhassanak elő, járják a Tiszát éjjel-nappal a révőrség rocsó! Már puszta megjelenésük is jó hatással van a Tiszán a nyár örömeit élvezőkre, tudva, hogy a révőrség vigyáz életükre és testi épségükre. Í—1 —c) Ujabb fizetésemelések Romániában A Román Munkáspárt Központi Bizottsága leg- » utóbbi plénümán határozatot hozott a kézműipari szövetkezet dolgozói és alkalmazottai munkabérének emeléséről és a rendkívüli juttatások rendezésérő! A munkabéremelés 5 százaléktól 17,2 százalékig terjed. Ezenkívül emelik a veszélyes munkahelyen dolgozó szövetkezeti tagok és alkalmazottak havi illetményét is. öBütsanD B 175 TÍPUSÚ OIN csónakfarmotort Forgalomba hozza: Csongrád megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. Szeged. ÁRA i 5995,FORINT — Keresd a címkét. At Uttörőház bélyeggyűjtő szakköre jól sikerült ,.Ki mit gyüjt''-kiállítást rendezett a Tolbuhin sugárút 41. szám alatt. A kiállítást több százan tekintették meg eddig. A szakkör vezetői most érdekes versenyt Indítottak. A címkesorozatból a kiállítás helyiségében elrejtettek hét darabot. A szegedi bélyeg, cím'ke és mindenfélét gyűjtök kereshetik meg a címkesorozatot. A nyomozás ünnepélyes megkezdese augusztus 8-án, délelőtt 10 órakor lesz, a nyomozáshoz szükséges tudnivalókat ls itt közlik A versenyben résztvevők mindennap 10-től 12-lg kereshetik a címkéket. A nyomozás bejefezésére lá-án délelőtt 10 órakor kerül sor. ekkor híre detnek eredményt is. Az ügyes megtalálók között fényképalbumot, bélyegsorozatot, gyufacímkét, egyéb tárgyakat sorsolnak ki. Szöveg nélkül