Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

3 1959. augusztus 9, vasárnap Eddig 95 ezer tonna terményt csépeltek el a megyében :-: Megkezdődött a mélyszántás :-: Másfélezer vagon gabona gyűlt már be Az idö megjavult, az egész fel. Sajnos, ez a munka megye területén folyik a zökkenőkkel megy, mert az cséplés. Eddig mintegy 95 SZ—60-as traktorok alkat­ezer tonna terményt csépel- részhiánnyal küzdenek, s tek el a gépállomás cséplői. emiatt Kiskundorozsmán két Vannak kiváló traktoristák, gép, Makón pedig egy nem akik jóval túlteljesítették tud dolgozni. cséplési tervüket. Ilyen pél- Szerda estig a Termény­dául Kakuszi András, aki a forgalmi Vállalat megyei szegedi rókusi szérűskertben raktáraiba mintegy másfél­dolpozik, 4000 mázsát csé- ezer vagon gabonát szállílot­pelt el. tak a termelők. Ennek a A tarlóhántás 16 ezer hol- mennyiségnek jelentós ré­don van elvégezve. Legjobb eredményt a Királyhegyesi Gépállomás ért el, amely 1700 hold tarlót hántott fel. Ebből 1100 hold a régi ter­melőszövetkezetek területe, 600 hold pedig az ősszel in­dulóké. Megkezdődött már a mély­szántás is megyénk mező­gazdaságában. Eddig mint­egy 1500 holdat szántottak szét az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek adták. Ugyanakkor vannak olyan termelők is, akik arra gon­dolnak, hogy gabonájukat a piacon drágábban adhatják el, — semmit nem adtak még el a Terményforgalmi Vállalatnak. Ilyen például Masa Imre mórahalmi egyé­ni paraszt, aki 32,59 mázsa rozsot csépelt, emellett ár­pát és búzát is, adógaboná­ja mindössze 5 mázsa. A nedves időjárás az el­múlt napokban kissé befo­lyásolta a felvásárlást. Sok helyen vissza kellett külde­ni a termelőket, mert nem elég száraz gabonát vittek a raktárakba. A Termény forgalmi Vállalat kéri a dol gozó parasztokat, hogy elő­ször mintát vigyenek, s a raktárosok, akik a szükséges mérőeszközökkel rendelkez nek, megvizsgálják, hogy a gabona átvehető-e, vagy sem. Ha nedves a gabona, tárolják inkább otthon ugyanis kisebb mennyiség­ben padláson, vagy más egyéb helyeken könnyebben megszárad, mint a nagy rak­tárakban. Ii Eleinte törte a kezünket a reszelő,.," Középiskolások nyári gyakorlaton Az Orvosi Műszer és Fölszerelésjavitó KTSZ Iskola utcai részlegét sokan keresik fel apró köszörűién, nikkelezeti javítá­sokkal, s a javíttatok mindig elégedettek a részleg munkájával. Ide »kopogtattam« be most én is, ezúttal nem javítást munkát akarván végeztetni, hanem hogy elbeszél­gessek a nyári gyakorlatukat itt végző középiskolásokkal, a Rózsa Ferenc Gimná­zium 111. d. és III. e. ipari osztályainak két tanulójával. — Először is tálán a nevüket, ha meg­mondanák. — Juhász Anna. — Es Farkas Mihály hangzik a vá­lasz. — Na, és most mondják el, mióta Ismer­kednek már ezzel a szakmával, hogy megy a munka? Juhász Anna fog hozzá, talán mert ő a bátrabb, talán mert Farkas Mihály ud­variasságból nem akar elsőnek szólni. — Ott kezdem, hogy mi már második éve tanuljuk a műszerész szakmát, mint ipari osztályos tanulók. Tanév közben he­tenként egy napot töltöttünk Itt, ponto­sabban 6 órahosszat, tanév végeztével pe­dig egyhónapos kötelező nyári gyakorla­ton kell részt vennünk. Ezt a gyakorlatot töltjük most, immár másodízben, s a munka már sokkal könnyebb, mint elein­te volt — Eleinte sokáig törte a tenyerünket a szerszámok nyele, úgyhogy nem győztük eleget fújogatni — veszi át most már a szót Farkas Mihály. Dehát megéri a fá­radtságot, még a kezdeti hólyagokat is az, hogy a gimnázium elvégzése után rövi­desen fölszabadulhatunk, kezünkben lesz ez a nem is olyan rossz műszerész-szak­ma. En nem akarok tovább tanulni. Jó mesteremberekre épp olyan szükség van, mint orvosokra, vagy tanárokra. S mire behívnak katonának, már fölszabadulok. Ez a fontos. — No, azért a tanulás is fontos, nem? — Hát persze, hogy fontos — feleli An­na —, én, bár csak jórendű vagyok, a tanulást azért sohasem szoktam elhanya­golni. — Es itt hogy dolgoznak a gyerekek? •— fordulok a kérdéssel Alexy bácsihoz, Alexy Artúrhoz, aki 46 éve -gyűri- már a műszerész-szakmát. — En meg vagyok velük , elégedve. Ügyesek, jó kezük van és igyekvőek is. Néha történnek apróbb bajok. Ma is el­vesztették egy műszer-akasztó anyacsavar­ját. Ilyenkor azt mondom nekik: gyere­kek, addig nem mentek haza, amíg min­den rendbe nincs. Ezt mondtam most is és — előkerült az anyacsavar. Szóval adód­nak ilyen kis döccenők, de ezektói függet­lenül legjobb barátok vagyunk és mon­dom, ilyen ügyeskezű »inasokkal? öröm dolgozni az embernek. — A fizetés mennyi? — Még nem tudjuk — válaszolnak de nem a fizetés a fontos, hanem, hogy a szakmát minél jobban megtanuljuk. Ha ez sikerül, a többi már magától jön. Hát csak sikerüljön. Tízéves A MAGYAR NÉP alkotmánya _ .J 37.! A bíróságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkez­nek. A törvény e szabály alól kivételt en­gedhet. 41. §. (1) A Magyar Népköztársaság bíróságai bünte­tik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, in­tézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgosókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartá­sára. Népköztérsaságunk alkot­mánya és államrendje a bí­1 ás pontot képviselnek és igen gyakran üldözik a haladó rósági szervek felépítése és gondol kodásúakat nem egy­feladata tekintetében alap- ezer még a hazafiakat is. vetően különbözik a tőkés országokétól. A nép hatalma, Gondoljunk csak a kommu­nista pártok betiltására és a dolgozók érdeke bírósági üldözésére, vagy például a szerveink életében le messze- görög kormány alap nélküli, menően érvényesül. A népi koholt perére Manolisz Gle­ülnökök, akiknek szavuk van zosz és társai ellen. Nyugat­az ítéletek meghozatalában Németországban pedig és még a -független? Ausztriában is a volt SS-hóhérok, akik több tízmillió ember halálának az bírósági ügyek intézésében, okozói voltak, szabadon jár­A Horthy-Magyarországon nak-kelrSjk, nemcsak hcy.y a nép nem is a népet képviselik, és-raj­tuk keresztül vesz részt a dolgozó nép közvetlenül a szervezkednek, sőt nyíltan készülnek újabb Még egy fontos jellegzetes­bíró­ame­•enyelokti egyenlő- lyet alkotmányunk előír. Ez oltak Horthyék is, a jellegzetessége pedig bíró­vehetett részt a bírói szer-HHH • vek munkájában és ellenőr- aljassagjokra. zésében, hanem még a tör­vényelőtti egyenlőséget se ségre kell rámutatni, élvezhette. <4p>rmailag és pa- sági szervezeteinknél, píron törve; ségről papoltak H I de a valóságban osztálybíró- ságalnknál azon alapul, hogy ságok voltak, ahol másképp a mi bírói szervéink nem a intézték a szegény, a gaz- dolgozók megtorlását és bün­dág, a dolgozó, az úr ügyeit, tetősét tekintik fő feladatuk­A tőkés országokban még nak, hanem a dolgozók ne­napjaínkban ls így van, ter- velését A mi börtöneink­mészetes bizonyos demokra- ben humánusan bánnak az tikus sallangokkal meghami- emberekkel és ott ta az a Az indonéz kommunisták támogatják az új kormányt Az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak augusztus 6-1 ülésén Aidit főtitkár beszámolójá­ban hangsúlyozta: a kom­munistáknak és híveiknek mindenképpen támogatniok kell az új indonéz kormányt, mivel az remélhetőleg a nép érdekeit fogja szolgálni. Jelenleg az a feladat — hangsúlyozta Aidit —, hogy a kormánnyal együtt har­coljanak a lázadók teljes szétveréséért és a reakciós erők elszigeteléséért R endszeresen forgatjuk jobboldali, revizionista tan­publicisztikáját, soha denciák leküzdése ézdeké­nem^ találjuk unal- ben> cslt(tottj fékezett a he­sulyokvetegetolí Tisztelegtünk Révai József ravatalánál O tt álltunk néhányan, kat Révai József elvtárs, S ez a szeretet nyilvánult mi szegedlek is, pén- hogy a beszéd végén, a mel- meg vele szemben 1957-ben teken délután a Ke- lettem ülő fiú felugrott he- is, az ellenforradalom után, repesi-temetőben, elvittük lyéről és azt mondotta: -Ké- amikor utoljára — nagy be­hatezer szegedi kommunista rem, hogy ezt a felszólaló tegen — járt nálunk, az és sok tízezer, becsületes fiút válasszák be a vezető- MSZMP pártaktíváján, a munkásember őszinte búcsú- ségbe?. Fiatalos, derűs vo- Kálvin téren. A jelenlévők Ját Révai József elvtárs ko- násaiból ítélve tette meg ja- emlékeznek, itt akadozó, ne­porsójához. Nem kötelesség- vaslatét ez a húsz esztendős héz beszéddel, súlyos bete­ből mentünk, kommunista legény, aki akkor hallotta gen, rendíthetetlen hittel ér­érzésünk és fájdalmas gyá- beszélni először Révai elv- veit a párt általános politi­szunk hajtott oda minket, társat. kai Irányvonalának védel­Talán soha nem bocsátot- . .... mében: harcra buzdított tam volna meg magamnak, ha nem veszek végső búcsút Révai Józseftől, akiben a kommunista embert, kiváló masnak, mindig új és Uj vwkedők forradalmárt tiszteltem alá- megállapításokra lelünk írá- körében ' zattal, 1945 óta. Csak mellé- saiban. S ha az újságírás- N ' meenviíívás Vo!t kes körülmény az, hogy ««* * ffff* szagunkra Mar^fn GyöS utolérhetetlenül nagy élő- egysegét, harmóniáját ke- , tá búcsúbeszédében dünk volt e lapnál melyet ff?uk: a kölcsönha- gj«» ezeked a mondat™ 1944 november 19-én a tást vizsgáljuk, akkor Révai , , 8 ,1. . , f monnato­ívn. novemoer is en, a .. . „lK1.„. . kat: -Mint mindért ember, nemzeti összefogás jegyében, ™F P"BLF "T Ő is követett el hibákat. Té­a megalakult kommunista 4 kaJúhan talaljuk meg ezt helvzet párttal, ő hívott életre és ál- ffőforban. Kérdésfelvetése, ™fe4t az lítotf a nemzet demokratizá- logikai és szerkezeti felépí-'va'a,min4 Par,u"K pomiKaja ntotr a nemzet aemoKratiza- ^ nublleisztiksi irá néhány fontos kérdésenek a lódásának szolgalataba. Ez ,e PUDiicisztikai ira- -J,, ,, . , eev a lao volt az első Masvar- so^ak '— ma ls egyedülálló megítélésében, de ez is egy a lap voit az eiso Magyar maevar kommunista >ii fc»g-véng kommunista har­orszagon mely az uj világ ™f££ Snyeff étében ^védése volt.. De éppen epitesének azóta is letezo, fiaSirasoan ö nyeivezeteDen, iBá.. hi kiti_ viruló orgánuma. ues zamatoe, magyaros stí- l'^^ékZ s min^newt Én még akkor alig ismer- gyönyörködik az ol- „été páAhúsTue West E értettem^ Af töA -iAt^ ^ W ^ ff* ér4?Utn> h0gy m3 7r" clsztikai tevékenységében, lyos beteg volta ellenére fe­ténlk itt. Révai József elv- ame, ma lültudta vizsgálni álláspont­tarsnak, a Delmagyarország- mérce marad KoffimuPnista ját. korrigálta azt, szembe­ban megilcn,ltújságírók, publiciszték csak fordult önön hibáival is. Ré­ték nyitogatni értelmem, akkor mondhatják hogy-«l- vai József elvtárs, mint a merre és hogyan megy az ért€m valamlt„ a pártos üj_ Magyar Szocialista Munkás­ország szekere Szegedi tar- gác-ráfi művelésében publl_ párt Központi Bizottságának tozkodasa alatt ismertem cisztikai munkában ha ké_ tagja és kiváló harcba, az meg hallgattam feszolala- pe&ek e mérCét valarnennyi. MSZMP politikájával, lrány­sait, beszedeti s ezek a vi- ^ ^ megközelíteni. Révai vonalával teljesen egyetért­lágos, egyszerű, még s or- elvtáfs nem s2üleUtt bli. ve dolgozott, küzdelmes éle­szágot formáló, logikailag cU2tának tudósnak, agitá- te végéig?. "iTk'l^Vr3? Ti tornak- évtizedes, fáredsá­srédek örökre emlékezetembe gos keserves munkával sze. Vtóoűtek. rezte meg a különböző tu­.szőlSt fel m5D1aZnfá 1 e?e- T jén. Elmondotta, hogy ml- KtmXA ­lyen lesz a magyar fiatal- t8 f f kon^um?t keze" hogy saját szemé­ság jövője az új rend győ- ^/ ^Xme éróTkétn helya4. helyzetét bű­zeimével és megjelölte az H ® szadrangú kérdésnek tekln­ifjúság tennivalóit ls. Any- ^g olvasott, kutatött gL 4e44e- Az elsö és az e8ye41en nyjra magával ragadta a dagította rendkívül nagye is. meghatározó tényező Ré-i husz esztendős lányokat, fiu- mRretét József számára mindig Talán mindegyik pártaktí va emlékezik még azokra az T öretlen elvhflségből magyarázhatjuk azt a legnemesebb emberi tulajdonságot — mellyel Ré­vai József elvtárs rendel­párt és a nép boldogulásá­nak ügye volt. Azon keve­ülésekre, melyeket Révai Jó- sek kbf 4ar^Túri^^r ^af t.rtftrt volt bátorságuk kritika tár­gyává tenni a párt politika­szín- lában lévő hibákat akkor is, amikor ez egyáltalán nem volt népszerű cselekedet. zsef elvtárs tartott Szegeden, a Kálvin téren, a Szabad ság Moziban vagy a házban. Emlékezzenek visz­Német emlékzászlót kapott a Szegedi Ruhagyár Zója-brigádja Szombaton délelőtt kedves ff1^" ő"in4e lflk»e- oártfizeretete elvhűséae jelenet játszódott le a Sze- dés> harckészség és elszánt- °e J^f™™'* gedi Ruhagyár 9-es számú Bá* ütött tanyát szavai nyo- * ^végtelen emberi becsüle­munkatermében. A Szege- A kommunisták lelké- S.^/í ^Siwí den tartózkodó Horst Ditt- ben. Hogyan tudott ilyen le- £tott hibák felett szó nélkül rich és Hans Egon Hoff- nyűgöző hatást kelteni? áUépjen. Nem azt tekintette, mann német újságírók üzem- Nemcsak azzal, hogy a reto- f0^ milyen személyi követ­látogatásuk alkalmával fel- rika tudományának mestere kezményekkel ]árhat egy­keresték a Ruhagyár, a ~szo- volt, természetesen azzal ls ilyen lépés. IJyen gon­címéért —, de minden esetben olyan dolatok Révai Józseí ,ely­küzdő Zója-brigódját és a kérdéseket terített, boncol- őrstől idegenek voltak. Karl-Marx-Stadt-i ifjúsági gatott hallgatósága elótt, Csak ««y tény vezette: a szervezet egyik körzeti ve- melyek a legégetőbbek vol- meglévő hibák bírálataval is zetősége nevében emlékzasz- tak. Nemzeti sorsfordulók BZ0l8álni a Párt és a mun­lót adtak át a ruhagyári fia- nagy kérdéseit tárta fel a káshatalom ügyét. Pártszerű, taloknak. A Zója-brigád ne- 52egedi pártaktívák előtt kivételes ideológiai képzett­vében Lakatos Margit, vet- nagyon sok esetben. Idézünk ségü elvtárs volt, akihez te át és köszönte meg a de- néh4nyat: -Miért kezdjük a nem ért fel soha a személyi mokratikus német ifjúság demokratikus átalakítással intrika, s a párt tlsztaságá­kedves ajándékát. A megka- nem mlndj6rt a proleta- vaI nem ^Byezö idegen, ór­Sdí^tal'r1^^ diktatürájával?? -, Ulmas munkastílusból sem­hogy baráti kapcsolatokat ^^TT^Ú ^ből a jellembeli fiagy­létesítenek a Kari-Marx- X7P, gfi;, , ! sáaból is tanulhatunk orea. ; (..„/.Mfi fi«. ból?? —, -Mikor lesz tobb sagDOl is tanuinatunx -«- - - I»«il 4n tannlnnnlr A ki Stedt-i konfekció üzem fia­taljaival. r » Újítások a Csepel Autógyárban sítva. cél, hogy a társadalom 6zá­Més a feladata az osztály- mára hasznce emberekké társadalmak bíróságainak, neveljék a megtévedteket. mint a ml szocialista bíró- Nálunk sokkal kevesebb a ságaiknak. A mi szocialista bűnözés, mint a tőkés or­bíróságaink a társadalom szagokban. Ez szocialista döntő többségét alkotó dol- 'társadalmi rendszerünkből gozó nép érdekeit védik és következik, továbbá pedig ezek ellenségeit üldözik. Ez- onnan adódik, hogy nálunk zel szemben a tőkés társa- maga a dolg<|zó nép ls részt dalom bíróságai az uralkodó vesz a bűnüldözésben és a osztályoknak megfelelő ál- bíróságok munkájában. IgWKV * * -f i.— 'fpv•.. f « > | 4mém| • pl " "•f** 1 i -V É % IP * l A közelmúltban több nagy jelentőségű újítást, több új technológiai eljárást alkalmaztak a Csepel Autógyár­ban. Többek között megkezdték a precíziós öntést, új finomkovácsoló részleget helyeztek üzembe. A teherau­tók festésénél a szlntétikus festés alkalmazásával 450 000 forintot takarítanak meg évente. Képünk a gyár festödei szalagjában készült, ahol e szintetikus festést alkalmaz­zák. kenyerünk, jobb életünk?? kel1 is tanulnunk. A kom­— A Lenin—Sztálin-szobor muaiata eszme szolgálaté­leleplezésekor: -A magyar— ban álló embereknél a sze­szovjet nép barátságának mélyes érdek, egzisztenciális történelmi szükségszerűsé- kérdések alárendeltek, első gét? úgy világította meg, a P^rt, a munkóshatalom ér­hogy a legegyszerűbb ember deke. Ez a vonás a proletár­ls világosan megértette: forradalmár jelleméhez tar­nemzeti létünk és jövőnk el- tozik, s Ilyen szempontból választhatatlan a Szovjet- is kell megítélni az embe­unió barátságától. reket. Révai József elvtársat elv­S zeged kommunistái és hűsége, puritánsága, embér­a város munkássága szeretete tette örökre felejt­zeged a vé szerette, ószintén sze- hetetlenné a szegedi kom­retta Révai József elvtársat, munlsták körében. Ez nemcsak abban Jutott ki fejezésre, hogy éveken ke­resztül újra és újra válasz­tott képviselőnk volt a par­lamentben, hanem sünikor súlyos betegség érte, a szegedi emberek közül igen sokan elmentek a laka­M'. sem fejezhetnénk be méltóbban megemlé­kezésünket Révai Jó­zsef elvtársról, minthogy idézzük Marosán György akkor eivt4rs búcsúbeszédének be­fejező mondatát: Egy kommunista, ha el­sára, érdeklődtek, és ha te- tóvo^ a2 él6k közüIj há_ hették. bementek beteg- rom doigot hagy maga után: ágyához. Számos esetben munkáját, nevét, becsületét, előfordult, hogy még orvosi A Te munkád maradandó, tanács ellenére is bementek neVed tiszta, becsületed ra­Révai betegszobájába. Ilyen- g^g. Meghajtjuk előtted a kor nagy erőfeszítéssel kér- forradalom vörös lobogóját?, dést-kérdésre halmozva ér- Szeged kommunistái es deklődott Szeged helyzeté-, munkásai, mindörökre meg­rol, lakosainak életéről, őrzik Révai JÓ2sef elvtárs egyetemi munkáról, egyszó- emlékét, val az élet ezen oldaláról. SIKLÓS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents