Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-07 / 184. szám
19S9. augusztus 7., péntclc 8 Szegedre érkezett Kés Károly és Hubay Miklós Már közöltük olvasóinkkal, hogy a Budai N'agy Antal szegedi szabadtéri bemutatásának hírére a Román Népköztársaságból Magyarországra érkezett a dráma szerzője, Kós Károly. Rövid budapesti tartózkodása idején találkozott Hubay Miklóssal, uki a Budai Nagy Antal szabadtéri előadásra való átdolgozását végezte, és jóváhagyta a nagyszabású előadás érdekében szükséges változtatásokat, illetve kiegészítéseket. A fővárosban ellátogatott a Nemzeti Színházba is, ahol hosszú időn keresztül folytak a dráma belső részpróbai. A bemutató közeledése a szerzőt Szegedre szólította. Kós Károly Hubay Miklóssal együtt tegnap érkezett. Megbeszélést folytattak Marton Endre főrendezővel. este pedig részt vettek a Budai Nagy Antal szabadtéri próbáján. Zenekar és kórus élénkíti a Budai Nagy Antal előadását Már híre ment, hogy a Budai Nagy Antal előadására kibővítették a színpadot, olyformán, hogy a zenekar helyén is emelvényt építettek, továbbá néhány páholyt is megszüntették. A közvélemény arról is értesült „félfüllcl*, hogy a rendezői ötletek között szerepel zenekar és énekkar alkalmazása is. A hír igaz: egyes jelenetekhez valóban alkalmaznak zenei aláfestést, sőt énekkar is szerepe! egykorú gregoriánokkal. A Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara már együtt próbál a Budai Nagy Antal együtteséve! A zenekar azonban ezúttal nem lesz szem előtt — a kulisszák mögött fog játszani. A Budai Nagy Antal kísérőzenéjét Hidas Frigyes, a budapesti Nemzeti Színház Erkel-díjas karmestere komponálta, s maga dirigálja majd a zenekart is. Az előadás során szerepet kap a dóm hatalmas orgonája is. Baráti üdvözlet A Szegeden járt Sztanyiszlavszkij és NyemirovicsDancsenko moszkvai balettszínház két szólistája, E. E. Vlaszova és A. V. Csicsinadze, kiknek a szabadtéri játékokról és szegedi élményeikről szóló nyilatkozatát lapunk tegnapi számában közöltük, elutazásuk után baráti üdvözletet küldtek Szeged város lakosságának a Délmagyarországon keresztül. Az orosz nyelven írt üdvözlet magyar fordításban a következőképpen hangzik: "Felhasználjuk az alkalmat, hogy Szeged város lakosságának a legjobbakat: békét, sok szerencsét 'és jelvirágzást kívánjunk. A mi előadásaink, melyeket az Önök nagyszerű színpadán tartottunk, szolgálják népeink barátságának szép ügyét!* E. E. Vlaszova, A. V. Csicsinadze. A játékok közönségéről Villáminterjú Holló Walterral a szabadtéri jétékok szervező titkárával — Régóta a közönségszervezés a szakmám — válaszolja, amikor hozzá furdulunk a kérdéssel itt, a Kárász utcai szervező irodában. Dolgoztam már Győrött és Kecskeméten, az ottani színházakban, de soha sehol ennyi üzemi dolgozó, ennyi egyszerű parasztember nem igényelt jegyet az előadásra, mint most Szegeden, a szabadtéri játékok időtartama alatt. -Ha volna még vagy öt-hatezer jegyem a Budai Nagy Antalra és a János vitézre, akkor sem kellene attól félhem, hogy a nyakamon marad. Budapesti nagyüzemek és falusi termelőszövetkezetek nap mint nap érdeklődnek nálunk, van-e még jegy, s nem egy-kettő, hanem húszharminc kellene nekik. — Jóleső érzés olyanoknak jegyet adni — mondja '—. akik azelőtt talán még soha színházban nem voltak. Mert a színházi kultúra terjesztésében, népszerűsítésében komoly szerepünk van nekünk is, közönségszervezőknek. Valóban: kulturális rendezvény Magyarországon régóta nem mozgatott már meg ilyen nagy tömegeket, Aj szegedi színpad valóban a nép színházává vált. Éjféli beszélgetés két" Budai Nagy Antalról Munkásőrök és a karhatalom tagjai a Budai Nagy Antal statisztériájában n'rtmn/aűV'pH n£ev A cőáf ÍT.C mr»c+ itt váriák Ptlfl/iDb írrif o CTrínrvorl Háromnegyed négy. A próba negyed óra múlva kezdődik. Fönn a hatalmas, kibővített színpadon most még csak a kellékesek, szerelők, díszletezők sürögnek lázas igyekezettel. Már állnak a második felvonás első képének díszletei, a kolozsmonostori apátság gótikus belső folyosói, s középen és két oldalt, emelvényekén, hat magas támlájú szék. Ezeken ülve, várják majd „traktára* az erdélyi urak Budai Nagy Antalt. Lenn, a nézőtéren katonák üldögélnek, beszélgetnek a civilrközreműködök között. Tévedés ne essék: ők is közreműködők. A játékok vezetőségének kérésére a szegedi karhatalom 40 tagja, ezenkívül 32 szegedi munkásőr és a honvédség műszaki alakulattól 100. katona adja rnajd a „Budai* statisztériájának jelentős részét. És most itt várják, hogy sor kerüljön rájuk. Négy órakor aztán Marton Endre föláll a rendezői asztaltól, kezébe veszi a mikrofont és már harsan is az utasítás: XI. felvonás J. kép! Kezdéshez statisztéria fölállni!... A Színművészeti Főiskola növendékeiből került „rendezői segéderő* irányításával hamarosan meg is történik a statisztéria szétosztása. Testőrség, villogó alabárdokkal a bíborkárpitos székek mögé; Csáki István vajdának az cezlopok mögé elbújtatott katonasága; kiegyenesített kaszákkal fölfegyverzett parasztok és reszkető, zsolozsmázó papocskák. Marton Endre maga is fölmegy a színpadra s elmagyarázza a színészi mesterségben nem jártas katonáknak és munkásőröknek, mit kell majd tenniök. Furcsa így a színpad. A cselekmény még nem indult el, s nincsenek jelmezbe öltözve a szereplök. A püspök íródeákja egyik kezében a kihegyezett lúdtollat fogja, a másik kezében pedig a Délmagyarország, azt olvassa. A mai katonaruha és az ormótlan lándzsák ellentéte is mulatságosan hat. Mindenki a helyén van. Egy újabb intés: az oszlopok mögül egyszerre előlépnek a katonák. Egy másik intés: berohannak a halálra ijedt barátok. S a harmadik intésre megjelennek a fölkelők is, Budai Nagy Antal katonái — a szegedi munkásőrök. Begyakorlás. Üjra és újra, amíg minden „tökéletesen* nem megy. S a „beugró* statisztéria jól megállja a helyét. Fegyelmezetten, pontosan teljesíti a rendezői utasításokat. 1936-ban amxkor a haladó színház ba' ratainak jelenleteDen, forró hangulatú estén először mutatták be a Űudai Nagy Antalt Kolozsvárott, meg senki sem gondolta, s nem is gondoinatta, hogy ez a dráma valamikor szabadtéri színpadra kerül. Annak idején az is nagy öröm volt, hogy a hatóság ideig-óráig megtűrte a színházakban, hiszen Kős Károly minden szava a hivatalos államot sújtotta. Nemcsak a közvélemény vette ezt észre, hanem a „műsorpolitikusok* is, s ezért történhetett meg, hogy a felszabadulás előtt, rövid játékidő után, minden színpadról eltanácsolták. Szép forradalmi „tett volt ennek a drámának a bemutatása és az abban vállalt színészi játék. A bemutató emléke maga is örökre kedves élmény marad mindenkinek, aki láthatta, hát még annak, aki akkor is és most is — a nagyszabású szabadtéri bemutatón — részese lehet a művészi produkciónak. Véletlenül tudtam meg, hogy Tompa Sándor, Kossuth-díjas színművész, aki a szegedi előadásokon Bese Tamást alakítja, az ősbemutatón ugyanezt a szerepet játszotta. A jelenlegi együttesben tehát ő az egyetlen, aki ott volt a dráma színpadi elindításánál, s most ugyanúgy jelen lehet annak nagyszerű szabadtéri újjászületéséné! Az értesülést éjfélkor szereztem, a próbák idején, s szerencsére ott találtam még a nézőtéren Tompa Sándort is. Már nem volt jelenése, de a hűvös éjszaka miatt nyakig ' begombolkozva figyelte a színpadot, a nagy tömegjeleneteket, s művésztársaival beszélgetett — arról, ami a színpadon történt. Mikor azonban felemlítettem neki a kolozsvári ősbemutatót, szívesen visszalapozott emlékeiben. A régi kedves élményt és az idei friss kezdeményezést azonban már nem tudta egymástól elválasztani, s így „két* Budai Nagy Antalról beszélt az éjszaka hűvösében. — Nagyon emlékezetes számomra az ősbemutató. Mennyi lázas izgalom előzte meg! Tisztában voltunk azzal, hogy az állam nem fogja jó szemmel nézni vállalkozásunkat. Különösen elmérgesítette a helyzet, hogy a bemutatóra az imperialista Romániában egy kisebbségi színház vállalkozott. Sok akadályoztatást kellett viszszaverni, de lehet, hogy éppen ez a harc erősítette meg társulatunkban a szándékot. — Igen érdekes és értékes előadás volt, s a közönség csakhamar megkedvelte, érezve a dráma eszmei értékeit, haladó társadalmi tendenciáit. Nagy jövője azonban nem lehetett ott, mint ahogy Magyarországon sem. Itt is elgáncsolták néhány előadás után, sőt megbuktatni is megpróbálták. — Színpadon ezért sokáig nem találkozhattam Kős Károly drámájával. Azóta csak egyszer láttam, a Marosvásárhelyi Székely Színház előadásában. S természetesen újra kapcsolatba kerültem •vele, a szabadtéri játékok alkalmával. Számomra külön öröm, hogy ezen az előadáson ugyanazt a szerepet játszhatom, amelyet 1936-ban, az ősbemutatón. Mégis az a legkedvesebb számomra, hogy ezt a nagy drámát most teljes ragyogásában kibonthatjuk. A Budai Nagy Antal eredetileg zárt színpadra épült, s így nem lehetett olyan érzékletesen, plasztikusan kifejezni a cselekmény történeti hátterét. Amit egy színházi előadásban csak szavakkal lehetett a néző tudomására hozni, az itt — szabadtéren — mind megelevenedhet. így most magam is újra csodálom és bámulom ezt a drámát, mint egy hatalmas filmet, kitágítva, térben, képszerűségben, játékban, s ezeken keresztül eszmeiségben is. — Ezeket a lehetőségeket látva, a kormány és a párt messzemenő anyagi és erkölcsi támogatását ismerve, biztosra veszem, és meggyőződéssel mondom, högy monumentális előadás lesz. Történelem ez — a szegény nép első, nagy forradalmas megmozdulásának nagyszerű emlékműve. Ilyen rendezésben és előadásban ma már magam is sokkal közelebb kerültem a dráma nagy művészi és eszmei értékeihez. Emellett valósággal kóstolgatom ízes; szép, erdélyi nyelvét, mely költöiségben talán egyedülálló. I Es Tompa Sándor nagyon sokat ós nagyon szívesen beszél még, mind a kolozsvári ősbemutatóról, mind az átdolgozott Budai Nagy Antalról. Szavaira figyelve észre lehet venni, hogy saját szerepében ls teljesen benne él, hiszen a szép székely dialektus itt is, ott is felismerhető beszédében. Lehet, hogy ezt Erdélyből hozta magával, de bizonyos, hogy időnként Bese Tamás beszél belőle. Közben a sz'nPadra vetítődnek a színes fénycsóvák, a szekereket körül táborozó fáradt pórokra, s á rendező a legszigorúbb csöndet parancsolja. A toronyban fél egyet mutat az óra, de még nincs megállás. A nézőtéren pedig továbbra is feszülten figyel Tompa Sándor, az ősbemutató részese, hogy a dráma nagv újjászületése minden mozzanatának tanúja lehessen, mint néző is. S. I. Muukásörök és ka tonák gyakorolják az egyik tömegjelenetet. Angol nökii döilség érkezik az Ünnepi hetek alatt A nőtanács szegedi titkársága a szegedi ünnepi hetek alkalmával három angol nőt lát vendégül. A küldöttség augusztus 13-án érkezik Szegedre. A delegáció vezetője az angol nőtanács elnöke. Tagjai: az angol szakszervezet egyik funkcionáriusa és egy jogász. Az angol vendégek három napig tartózkodnak Szegeden, itt-tartózkodásuk idejép meglátogatják a Szegedi Konzervgyárat, a Ruhagyárat és a Papucskészítő KTSZ-t. Ez utóbbi látogatást az angol nők kívánságára állították programba, úgy latszik, érdekli őket a szegedi papucs készítése. Ezenkívül . természetesen megnézik a szabadtéri játékok egyik előadását, a János vitézt. Az angol nöküldöttseg találkozik a szegedi nőtanács vezetőive! aktíváival, s kölcsönösen kicserélik a nőmozgalom tapasztalatait. A szegedi asszonyok készülnek angol barátnőik megajándékozására, munkadélutánjaikon a János vitéz főszereplőit (Kukorica Jancsit, a boszorkányt és lluskat) formázzák meg karakter babaként, ezzel kedveskednek vendégeiknek. \ Tőarang^zúg-ás — \ rádió jelzésre: Ég a gorbői malom ... S lángralobbanóban egész Erdély. Megszólalnak a harangok: tűz van, tűz van! — riasztja az alvókat a zúgásuk. Ezzel az egyre erősödő, egyre hangosabb, mindent elöntő harangzúgással végződik Kós Kárciy drámája szabadtéri átdolgozásának első része. Félelmetes élmény lesz hallani ezt a ha-angzúgást. Először az újszegedi templom harangjai szólalnak meg, s így halad a harangszó egyre köielebb a színpadhoz, mig végül rákezdik a Fogadalmi-templom harangjai is. Sok fejtörést okozott a játékok műszaki gárdájának az, hogy miként szólaltassák meg a kellő időben és sorrendben a harangokat. Előbb a fényjelzés és a telefoh gondolata is fölmerült. Végül aztán a rádión való irányításban állapodtak meg. A honvédség ultra-rövidhullámú adó-vevő készülékei végzik majd a harangok illetve a harangozok irányítását. Az első próba a félre- S vert harangokkal kitűnően g sikerült. Jól bevált a rá- S diós irányítás. Ugyancsak S nagyszerűen helyettesitet- £ te a malom és Erdély J égését az a néhány köd- £ gyertya, amelyet szintén g a honvédség bocsátott a £ játékok műszaki appara- £ tusának rendelkezésérc.* Egyszóval lesz alapos tűz- g vész és jókora harangzú-i gás, most már bizonyosan. g De félretéve a. tréfát, g nemcsak a szenzáció* lat- £ ványosságok kedvéért van • mindezekre szükség. Nem £ pusztán a nézők elkábi- g tása, ámulatba ejtése mi-£ att, hanem mert rendki-g vüli szuggesztív erejükkel g hathatósan alátámasztják g a cselekmény valóság-ha- g tását, atmoszférát terem-g tenek. S ezért nem lehet' róluk lemondani. kü(öuö-g sen szabadtéri elöadaso- g kon. Ne ijedjen még hátg senki, ha majd meghall-g ja a félrevert harangok' zúgását. Játék az egész!g Grandiózus, lenyűgöző.£ nagyszerű játék . .. t